Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. MÁRC. 10. Kitartott kamatok? A mind gyakrabban hallható csökkenő inflációs elő­rejelzések egyelőre még a betéti kamatoknál is csak nagyon kis mértékben éreztetik hatásukat. Igaz ugyan, hogy a legújabb lakossági konstrukciók már egyértelműen felhívják a figyelmet a változó, esetenként negyedévente újra megállapított kamatra, illetve a tervek szerint a PM új, változó kamatozású kincstárjegyének hozama 36-ról 33 százalékra csökken, a hiteleknél még alig érzékelhető valami. A jegybank kamatcsökkentését, egy-két kivételtől eltekintve, nem követte a kereskedelmi bankok hasonló intézkedése, s úgy tűnik, hogy a kamatok - elsősorban természetesen a hiteleké - csak késéssel követik majd a várakozások szerint csökkenő inflációt. Az üzletinél alacsonyabb kamatozású, vállalkozásoknak szánt célhiteleken - Start, Egzisztencia, Privatizációs stb. ­túlmenően a különböző kormányhitelek is csak részben tudnak eleget tenni a meghirdetett elvárásoknak. Egyrészt azért, mert a keretet biztosító ország ezzel sokszor saját gazdálkodóit - ve­gyes vállalataink külföldi partnereit - is preferálni próbálja, másrészt a kereskedelmi banki közvetítéssel adott hitel nem ritkán üzletivé drágul, mire a végső fogyasztóhoz, a vállal­kozásokhoz ér. Az üzleti kamatozású hitel ára jelenleg negyven százalék körül van. (Egy évvel ezelőtt 34, két éve 27 százalék volt az átlagos hitelkamat.) A maximális futamidő egy év, és csak rendkívüli esetekben juthat a vállalkozó, a gazdálkodó szer­vezet 2-3 éves lejáratú hitelhez. Ezt azonban már szinte ki­zárólag a budapesti központokból engedélyezik, s termé­szetesen csak nagyon alapos hitelfedezet-vizsgálat után. A célt a beruházás-gazdaságossági számításokon keresztül értékelik ugyan, legfontosabb azonban a fedezet. Ennek forgalomképes ingatlanban, esetleg hasonlóan forgalomképes gépben mindenképpen cl kell émic a felvett összeg másfélszeresét. A vállalkozásbarátnak hirdetett gazdaságpolitikából egyelőre csak annyit érzékel a megcélzott réteg, hogy még mindig drága a hitel, a biztosítékot egy valóban kezdő vállal­kozó a család létalapjának veszélyeztetése nélkül képtelen letenni, a bankgarancia pedig akár 8-10 százalékkal is meg­drágítja a hitelt. Miután ötven százalék feletti jövedel­mezőségű, törvényes keretek között bonyolított vállalkozási részterület nagyon kevés található, legtöbben a gyors megtérü­lésű kereskedelemben keresik boldogulásukat. A nagyobb vállalkozások, az egykor állami középvállalatok a termelés elengedhetetlenül szükséges forgóeszközhitelhez is nehezen jutnak hozzá, illetve a kamatokat nem tudják kigazdálkodni. KOVÁCS ANDRÁS Megvették maguknak Teljes egészében dolgozói tu­lajdonba került a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat. Az Állami Va­gyonügynökséggel kötött adás­vételi szerződés értelmében a cég 82 százaléka vált a vállalat dolgozóinak tulajdonává, a fennmaradó részből pedig kár­pótlási jegyekért értékesítenek részvényeket. Egy kevés - tör­vény által meghatározott - tu­lajdonhányad a helyi önkor­mányzatnak is jut. A gyárat SÍK) millió forintra tartotta az ÁVÜ. A dolgozók úgy teremtették elő a vételárat, hogy a 15 százalékos kedvez­mény igénybevétele mellett 100 millió forint készpénzt tettek le, 436 millió forintot pedig priva­tizációs hitel formájában sze­reztek meg. Az immár dolgozói tulajdonban lévő gyár július 1­jével a tervek szerint részvény­társasággá alakul, és akkor to­vábbi szervezeti változtatásokat is végrehajtanak majd. A szokásostól eltérő priva­tizációt az tette lehetővé, hogy a Gyár- és Gépszerelő Vállalat fennállása óta sohasem volt veszteséges. Árbevétele évről évre nőtt, még az elmúlt évben is 5,2 milliárd forintos árbe­vétele volt, 400 millióval több, mint 1990-ben. Tavaly mind­össze 105 millió forint nyere­séget ért el, ami a hazai piac visszaesése miatt következett be. A cég éppen azért válasz­totta a privatizlciónak ezt a módját, mert tartott attól, hogy az idegen jelentkező csak a nye­reséges, külföldi tevékenységet vásárolja ki. (MTI) Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre forintban Angol font 134,29 137,09 Ausztrál dollár 58,95 60,19 Belga frank (100) 228,09 232,75 Dán korona 12,10 12,36 Finn márka 17,18 17,58 Francia frank 13,81 14,09 Görög drachma (100) 40,33 41,17 Holland forint 41,70 42,56 ír font 125,01 127,61 Japán yen (100) 59,28 60,48 Kanadai dollár 65,51 66,91 Kuvaiti dinár 264,78 270,28 Német márka 46,91 47,87 Norvég korona 11,97 12,21 Olasz líra (1000) 62,59 63,87 Osztrák schilling (100) 667,24 680,84 Portugál escudo (100) 54,49 55,59 Spanyol peseta (100) 74,39 75,91 Svájci frank 51,70 52,78 Svéd korona 12,94 13,20 USA-dollár 78,14 79,70 ECU (Közös Piac) 95,97 97,93 A gazdaság színeváltozása 40000./ 32000. 24000. 16000. 8000./ 1989 • 1991 vállalat, tröszt gazdasági társaság A kft.-k viszik a pálmát A vállalkozások fele még mindig budapesti Előzetes adatok szerint közel ötvenezer jogi személyiségű gazdasági szervezet működött tavaly év végén az országban. Számuk az utóbbi három év során - a társasági törvény életbe­lépését követően - közel az ötszörösére nőtt. A társasági formán belül a korlátolt felelősségű társaságoké a vezetőszerep, hiszen 1991 végére arányuk meghaladta a 95 százalékot. Számuk gyors növekedővel lehetővé vált, hogy a magán kistőkék is közvetlenül bekapcsolódhassanak a terme­lőszférába. A régi típusú gazdasági szervezetek közül a vállalatok számában 1989 óta lassú és fokozatos csökkenés mutatkozik: ennek mértéke 1990-ben 1,5 százalék, '91-ben már 5,2 százalék. A különféle szövetkezeteknél csak csekély növekedés volt tapasztalható: az 1989-ben működött 7546 helyett 7749 ilyen gazdasági egység működött tavaly hazánkban. Az 1991 végén működő 49 ezer 378 gazdasági szervezet közül 16 ezer 255 a kereskedelemben, 11 ezer 530 az iparban, 6 ezer 600 az építőiparban és 3 ezer 543 az üzleti szolgáltatások területén tevékenykedett. A gazdasági szervezetek számának rendkívül gyors gyara­podása a nagyság szerinti eloszlást is jelentősen megváltoztatta a közepes- és egészen kisméretű (1-2 fős) szervezetek javára. 1991 végén az összes gazdasági szervezet 71,2 százaléka 20 alkal­mazottnál kevesebb személyt foglalkoztatott. A 21-50 fő közötti létszámot foglalkoztató szervezet 12,5 százalékot, az 51-300 főt foglalkoztatók 11,2 százalékot képviseltek, míg a 300 főnél nagyobb szervezetek aránya 5,1 százalékra esett vissza. A gazdasági szervezetek többsége azonban továbbra is Budapestre és környékére koncentrálódik. A cégek 43,4 százaléka a fővárosban és 8,6 százaléka Pest megyében működött a tavalyi év végén, míg a többi megyére 1,5-4,1 százalék jutott. R. G. KÖRKÉP Tegnaptól jegyezhetők az első értékpapír-befeketetési alap, a CA befektetési jegyei. A kibocsátás iránt számottevő kül­földi érdeklődés is van, hiszen ez a kör eddig bonyolult módon juthatott csak hozzá azokhoz a papírokhoz, amelyeket az alap­ból vásárolni kívánnak, vagyis az államkölcsönt megtestesítő értékpapírokhoz. Egy év alatt több mint két­szeresére növekedett a lakos­sági hitelhátralékok összege: az év végén már 4,4 milliárd forint volt az adósok hátraléka, míg 1990 végén csak 1,8 milliárd forint. Az elmúlt évi ugrásszerű növekedés összefügg a munkanélküliek számának emelkedésével. Jelenleg mintegy 300 ezer adósnak van hátraléka. Miközben romlik az adósmorál, a betétállomány tovább növekszik. Januárban 6 milliárd forinttal emelkedett a lakossági betétek összege. Az amerikai értéktőzsde-fel­ügyelet (SEC) irodákat kíván létesíteni Kelet-Európában a térségbeli részvény- és kötvény­piacok fejlődésének elősegí­tésére. A testület szakértői az érintett országokban működő amerikai követségeken dolgoz­nak majd. Az irodák technikai segítséget nyújtanak majd a tőzsdei tevékenység szabályo­zásához és tanácsokat adnak a tőkepiac kiépítéséhez. Vendéglátásmód Sok kicsi többre megy? A vendéglátás privatizációja valójában nem most, hanem tíz évvel ezelőtt, a szerződéses üzletek rendszerével kezdődött - mondja Éri Ferenc, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat megbízott igazgatója. - Akkor a privát éttermeket tekintettük ideálnak, most viszont a vendéglátásban is élvezzük és szenvedjük a kezdeti kapitalizmus előnyeit és anomáliáit. Vannak, akik gazdasági kényszerből folytatnak olyan gazdálkodást, amely talán nem mindig a vendég érdekeit tartja szem előtt. A tőkeszegény, kezdő vállalkozóknak ugyanis most kell felhalmozniuk. A szakértelem és a vállalkozói készség sem mindig esik egybe. Ráadásul ma mindenki kereskedni akar, mert a termeléshez nagyobb befektetésre van szükség, ami lassabban térül meg. így sokféle vállalkozó kerül a vendéglátásba, és el kell telnie még egy kis időnek ahhoz, hogy a piac kiválogassa azokat, akikre a fogyasztóknak igazán szükségük van. - És a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat egységeivel mi lesz a piacon? - A vállalat kétszáz üzlete közül a létszám és az üzeme­lésforma alapján 146-ot érint az előprivatizáció, ezeket 1990 és 92 ősze között kellene magán­kézbe adni. A privatizációt a CSMVV végzi az Állami Va­gyonügynökség megbízásából. De előre látható, hogy a tulaj­donjogi rendezetlenségek miatt nem minden üzlethelyiség ma­gánkézbe adása lesz végrehajt­ható. Sokhelyütt magáningat­lanon van az egység, vagy nem önálló üzletről van szó. - Mennyire mondható sike­resnek az eddigi privatizáció? - Szegeden a legjobb a hely­zet; a kisebb alapterületű üzle­tek általában gazdára találnak. Vidéken kisebb az érdeklődés, főleg a tulajdonjoggal nem, csak bérleti joggal rendelkező egységek iránt. A kezdetihez képest pang a privatizáció, az árak mennek lefelé. Az ÁVÜ pedig január elsejétől elvonja a vállalattól a privatizálandó, de még el nem kelt üzletek nye­reségét. - A vállalat hálózata foko­zatosan csökken. Mi történik a központtal és a termelő üze­mekkel? - A központtal az a prob­léma, hogy az adminisztratív feladatok nem egyszerűsödtek olyan mértékben, ahogyan a pénzelvonás miatt le kellene építeni az „apparátust". Az el­múlt tíz évben harmadára csök­kent a vállalati központ lét­száma, de a jelenlegi üzletme­net még a mostani 60 főt sem tudja eltartani. Ráadásul ez a gárda sem képzettségét, sem összetételét tekintve nem erre a rendkívül nehéz átmeneti időszakra szerveződött. A termelői háttér - a nagy kapa­citású hidegkonyhák és cuk­rászüzemek - tovább dolgoz­nak; saját egységeinknek nyers­anyag-, a privatizáltaknak ke­reskedelmi áron. Elképzelhető, hogy a teljes privatizáció után a vállalat részeként, de bérleti formában működnek majd tovább. - Hogyan képzelik a vállalat privatizációját? - Az átmeneti időszakban csak az önfenntartás lehet a cél, mert az előző évek 30 milliós nyereségével szemben a mérleg most 20 milliós veszteséget mutat. Később, kft.-vé vagy rt.-vé alakulással, külső tőke bevonásával, az egységek vál­lalkozásszerű működtetésével lehet versenyképessé tenni a vállalatot. Már folyik az ajánlatkérés a külföldi tőke bevonására, a hazai befektetők ugyanis nemigen tolonganak. Problémát jelent, hogy tűi sok egység van egy városban, ezért, ha a vállalatot egyben pri­vatizálják, néhány helyen pro­filváltásra is szükség lesz. KECZER

Next

/
Oldalképek
Tartalom