Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

SZERDA, 1992. MÁRC. 11. BELPOLITIKA 3 Hiány a költségvetésben FEBRUÁR VÉGÉRE a költségvetésben 36,8 milliárd fo­rintos hiány alakult ki azt követően, hogy a deficit már janu­árban elérte a 19,2 milliárd forintot. A második hónap végén a költségvetés bevétele 115,9 milliárd forint volt, viszont a kiadások összege 152,7 milliárd forintot tett ki - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium a Magyar Távirati Irodát, kedden délután. A tájékoztatás szerint a februári hiány mind az idő­arányosnál, mind pedig a tavalyi második havi deficitnél ma­gasabb. Egy hónap alatt gyakorlatilag a duplájára emelkedett. A kiadások összességében az időarányos szint körül alakultak, míg a bevételek attól 3 százalékponttal elmaradtak. NEHÉZ ÉVE VOLT tavaly a Vám- és Pénzügyőrségnek. A jugoszláv polgárháborús események miatti tetemes forga­lom-növekedés volt a gondok fő oka. A közúti határátkelő­helyeken a kamionoknak sokszor 24 óránál is többet kellett várakozniuk, de talán még a tumultusnál is komolyabb problémát okozott, hogy a szokatlan helyzettel eljött a csem­pészek aranykora. Skálájuk széles: a pitiáner vámcsalásoktól a kábítószer-csempészetig minden belefér... A szervezett bűnözés két legveszélyesebb tevékenysége a kábítószer- és s fegyverkereskedelem. Tavaly az ellenük folyó harcból is Városunkban rendezik Vagyonvédelmi kiállítás és vásár Szakemberek szük köre irigykedve emlegethette eddig, az európai nagy városok londoni, isztambuli, madridi vagyonvé­delmi kiállításait. Nyugat-európai országokban a biztonságtech­nika eszközei, berendezései már régen a figyelem központjában állnak. Ha másért nem, hát, mert a biztosító társaságok egyszerűen kikövetelik: nem kötnek biztosítást némely vagyon­és személyvédelmi feltételek teljesítése nélkül. A Csongrád Megyei Vagyon­védelmi Alapítvány képviselői partnert találtak az országban még nem látott méretű, szegedi vagyonvédelmi kiállítás és vásár megrendezéséhez. A va­gyonvédelmi alapítvány a Sze­gedi Ipari Vásár Igazgatóságá­val június 5 és 7 között ren­dezi meg az első olyan hazai biztonságtechnikai börzét, amelyre például több mint 200 cég kapott meghívót. Amint a Szegedi Nemzetközi Kiállítás és Vásár, a vagyonvédelmi kiállítások is kétévente jelent­keznének: ezzel folyamatosan követhetők lennének a Magyar­országon elérhető biztonság­technikai termékek, és a szol­gáltatások választéka. A kiállítók részvételét egyet­len feltételhez kötik: magánsze­mélyek 5 ezer, jogi személyek, cégek 10 ezer forinttal támo­gassák az alapítványt. Rende­zési támogatás címén a tér fedett területén 2, szabad terü­letén 1000 forintot kérnek négyzetméterenként. A részvé­teli, illetve az igényelt kiállítói területért járó rendezési támo­gatást egyaránt az MNB 289 ­98008 Vagyonvédelmi Alapít­vány 34056 - 4. számú szam­lára lehet befizetni. (Az össze­f ;ek az adóból leírhatók.) A je­entkezési határidő: március 31. A Vagyonvédelem '92 című kiállítás bemutatkozási lehető­séget ad a rendőrségnek is. Él­nek is vele, mondották a Cson­grád Megyei Rendőr-főka­pitányságon. MAG Parlamenti jegyzet Kinek sósabb a könnye? MAROK TAMÁS Napirend előtt „politikusként meg kellett szólalnom" ­indokolta Zétényi Zsolt (MDF) tegnap a Parlamentben, hogy miért kért lehetőséget napirend előtti felszólalásra. Ez azonban már 11 óra után történt, amikor a Tisztelt Ház több mint egy órája vitatkozott Zétényi Zsolt első megszólalásán. Az elévülési törvényjavaslat kidolgozója arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság ülésén nem fejtette ki véleményét, ezért ezt most teszi meg. Felszólalásában azonban inkább kérdéseket sorolt. A megsértett társadalom érdekében mit tesz a Par­lament? Kinek sósabb a könnye? Á salgótarjáni anyáké vagy az auschwitzieké? Ha az Alkotmánybíróság az elévülési törvény szövegét bizonytalannak találta, akkor hogy tudta elbírálni alkotmányosságát. Végül Zétényi Zsolt kijelentette: „Rövid idő alatt előterjesztjük a megfelelő törvényszöveget. " Az ezután kialakult vitában részint alapvető kérdések tisztázódtak, részint általános politikai deklarációk hangzottak el. Gaál Zoltán (MSZP) kérdésére megtudtuk, a „mi" nem csupán a két előterjesztőt, Zétényi és Takács urakat jelenti, de az egész MDF-frakciót. Kónya Imre (MDF) arról beszélt, hogyha a múltban elkövetett cselekmények még nem évültek el, azokat ma is üldözni kell. „A büntetés kiszabása azonban kizá­rólag a bíróságok feladata." Fodor Gábor, a Fidesz parlamenti csoportjának nevében elmondta: megérti, hogy mind az előterjesztő, mind a kormánykoalíció számára problémát jelent, hogy az általuk támogatott törvénytervezetet az Alkotmány­bíróság teljes egészében elutasította. Ő azonban már a beter­jesztéskor felhívta a figyelmet az alkotmányellenességre. A jogállamiság és az erkölcsiség szembeállítását veszélyesnek tartja, mert ez a logika oda vezet, hogy a jogállamiság erkölcstelen dolog. Az érdeminek tekinthető megnyilatkozások mellett azonban elhangzott számtalan általános megjegyzés is. Nehéz mit kezdeni azzal, hogy „a jövőt tekintjük célunknak és nem azt, hogy a múlttal leszámoljunk" (Tardos Márton, SZDSZ). Miképpen a rá válaszoló replika sem több politikai frázisnál: „A jövőt csak úgy lehet szolgálni, ha a múltat lezárjuk" (Kónva Imre, MDF). Ami tehát ebben a röpke órában a Parlamentben elhangzott, azt részint jól ismerjük, részint két rövid mondatban összefoglalható. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolja, napirend előtt csak a frakcióvezetők kaphassanak szót. Ésszerűnek tűnő javaslat. sokkal nagyobb részt kellett felvállalnia a magyar határőrző szerveknek. MEGELÉGEDÉSSEL FOGADTA a nemzetiségi kerekasz­tal azt a hírt, hogy a kormány visszavonta a nemzetiségi tör­vény tervezetét, és kész a további tárgyalásokra - hangoztatta a kerekasztal elnöke. A tárgyalásokon a törvénytervezetbe kell kerülnie többek között: minden kisebbségnek egyenlő jogokkal kell rendelkeznie, biztosított legyen számára az identitásválasztás szabadsága és a kulturális autonómia. Az is vitatott még, hogy mekkora összeg szükséges a törvény bevezetéséhez. Az INVESTEL, az ír és a Magyar Állami Távközlési Vállalat ősszel alapított vegyes cége vállalja, hogy előteremti a tíz év alatt 5 milliárd dollárra becsült magyar telefonprogram teljes pénzszükségletét - mondta az MTI-nek Dublinban Anthony Flynn, az Irish Telecommunications Investments Plc (ITI) vezérigazgatója, egyszersmind az Investel első elnökhelyettese. Az 1 milliárd forintos alaptőkével létrehozott, tavaly novemberben bejegyzett Investel Rt. tulajdonosa 75,1 százalékban a MagyaV Távközlési Vállalat (MATÁV), 4,8 százalékban magyar bankok és 20,1 százalékban az ITI. Felvilágosító programra köteleznék a kormányt Öböl B OR. Nem árt figyelni. Íme egy tanmese a valóságból: A párizsi mérnök egy kelet-európai körúton beleszeret a magyarokba. A francia fővárosban ezután sokszoros erővel keresi honfitársainkkal a kapcsolatot, beiratkozik egy magyar nyelvi kurzusra, budapesti lapokat járat, rendszeres vendége a párizsi Magyar Intézet kiállításainak, koncertjeinek. Munkája mérnökünket egy dél-francia városba szólítja. Hónapokra elzárva szerelmeitől, a magyaroktól. Egy értekezleten meghallja, magyar szakember érkezik a céghez. A kapuban várja a keleti kollégát. Estére vendégségbe hívja, ami errefelé nagyon szokatlan, a lakására. Felesége sü t-főz, ő a pincében válogatja a borokat. Kiválasztja a legmegfelelőbb évjáratot a legjobbak közül. Az óráját lesi estefelé, hogy a legalkalmasabb pillanatban hozza föl a palackot, hiszen a hőfok nem másodlagos kérdés. Megérkeznek a magyarok: mérnök és mérnökné. Következhet a szertartás: a bor „szobásítása". A dugó eltávolítása után kicsit állni kell hagyni a palackot, hadd szokja a nedű az új környezetet. A házigazda tölt, forgatja a poharat, élvezi a színt, a bor gallérját, magába szívja illatát, tovább forgatja, lelke telve az ünnep ragyogásával. A magyar a kólás üveghez nyúl és rátolt a borra. A párizsi mérnök még aznap éjjel lemondja a budapesti lapokat, magyar tankönyveit a szemétbe hajítja, táviratban értesíti a párizsi iskolát, hogy nem folytatja tovább tanulmányait. Mint mondottam: nem árt figyelni. Legyen ennyi a tanulság. A szexuális felvilágosító oktatás meg­szervezésére és támogatására szeretné kö­telezni a kor­mányt a szabad demokraták öt képviselője. Az önálló képvi­selői indítvány tevői tegnap a Parlament szü­netében sajtótá­jékoztatón is­mertették és in­dokolták javaslatukat. Rózsa Edit (képünkön) elmondta, hogy a felmérések szerint a magyar lakosság egészségügyi és szexuális ismeretei igen alacsony szintűek. Az évi 94 ezer művi terhesség­megszakítás 15 százalékát fiatal nőkön végzik. Az adatok szerint az ifjú hölgyek 45 százalékának semmilyen infor­mációja nem volt a fogam­zásgátlás módszereiről, 25 százalékuk pedig azt sem tudta, hogy a szex során teherbe lehet esni. Büky Dorottya úgy vélte, e tárgyban benyújtott interpellá­ciójára Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter „fele­lőtlen választ adott". A kér­dést lényegé­ben a család körébe utalta, elhárította az iskola, s ezen keresztül a kor mány felelős­ségét. Szerinte ez tarthatatlan álláspont. A képviselőnő elmondta: Né­metországban például alkot­mánybírósági döntés mondta ki e tárgyban az iskola felelősségét. Hodosán Rózsa hangsúlyozta, a Magyar Alkotmánybíróság határozata értelmében a Parlamentnek 1992. december 31-ig törvényt kell alkotnia az abortuszról. Ha ez nem születne meg, a jövő év első napjától az abortusz tilos lenne - még az anya életének védelmében is. A képviselők javaslatukkal a fogamzás­gátlással kapcsolatos ismeretek oktatására, népszerűsíté­sére kívánták felhívni a figyelmet. •M.T. A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázatai A régió kutatói számára az idén is pályázatokat hirdetnek a SZAB különféle szakbizott­ságai. Ezek mellett az akadé­miai bizottság úgynevezett központi pályatételeket is meg­hirdet - két témában. Az egyik: A Szegedi Akadémiai Bizottság története; a másik: A régió tudományos támogatása az országos támogatás tükrében. A szakbizottságok pályázati témáit lapunkban folyamatosan közöljük, elsőként a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbi­zottság tíz pályatételét: 1. A mássalhangzók osztályozása a magyar nyelvben; 2. A székely rovásírás kutatásának mai helyzete és további feladatai; 3. A századforduló kisprózája; 4. Egy dél-alföldi település te­metői sírjelei; 5. A szöveg­kultúra specifikus jegyeinek fordítási problémái; 6. Régi török államszervezetek; 7. Könyv- és olvasmánykultúra a 17. századi Magyarországon; 8. A névelővel ellátott viszonyszó (preposizione articolata) az olaszban; 9. Régi török hitvilág; 10. Jogi és kereskedelmi szak­kifejezések a magyar és az olasz nyelvben. Valamennyi pályamű beadá­sának határideje: 1992. szep­tember 18. A további részle­tekről a SZAB-székházban (Somogyi u. 7.) lehet érdek­lődni. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. számú választókerü­let képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). HOLNAP ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM KLÁRAFALVÁN. A helyi önkormányzat értesíti a Klárafalva közigazgatási területére kárpótlási igényüket bejelentetteket, hogy az érdekegyeztető fórum megalakulását 18 órakor tartja a kultúrházban. Aki a fórum munkájában részt kíván venni, feltétlenül jelenjen meg. Sansz A megyei önkormányzat 18 alapítványa Alapítvány magánszemély és úgynevezett jogi személy is létrehozhat. A volt Csongrád megyei tanácshoz, majd a megyei önkormányzathoz is számos kérelem érkezett, hogy csatlakozzon, illetve kezde­ményezzen alapítványt. Az első ilyen jellegű támogatást még 1987 decemberében (az alapít­ványok létrehozását lehetővé tevő törvényerejű rendelet ki­adása után jó két hónappal) szavazta meg a megyetanács: az egészségügyi ellátás színvo­nalának javításáért 500 ezer forint törzstőkével létrehozott Modern Medicina Alapítványt 100 ezer forinttal segítette. A következő évben 11 alapítvány születésénél bábáskodott a megyei tanács. A Feszty-körkép restaurálását, a kiállítási lehe­tőség megteremtését szorgal­mazó alapítvány 60 millió forintos törzstőkéjéhez 5 mil­lióval járult hozzá. A fiatalok egyéni és közösségi aktivi­tásának támogatását célul tűző Délmagyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány 515 ezer forintos törzstőkéjéből 100 ezerrel részesedik. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Technikai Fejlesztéséért Alapítványt 100, a JATE Csillagvizsgáló Alapít­ványt 50 ezer forinttal támo­gatta. A karitatív tevékenységet folytató Probitas Alapítványt 150 ezer forinttal és a Mercedes mentőautó üzemeltetési költsé­geihez való hozzájárulással segítette. Az állampolgári kap­Alapítvány alapítvány hátán - mondtuk az elmúlt esztendőben, amikor hol ebben, hol abban az újságban szólíttattunk fel közérdekű adakozásra. Az alapítványtevő láz 1987-től ragadta el az országot. Az akkor hozott törvényerejű rendelet nyomán az elmúlt négy évben több mint háromezer alapítványt tettünk - tartós és közérdekű célra. csolatok fejlesztésére, a közös európaiság eszméjének népsze­rűsítésére létrehozott, az itt élő emberek új típusú szolidari­tásának kialakítását ösztönző Bizalom Alapítványt 100 ezer forinttal támogatta. Az önkor­mányzati képviselők és a köz­gyűlési hivatali dolgozók oktatását, továbbképzését fedő Fórum Alapítványhoz a megyei tanács 150 ezer forintot adott. A Tiszatáj című folyóirat meg­jelenését támogató alapítványt létrehozásakor 1, majd 1991­ben további 2 millió forinttal segítette a megye. A szerb kapcsolatok ápolását, egy szegedi szerb intézet létre­hozását kezdeményező Milos Crnjanski Alapítványt 500 ezer forinttal támogatta. A vagyon­védelmi eszközök, beren­dezések beszerzését és pro­pagandáját középpontba állító alapítványhoz 200 ezer forinttal járult hozzá. Régi hagyo­mányaink és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkhoz fűződő történelmi emlékek megőrzése, gyarapí­tása, az emlékhely gondozása a célja az Ópusztaszeri Árpád Alapítványnak, melyhez 150 ezer forint támogatást adott a megyei tanács. Az önkormányzati testület érzékenységét és aktivitását igazolja, hogy tavaly összesen 6 alapítvány születésénél volt jelen. A termálvízkészletek komplex hasznosítását, környe­zetkímélő technológiák alkal­mazását 500 ezer forinttal támogatta. A Progress Vállal­kozásfejlesztő Alapítvány 4 millió 460 ezer forintos va­gyonából 1 millió 500 ezerrel részesedik, s így vesz részt a vállalkozói kezdeményezések , az ezt ösztönző külföldi és belföldi pénzforrások fel­kutatásában, a vállalkozói kul­túra és készség fejlesztésében. A megyebeli helyi önkor­mányzatok együttműködésének, fejlődésének és zavartalan működésének elősegítése, to­vábbá a művészeti alkotó tevékenység és az öntevékeny amatőr csoportok, a diák- és tömegsport támogatása, a közgyűlésben képviselt önkor­mányzatok átmeneti pénzügyi likviditási problémáinak meg­oldása a 30 milliós vagyonnal létrehozott Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapít­ványnak. A testület 1 millió forintot arra szánt, hogy az itteni farmer- és gazdaasszony képzést támogassa, hogy a társadalmi és gazdasági vál­tozásokhoz igazodó munkaerő struktúra alakuljon ki, a fiatalok szakképzése és családi életre nevelése javuljon. A Nagy­alföld Alpítvány - melyet 500-500 ezer forinttal támogat­tak az érintett megyék - a térség sajátosságain alapuló koordinált területfejlesztés tudományos megalapozását, a tudományos eredmények pub­likálását, a fejlesztések me­nedzselését, a kulturális értékek megőrzését és fejlesztését szol­gálja. A megyei közgyűlés kezdeményezése, hogy a 10 millió forintos alapító vagyon­nal létrehozott Életkezdési Alapítvány a megye nevelő­otthonaiban és a gondozó­szülőknél nevelkedő, nagy­korúvá vált fiatalok indulását anyagilag és erkölcsileg segítse. A megyei tanács, illetve a megyei önkormányzat a Pro­bitas, a Bizalom és Fórum alapítvány kivételével a fennmaradó 15-nek alapító tagja. Összesen 53 millió 100 ezer forintot szánt arra, hogy sanszot, esélyt adjon ilyen vagy olyan közhasznú feladat meg­oldására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom