Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 26. Otthoni párnák között Az egészségügyben vállalkozni - fizetőképes kereslet hiányában - merész és kockázatos lépés, gondoltam, amikor először hallottam a Rubin elnevezésű magánvállalkozásról, amely tavaly decemberben alakult és a házi betegápolás szervezését jelölte fő profiljaként. A hír vétele óta eltelt közel fél év, és a Rubin még él, mi több szolgáltatási kört bővített. Az induláskor jó megérzéssel két dologra építettek. Az egészségügyből nyugdíjba vonulók és a gyógyításban aktívan dolgozók egyaránt szerény jövedelmére, valamint az idős, beteg szülők állandó gondozására képtelen, de a szociális otthonról hallani sem akaró felnőtt „gyermekek" népes táborára. A Rubin egyik alkalmazottja, Márti nővér tízezer forinttal ment nyugdíjba harminc évi egészségügyi szolgálat után. Persze, hogy kapva kapott az újsághirdetésen és jelentkezett a Rubinnál, mondván, vállalná a legnehezebb feladatot is, hisz kemény munkában volt része a három - egészségügyben eltöltött - évtized alatt. Szerencséje volt, mert első betege igazán könnyű eset, hiszen délután 6-tól reggel 8-ig csak vigyázni kell a szellemileg tökéletesen friss, 84 éves bácsira, aki gyermekei óhajára egyezett bele az éjszakai felügyelőbe. - A bácsi nagyon rossz állapotban került ki a klinikáról mesélte a nővér - aztán szinte napok alatt talpra állt, megerősödött.A hangulata is más, mint a hazatérést követő napokban volt. Hat ennyit tesz az otthoni környezet. - Ennél lényegesen nehezebb élethelyzetekben veszik igénybe betegápolóinkat - mondja a Rubin szolgálat vezetője, Kincsesné dr. Nagy Piroska - kivált olyan családok, amelyek munkájuk mellett és miatt képtelenek ellátni a nap 24 órájában magatehetetlen, vagy nehezen mozgó, mások segítségére szoruló hozzátartozójukat. Persze nem szociális alapon járó szolgáltatás a mienk, de törekszünk arra, hogy a vállalkozás nyereségéből és esetleg alapítványi segítségből azoknak is biztosíthassuk az otthoni ápolást, akik ezért fizetni nem vagy csak igen minimális összeget - tudnak. Ugyanakkor nem állítanám, hogy most is csak a gazdag családok képesek megfizetni a házi betegápolást. A legjellemzőbb talán, hogy több felnőtt kereső gyerek összeadja a pénzt ápolásra szoruló édesanyja, édesapja számára. A családok személyes helytállását váltjuk mi ki, amikor átvállaljuk tőlük szüleik gondozását. Az ápolást kizárólag szakemberek végzik, nyugdíjas ápolónők, vagy három műszakban dolgozó nővérek. A Rubin szolgálat csak azokat alkalmazza, akik munkaadójuktól két, szakmai érvekkel megtámogatott ajánlólevelet hoznak. Rendszeresen ellenőrzik a betegápolóikat, akiktől nemcsak azt várják, hogy a gondjaikra bízott idős embert megetessék, tisztába tegyék, hanem azt is, hogy a betegszobát is tartsák mindig tisztán és rendben. - Válogathatunk a jelentkezők között - állítja a szolgálat vezetője - hiszen sajnos az egészségügyben dolgozók nyugdíja és bére oly alacsony, hogy többségük másodállást vállal. Hozzánk azért is szívesen jönnek, mert a szolgálat nemcsak a betegeknek, hanem az őket gondozóknak is védelmet, biztonságot nyújt. S miután nemcsak az egészségügyben, hanem az oktatásügyben is kevés a fizetés, no meg a nyugdíj, ezért a nevelőnői közvetítés is sikernek örvend a szolgáltatások sorában. Kivált nyugdíjas pedagógusok, de még aktívan dolgozó tanítók is vállalnak gyermekfelügyeletet. Okét azokhoz a családokhoz irányítják, ahol a gyermekre nemcsak vigyázni kell, hanem foglalkozni vele, a leckét kikérdezni is ajánlatos. S ott, ahol csak hosszabb-rövidebb időre gyermekfelügyelet, amolyan pótmama szolgálat szükségeltetik, ott nem kérik a pedagógusdiplomát, mert e feladatra vállalkozhat egy éppen gyesen levő édesanya is. Az igazi húzó üzletág azonban a bejárónői „vonal". Ennek nyeresége teszi lehetővé, hogy a másik két szolgáltatás a bérből és fizetésből élő számára is megfizethető legyen. KALOCSAI KATALIN Szigorúan büntetik a gazdasági bűncselekményeket A közelmúltban módosította a Parlament a Büntető törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket taglaló pontjait* A változtatásra azért volt szükség, mert a piacgazdaság kiépítésével párhuzamosan szükségessé vált a számviteli fegyelem megsértésének, a csőddel kapcsolatos visszaéléseknek, illetve az egyes hitelezők jogtalan előnyben részesítésének szigorú szankcionálása. A Magyar Közlönyben közzétett új büntetőjogszabályokat április elsejétől alkalmazzák a bíróságok. A módosítás szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható a beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettég megszegése, a bizonylati fegyelem megsértése. Mindezek a cselekmények ugyanis lehetetlenné teszik a vállalkozó vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését, s ez sérti más vállalkozók meg az állam érdekeit is. Két évtől nyolcig terjedő szabadságvesztés lehet a következménye annak, aki fizetésképtelenség vagy csőd esetén vállalkozása vagyonát elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi. Mindennek az a magyarázata, hogy éppen a vagyon szolgálhat a cég hitelezői követeléseinek kiegyenlítésére. Ugyancsak bünteti a törvény a színlelt ügyletek kötését, valamint azt, ha a csődbe jutott cég az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd és folytatja is, hogy tartozásait ne kelljen kifizetnie. Nemkülönben büntetendő az a csődbe jutott vállalkozó, aki fizetésképtelenségének tudatában valamelyik hitelezőjét a többi rovására jogtalan előnyben részesíti. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés jár. A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos büntetójogszabályok alkalmazása, egyes vélemények szerint, nehéz leckéje lesz a bíróságoknak. Ugyanis mint minden esetben, e témákban is az ő dolguk lesz a jogértelmezés. Kérdés, mennyi gazdasági ismerettel rendelkeznek az ítélkezők. Mert, az egyes rendelkezésekhez fűzött indoklások igen tágan értelmezhetők. Például honnan tudható, hogy valaki eleve veszteséges üzletbe kezd (persze a nagyon átlátszó eseteket kivéve...). mit jelent valamely hitelező előnyben részesítése a többi rovására? Az elkövetkező hónapok gazdasági pereinek ítélkezési gyakor; tatából majd kiderül, mit értenek a bíróságok például ésszerű gazdálkodáson, a veszteséges üzlet fogalmán: mind több vállalkozás kénytelen öncsődöt jelenteni, szaporodnak a felszámolási eljárások, a hitelezők pedig tartják a markukat. M. E. A VÁROS 5 Forgalomelterelés, kerékpárút-hálózat Bezárul a harmadik körút? A Budapesti, Makkosházi és Rókusi körút vonalának folytatása nemcsak a városszerkezet módosulását jelenti sokkal többet ennél. Része annak a környezetvédelmi programnak, amely a közeli jövőben - remélhetőleg erőteljesen érzékelteti majd hatását. Minderről dr. Lippai Pál polgármester tájékoztatta lapunkat. FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Ki ültet, ki szemetel... ... a maga jó érzése, mondhatnánk: lelkivilága szerint. Berekné dr. Petri Ildikó önkormányzati képviselő figyelmünkbe ajánlotta, hogy a Szentháromság, Bokor utca, Honvéd tér környékén több helyütt is cserjéket ültetnek a napokban. Erre a képviselői alapból futotta, s a képviselőnő kéri azokat, akiknek a portáját ily módon díszítették, hogy locsolással, az ágyás tisztán tartásával viseljék gondját a növényeknek. Szombaton faültetésre hívták a rókusiakat: a körút és a Körtöltés utca találkozásánál majd nyolcvan fa került a földbe. Kovács János kertészmérnök, a városgazdálkodási vállalat munkatársaként irányította, segítette a szakszerű ültetést. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a korábbi évek szinte teljes érdektelenségével szemben most legalább hatvanan eljöttek fát telepíteni. Igaz, ebben nagy érdeme van az Alba Klubnak, amely szórólapokkal és személyes meghívásokkal elérte, hogy jöttek a madártani egyesülettől, a Kállay kollégiumból, sőt a ferencesek is ott voltak. Egy fiatalember vezetésével hét-nyolc környékbeli gyerek is szorgoskodott, őket külön dicséret illeti, mert a felnőttek bizony nem tolongtak, mindössze öten-hatan képviselték azokat, akik örömére végül is a fák zöldellnek majd. Persze csak akkor, ha védik, gondozzák a növényeket. Persze rossz hírünk most is van: képünk az egyébként rendben tartott Bokor utcában készült, ahol a fákról lenyesett ágakra-gallyakra autógumit és egyéb szemetet hajított valaki, pedig az így elcsúfított utca talán még neki sem tetszik... NYILAS A polgármester először arról beszélt, hogy egy - a napokban megjelent - újabb tanulmány szerint Magyarország sok területe környezetvédelmi szempontból igen rossz helyzetben van. Szeged mély fekvésű vidéken épült, környékbeli erdőt alig találunk, az erdősítési program elakadt, a szélhordta por sokféle betegség okozója. Mindezt tetézi a városon átfutó óriási gépjárműforgalom. A polgármester most olyan programot indít el, amely az önkormányzat minden irodájának testre szabott feladatot ad. így például a vagyonkezelő iroda a különféle hasznosítási célú pályázatok elbírálásakor arra is figyel majd, hogy a jelentkező mennyiben garantálja a környezet védelmét, s természetesen az ilyen törekvéseket részesíti előnyben. A város fejlesztésében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak azok a beruházások, amelyek környezetjavító jelentőségűek. Ilyen például a harmadik körút folytatása, és a kerékpárút-hálózat teljes kiépítése. A tavalyi költségvetés csak igen szűk mozgásteret engedett a környezetvédelem számára. Idén viszont jobb a helyzet, pályázati úton nyert céltámogatásokkal is pénzhez jutott a város, így épülhet például egyszerre hat iskolához tornaterem. Az idei fejlesztési tervben 60 millió forint szerepelt a harmadik körút folytatására, 5 millió a kerékpárútokra. Az alapjavaslat kiegészült még a frakciók rendelkezésére bocsátott pénzből megítélt 15 millió forinttal v(így a körútra összesen 75 milliót költhetnek), és közel 10 millió forintra egészítették ki a kerékpárút-hálózat fejlesztésére szánt összeget. A beruházás célja egyértelmű: a Nagykörút terhelését csökkenteni, s a városon kívülre terelni a nemzetközi forgalmat. Hogy ennek környezetvédelmi szempontból is igen nagy jelentősége lenne, azt valószínűleg szükségtelen magyarázni. A városszerkezet ilyetén továbbfejlesztése szervesen illeszkedne a korábbi utcahálózathoz, és kapcsolódási pontot jelentene a majdan - remélhetőleg nem beláthatatlan idő múlva! - befejezendő M5-ös autópályához is, amely a határt egy új, közös átkelőhelyen lépné át déli irányba. A tervek évek óta készen állnak, most csak a jelenhez kell igazítani a korábbi elképzeléseket. A kerékpárutak továbbépítése is újra napirenden szerepel. Az úthálózat egységes egésszé válik, s biztosítják a kerékpárosok védettségét. Fontos lenne azonban a szemléletváltozás is, amely - ahol csak lehet - előnyben részesítené az egészséges biciklizést a környezetszennyező autózással-motorozással szemben. Itt nagy szerepe lenne az iskolai nevelésnek, amely már a kisdiákokat is a környezet védelmére ösztökélné. A tervezett fejlesztésekről dr. Lippai Pál azt mondta, hogy a városi vezetés idén végre érvényesíteni tudja majd a környezetvédelmi szempontokat a gyakorlatban is. Tegyük hozzá: úgy legyen... NY. P: Ki daraholta fel Jónás Mátyást? (13.) Az volt az életem - Beállt a garázsba? - Igen. - A csomagtartóban a halottal? -Úgy. Furcsa, hogy nem tartott attól, valaki esetleg be akar menni abba a garázsba. Miután eltűntnek jelentette a Zsiguliját, akár kölcsön is kérhette volna bárki tőle a helyet a saját kocsija számára. A lakótelepen, ahol Kiss Mihály élt, naponta néhány autót, egy-két garázst mindig föltörnek. - Ott állt az autó a garázsban két napig, a csomagtartóban Jónás Mátyás tetemével. - így volt. - Kigondolta azt is, mit tesz vele? Hiszen a holttesttől meg kellett szabadulnia! —• Amikor hazavittem, akkor éjjel nem tudtam rendesen aludni, és akkor jutott eszembe, mit fogok vele csinálni. - A földarabolás... arra miként jutott? Nem komorodik el az arca, nem villan át rajta az ijedelem, nem is szokatlan a kérdés. Talán mert többször föltették és ő többször válaszolt rá. - Egyben nem tudtam volna eltüntetni. - Fejét, karját, lábait bárddal levágta. - Aztán terítettem egy plédet egy kölcsönautó aljába és beraktam. - A rákötözött téglákkal? -Úgy. - Nem vérzett? - Nem. - Tudta, hogy nem fog vérezni már? - Egy éve a mentősöknél dolgozom... tudtam. Alulról fölfelé néz. Ez még jobban föltűnik, mert nemcsak a vállait ejti előre, hanem a fejét is mélyen lehorgasztja olykor. - Rendőr volt korábban. Lehettek tapasztalatai még ilyen szörnyű ügyekben is. A maga elmélete a gyilkosságig jól működött. De onnan...? Megtartotta az autót. - Hogy miért? Nem tudom. Nem tudom... - Képtelen volt megszabadulni a gyönyörű autótól? Miféle beszélgetés ez, ahol én mondom a válaszokat is? Kiss Mihály még mindig zárt. fegyelmezett. - Igen, azt hiszem nem tudtam lemondani róla. - A holttest darabjai ott vannak a kölcsönautó csomagtartójában. Kimegy a Kakas-tóhoz és beledobálja. - így volt. Azután kitakarítottam az autót és a garázst is. -Ésjárt a BMW-vel. - Nem azonnal. Később. De jártam, hogyne. - Egyszerű rutinellenőrzésen is fönnakadhatott volna. Semmilyen papírja nem volt ehhez a kocsihoz. Föltett rá egy régi rendszámot. - Nem, már az újabb fajtából, de az első szériából. - De hát hogy mert...? - Nem tudom... Mertem. - Milyen érzés volt ezt az autót vezetni? - Mint autót? Ha másra nem gondoltam, akkor jó volt. Nem Zsiguli, az biztos, azzal nem lehet összehasonlítani. - Várta, hogy megfogják? - Lényegében igen. - Soha senkivel nem beszélt arról, hogy mit tett? - Nem én. Senkivel. - Barátainak nem tűnt föl semmi? Azt tudniuk kellett: nem dúsgazdag, nincs annyija, amennyit egy ilyen autó ér. Nem firtatta egyikük sem, honnan ez a gazdagság? - Föltűnt, persze, föltűnt. De jobban nem érdekelt senkit. Azt mondtam, olcsón vettem és ők elfogadták. Azt persze nem tudom, mit gondoltak magukban valójában. Nekem mindenesetre nem szóltak semmit. - Amikor január elején a rendőrök megjelentek a munkahelyén, a mentőállomáson, tudta, hogy nagy baj van? - Már az első pillanatban. - Fölhozták ide, Pestre, a Gyorskocsi utcába. Egész hónapon át faggatták, sorakoztatták a bizonyítékokat, ám maga hallgatott. Már tudta, maga, az autó, Jónás Mátyás egyetlen fényképen szerepelnek a nyomozók agyában. Mégis tartotta a mesét: ismeretlenektől vette olcsón az autót. Hirtelen megváltozott. Beszélni akart. - Azt gondoltam, nekem is jobb lesz... Most nem csörög a telefon, nem pöfögnek odakint az autók, nem surrognak a papírok sem. Csönd van. - Gondolkodott azóta magáról? - Próbálok. Hiába. Semmit sem értek. Nem tudom megérteni, hogy jutottam idáig. Nem tudom. Nem tudom... Talán ott siklott ki az életem, amikor kilencvenben, az év végén le kellett szerelnem a rendőrségtől. - Kellett? - Ahogy mondom. Kellett. - Miért? - Ha kismértékben is, de az akkori parancsnokaimat hibáztatom abban, hogy idáig jutottam. A kapitányt, az osztályvezetőt, az alosztályvezetőt. Ok hármasban ültek ott, amikor engem berendeltek és megíratták velem a leszerelési kérelmemet. -Mert? - Történt a magánéletemben egy változás. Azért. - Mi volt az indok? - Erről... egyáltalán nem tartozik az ügyhöz. - Homoszexuális kapcsolatáról beszélnek. - Igen. - Igaz? - Igen, igaz. Én a munkámat nagyon jól végeztem. Nagyon jól. Az volt az életem. (Folytatjuk) HORTOBÁGYI ZOLTÁN