Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

KEDD, 1992. MÁRC. 3. A HELYZET 5 Ösztöndíjplusz Mit tehet egy egyetemista, ha kevésnek találja az ösztöndíját? Ha - mondjuk - a nyáron utazni akar, vagy valamilyen „különleges" kulturális csemegére (drága könyv, pesti színház stb.) áhítozik? A családok pénztárcája egyre vékonyabb. Nincs más hátra, a tanulás mellett elmegy dolgozni. De hova? Egyáltalán van esélye ma neki „plusz munkát" találni? A Csongrád Megyei Munkaügyi Központban semmit nem tudtak ajánlani a tanulás mellé. Igaz, 6k még a diplomás munkanélkülieknek is nehezen tudnak állást ajánlani. Következő utam a MÁV-hoz vezetett, hisz sok erős, akár rakodni is tudó egyetemista, főiskolás tanul Szegeden. Azt mondták, későn érkeztem. Néhány évet késtem. Régen foglalkoztattak nappali tagozatos hallgatókat kocsirakodásra, a nyári szünetben információs központokban. Ma már sokszor a saját dolgozóikat kell elküldeni munka hiányában. Ennél vglamivel jobb híreket hallottam a postánál. Ok a nyári szabadságolást az újságkihordóik körében középiskolás, egyetemista tanulókkal oldják meg. De ez a lehetőség sem korRtlan, sőt kifejezetten „szűkös". Csak körülbelül 150 diákembert tudnak foglalkoztatni. • n Egyébként a nyári munka kivételével náluk sincs más lehetőség. Mi maradt ezuján? A legális (és illegális) alkalmi munka. Ősszel napszámban paprikaszedés. Jobb kapcsolatokkal hét végente segédmunka. A szorgosaknak takarítás, a lányoknak kisbabavigyázás. És természetesen a tanítás, a korrepetálás. Itt a nyelvszakosok vannak igazán előnyben, hisz például egy negyed-ötödéves hallgató óránként akár 300 forintot is elkér (és megkap). De ezenkívül a matematikától a történelemig bármire lehet okítani a fiatalabbakat. Az igény megvan rá. Új keletű, a piacgazdaság kialakulását is jelző „slágermunka" a házalás, az ügynökösködés. A mosószertől a kozmetikumokig, a biztosításokig mindent lehet ilyen rendszerben is árusítani. S a jutalék 8-10 százalék is lehet. Azok az egyetemisták, akik nem tudnak (vagy nem akarnak) munkát felhajtani, vagy egyszerűen csak szervezett keretek között szeretnék megszerezni „az ösztöndíj plusszt", beléphetnek a Meló-Diák Diákszövetkezeti Csoportba. Ezer forint belépési díjért minden nappali tagozatos hallgató megpróbálhat neki tetsző munkát folytatni. S a munkabért itt biztosan megkapja... Rugalmas, szervezett, megbízható munkaerőt biztosít szinte minden területén a munkának. Garanciát ad s a végzett munka rezsiköltségnek számít. Ez, s még sok minden más is a JATE-n már több mint egy éve működő Diákszövetkezeti Csoport, a JATE MelóDiák. A csoport működéséről kérdeztem Makovics Erika irodavezetőt, vezetőségi tagot. - Hogyan alakultatok meg Szegeden? - Tavaly, január 2-án egy országos hálózat részeként alakultunk. Előtte az egyetemistáknak elsősorban csak feketemunkára volt lehetőségük, ahol ráadásul nem is biztos, hogy fizetnek. Aki itt dolgozik, és, jól, az biztos, hogy jól keres és megkapja a munkabérét is. Minő Meló - Hogyan működik a csoport? - Tanulás mellett munkát szervezünk^ Mindent a diákok csinálnak. Ők szerzik, szervezik és végzik a munkát. Vannak piackutatóink, akik elmennek cégekhez, és bemutatják a csoportot. Elmondják, hogy nem kell utánunk tb.-t fizetni, költségként kezelhet minket stb. Ezután, ha megtetszenek a szolgáltatásaink, az öt vezetőségi tag valamelyike elmegy és megköti a szerződést. A munka végül számítógépes nyilvántartásba kerül. - Miket, milyen jellegű munkákat csináltok? - Mindent, amit el tudunk vállalni, tolmácsolástól a fizikai munkákig. Parkgondozást, plakátolást, piackutatást, közvélemény-kutatást, gyümölcsszedést, bármit. - Ki lehet tagja a Meló-Diáknak? - Mindenki, aki elmúlt 14 éves, nappali tagozatos tanuló és diákigazolvánnyal rendelkezik. Bejön hozzánk s ha van olyan munka amit el tud vállalni, akkor rögtön beléphet. Ehhez mindössze 1000 forint vagyoni hozzájárulást kell befizetnie, amit ha kilép, természetesen visszakap. - Hány diáknak adtok munkát? - A télen napi 20-30 embernek. Volt olyan időszak az ősszel, hogy napi 100 ember is dolgozott. Jelen pillanatban 350 körüli a tagságunk, de a múlt évben összesen 700 embernek fizettünk. BERÉNYI KONRÁD A nevük már garancia Mielőtt leszakad a tető... Néhány évvel ezelőtt egy hétemeletes lágymányosi ház építőmunkásai elvonultak ebédelni. Mire visszajöttek, félig összeomlott az épület, három emeletnyi mélyen csüngött alá a leszakadt tető. Az ÉMI, vagyis az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet itt már csak utólag vizsgálódhatott. Kocsis László fél éve vezeti a szegedi minőség-ellenőrző állomást, amely január óta új helyen, a Fő fasorban várja ügyfeleit. Korábban az építőipari szakközépiskola épületében működtek, és részt vettek a tanulók oktatásában is. Újszegedre költözésükkel is megtartották ezt a kapcsolatot, műhelyeikben rendszeresen fogadják a középiskolásokat, akik a gyakorlatban ismerhetik meg az építőiparban használatos anyagok minőségi jellemzőit. De pontosan mivel is foglalkozik az ÉMI? Három megye - Csongrád, Békés és BácsKiskun - területén vizsgálja a forgalomba kerülő építőanyagok minőségét, ezenfelül az építés alatt álló vagy már befejezett házakat a legkülönfélébb szempontok szerint veszi górcső alá: a szerkezeti elemek szilárdságáról, vízállóságáról ad szakvéleményt. De lehetséges a beépített anyagok utólagos vizsgálata is: például a betonés téglafalazat szilárdságának, az acélból készült szerkezeti részek minőségének meghatározása, a nedvesség mérése, a bevonatvastagságok és tapadószilárdságok megállapítása is feladatuk. Pontosan megmondható egy épületről, milyen anyagokból és minőségben készült, s ezt már csak azért sem árt tudni, mert így megelőzhetők a lágymányosihoz hasonló katasztrófák. Bírósági ügyekben is számít az ÉMI szakvéleménye: segítségükkel repedések, átázások, statikai rongálódások kapcsán felmerülő vitákat döntenek el. Egészen a közelmúltig együttműködtek az önkormányzatok (tanácsok) építési hatóságaival is. Rendszeresen járták a megkezdett építkezéseket, s ha kellett, közbeléptek. Az időbeni beavatkozással mindenki jól járt - kivéve a kontár építőket -: megelőzték a szakszerűtlenségből származó későbbi bajokat. és ez esetben a kiigazítás költségei is alacsonyabbak voltak. Az átszervezések azonban nem tettek jót ennek a kapcsolatnak, mert - egyelőre - az önkormányzatnak nincs pénze a vizsgálatok ellenértékének kifizetésére. A Fő fasori új épületben folynak azok az anyagvizsgálatok is, amelyek eredményeképpen a hosszú ideje jó minőségű építőanyagokat termelő cégek áruik védjegyeként használhatják az EMI emblémáját. Szerződésben állnak a hozzájuk tartozó három megye gyártóival, s rendszeresen mérik a forgalomba kerülő anyagok terhelhetőségét - mércéjükkel egyre inkább közelítve az Európában használatos szabványokhoz. A piacon persze már sokféle külföldi építőanyag is megjelent. Indokolt az óvatosság, mert ezekre nézve nincsenek kötelező jogszabályok, s az ÉMI nem vizsgálja e termékeket. így csak használat közben, utólag derül ki, hogy a mutatós külföldi csempe nem is annyira kopás- és fagyálló, mint azt hirdették... Legfontosabb partnereik a dél-magyarországi építőanyagtermelők, a beruházók sora (az ÉMI felügyeli például az új telefonközpont építését is), a kivitelezők, az IKV. Az önkormányzat jelenleg hiányzik a sorból, pedig a hatósági munkában nehezen nélkülözhetik szakértelmüket. NY. P. A pályázatok határideje: március 6. Mit ajánl a munkaügyi központ? „A városok munkanélkülisége a falvakban jelentkezik majd, hiszen először azokat küldik el, akiknek fizetni kell a busz- vagy a vonatköltségét is" - figyelmeztetett a Csongrád megyei polgármesterek tanácskozásán Vladiszavlyev András, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Véleménye szerint az önkormányzatok eddig nem nagyon éltek azokkal a jogosítványokkal - ingyenes földterület munkahelyteremtő beruházáshoz, vagv kedvezmény a helyi adókat illetően -, amelyekkel „becsalogathatnák" a tőkét. „Úgy érzem, talán azért, mert még nem ébredtek rá, hogy a munkanélküliség milyen gyors ütemben növekszik, s hogy nekik ezen a téren milyen fontos feladataik vannak" - fogalmazott beszélgetésünk elején. Ezek után szinte adta magát a kérdés: vajon milyen lehetőségeket kínál a hivatal az önkormányzatoknak és a vállalatoknak? Környezetvédők a szelektív hulladékgyűjtésről A Szegedi Környezetvédelmi Kerekasztal Szövetség mai összejövetelén Rózsa Sándor környezetvédelmi mérnök (Németország) tart előadást a szelektív hulladékgyűjtésről és a városi energiaellátás korszerűsítéséről, este fél hétkor a Bálint Sándor Művelődési Házban. - Mi annyiban tudunk segíteni, hogy kiszolgáljuk a munkaerőpiacot olyan emberekkel, akikre a gazdaságnak szüksége van, de nem hozhatunk létre gazdasági egységeket. Inkább az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel próbálunk segíteni: a munkaviszony melletti átképzéssel, továbbá a vállalatok átmeneti problémájának áthidalásával. Ilyen lehet például, hogy a keleti piac szűkülése miatt időlegesen eladhatatlan raktárkészletek halmozódnak föl, s emiatt keresni kell egy másik, fizetőképes piacot. Amíg ezt megtalálja a vállalat, szükséges bizonyos termelésvisszafogás, s ha ezt csökkentett munkaidős foglalkoztatással oldja meg, akkor a kieső munkaidőre jutó bért - maximum egy évig - a központ kifizeti a dolgozóknak. A megelőzést egyébként azért is javasoljuk, inert az egyszer már szélnek eresztett embereket nagyon nehéz újra visszahozni, csakúgy, mint az újakat betanítani. - S hogyan segítenek azokon, akik már állás nélkül maradtak? - Többek között az is feladatunk, hogy ha már munkanélkülivé vált valaki, minél hamarabb juttassuk olyan új pozícióhoz, amelyben ismét szüksége lehet rá a munkaerőpiacnak. Nem akarunk, de nem is tudunk beszállni a munkahelyteremtésbe sok pénzzel, hiszen ma egy új munkahely egymillió forintba kerül. Ezért inkább munkahelyeket „vásárolunk" a vállalatoknál a munkanélkülieknek. Most egy olyan pályázatot írtunk ki március 6-i határidővel, hogy ha egy vállalat új munkahelyeket teremt, akkor ezekre egyenként maximum 150 ezer forint támogatást adunk - cserébe azt kérjük, hogy abban a munkakörben három évig általunk küldött munkanélkülit foglalkoztasson. - Mi a feltétele ennek a támogatásnak? - Az, hogy három évig ellenőrizhessük, tényleg az általunk küldött munkanélkülit alkalmazza-e. Persze, ha nem felel meg a dolgozó, a vonatkozó jogszabályok szerint fel lehet neki mondani, és akkor mi küldünk egy másikat helyette. De akkor is támogatjuk a vállalatot, ha egy megüresedett munkahelyre tartósan - legalább hat, pályakezdő esetében három hónap óta - munka nélkül lévőt vesz föl. Ilyenkor a dolgozó teljes bérét, vagy csak a tb.-jét, vagy pedig ezek együttes összegének a felét egy évig átvállaljuk. Itt az a kritérium, hogy abból a munkakörből egy évre visszamenőleg senkit nem bocsátottak el. - Milyen más pályázatokat írtak ki még? - A közhasznú munka fogalmához eddig pejoratív tartalom járult. A munkaügyi központok ugyanis eleve úgy indítottak, hogy utcasöprésről, csatornatisztításról van szó, pedig a munkanélküliség ma már minden réteget érint. Tehát olyan közhasznú munkákat kell keresni, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét. Ilyenek az egészségügy, a szociális ellátás, a településfejlesztés, az oktatás, a környezetvédelem, az önkormányzati feladatok ellátása terén adódnak. Ebben a konstrukcióban az adott munkakör átlagbérének hetven százalékát fizetjük mi, harmincat pedig az önkormányzat. Az említett pályázatok határideje egyébként szintén március 6. Éddig összesen 15-16 pályázat érkezett be, de tegyük hozzá: ha valaki most elmulasztja beküldeni, akkor sincs semmi baj, mert a II. negyedévben a pályázati kiírást megismételjük. Számításaink szerint egyébként a meglévő 240 millió forint mellé még újabb százmillióra van esélye a megyének. - Hogyan támogatják önök a munkanélküliek vállalkozóvá válását? - Ha egy munkanélküli megfelelő anyagi eszköz birtokában vállalkozásba fog, akkor a vállalkozás bejelentésétől számított fél éven át a munkaügyi központ még folyósítja számára a munkanélküli ellátását. Ha például valakinek megszűnt egy téeszben a munkaviszonya, de a tagsági viszonya megmaradt, és most a szövetkezet részes művelésre akar szerződést kötni vele, amennyiben kéri, fél évig szintén megkaphatja a munkanélküli-ellátást. Tehát gyakorlatilag fedezzük a megélhetését, amíg jövedelemhezjut a földből. P. L. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ decentralizált foglalkoztatási alapja 1992. évi felhasználásának arányai, melyet a megyei munkaügyi tanács 1992. január 31-én hagyott jóvá. (Az arányokat egyébként a munkaügyi tanács szükség esetén felülvizsgálja, és ha kell, módosítja.) Megnevezés Éves keret (millió forint) Megoszlás (%) - munkahelyteremtés t 47 - átképzés 38 - közhasznú munkavégzés 54 - részmunkaidős foglalkoztatás 31 - foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás 15 - munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása 10 - korengedményes nyugdíj átvállalás 5 - tartalék 40 20 16 23 13 6 4 2 16 Összesen: 240 100 Baby sitterek itthon és külföldön Ha az óvodai díjak várható emelésére gondolunk, nem tűnhet majd luxusnak baby sitterekre, azaz pótmamákra bízni a gyermekeket. Ha ugyanis családok összefognak, s gyerekeik mellé „nénit" fogadnak, valószínű, hogy olcsóbban megússzák, mintha intézménybe adnák gyermekeiket. Nálunk persze még a jövő, hogy magyar családok tömegével igénylik a kiképzett pótmamákat, de ez a szolgáltatás a nyugat-európai országokban korántsem ritkaság. S bizony a kinti családok igencsak felkészült lányokra-asszonyokra bízzák gyermeküket. Egyelőre még a külföldi munkalehetőségekre építenek a magyarországi baby sitter tanfolyamok, így a szegedi is. A budapesti székhelyű Szekunder betéti társaság vezetőjét, Nemeskéri Pált telefonon kérdeztük a városunkban március 12-én induló baby sitter-képzésről. - Négynyelvű oklevelet ígérnek azoknak, akik sikerrel elvégzik a tízszer négyórás tanfolyamot. A munkavállalásnál előnyt jelent ez a dokumentum? - A külföldi családok, de tapasztalataim szerint a magyarok is, elvárják az ajánlást, a bizonyítványt. Oklevelünk referenciaként szolgál, biztosítékot nyújt, igazolja, hogy tulajdonosa kiképzett feladatára, de legalábbis nem felkészületlen. Az angol, francia, német és természetesen magyar nyelven kiállított oklevél tulajdonosa ennélfogva általában előnyt élvez, kivált azok, akik az adott ország nyelvét legalább alapszinten beszélik. - A tanfolyamot szervező betéti társaság segít a munkáké re ben ? - Nem adunk ' mkrét címeket, de közvetve segítünk. Megtanítjuk a hallgatókat önmaguk menedzselésére, azokra a „fogásokra", amelyek könnyítik a családokkal történő kapcsolatfelvételt. Elsajátíthatják, hogyan hirdessenek, milyen biztosításokat érdemes kötniük. Meglehetősen kevés azoknak az európai közvetítőirodáknak a száma, amelyek leinformálhatók, és ezért csak néhánnyal tartjuk a kapcsolatot. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont van két képviselőnk, akik segítenek a családok és a baby sitterek közötti közvetítésben. A hazai pályán nem igényelnek útbaigazítást, hiszen hirdetés vagy ajánlás útján megtalálják a szolgáltatásukat igénylő családokat. - Mely európai országokba pályázhatnak eséllyel a tanfolyamot elvégzett hallgatók? - Franciaországba, Németországba, ez évtől Angliába, Írországba, s a tengerentúl pedig az Egyesült Államokba. - Milyen tárgyak szerepelnek a tantervben ? - Valamennyi tárgyat szaktanárok oktatnak, így - hogy csak a legfontosabb stúdiumokat említsem - a gyermek-és csecsemőápolást a szegedi védőnőképző tanárai, a táplálkozási illetve főzési alapismereteket a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola tanárai, a gyermeklélektant és gyermeknevelést pszichológus, a játékkészítést óvónők, az illemtant pszichológus tanítja. Hallgatóink megismerkednek még a háztartástanon belül a pénzgazdálkodással, a házimunkaszervezéssel, takarékossági technikákkal, a külföldön igen lényeges és a háztartásokban alkalmazandó - környezetkímélő módszerekkel. Ez utóbbiak gondolom, nemcsak a leendő baby sitterek, hanem a magyar háziasszonyok számára is hasznos ismeretek lehetnek. iTiv