Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

SZOMBAT, 1992. MÁRC. 14. DÉLMAGYARORSZÁG HARMÓNIA ÉLETMÓDMAGAZIN Aranylábú doktor urak Nyugati orszá­okban járván hatatlanul föltű­ik a magyarnak ­óként ha nem supán turistás­odik ott hogy nilyen központi lelyet foglal el a nindennapokban iz egészségkul­úra. Amerikában léldául szinte ,benne van a le­•egőben", hogy inmagam ellen 'étek, ha túlsózom iz ételt, ha nem nozgok rendsze­esen, s ha szám­álatlanul habzso­om a kalóriákat, k dohányzót ­nint embertársai negkárosítóját ­:lítélő magatar­ásról már nem is teszélek. Alighanem en­tek a minden bi­zonnyal üzleti íasznot is hajtó tropagandának is cöszönhető, hogy az amerikai tép sokkal egészségesebb, és zárható élettartama lényegesen íosszabb, mint a mienk. Meg innak, hogy maguk az orvosok, ikik az egészségügyi fölvilá­>osítás zászlóvivői, valóban íem isznak bort, miközben /izet prédikálnak... Ott elvárás igyanis a példaadás. Örömmel fogadtam hát a ninap a felsószentiváni körzeti írvost, dr. Péter Árpádot, aki izintén hiteles szakember lehet tzok előtt, akiknek a testmoz­gás szükségességéről „papol". \ SZEAC egykori futballistája igyanis őszbe csavarodott fejjel íem lett hűtlen kedvenc sport­ához. Olyannyira nem, hogy 1987-ben, a MAOTE balaton­füredi kongresszusán kezde­ményezésére megalakították a Magyar Körzeti Orvosok fut­ballcsapatát. Az már a vé­letlenen múlott, hogy egy zombori kollégától szereztek tudomást arról: léteznek már Orvosi Világjátékok, amelyeket évente rendeznek meg a mo­Jern olimpiai játékok szelle­BEMELEGÍTŐ mében. Az aranylábú doktor urak nem voltak restek: ön­költségi alapon beneveztek az 199l-es, Kréta szigetén meg­rendezett versenyre. A 13 kör­zeti orvosból álló magyar csa­pat először az amszterdami kol­légákkal mérkőzött az Euro­sport kamerái előtt. A vég­eredmény 2-2-es döntetlen volt. Másnap kikaptak Lyon csa­patától, a Gela elleni meccsen döntetlent értek el. A legjobb nyolc közé jutásért vívott 4. mérkőzésen végül nem volt szerencséjük: ott vége szakadt a küzdelemnek. Meghívást kap­tak viszont Bibionéba, az Or­vosok II. Labdarúgó Európa­bajnokságra - amelyet tavaly meg is nyertek, így az idén részt vesznek a még rangosabb eseményen, az Orvosok II. Labdarúgó Világbajnokságán. S mivel emiatt nem tud ez a csapat indulni az idei Orvosi Világjátékokon. Péter doktor úgy gondolta, felhívja a szegedi és a város környékén dolgozó, sportoló kollégák figyelmét erre a lehetőségre. Bizonyára össze tudna állni itt is egy csapat orvo­sokból, gyógysze­részekből, állat­gyógyászokból, fizioterapeutákból, végzős hallga­tókból, akik kép­viselhetnék a ma­gyar színeket az idei olaszországi 13. Orvosi Világ­játékokon. S ha si­kerrel, mi, szegedi városlakók is büszkék lennénk rájuk. Persze, nem csak a gólokkal szerezhetnének babérokat Olasz­országban orvo­saink. Összesen 14 sportágban le­het nevezni: az atlétika és úszás bizonyos verseny­számaiban, triat­lonban, kerékpá­rozásban, vívás­ban, golfban, vi­torlázásban, szél­lovaglásban, asz­taliteniszben, teniszben, dzsú­dóban, kosár- és röplabdában is összemérhetik erejüket, ügyességüket orvosok és orvosnők. S hogy a személyes példa­adáson túl mi haszna annak, ha a gyógyító szakember aktívan sportol? Az, hogy Magyaror­szágon, Európa beteg orszá­gában végre elmozdul valami pozitív irányban: a szintén korán haló, korán elaggó, túlterhelt, regenerálódásra képtelen orvostársadalom erőt merít legalább saját egészsé­gének megőrzéséhez. Hátha akkor a mi érdekünkben kifej­tett egészségvédő, gyógyító munkájuk is hatékonyabb lesz. Hát akkor hajrá! Akit érdekel, a cím, ahol tájékozódni és ne­vezni lehet: Orvosi Világjátékok Szervezőirodája, Jeux Mondiaux de la Médecine 12, Rue Sainte-Anne 75001 Paris. CHIKÁN. ÁGNES Az egészségmegőrzés alapszabályai Tudjuk azt, hogy hely­telenül étkezünk, de nem tudjuk, hogy nagyobb felfo­rdulás nélkül hogyan tehetjük egészségesebbé életmódunkat. Erre a kérdésre a Wellness nyújt néhány feleletet. Túl sok húst, tojást fo­gyasztunk, túl sok kólát, sört és bort iszunk, sokat do­hányzunk, nassolunk és keve­set mozgunk. Egészen besavanyodunk Egészségünk alapja a test­nedvek kémhatásának egyen­súlyán alapul. Ha ezt az egyensúlyt a környezet­szennyezés, az édességek, a mindennapi húsadag és alko­holfogyasztás megbontja, „be­| savanyodunk", mind fizikai, ; mind pszichikai értelemben. A felesleges méreganyagot és a fehérjét a szervezet képtelen feldolgozni és kiüríteni, im­munrendszerünk gyengülését figyelhetjük meg. A követ­kezmények beláthatatlanok: allergia, anyagcserezavar, veseelégtelenség és infarktus. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy a disznóhús és a vajkrémtorta egészségtelen. Azzal is tisztában vagyunk, hogy többet kellene sportolni és kevesebbet ülni a TV előtt. Ebbe segít a Wellness-prog­ram több egyszerű tanáccsal és recepttel, mert a Wellness a szervezetre, a szellemre és a lélekre egyaránt hat. A „besa­vanyodott" szervezetű ember hosszú távon labilissá válik fizikailag és depresszióra hajlamos. A szervezet és a psziché összefüggéseit már régen felismerték és gyakran egy módszerben való hit is már csodákat hozhat. Fizikumunk dinamizálásá­hoz rendszeres mozgásra van szükség. Azok a hirtelen erő­kifejtések, melyeket rossz lel­kiismeretünk következtében végzünk, egészségtelenek. A szabályos mozgást könnyen beiktathatjuk napirendünkbe. Egy normális hétköznapunk többnyire a következő módon alakul: 1. Felkelés, 2. Reggeli (ülés), 3. Autózás (ülés), 4. Munka (ülés), 5. Ebéd (ülés), 6. Munka (ülés), 7. Autózás (ülés), 8. Vacsora (ülés), 9. TV-nézés (ülés). Ugráljunk csak! Ismerős ez az életvitel? Egy kis mozgással hajlandó lenne ezen változtatni? Akkor pró­bálja ki a következő sorrend­ben: 1. Felkelés. 2. Tíz perc gimnasztika (mozgás), 3. Reg­geli (ülés), 4. Autózás (ülés), 5. Lépcsőn járás (mozgás), 6. Munka (ülés), 7. Tíz perc torna (mozgás), 8. Ebéd (ülés), 9. Séta (mozgás), 10. Munka (ülés), 11. Tíz perc torna (mozgás), 12. Munka (ülés), 13. Autózás (ülés), 14. Va­csora (ülés), 15. Tíz perc séta (mozgás). Ha több órát koncentráltan dolgozik, energiája végét járja és friss erőre lenne szüksége a további munkához, akkor áll­jon fel, ugorjon kettőt, ezalatt lélegezzen befelé, majd utána két ugrás alatt engedje ki a levegőt. Ugráljon, amíg csak akar, így oldódik és új ener­giával töltődik fel. Macskajaj ellen magnézium Ha stresszhelyzetben van és képtelen a komplikált felada­tokra koncentrálni, nagyobb legyen a ki-, mint a belégzés! Az erőteljes kilégzés lazít és méregtelenít. Ha túl sok édességet fo­gyaszt, tudomásul kell vennie, hogy a cukor B1 vitamint von el a szervezetétől. Gondos­kodjék ennek a pótlásáról és rendszeresen fogyasszon pél­dául korpakenyeret. Ha egy vidám összejövetelen túl so­káig nézett a pohár fenekére, elalvás előtt vegyen be egy magnéziumtablettát. Az al­kohol kiválasztja a szer­vezetből az értékes ásványi anyagokat és ez macskajajt okoz. Ha sokat dohányzik, feltét­lenül igyon naponta egy pohár citrom-, narancs-, vagy grép­frűt-lét. A nikotin sejtkárosító hatását C, E és Beta Karotin vitaminnal csökkentheti. A Wellness-diéta szabályai 1. A következő mérgek fo­gyasztását okvetlenül vegye le a napirendjéről: nikotin, alkohol, cukor, zsír, sült húsok és kávé. 2. Naponta a reggeli után 15 perces gimnasztikát iktasson be napirendjébe. 3. Igyon legalább 2 liter ás­ványvizet vagy édesítés nél­küli gyógyteát minden nap. 4. Meditáljon este, elalvás előtt, ilyenkor ne foglalkozzon semmivel, ne gondoljon sem­i mire. Utána azonnal menjen aludni! Sportemberré válni Dr. Csabai Csaba, Jász­Nagykun-Szolnok megyei sportfőorvosnak szent meggyő­ződése, hogy a mindenkori íletmódkultúra a testi nevelés színvonalától függ, és mint ilyen, a szellemi és anyagi érté­kek mellett egyenrangú össze­:evője az egyetemes emberi Kultúrának. Ez az alapelv ké­szteti arra, hogy mint praktizáló sportorvos, mindennapi tapasz­talatait is fölhasználva, külön­böző fórumokon küzdjön a testi nevelés rangjáért, hogy életmó­dunkban méltó helyet foglaljon el a mozgás, hogy minden ma­gyar sportemberré váljék. Gon­dolataival, javaslataival ezúttal ismertetjük meg az olvasót. Az elevenség bűn? Hogy mi az egészség? Ez a kérdés már az ókor legjele­sebbjeit is foglalkoztatta. A püthagoraszi iskola követője, Alkmaion szerint ez nem más, mint a szervezetben lévő elle­ntétek középarányosa, harmó­niája. Több antik orvosi mű hangsúlyozza, hogy a legtöbb betegséget a táplálkozás és az elvégzett munka közötti ki­egyensúlyozatlan kapcsolat okozza. Magyarán az, hogy több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit fölhasználunk. Ennek megfelelően nagy figyelmet fordítottak az ifjúság egész­séges nevelésére: a gümnazio­nok nem csak a szellemi, ha­nem a testi gyarapodás iskolái is lettek. Ezekből a nemes hagyomá­nyokból aztán évszázadokon át táplálkozott az orvostudomány, a nevelés tudománya és gya­korlata világszerte, jó példákat a magyar sporttörténet is föl­jegyzett. Fodor Józsefnek, a magyar közegészségügy atyjá­nak javaslatára Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1882-ben kötelező főtantárgyként elren­delte az egészségtan oktatását, de ezt egy 1901-es tantervi re­vízió megszüntette. Szent­Györgyi Albert 1930-ban, az I. testnevelési kongresszuson már így berzenkedett oktatási rend­szerünk miatt: „Minden hatéves gyermekkel az történik, ami egy apagyilkossal szokott történni, hogy elítélik 12 évi szabadság­vesztésre és szigorított kény­szermunkára. Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, vidámság, eleven­ség bűn." Az akkori életmódkultúránk­kal való elégedetlenség azonban továbbgyűrűzött a következő évtizedeken is. Gyógytestnevelésre Is szükség van Azóta megéltük a rendszer­váltást, ez ügyben azonban min­den maradt a régiben. A re­formot az oktatási intézmények­ben kell elkezdeni - vallja a sportorvos. A mintegy 2 milliós tanulóifjúság 4463 alsó és kö­zépfokú iskolájában, valamint az összes óvodában és felső­fokú intézményben hozzá kelle­ne látni a szakszerű, modern fölszereléseket alkalmazó test­nevelés megszervezéséhez. Nem nélkülözhető emellett az iskolaorvosi alapellátás, vala­mint a sportorvosi szakellátás rendszerének kialakítása. Erre azért is kellene nagyobb figyel­met szentelni, mert c^y repre­zentatív vizsgálat szerint a diákoknak mintegy 27 százaléka nem egészséges, tehát ők re­habilitációs ellátást, többségük gyógytestnevelő tanár közre­működését igényelné. Külön gyógytestnevelési csoportokat kellene létrehozni, ezt indokolja az a tény, hogy a kor előrehaladtával időarányo­san nő a mozgásszervi és bel­gyógyászati beteg gyerekek száma. Mi szükségeltetik ahhoz, hogy minden magyar sport­emberré váljék? Dr. Csabai Csaba szerint első teendő a szemléletformálás. A követendő példák, a korszerű rendszerek bemutatásában az egészség és a mozgás közti összefüggések föltárásában nagy szerepe van a tömegkommunikációnak. Fon­tos teendő a társadalmi igények fölmérése, az ehhez igazodó szakemberképzés, a meglévő létesítmények jobb kihaszná­lása. A pedagógusok, testnevelő tanárok, orvosok fölkészítésé­ben előtérbe kellene hogy ke­rüljenek a modem életmód-kul­túrával kapcsolatos ismeretek. A személyes példa a legjobb propaganda: minden pedagógus és orvos maga is sportoljon! S minthogy a társadalom kö­zös érdeke, hogy tagjai egész­ségesek legyenek, törvény írja elő - ifjúsági-, testnevelési- és sport-, valamint az egészség­ügyi -, hogy melyek az illetékes tárcák és intézmények szakmai, finanszírozási felada­tai, és mik az állampolgárok jogai és kötelességei. A sportfőorvos nemes fela­datot szán a Magyar Olimpiai Akadémiának is: a tömegkom­munikációs eszközök révén tegyék közkinccsé az egyete­mes és a hazai sporttörténet példa értékű hagyományait. Ha ezek a fiatalok katekizmusává válnak - állítja a szakember a legtöbb magyar ifjú is igyekszik majd maga is sportemberré lenni. S ha azt akarjuk, hogy népmozgalommá terebélye­sedjék a mozgás iránti igény, azaz az egészség megőrzésére való törekvés, ne restelljünk máshol már bevált módszereket átvenni - javasolja Csabai doktor. Erre kiváló példának tartja a dallasi Kenneth Cooper Aerobics Centerét. CH. Á. Az Életmódmagazint szerkesztette: Chikán Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom