Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 18. A határidd lejár Szövetkezeti vagyonnevesítés - kérelemre mmmmmbn A szövetkezetek életét meghatározó, január 20-án életbe lépett átmeneti törvény a vagyonnevesítésbe bevonja az érdekelteknek azon körét is, akik csak akkor élhetnek e jogukkal, ha igényüket március 20-a előtt bejelentik az illetékes mezőgazdasági szövetkezet vezetőségének. Mivel a határidő be nem tartása jogvesztéssel jár, pár nap van csak a döntésre. Emlékeztetőül felidézzük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Vagyonnevesítésben kell részesíteni azokat az állampolgárokat, akik '91, január I-én és '92 január 20-ázr egyaránt az illetékes - téesz tagjai voltak; akik a '92 január 20-át követő 60 napon belül kérik a tagsági viszonyuk helyreállítását, vugy ezek örökösei. Akik '87 december 3 l-e után tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek az szövetkezoti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel '91 újév napján és '92 január 20-án is munkaviszonyban álltak;-akiknek a tagsági viszonya gazdasági társaság•gá alakulás, vagy föld visszaigénylés miatt szűnt meg, a bejelentésalapján visszanyerik tagságukat. Nevesítésben részéSülhek, akik a törvény hatályba lépését megelőzően óévig tagjai voltak a szövetkezetnek, illetve a volt tag örökösei-, ha a március 20-i határidőig kérik azt. Az is jogosult, aki az ötéves tagságát úgy szüntette még. hogy egy másik szövetkezetbe lépett be. Közgyűlési határozat alapján a vagyonból részesedhetnek a téeszek alkalmazottai, öt évnél kevesebb tagsági idejű volt tagok, azok örökösei, a rendszeres munkát végző segítő családtagok. A vagyonnevesítés adó- és illetékmentes. Az üzletrész s az azt megtestesítő értékpapír eladható és örökölhető. Pedig megtérülne - mondja a lélekbúvár üzletasszony Vállalkozására azt mondja, „kellemesen veszteséges". Amit nem is csodál, tekintve, hogy pszichiátriai szaktudásával kereskedik. A személyiség- és szervezetfejlesztésre pedig nálunk még nemigen van kereslet. Vagy ha van is, az nem fizetőképes - mondja Bácskai Mária, a Szántál (egészségügyi és humán szolgáltató) Stúdió .„szülőanyja". A gimnázium francia tagozata és két év műszaki rajzolás után vették fel az orvosi egyetemre. Édesanyja az. ifjúsági ideggondozó főorvosa volt, innen az érdeklődés a pszichiátria iránt. Amíg a kórházi pszichiátrián dolgozott, mindenhova elment tanulni, ahova lehetett. Rengeteg módszert ismert meg, amelyeket a kórházban nemigen lehetett hasz•nálni."'- Hogy lett kárházi orvosbál egyéni vállalkozó? - A felnőtt-ideggondozóban kezdtem, eltávolodni a hagyományos orvosi tevékenységtől. A közművelődési központ népművelőknek mentálhigiénés képzéseket szervezett, amelyekben én is- részt vettem. Tapasztaltam, hogy teljesen más dolog egészséges emberekkel dolgozni, sokkal több sikerélményt nyújt. Rájöttem, milyen fontos a megelőzés. Ezután jött az iskolai mentálhigiénés program, amit tulajdonképpen ma is csinálok, Csongrádon, a családsegítő központ kezdeményezésére. Végül 1990 októberében úgy döntöttem, hogy otthagyom az egészségügyet, és vállalkozásba kezdek, a pszehiátriai tevékenységemet pedig magánrendelés formájában csinálom tovább. így jött létre a Szántál Stúdió. - Lehet egy „egészségügyi és humán szolgáltatást" nyereségesen csinálni? - Sajnos a nonprofit szféra, amelyik a leginkább igénybe veszi a szolgáltatásainkat (oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények), gyakorlatilag fizetésképtelen. Ezért nem marad más, mint különböző pályázatokon, a pedagógiai intézettel, a családsegítőkkel, a népjóléti irodákkal együttműködve megpróbálni pénzt szerezni arra, amit csinálunk, az iskolai mentálhigiénés és szervezetfejlesztési programokra. - Gondolom, profit elsősorban a gazdasági szférából várható, hiszem az egyéni és szervezeti hatékonyság ott pénzt termel. A vállalkozások érdeklődését még nem sikerült felkelteniP ! - fa a jésze a»gazdóságnak, amelyik eltarthatná a mi vállalkozásunkat. még nem látja be, milyen fontos üzletileg az emberi erőforrások megfelelő mozgósítása. Rendületlenül próbálkozunk profitorientált tevékenységekkel is; protokollés kommunikációs tréningekkel, menedzser-titkárnő képzővel, vagyis minden olyasmivel, ami a gazdasági szférában ma nélkülözhetetlen ismereteket nyújt. De a cégek még nem jöttek rá arra. hogy ez hosszútávon kamatostul megtérülő befektetés. - Milyennek látja a munkahelyeket az egyéni és szervezeti hatékonyság szempontjából? - Az emberek nincsenek motiválva, nem érzik saját fontosságukat, nincs biztonságérzetük. Elégedetlenek, láncszemnek látják magukat valamilyen, számukra ismeretlen működésű gépezetben, nem találnak örömet a munkájukban, és ezért teljesítményük sem megfelelő. A vezetők pedig nem törődnek ezzel, elvesznek a profitkeresésben, mindig csak az anyagiakat látják. Nem törődnek azzal, hogy a megfelelő embereket a képeségeikhez leginkább illő feladatokra haszpálják. Pedig reménytelennek tűnő helyzetben levő cégeket lehet rendbe tenni egyetlen fillér be fektetés nélkül úgy, hogy odafigyelünk a dolgozókra. Nálunk most rablógazdálkodás folyik az emberi erőforrásokkal. KECZER GABRIELLA Ha kevés a valuta Vásár és fizetség Tegnap délelőtt Szegeden tárgyalt Závoczky Péter, a belgrádi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, aki Csonka Gábor, a Szegedi Ipari Vásár igazgatójának meghívására érkezett városunkba. A találkozó annak a beszélgetéssorozatnak részeként is értékelhető, amely másfél hónapja kezdődött Szabadkán, amikor Szecsei Mihály képviselő, a szabadkai kamara vezetőjének segítségével- a helyi vásárszervezőkkel vették fel a kapcsolatot a szegediek. Déli szomszédaink - különösen a vajdasági magyar cégek szívesen és nagy számban jönnének idén a nyári Szegedi Ipari Vásárra, s körülbelül nyolcszázezer négyzetméter kiállítási területet igényelnének. Fizetni azonban nem nagyon tudnak, hiszen a kormányzat csak a legszükségesebb importra biztosít keményvalutát, s ebbe a marketing, a nemzetközi vásári részvétel már egyáltalán nem fér bele. Nélkülük pedig szegényebb lenne a nyári rendezvény, s jelenlétükért, ahogy Csonka úr fogalmazott: „minden gonoszságra képesek ". A megoldás keresése közben felmerült a NGKM támogatásának kérése, a barter-üzlet lehetősége, a kiállított termékek vásár utáni értékesítése stb. Egy dolgot azonban már az első körben elvetettek, ez pedig a vásári részvételek naturális cseréje. Déli szomszédainknak ugyanis még az 1990-esévet sem sikerült „ledolgozni", így újabb hitelezést nem vállal már a vásárigazgatóság. Nem kétséges, hogy a gazdasági kapcsolatokat előbb vagy utóbb újból fel kell eleveníteni, s erre a vásár jó alkalomnak kínálkozik. K. A. Hidak a jelenbe Amíg Budapest az 1996-os világkiállítást hátterében még a múlt őszi lázas építkezés még csak tervezgeti, Sevillában már lassan az folyik, a Guadalquivir folyó felett ívelő hat utolsó simításokat végzik az április 24-ei újonnan épített hídesoda egyike látható, kapunyitás előtt. Képünkön, amelynek (MTI-Press) A rendelési nap végén könyvel A magánorvos egyéni vállalkozó Az 1992. évi személyi jövedelemadó-törvény változást hozott az egészségügyi és szociális vállalkozást folytató magánszemélyek adózásában. Ezek legszélesebb körben a magánorvosi tevékenységet folytató személyeket érintik, akik 1992. január l-jétől egyéni vállalkozónak minősülnek. Ez a tény néhány adókötelezettség módosulását jelenti, inelyek a következőkben foglalhatók össze: 1. Azoknak a magánorvosoknak, akik adószámmal még nem rendelkeznek, bejelentkezési lapot kell kitölteniük egyéni vállalkozásukra vonatkozóan. Az erre szolgáló nyomtatvány az adóhatóság (Szeged, Bocskai u. 14. szám) ügyfélszolgálatánál szerezhető be. Figyelem! A nyomtatvány kitöltéséhez szükség van a magánorvosi tevékenységet engedélyező határozat keltére és számára. 2. Azon magánorvosok, akik az adóhatósághoz már bejelentkeztek, de tevékenységüket magánszemélyként folytatták, adatmódosító lap kitöltésével jelentkezhetnek át egyéni vállalkozónak. Az egyéni vállalkozói minőség a nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettségekre is hatással van, a kötelezettségek és lehetőségek szintén többféle módon alakulhatnak. 1. Az a magánorvos, akinek a költségei az előző évben az évi 36 000 forintot nem haladták meg, és az ez évben várhatóan felmerülő költségei sem fogják meghaladni a 36 000 forintot, elegendő, ha bevételi és költségnyilvántartást vezet. Ebbe a megszerzett bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat elkülönítetten kell beírni. A bevételek és költségek sorszámának, összegének bejegyzése mellett fel kell tüntetni azok keltét és a tételek tartalmát. 2. Abban az esetben, ha magánorvos évi 36 000 forint összeget meghaladóan kíván költséget elszámolni, pénztárkönyvet kell vezetnie, melyet a használatba vételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell. A pénztárkönyv vezetésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók: Minden rendelési nap végén az összes befolyt bevételről úgynevezett bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyek alapján a bevételeket és kiadásokat naponkénti bontásban, legalább 10 naponta, legkésőbb a tárgyhónap első 10 napját követően 15-éig, a második 10 napját követően 25-éig, a hátralévő napokat követően a következő hónap 5-éig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni. A pénztárkönyvet havonta - legkésőbb a tárgyhónapot követő 15 napon belül - összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni. A pénztárkönyvben a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő valamennyi bevételt és kiadást folyamatosan, időrendben kell bejegyezni. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel beírásával kell kiigazítani. A pénztárkönyvben szereplő bevételeket és kiadásokat okmányokkal igazolni kell. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben - a pénztárkönyv mellékleteként elkülönítve kell kezelni, és a tárgyévtől számított 5 évig meg kell őrizni. Kereskedelmi koncepció A fogyasztói érdekvédelem önkormányzati feladat Az új törvényi szabályozás következtében nőtt a vállalkozók önállósága; a hivatal befolyásolási lehetősége, eszköztára viszont jelentősen csökkent - szögezi le a tervezet. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény ugyanis alanyi joggá tette a vállalkozást. Amennyiben a vállalkozó a törvényben foglalt feltételeknek megfelel, a polgármesteri hivatal mérlegelés nélkül köteles a bejelentést tudomásul venni. Mivel a vállalkozás beindításánál nem kell igazolni a szükséges tárgyi és személyi feltételeket, így ezek adminisztratív ellenőrzése rendkívül nehézkes. Az önkormányzati törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeleteket alkothat. Ennek alapján az iroda a következőket javasolja a közgyűlésnek: Egy korábbi lapszámunkban ismertettük Szeged kereskedelmének 1990-91 -es mérlegét, melyet a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozási irodája készített el abból a célból, hogy ennek alapján dolgozzák ki a város kereskedelmi koncepcióját. Az általános irányelveket és konkrét feladatokat megfogalmazó vitaanyagot megtárgyalják majd az illetékes bizottságok és irodák, külső szakértők, ezután kerül majd a közggyülés elé. A szeszesital-kimérés tiltására vonatkozó rendelet korlátozásai, melyek oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúsági intézményekre vonatkoznak, kiegészíthetők más (vallási, szociális) intézményekre vongtkozó korlátozásokkal. Ugyanebben a körben tiltható a kifejezetten palackozott szeszes italt árusító üzlet, játékterem, peepshow létesítése. Megfontolandó a lakótelepi palackozott italok üzlete, termelői borkimérés, italüzletek létesítésének korlátozása, illetve tiltása. A kereskedelmi vendéglátóipari egységek e,setében lehetséges a megengedhető zajszint rendeleti szabályozása. Indokolt lenne létrehozni a városban egy szórakoztatónegyedet, ahol a környezet zavarása nélkül működhetnének vendéglátó és szórakoztatóipari egységek. Mivel a Szegedi ipari vásár kinőtte a Mars teret, célszerű lenne egy új vásárközpont kijelölése is valamelyik külső övezetben. A koncepcióban kiemelten kell foglalkozni a kereskedelem területi és szakmai aránytalanságainak mérséklésével, a külső városrészek, peremkerületek alapvető ellátottságának biztosításával. Szorgalmazni kell a tervezett bevásárlóközpont megvalósítását külföldi tőke bevonásával. Az idegenforgalom fellendítésének érdekében célszerű lenne a turizmus időbeli széthúzása, a kínálati tényezők és a fogadtatás feltételeinek javítása, a természetes gyógytényezők jobb kihasználása, egy városi idegenforgalmi szervezet létrehozása. Az önkormányzatnak feltétlenül fel kell vállalnia a fogyasztók védelmét - így a vitaanyag. Ennek érdekében meg kell oldani az ellenőrzés hatékony ellátását esetleg egy polgári kezdeményezésű, társadalmi alapon működő ellenőrzést segítő .csoport létrehozásával. KECZER