Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 2. DM-adótanácsadó Ellenőrzéskor Az olvasó kérdez, a szakember válaszol Úgy tűnik, hogy az APEH elkezdte sűríteni ellenőrzéseit - legalábbis erről számolt be több olvasónk. - Mit tegyen a magánszemély, ha nála az adóhatóság ellenőrzést végez, és néhány munkáltatói jövedelemigazolása hiányzik pl. 1989-ből? - A kérdésből az derül ki, hogy a magánszemély önadózó, azért mert december 31-én nem volt már munkahelye, vagy mert több forrásból van jövedelme. A magánszemélynek munkáltatójától igazolást kellett volna kapnia, melyből kiderül a bruttó bére, a levont adóelőleg és a nettó jövedelem. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján ezeket az iratokat 5 évig meg kell őrizni. Ha ezekkel utólag nem tud elszámolni az ellenőrzéskor, akkor vissza kell menni a kifizetőhelyre és megpróbálni beszerezni a hiányzó igazolást. - Köteles-e a munkáltató azt kiadni, akár több évre visszamenőleg? - A törvény szerint c/re nem gánszemélyt terheli. Ha vikötclczhctő, ha azt már ko- szonl korábban nem állított ki rabban kiadta. Ha mégis meg- ilyen jövedelemigazolást, akkor teszi, akkor ennek az adatszol- köteles azt utólag meggáltatásnak a költsége a ma- tenni. - Mi a teendő, ha a munkáltató időközben megszűnt? Kitől lehet kérni az elmaradt jövedelemigazolást? - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a munkáltatói jogok és kötelezettségek a felszámolóra szálljanak át. Ezért a magánszemély a felszámolótól kérheti elévülési időn belül a pótlólagos jövedelemigazolást. Amennyiben ezt munkáltatója korábban már megtette, akkor az adatszolgáltatás költsége a magánszemélyt terheli, ellenkező esetben a felszámoló viseli a terheket. - Milyen szankcióra számíthat a magánszemély, ha az APEH adóhiányt állapít meg? - Be kell fizetnie az elmaradt hiányt, továbbá az adóhatóság kötelezheti késedelmi pótlék fizetésére is, amely a mindenkori jegybanki alapkamat (ez jelenleg 22 százalék) kétszerese. Ez mintegy elmaradt kamatként szerepel. Az adóhiány miatti bírság a kérdéses összeg ötven százalékáig terjedhet. A régi szisztéma az volt, hogy automatikusan büntetnünk kellett. Ma már nem így dolgozunk. A hiány nagyságától és az adózó hozzáállásától függően ez a bírság korlátlanul enyhíthető. Szeles Béla igazgatóhelyettes, APEH Csongrád Megyei Igazgatóság Továbbra is várjuk olvasóink kérdéseit. Gazdasági előrejelzések 1992-re Fejlesztési elképzelések nélkül Az ipari termelés 1991. évi nagymértékű visszaesését követően az előrejelzést adó szervezetek együttesen az 1991. évivel azonos szintű, illetve azt kismértékben meghaladó termelési volumennel számolnak. A jelentést beküldők fele termeléscsökkenéssel. egyötöde dinamikus növekedéssel, két szervezet stagnálással, három mérsékelt emelkedéssel számol. A gazdálkodók többsége a termelésnövelés legfőbb akadályának - az előző évekhez hasonlóan - a piaci keresletet tartja, ennél kisebb jelentőséget tulajdonítanak a termékek műszaki színvonalának, a piaci munkának, a termelőkapacitások helyzetének, a jövedelmezőségnek és a likviditáshiánynak. A gazdálkodó szervezetek többsége az exportértékesítés dinamikus növekedésére épít, csak a háromtizedük számol csökkenéssel. A kivitel növelését akadályozó tényezők közül a termékek műszaki színvonalát, a piaci keresletet, és a jövedelmezőséget tartották elsődlegesnek. Kelet-európai exporttal a szervezetek egyötöde számol, de a kiszállítás növekedését közülük is csak ketten jelezték. A gazdasági körülményeknek megfelelően a gazdálkodók több mint fele a belföldi értékesítés csökkenését prognosztizálta. Az árak változtatásának lehetősége eltér a bel-, illetve a kü lföldi piacokon. Belföldön az árakat a szervezetek több mint négytizede 6-15 százalékkal, ugyanekkora hányada pedig 16 százalékot meghaladóan szándékozik növelni. Az exportárakat a kiszállítóknak egyharmada mérsékelten (2-5 százalékkal), egyötöde 6-10 százalékkal, egyharmada pedig 16 százalékot meghaladóan akarja emelni. A belföldi beszerzési árak A Gazdaságkutató Intézet év elején rendszeresen tájékozódik a vállalatoknál a gazdálkodás várható alakulásáról. A bizonytalan gazdasági körülmények és a szervezeti átalakulások közepette a gazdálkodók egyre nehezebben vállalkoznak arra, hogy az előttük álló évről, tevékenységük alakulásáról nyilatkozzanak. jelentős - 10 százalékot meghaladó - növekedésével számol a gazdálkodók csaknem 90 százaléka, az import anyagoknál ilyen mértékű áremelkedést a hattizedük prognosztizált. A szervezeti struktúra átalakulása és a termelési szerkezetváltás többnyire együttjár a létszám átszervezésével, leépítésével. 1992-ben a gazdálkodók csaknem kétharmada számol a létszám csökkentésével, közülük 9 tervez létszámleépítést. A munkanélkülivé válás a fizikaiak közül elsősorban a segéd- és betanított munkásokat, az alkalmazotti állományon belül pedig a középfokú végzettségűeket fenyegeti. A kereseteket az előrejelzést adók fele 11-20, háromtizede 21-30, egy szervezet pedig 31 százalékot meghaladóan akarja növelni. A szűkös pénzügyi lehetőségekre utal, hogy az előrejelzést adó gazdálkodó szervezeteknek csak egynegyede jelezte, hogy az 1991. évinél többet fordít beruházásokra. A fejlesztések pénzügyi fedezeténél kitüntetett helyet foglal el a saját forrás, hitelt az összes beruházás mindössze 15 százalékára terveznek felvenni. Az előrejelzések szerint a kedvezőtlen kamatfeltételek ellenére - a gazdálkodók kénytelenek lcs/.nek 1992-ben is rövidlejáratú forgóeszköz -hitelt igénybe venni. Ugyanakkor jelentós hányaduk számol a szállítóknak való tartozások növekedésével is. A likviditási helyzet általanos romlását prognosztizállak 1992-re a gazdálkodó szervezetek, hiszen su|al tartozásaik mellett jelentős vevőköri tartozást és pénz eszköz-csökkenést jeleztek Nem ítélik kedvezőnek az 1992. évi gazdálkodás eredményének alakulását. A szervezeteknek mindössze a negyede várja a mérleg szerinti eredményének a növekedését, négytizede azt valószínűsíti, hogy az 1991. évinek a felét sem éri el. A gazdálkodás bizonytalanságait jelzi, hogy az előrejelzést készítőiknek csak egyharmada rendelkezik átfogó, középtávú fejlesztési koncepcióval. A gazdálkodó szervezetek fele úgy ítéli meg, hogy összességében 1992-ben az előző évihez képest még romlik a helyzete, és csak az ötödrészük prognosztizálta kismértékben javulónak. A gazdálkodók nagyobb része csak 1993-ban vár lényegesebb javulást a gazdálkodás körülményeiben, illetve a saját helyzetében. Dr. Fekete Istvánné KSH Vízvezetékrekonstrukciós munkák A Szegedi Vízművek és Fürdők értesíti a lakosságot, hogy március 2-ától a Hattyú-Sándor-Kecskeméti és a Rózsa utca által határolt területen vízvezeték rekonstrukciós munkát végeznek. Az érintett területen a vízszolgáltatás a délelőtti órákban szünetel. A munkavégzés ideje alatt a 21 és 21Y jelzésű buszok útvonala megváltozik, a Nagykörút-József Attila sugárút-Retek utcán közlekednek. A munkálatok várhatóan három, hetet vesznek igénybe. Megalakul az energiafogyasztók szövetsége Március 20-án alakul meg a magyar energiafogyasztók szövetsége, mely a hazai kis- és nagy energiafogyasztók érdekképviseletét kívánja ellátni. A szövetség célja: a fogyasztók érdekvédelme az energiatermelők és -szolgáltatók monopolisztikus törekvései ellen. Jelenleg szinte valamennyi energiafogyasztó kiszolgáltatottnak érezheti magát, a hatályos törvények szinte semmilyen védelmet sem adnak. Ezért a szövetség - mely az elképzelések szerint egyaránt tömöríti majd a nagyvállalatokat és a kisfogyasztókat is - javaslatokat kíván tenni a rendeletek és a különböző energetikai szabályzatok kidolgozásánál a fogyasztói egyenjogúság érvényesítésére. Versenyben a magyar kis- és középvállalatok Ma már nem az a fő probléma a hazai kis- és középiparban, hogy kevés a vállalkozó. Ám a magyar vállalkozók - összehasonlítva külföldi társaikkal - kevesebb foglalkoztatottnak adnak munkát, a cégek teljesítménye és versenyképessége alacsony, az állami tulajdon pedig még mindig jelentős a szektorban. Ezt állapította meg a Magyar Kisvállalati Társaság Elnöksége abban az állásfoglalásban, amely programja is a szervezetnek. A társaság, amely a magyar kisvállalkozások beindításának és megerősödésének támogatását tűzte ki célul, s a napokban mutatta be frissen megjelent kiadványát. Ez tényeivel, tájékoztató információival és összehasonlító elemzéseivel segítségére lehet a vállalkozásban érdekelteknek. A Vállalkozói sikereket - erős kisvállalkozásokat címen kiadott könyv 1500 példányban jelent meg. A könyv közreadását az a vállalatalapítási láz indokolta, amelynek eredményeként ma mintegy 400 ezer, legfeljebb ötszáz dolgozót foglalkoztató kis-, illetve középvállalkozás van Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban már nem maradunk el a hasonló méretű és lakosságú országok mögött A Magyar Kisvállalati Társaság véleménye szerint azonban ez a nagy önállósággal működő szféra még mindig nem érte el a megfelelő súlyát a gazdaság termelési struktúrájában. Karmen és Piroska Környékünkön a pritaminpaprika termesztésnek hagyománya van. A talajadottságok és a sok napfény kedveznek a kiváló íz és zamat kialakulásának. Frissen, mélyhűtötten, konzervként vagy szárítmányként dollárral fizető piacokon is keresett. A Mezőgazdasági Minősítő Intézetben a napokban végezték el a konzervipari paradicsompaprika fajták minősítő vizsgálatát. A már elismertek mezőnyében a Karmen a listavezető, a zöld Pallagi és Szentesi követi. A tavasszal minősíthető fajtajelöltck között kialakult sorrend: „Piroska", a 288 és 291 azonosító számúak. • Mindkét csoport favoritját a Szarvasi-Öntözési Kutatóintézetben mSrffesttefteir. * * 1 MB* a w. .. - - - l» A bájos Casabella Olasz bútorok szegedi áruháza FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A bájos csengésű Casabella akár egy olasz női nevet is sejtethetne, most azonban egészen másról \an szó. Szombaton délelőtt a Szatymazi úton - a Készek Áruház szomszédságában - bútoráruházat avatott a tavaly alakult Casabella olaszmagyar Kft. Az elegáns, s nem éppen legolcsó, bútorokra azonban a fészekrakó fiatalok egy ideig még csak áhítozhatnak - állapítottam meg magamban egy alaposabb áruházi séta utan. Dr. Lippai Pál polgármester megnyitó szavaiból is hasonló kételyeket hallhattak ki a szépszámú megjelentek: „Tudom, hogy a lakosság szélesebb rétegei még sokáig nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen luxusbútorokkal rendezzék be otthonaikat. Ez az áruház azonban így is egy gyöngyszeme a városnak, s remélem előbbutóbb a legtöbb szegedi polgár megengedheti majd magának, hogy a Casabellában vásároljon. Reménykedem, hogy ez az árúház is igazolni fogja, Magyarországon és Szegeden érdemes vállalkozni." — mondta a polgármester, majd átvágta az exkluzív üzlet ajtajában kifeszített nemzeti színű szalagot. Mit érdemes tudni az új bútoráruházról? Legfőképp azt, hogy minden egyes bemutatott darab Olaszországból származik. s megrendelés után 1-2 hónapon belül hazaszállítják a vásárlónak a kiszemelt bútort. Többek között konyhabútorok, háló-, gyermek- és ebédlő-, valamint ülőgarnitúrák forgalmazásával foglalkozik a vegyesvállalat. De fürdőszoba- és irodabútorokért, világítótestekért, székekért és kisbútorokért is érdemes lesz benézni a Casabellába. A 2500 négyzetméteres áruházba „befért még" a tapéta, a padlószőnyeg, a lakástextil és a rézbútor is, a bejárat melletti sarokba még egy felszerelt szupermodern fogorvosi szék is: foghúzást egyébként nem vállal a kft.