Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 26. Új névvel, új arccal Szegedi Nemzetközi Vásár SZEGEDI NEMZETKÖZ VASAR alapítva: 1876 Mintegy háromszáz cég, vegyesvállalat, kisvállalkozó és magánkereskedő jelezte részvételi szándékát a júliusi vásárra, s az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy erőteljesen növekedett a külföldiek érdeklődése. A környező országokban kialakult politikai és gazdasági helyzet is a vásárszervezők „malmára hajtotta a vizet", ugyanakkor Szeged földrajzi fekvése amúgy is kedvező találkozási helyet biztosít. A kiállítók száma, összetétele és a vásár látogatottsága alapján az „ipari" jelző már 1990-ben sem tükrözte a vásár igazi jellegét, hiszen akár a fogyasztási, akár a kereskedelmi jelző jobban illett volna az eseményhez. Ilyen előzmények ulán érthető, hogy a vásár idén új arculattal, új névvel, Szegedi Nemzetközi Vásár címmel nyílik meg. Egy másik hír, hogy a vásárigazgatóság keretén belül alakul meg az Expo '96 iroda, amely a világkiállítás regionális szervezését hangolja össze és irányítja. Az iroda főpróbájaként, a Csongrád Megyei Vagyonvédelmi Alapítvánnyal együtt rendezik meg a Vagyonvédelem '92 című kiállítást június 5-7. között a szegcdi vásár területén. Erre természetesen még várják a bemutatkozni kívánó cégek, szervezetek jelentkezését. A kiállítást a jövőben visszatérően, a Szegedi Nemzetközi Vásár éveiben rendeznék meg, s ezzel, a vásárral, valamint az egyéb programokkal az Expo rendezvényeihez kapcsolódna a város. Az clójelentkezési határidő ellenére még mindig sűrűn érkeznek az érdeklődők, a további jelentkezők a vásárigazgatósághoz, amely az igények növekedése miatt bővítette a kiállítási területeket, s így még március végéig újabb jelentkezéseket is fogad a Szegedi Nemzetközi Vásárra. KA. Gáz(ál)hírek Az utóbbi időben több hír került nyilvánosságra a PB-gáz drágulásáról, illetve megadóztatásáról. Ezeknek az információknak a pontosítására kérte szerkesztőségünket a szolnoki Terinofarm Kft. Kérésüknek eleget teszünk, a következők szerint: 1. A PB-gáz hatósági árát az év elején a Parlament felszabadította, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatói cégek Tigáz, Dégáz stb. a propánbután gáz árát szabadon kalkulálhatják és forgalmazhatják. Háztartási célokra, pl. fűtésre, üzemi felhasználásra a propán-bután gáz továbbra is adó- és áfargentes. Az, hogy a propán-bután gáz szabadon kalkulálható, az abból is kitűnik, hogy az elmúlt napokban a gázszolgáltató cégek az eddigi árakat megemelték, melyeket nem hatóságilag állapítottak meg, mert a gázcégck privatizálva lettek. 2. A Parlament továbbá lehetővé tette újabb határozatával a PBgázkeverék felhasználását a gépjárművek üzemeltetésére, bizonyos technológiai előírások mellett (fixen beépített acéltartály). 3. A gépjárművekben felhasználható PB-gázt, de kizárólag a közlekedésre felhasznált PB-gázt kívánja 24 forint/kilogramm megadóztatni. Ami természetes és érthető, mivel a benzin és a gázolaj árába is bizonyos adók tartoznak. Erre a helyesbítésre mindenekelőtt azért van szükség, mert a Termofarm Kft. (Szolnok, Kossuth u. 9.) munkatársai, akik a kiskristályos PB-gázfelhasználói forma elterjesztésén dolgoznak, a lakosságban óriási tartózkodást állapítottak meg a fenti, félreérthető információk miatt. Az eddig megjelent sajtótájékoztatókból azt olvasták ki, hogy a PB-gáz lényegesen megdrágul az adókivetés által. A PB-gáz továbbra is adómentes, kivéve a közlekedésre felhasználandó részét. Fennakadtak a rostán A mezőgazdasági szövetkezetek kétharmada veszteséggel zárta az elmúlt évet. A homoki gazdaságokban az átlagnál is rosszabb a helyzet, ugyanis a kedvezőtlen termőhelyi adottságot kompenzáló támogatás drasztikus mértékben csökkent. A Rúzsai Népszabadság Téesz azon kevesek közé tartozik, melynek sikerült fennakadni az egyre vadabbul rázott rostán. A vártnál ugyan kevesebb a nyereség, de ezzel a 7,6 millió forinntal is sokan kibékülnének. A vagyonnevesítő közgyűlés alapozásaként elhangzott elnöki beszámolójában Ábrahám Vince foglalta össze a '9l-es esztendő sajátosságait. Szó sincs arról, hogy őket elkényeztette volna az élet. Számos élelmiszeripari cég tartozik még a felvásárolt áruk ellenértékével, 30 millió forinttal. Ennek ellenére sikerült összeszedni annyi pénzt, hogy tagjaiknak kifizethessék. A dolgozók tizenharmadik havi fizetést kaptak, a korábban kiadott vagyonjegyekre 7 százalék osztalék jár. A földjáradékot, háztáji megváltást szintén kiadták. Mielőtt valaki mindebből egy utolsó nagy osztozkodásra gondolna, ideje leszögezni, az idei gazdálkodás alapfeltételeit is maradéktalanul megteremtették. Takarmány bőséggel van, vetőburgonya a szokott mennyiségben áll rendelkezésre. A gabona fejtrágyát is kap. Áprilisban talán a baromfitelepet is benépesíthetik újra, mégpedig pulykával. Egyébként a burgonyatermelés öntözéses viszonyok között, helyben előállított vetőgumóval tavaly is a nyereség oroszlánrészét adta. A szövetkezet átalakulása bármilyen irányt is vesz, itt a filozófia az, hogy a termelést szinten kell tartani. Ugyanis, ha a pénztelenség miatt másutt kénytelenek visszafogni az ütemet, akkor nekik relatíve javulhat a piaci helyzetük. Ez még a korlátozott belső fogyasztásra is érvényes, de különösen a váratlanul előbukkanó exportlehetőségekre startolhatnak. Az ültetvényeket is hasonló okokból célszerű megőrizni a jövőnek. Aki nehéz időkben legtovább kitart, annak van esélye, hogy utólag bepótolhatja az elmaradt szüreteket. Az ötven hektárnyi szőlő, a szilva, a csepegtető öntözéssel ellátott barackos, bárki legyen is a tulajdonosa, érték lesz a jövőben (is). T. Sz. I FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Jöttek a törökök - Találkozik a szerb a horváttal Kamionok ezrei a vámudvaron Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy Szegeden, a Tisza Pályaudvaron - a vasúti csomópontra építve - új vámudvart avattak, amelyet a MÁV és a Volánspedíció Kft. közösen működtet. Ekkor jeleztük az olvasónak, hogy a városban már üzemel egy vámudvar, a Dorozsmai úton, az E5-ös mellett, így az új létesítmény csak a második lehet a sorban. Talán nem haszontalan, ha az idősebbik testvért eddigi tapasztalatairól kérdezzük, no meg nyomatékosan le is írjuk: nem a Volán, hanem a Zoll-Platz Kft. a fenntartó. Pataki Gábor, a vámudvar vezetője kérdéseinkre válaszolva elmondta: a Zoll-Platz Kft. 1991. január l-jén alakult meg, nyolc alapító taggal, közöttük jogi és természetes személyeket egyaránt találni. Az alaptőke tízmillió forint volt, a cél pedig az, hogy a forgalmas nemzetközi útvonal mellett, a közúti szállításra alapozva, minden igényt kielégítő vámudvart hozzanak létre. Míg korábban a vámosoknak egy-egy rakomány útnak indításakor a vállalathoz kellett kiszállniuk, most egy helyen, koncentrált vizsgálatot tarthatnak. Nem véletlen, hogy az 5-ös út mellé települt a vámhivatal külkereskedelmi osztálya is. A Zoll-Platz Kft.-t két spedíció - az ügyfeleket kiszolgáló szervezet - segíti, az egyik a Kevecoop Bt., a másik a Mint.s Kft. Ezek a társaságok az ügyfél rendelkezésére állnak: például elegendő, ha a vámudvart felkereső cég csak az áru vám- és fuvarokmányait nyújtja be, a vámkezeléshez szükséges többi okmányt a spedíciók a rendelkezésére bocsátják és kitöltik. A vámudvar alapterülete 20 ezer négyzetméter, ebből 5 ezer 900 vámszabad terület, rajta egy 1300 négyzetméteres, fedett raktárral. Ezt egy év alatt építették fel, s a jövőben bővíteni szeretnék. A vámszabad területen tranzitárut helyeznek el, vagy raknak át, vámfizetési kötelezettség nélkül (hiszen a termék nem lépett be Magyarországra). A jugoszláviai polgárháború óta a vámudvar a szerbek és a horvátok találkozóhelye, a vámszabad területen keresztül kereskednek egymással. Visszaesett ellenben a Törökországból Lengyelországba tartó turistabuszok forgalma, mivel azok csomagjait jugoszláv kamionok tranzitáruként szállítják át az országon. A közúton érkező áru „belföldiesítésével", avagy az országból való kiléptetésével a kft. 17 embere foglalkozik, a vámhivatal dolgozóin kívül. A vámudvaron havonta ezer-ezerötszáz kamion fordul meg. F. K. Nívósabb Nivea? A német kozmetikai világcég, a Beiersdorf AG. a magyar piacra való visszatérését tervezi - jelentették be a konszern vezetői. A hamburgi székhelyű cég termékeit az utóbbi időben licenc alapján a Caola gyártotta. Április l-jétől Budapesten megkezdi működését a százszázalékos német tulajdonú Beiersdorf Budapest Kft. A leányvállalat átveszi a Caolától a Nivea termékek magyarországi forgalmazását, hogy tovább javítva a minőséget, a csomagolást, minél nagyobb részesedést szerezzen a magyar kozmetikai piacból. Ki viszi át a kultúrát? „A stabil értékeket támogatjuk" - Hogyan és ki dönti el, mi a „stabil érték" a kultúrában? kérdeztem Pává Máriát, a bank szegedi fiókjának osztályvezetőjét. - Erre a kérdésre hadd válaszoljak' annak felsorolásával, milyen kulturális rendezvényeket szponzoráltunk az utóbbi időben. Az Operabarátok által szervezett Mozart Énekversenyt, a Bartók-évforduló rendezvényeit, a Szabadtéri Játékok Mária Evangéliuma című produkcióját, a Probitas Alapítvány fogyatékos gyermekeket támogató koncertjét, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közművelődési hetét, és az ifjúsági ház több programját. Bizonyos országos rendezvények támogatásáról a bank központjában egy testület határoz, de a Fiókoknak is van bizonyos önállóságuk. Minden esetben kollektív döntésről van szó. Nagyon sok a támogatási kérelem, ezért szelektálnunk kell. - Számokkal mérhető-e a kultúra támogatásának haszna? - A mecenatúra inkább hosszú távú banki célokat szolA Kereskedelmi Bank Rt.-nél központi döntés, hogy a kultúra - szűkös anyagi forrásai miatt - kiemelten támogatandó. De mivel a pénzintézet a betétesek vagyonával gazdálkodik, ezért alaposan meg kell nézniük, mire adnak pénzt, és mire nem. Alapelvük, hogv a stabil értékeket támogatják. A Kereskedelmi Bank Rt. szponzorálási alapelvei A szponzorálási tevékenység abból az elvből táplálkozik, hogy a bank nemzetközi és lakossági területen is törekszik az üzleti kapcsolatok szélesítésére - e törekvés megköveteli a lehető legszélesebb skálán, legváltozatosabb formában történő jelenlétet a környezetében. A szponzori tevékenység fő területei a kultúra, a sport, a bankszakma-gazdaság, a tudomány és az oktatás. A kultúra szponzorálásánál a következő kritériumok fogalmazhatók meg: Támogatandók a klasszikus értékeket hordozó, magas színvonalú, széles körű érdeklődésre számot tartó, kiemelkedő művek, rendezvények, a magas színvonalú, modern művészeti kezdeményezések, a vidéki bankfiókok érdekszférájába tartozó rangos események. gál, kedvezően befolyásolja a rólunk kialakuló képet, bizalmat kelt, ezáltal esetleg több ügyfelet is'jelent. Sajnos a konkrét pénzügyi ösztönzők hiányoznak, és a gazdasági szférának most még elsősorban önmagára kell figyelnie. - Ahhoz, hogy valaki bizonyíthasson, túl kell élnie a legnehezebb, kezdeti szakaszt. Ki figyel oda arra, hogy támogatás hiányában ne vesszen el valami olyasmi, amiből később stabil érték lehetne? - Azt hiszem, a kezdők támogatását nem a gazdasági szférának kell felvállalnia, hanem az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek és az államnak. Az üzleti törvények azt diktálják, hogy a kultúra is áru, amit el kell tudni adni. A szűkös támogatási lehetőségek pedig differenciálnak azok javára, akik már letettek valamit az asztalra. Nem szabad elfelejteni, hogy mi nem a saját pénzünkkel gazdálkodunk. KECZER GABRIELLA Ki marad a kaptafánál? Mary-nek gondjai vannak Mary 1989 novembere óta önálló. Kezdetben jó volt neki így. Amikor elszakadt a nagyvállalattól és Cipőgyár Rt.-vé alakult, terheket nem hozott magával a Mino-tól, likviditási gondjai sem voltak, jó forgóalapja viszont igen. De azután jött a keleti piacok összeomlása, ahova Mary leginkább termelt, a hazai fizetőképes kereslet jelentősen csökkent, ráadásul az olcsó távol-keleti termékek is elárasztották a belföldi üzleteket. Mindez igen érzékenyen érintette Mary-t. - 1985-ben a magyar cipőipar 45 millió lábbelit készített, tavaly viszont csak 10 millió párat adtak el, de ennek több mint a fele import - mondja Karsai László, a szegedi Mary Cipőgyár Rt. igazgatója. - A szemlélet- és minőségváltás mellett a termelés szerkezetét is át kellett alakítanunk. A nagyszériás gyártásról áttértünk a kicsire, a késztermékekről a cipőfelsőrész-készítésre, mert ez iránt van külföldön a legnagyobb kereslet. Megpróbáltunk minél több nyugati kapcsolatot kiépíteni, termelésünk 60 százaléka máris német és olasz piacokra folyik. De az önálló külkereskedelmi jog önmagában még nem elég, megfelelő gazdasági lehetőségek is kellenének. A nyugati piacok telítettek, az alacsony béreken alapuló olcsó távol-keleti termékekkel nem tudjuk felvenni a versenyt. - A keleti piacokról teljesen lemondtak? - Nem, a jövőt ugyanis ez jelenti. A volt Szovjetunióból nem szabad teljesen kivonulnunk, mert rendkívül nagy ott a kereslet, évi 300 millió pár cipő. Tavaly sikerült barterüzletet kötnünk Ukrajnával, százezer pár cipőt vittünk ki a piacukra, cserébe fát, szenet, műtrágyát kaptunk. Idén is jó reményeink vannak a megállapodásra, április elején például egy ottani kiállításon mutatjuk be kínálatunkat. De a barterkereskedelmet hatékonyabban lehetne kormány-, mint vállalati szinten bonyolítani. - Úgy tudom, tavaly az alkalmazottak részmunkaidőben dolgoztak. - Le kellett építenünk a készáru-termelésünket. Az itt dolgozók és a szellemiek télen csökkentett munkaidőben dolgoztak, március közepétől pedig átszervezésre került sor. 80 embert elbocsájtottunk, másokat átképezünk cipőfelsőrészgyártásra. - Gondolom, a megoldás nem a termelés további csökkentése. - Külföldi tőkebevonásra lenne szükség, amiből felújíthatnánk a gépparkot, fejleszthetnénk a technológiát, és a cipőalkatrész-gyártást megoldhatnánk. Most ugyanis a talpakat, a bélést, a kérget külső termelőktől vásároljuk, ami jelentős ráfizetést jelent. Már tárgyalunk külföldi partnerekkel, de ahhoz, hogy kelendők legyünk, tovább kell racionalizálnunk. Ezért eladjuk a termeléshez nem szükséges ingatlanokat és területeket. De erről majd a legközelebbi közgyűlés dönt. KECZER