Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 2. A helyzetek kihasználása közötti különbség döntött Magvarország-Románia 0-2(0-0) Tápé, 100 néző. Vezette: Veres (Szilágyi, Pördi) Magyarország: Király - Kiss, Rózsavölgyi, Tóth, Takács ­Bükkszegi. Dárdai, Csorba (Herczu) - Lisztes, Hima (Harsányi), Hegyi (Fehér). Edző: Ubrankovics Mihály Románia: Turcas - Countra, Bujor, Gongolea (Trifu), Bica (Codorean), - Negrea, Licá (Ciocoin), Movilá - Tánasé, Bolohán, Rosu. Kezdés után rögtön a magya­rok harcoltak ki mezőnyfölényt, de az első igazi gólhelyzetet a vendégek hagyták ki. A 9. percben jobb oldali beadás után Lica kapáslövése kerülte el Király kapujának bal felső sarkát. Válaszképpen Bükksze­gi beadását Csorba lőtte a remek ütemben kifutó román portásba, majd Kiss lövése nyomán tapsolt a maroknyi szurkolótábor. A 30. percben ismét Ubrankovics Mihály tanítványai veszélyeztettek, azonban a bravúrokra képes Turcas ismét a helyén volt. A félidő lefújása előtt még Bükkszeginek volt lehetősége, de fejese a jobb oldali kapufa mellett hagyta el a játékteret. Ebben az időszakban sok oldal­HMBHMMBIMMNR wm ÜMÍ t • UV « m 4 I ' * 1 L £ Ww k*, \ . mm 0"5/ ff* JL & ' £ H MW f/V « M-. i. S ; " •, - "• \5fsMf ."hü S É mmm «• ... „„ . - <--, -'<•, V*- aí ' '-„ • és kereszt irányú mozgással védekezésre összpontosító ro­próbálta csapatunk feltörni a mánok átvették a kezdemé­tömörülő védelmet, ám kísér- nyezést és a 62. percben leteik hatástalanok maradtak. A próbálkozásaikat siker koro­fordulást követően az addig názta. Egy bal oldali szöglet után Bolohan az elmélázó kapus és védők között gurította a hálóba a labdát, (0-1). Né­hány perccel a találkozó végét jelző hármas sípszó előtt, ismételten védelmi hibából, növelték előnyüket a szomszé­dos ország labdarúgói. Csapat­kapitányuk, Rosu a tehetetlen Király mellett lőtt a kapunkba (0—2). Összességében sport­szerű összecsapáson ellentétes félidőket láthattunk, ahol a szerencsésebbnek mondható és a helyzeteit jobban kihasználó csapat győzött. Jók: Dárdai, Bükkszegi, Csorba, illetve Turcas, Rosu, Negrea. Ubrankovics Mihály a mér­kőzés után így értékelt: A felkészülési időszak végén járunk, így nem mindenáron a győzelem volt a célunk. Néhány új fiú beépítése most sokkal fontosabb szakmai feladat, hiszen nekünk a ciprusi UEFA­rendezvényen kell csúcsfor­mában lennünk. Ettől függet­lenül az első félidőben adódó óriási ziccereinket be kellett volna lőnünk. A szünet után játékunk lelassult, ,;tompákká" váltunk és megingásainkat ellenfelünk rögtön kihasználta. Csonka László mmMHHMMHKy MMMDI A mórahahtii Szökő Kupa döntője után elárulhatjuk: Nem szeretjük a halászlét! Már az indulásnál előnyt adtunk az ősi és nemes ellenfélnek... A radnótis tanárok legalább öt perce elstartoltak a gimnázium elől, és mi még mindig azon polemizáltunk a Sajtóház parkolójában, hogy órák múlva, a mórahalmi sportcsarnokban sorokat cseréljünk-e, vagy csupán fáradó embereket... A Szökő Kupa kispályás labdarúgótorna kiagyalói egyébként szombaton reggel minden résztvevőt roppant szívélyesen fogadtak Mórahalmon. A bevételt a Sportsegély javára felajánló szervezők gondoskodása odáig terjedt, hogy a DM együttesét a Radnótival egy öltözőbe „parancsolták"; így természetesen jól hallottuk a pedagógusok felszabadult sóhaját, amikor megtudták, hogy a sorsoláson a másik csoportba osztották be őket... A derék tanárok aztán először magabiztosan verték a sándorfalviakat, majd (sokakat) meglepő döntetlent értek el az ügyesen kombináló zákányszéki ifisták ellen. Ez a „baki" annyit jelentett, hogy Wirth Istvánék az elődöntőben a másik csoport győztesével (azaz velünk...) kerültek szembe. A DM ugyanis korábban a házigazdák csapatát, a Szériát „intézte el" (5-0), majd egy laza ikszben „egyezett meg" a Zakó FC-vel (3-3). A Délmagyar­ország-Radnóti összecsapásról csodás hasonlatokkal dúsított extratudósítást is írhatnánk, ám ehelyett sportszerűen csak a száraz tényt (a végeredményt) közöljük: 5-1 - ide! (A másik ágon a zákányszéki titánok a Széria „testén" át verekedték magukat a fináléba.) Mielőtt a döntőről is beszámolnánk, feltétlen meg kell említeni, hogy - papíron - a szegedi újságírók csapata meccsről meccsre gyengült, hiszen rövidebb-hosszabb időre elvesztette legveszélyesebb és az energiamegmaradás törvényét mindig szem előtt tartó játékosait. (Ez utóbbit meg is magyarázom: ha kevesebbet futsz, több energiád marad!) Szerencsére, a hihetetlenül lelkes alap- és perememberek - kiegészülve a szenzációsan futballozó vendégmunkással, dr. Pigniczki Józseffel - ezúttal felnőttek a feladathoz, "és csupaszív játékukkal a lehető legtovább repítették a zsurnalisztákból verbuválódott gárdát. így utólag sajnáljuk egy kicsit, hogy a mórahalmiak már a döntő előtt tudomásunkra hozták: a Szökő Kupa győztese (hála a szponzoroknak, Sebők Gyuláné kiskereskedőnek. Barna Jánosné virágkereskedőnek és Varga Ferencné csárdatulajdonosnak) egy 15 főre méretezett halászlévacsorán ünnepelheti majd sikerét. Tulajdonképpen már ekkor eldöntöttük magunkban, hogy a második helyért járó ajándékcsomagok - számunkra sokkal csábítóbbak. A halászlét ugyanis egyszerűen nem szeretjük... Komolyra fordítva a szót: a zákányszéki Golyózáporozsec nagy csatában 5-4-re győzött ellenünk, míg a harmadik helyért lejátszott összecsapáson (a végig remekül bíráskodó Vezér Dezső és Bokor Béla közreműködése mellett) a Radnóti 4-2-re gyűrte le a Szériát. Persze, a végső sorrendnél sokkal fontosabb, hogy február utolsó napján több tucat amatőr sportember jól érezte magát Mórahalmon, és közülük többen már most fogadkoztak: jövőre majd (ők is) megmutatják!... Feltéve, hogy a fődíj egy 15 személyes töltöttkáposzta-parti lesz! RÉTHI Lóczi edző feje tovább főhet... Csongrádra, a szintén NB lil­ás csapathoz látogatott előké­születi mérkőzésre a Szegedi Dózsa gárdája. Lóczi edző feje tovább főhet, ugyanakkor a csongrádi szurkolók a főpróbán elért győzelemmel reményked­hetnek, hogy a tavaszi idényben eredményesebben szerepel a csapatuk. Csongrád-Szegedi Dózsa 1-0 (1-0") Csongrád: Palatinusz - Tóth, Kálmán, Korom, Kiri - Kaczis, Farkas, Gábor, Rácz - Fórizs, Túri. Játszott még: Janiga, Vikor, Varga, Kolonyi. Szegedi Dózsa: Tóth - Nagy Zs., Török, Horváth - Marto­nosi, Gréczi, Sahin, Kubát B., Bugyinszky - Szalai, Várszegi N. Pályára lépett még: Bálint, Cziráki, Mahler, Süli P. Sikeres Szeged SC-s főpróba, albán skalppal Egy héttel a labdarúgó NB II. tavaszi rajtja előtt főpróbát tar­tottak az elmúlt szombaton a Tisza-parti csapatnál. Az ellen­fél az albán első osztály élcso­portjához tartozó SC Tirana gárdája volt. Szeged SC-SC Tirana 1-0 (1-0) Felső Tisza parti stadion, fü­ves edzőpályája, 100 néző. Ve­zette: Veres (Pördi, Bánóczki) Szeged SC: Nagy Zs. ­Sallai, Bogdán, Wágner ­Puskás (Kiss F.), Takó, Radulescu (Újvári, Miklós Z.), Kun, Takács J. - Vancea, Takács Z. Edző: Szalai István. Tirana: Gyüla - Daja, Lufi, Pali - Mema, Baholli, Sokoli, Sula (Liti), Maxhuni - Lace, Bushi. Edző: Enver Seho Szalai István arra a kérdé­sünkre, hogy mit tud az ellen­félről, csak röviden válaszolt: ­Úgy hírlik, 1-2 ponttal vannak lemaradva az éllovastól a baj­nokságban. A legnagyobb erényük a gólra törő játék. S talán, ez az első magyar-albán barátságos klubtalálkozó ha­zánkban. Az edző elárulta, arra készí­tette fel csapatát, hogy az ellen­fél harcosan támad majd, s játékosai abból indítanak majd gyors ellentámadásokat. Már az első öt percben kide­rült, hogy Szalai edző kissé túlértékelte az albánok tudását. Egyet azonban a tiranaiak bebi­zonyítottak, hogy lelkesedés­ben, horcosságban, s a kemény­ségben nem ismernek határokat. Ami a helyzeteket illeti: az első „meleg pillanat" a szegediek kapuja előtt zajlódott le, de Lace elöl Nagy Zs. vetődéssel felszedte a labdát. A válasznál előbb Takács Z., majd Vance lövése, később pedig Takó szabadrágása tévesztett célt. A 28. percben Takács J. baloldali beadását testvére puskázta el a kapu torkában. Ugyanilyen nagy helyzetet rontott el a másik oldalon Lace, aki miután Kunt is kicselezte a jobb kapufa mellé durrantotta a labdát. A 39. percben szabadrúgáshoz jutott a Szeged, Takács J. lá­gyan az albánok kapuja elé rúgta a bőrt, amit Vancea leke­zelt, majd egy csel után a háló­ba továbbított, 1-0. A félidő utolsó percében Takács J. és az erőszakos és villámgyors Bushi kakaskodott, amit Veres játék­vezető meg is torolt. Alaposan „megmoshatta" játékosai fejét Seho edző, mert még nagyobb sebbességre kap­csoltak a vendégek, ami aztán elég sűrűn durvaságba torkol­lott. így aztán a második játék­részben többet „pihent" a labda, mint amennyit pattogott. Az egyetlen, említésre méltó ese­mény a 85. percben adódott, amikor Takács Z. jobb oldali beadását előbb Kiss L., majd Vancea vétette el közvetlenül a kapu előtt. Szalai István a mérkőzést a következőképpen értékelte: ­Az albánok némileg csalódást okoztak, mert játékot nem láttam tőlük, csak küzdelmet. A csapatom jól játszott, több gólhelyzetet is kidolgozott, s ami a leglényegesebb, hogy a játékosaim higgadtan viselték el a vendégcsapat magasabb vérmérsékletét. A látottakhoz csak annyit tennénk hozzá: egészen nyu­godtak lennénk a bajnok­ságot illetően, ha a két csapat erényeit ötvözni lehetne... S~L Vásárhelyen, sajnos, az MTK volt a jobb A labdarúgó Magyar Kupá­ban az elmúlt hét végén a 16 közé jutásért játszottak a csapa­tok. Az első osztályú együttesek közül négy számára fiaskót hozott a fellépés, sajnos a Vásárhelyen vendégszereplő MTK nem botlott meg... így megyénket már egyetlen csapat sem képviseli a kupában. HLC-MTK 1-3 (0-1) Vásárhely, 2000 néző. Ve­zette. Fazekas. HLC: Leboniczky - Föld­vári, Márta, Talmácsi, Kovács T. - Kiss, Csáki, Bottlik (Tóth) - Maczkó, Barna, Kéri. Edző: Pataki Tamás. MTK: Zsiborás - Talapa, Híres, Bognár, Kecskés ­Ivanics (Horváth), Vancsa, Balogh, Lakatos - Morozov, Hámori (Szabó). Edző: Verebes József. Tavaszias időben a vártnál kevesebb néző látogatott ki a városi stadionba. Kezdés után az első veszélyes támadást a HLC vezette, de Maczkó remek beadását a védők hárították. Mezőnyjáték alakult ki. A 30. percben megszerezte a vezetést az MTK. Szabadrúgást köve­tően Lakatos visszagurított labdáját Balogh lőtte kapura és a tehetetlen Leboniczky mellett a felső lécről pattant a hálóba. 0-1. A gól után visszafo­gottabban játszott az MTK. de a középpályát uralta. Szünet után mezőnyfölénybe került az első osztályú csapat, de Leboniczky bizonyította képességeit, így nem alakult ki gólveszély, a másik oldalon viszont a HLC támadásai rendre elakadtak a lestaktikán. A 62. percben 1 l-eshez jutott az MTK. Beívelt labdára Lebo­niczky futott rá, a labda már elhagyta a játékteret, miközben Szabó elesett a kapus lábán, a játékvezető büntetőt ítélt. A 1 l-est Balogh biztosan lőtte a kapu jobb oldalába. 0-2. Két perc múlva szépített a vásár­helyi csapat. Kéri indította remek labdával Barnát, aki Zsiborás mellett próbálta ellőni a labdát, első próbálkozása a kapus lábáról kipattant, de a továbbfutó csatár még a vonal előtt elérte,, és az üres kapuba gurított. 1-2. A 83. percben beállított az MTK a vég­eredményt. Szögletrúgást követően a kipattanó labdát Szabó 18 méterről küldte hatalmas lövéssel a bal felső sarokba. 1-3. A mérkőzés utolsó percében még két alkalom nyílott a HLC-nek a szépítésre, de előbb Barna lövése kerülte el a kapufát, majd Kéri sem tudott a hálóba találni. Jó: Barna, Márta, Bottlik, illetve Balogh, Morozov, Lakatos, Szabó. A további eredmények:­Hatvan-FTC 2-6, Pénz­ügyőr-UTE 0-2, Békéscsaba­Tatabánya 3-0, Mohács-BVSC 4-3, Csepel-Kispest-Honvéd 2-2 (1 l-esekkel 1-4), Balmaz­újváros-Veszprém 2-3, Ibrány­Siófok 1-1-nél a 100. percben a nagy köd miatt félbeszakadt, Bag-Vasas 2-2, (1 l-esekkel 4-2), Ajka-Haladás 1-3, Miske-Győr 0-4, Baktalóránt­háza-Diósgyőr 2-0, Olajbá­nyász-Videoton-Waltham 3-2, III. ker. TTVE-PMSC 0-1, Celldömölk-Vác 0-7, Szek­szárd-ZTE 2-0. FOTÓ: GYENES KÁIN; \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom