Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

KEDD, 1992. FEBR. 25. BELPOLITIKA 3 Többlet a fizetési mérlegben A MAGYAR NEMZETI BANK hétfőn nyilvánosságra hozta a múlt évi fizetési mérleg adatokat. A konvertibilis Fizetési mérlegben a múlt évben 267 millió dolláros többlet keletkezett. Tavaly az elképzelés még az volt, hogy a mérleg deficites lesz, s a hiány meghaladja az egymilliárd dollárt. Ehhez képest lényegesen kedvezőbben alakultak a folyamatok, s ezért az év közben a kormány módosította a prognózisokat. Ezekhez viszonyítva is lényegesen ked­vezőbben alakult tavaly a fizetési mérleg. A mérlegben a pénzforgalmi adatok szerint a múlt évben az export 9,2 milliárd dollárt tett ki, az import 9 milliárd dollár körül alakult, s a kereskedelemben 189 millió dolláros aktívum jött létre. A KORMÁNY vetési és tavaszi munkát elindító - 2 milliárd forint pénzbeli támogatást tartalmazó ­programcsomagja szerény, de ha még ez sem jut el időben, 10-14 napon belül a gabonatermesztőkhöz, behozhatatlanul csökken a tavaszi gabona vetésterülete - hangzott el az Országos Gabonatermesztők Választmányának ülésén, amelyet hétfőn tartottak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének székházában. A szervezet úgy véli, hogy a tavaszi munkák beindítása érdekében az ágazat közgazdasági feltételeihez jobban igazodó, az akut Finanszírozási gondokat enyhítő konstrukciókra van szükség. Ezzel kapcsolatos javaslatait eljuttatja a kormány illetékes szerveinek. NAPIREND ELŐTTI felszólalások nyitották meg az Országgyűlés hétfői munkanapját Elsőként Torgyán József kért szót. Az FKgP elnöke felolvasta az Országos Vezetőség pénteken kelt állásfoglalását, amelyben megindokolták döntésüket a koalícióból való kilépésről. A lépés miatt a vezető testület minden felelősséget a kormányra hárított A VILÁG GLOBÁLIS PROBLÉMÁINAK megoldásáért folyó munkába mindinkább bekapcsolódik a Közgazdász­hallgatók Nemzetközi Szervezete, az AIESEC. Szoros kapcsolatban áll az ENSZ különböző szervezeteivel, például az UNICEF-fel és az UNESCO-val. Ez évi budapesti kong­resszusának egyik központi témájául a környezetvédelemnek a gazdasági életben játszot^szerepét választotta - mondta a újságíróknak Fernando Carro, az AIESEC Nemzetközi Titkárságának elnöke a kongresszus első munkanapján hétfőn tartott sajtótájékoztatón, a Budapest Kongresszusi Központban. . Göncz Árpád sajtótájékoztatója „Más út nincs, túlélésre játszunk" A köztársasági elnök prog­ramjába vásárhelyi látogatása és a lakossági fórum közé rövid, szűk körű sajtótájékoztató ékelődött. A városháza folyosói már ekkor megteltek, Göncz Árpád úgy érkezett, hogy lát­hatta, a fórumon telt ház fo­gadja majd. — Hívtatok: megjelentem ­fordult először is a maga köz­vetlenségével az újságírókhoz, majd, hogy ne a tréfánál marad­junk, mindjárt kijelentette: ma sem a belpolitikáról, sem Tor­gyánról nem szeretne beszélni. Érthetjük úgy is: mesélni. Hi­szen az elnök körül egykettőre ama bensőséges mesélő han­gulat alakult ki, amely eddig is jellemezte megnyilatkozásait, s amely még a legkényesebb kér­désekben is mindig megóvta a félreértésektől. Az elnök tehát nem kinyilatkoztatásokat tett, nem közleményt fogalmazott, és nem keresgélte a szavakat. Mesélt. A külföldnek, mondta, jobb a vélcménye rólunk, mint nekünk magunkról. Magyarországban a térség legstabilabb országát látják, de „szerencsére már ke­vésbé vagyunk téma külföldön ". O maga attól félt, hogy az or­szág a kívülálló számára össze­mosódik a jugoszláv térséggel. Ezt elkerültük: „így örömmel mondhatom, kevesebbet fog­lalkoznak velünk". Egy újabb kérdés: - Mit érez, hogy a Rácsok című drámáját a napokban bemutatják Temesvárott? - Örülök neki. Én ugyan nem lehetek ott, hiszen ha ráérnék is, a megjelenésem diplomáciai jelentőségű tett volna. De azért érdekesnek tartom, hiszen olyan műről van szó, amelyet Ma­gyarországon még nem ját­szottak, s külföldön ez lesz a második bemutatója. Vásárhelyi látogatásában viszont nincs semmi diplo­mácia. Hogy hogyan választotta ki a várost? Igyekszik egyen­súlyt tartani a meghívások kö­zött, feleli: egy város, egy falu; egy katolikus, egy protestáns központ; egy ötvenhatos, egy háborús emlékmű - ami viszont mindenütt elsőbbséget élvez, az a diákokkal való találkozás. - Protokollnak érzi-e a látogatásokat? - Soha. Először is nem értek a protokollhoz. Az emberközel­ség ami vonz, az embermeleg. Mondhatnám azt is, nekem táplálék ez az út. A Fiatalok. Egy hetvenéves öregember, mondja, kétféle­képpen nézheti őket. Vagy „vörös posztót lát bennük", vagy a könnyekig meghatódik, ha a Fiatalokról van szó. JEn a kettő között igyekszem lenni". - A jövőjük, remélem, oko­sabb lesz, mint a nji jelenünk. Az én korosztályom a zsige­reiben hordja azokat a gyötrel­meket, amiket átélt. Mai talál­kozásaim azt mutatták: a fiata­lok szemmel láthatólag semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy hazudjanak saját maguknak. Reálisan látnak mindent, s ebben én igazi belső erőt érzek A lakossági fórum előtt meg­kérdezem, van-e lehetősége megoldást találni az ilyenkor megismert panaszokra? — Az embereknek azt hiszem, vigaszra, egyenes szóra van szükségük - válaszol a köztár­sasági elnök — Sajnos az el­nöki hivatalnak minden ellen­kező híreszteléssel szemben nincs pénze az ügyintézésre, sem hatalma nincs, hogy a törvényeket átlépje. A sza­vaimnak azonban, úgy tapasz­taltam, van hatásuk Amit mon­dok másnap szétkürtöli a sajtó, s egy héten belül mégiscsak változik valami. Ezért talán nem hiábavaló, hogy a panaszokat meghallgatom. Nos, a lakossági fórumon Göncz Árpád hallhatott c pa­naszokból. De elöljáróban még elmondta, hogy a látogatás alapján megbizonyosodott róla: Hódmezővásárhely tisztában van saját igényeivel, s egy ötletekkel teli, élő, eleven város képével megy haza. S ami a gondokat illeti: „legyünk őszin­ték, más út nincs - túlélésre játszunk". PANEK SÁNDOR Testvérközségi kapcsolat - Ering és Csengele Még hivatalos formában ugyan nem szentesítették a németországi Ering és Csengele együttműködését, testvérköz­ségi kapcsolatát, de a két tele­pülés egymás iránti érdeklődé­séről immár tájékoztathatunk. Paul Hoffmannt, a falu pol­gármesterét a csengelei elöl­járóság tájékoztatta arról, mi­ben kérnek segítséget, támo­gatást a község fejlesztése érdekében. A felsorolás egye­bek mellett a következőket tartalmazta: a helyi termálvíz felhasználásával idegenforgalmi centrum kiépítése, az időskorú lakosság szociális ellátásának jobbítása, a korszerűbb nyelv­oktatás megszervezése és a német-magyar közös vállal­kozások elősegítése. A csengeleiek olyan egy­másra találást szorgalmaznak, amely nem korlátozódna pusz­tán a két polgármesteri hivatal kapcsolatára, de kiterjeszthető lenne az ismerkedés a két fa­luban élő családokra is. Ering, egyelőre ugyan még csak sze­rény formában, de máris tanú­jelét adta, kész segíteni. "£öbb adománycsomag érkezett ugyanis a közelmúltban az Inn folyó melletti faluból. Az álta­lános iskola pedig egy meghí­vót kapott, amelyben az áll: nyári sátortáborozáson vehet részt Németországban az a tíz diák, aki a legszorgalmasab­ban, a legjobb eredménnyel tanulta ebben a tanévben a német nyelvet. A két település vezetői először Csengéién találkoznak, április derekán várják az eringiek küldöttségét. Öböl S OROZAT. Két éve a Parabola bemutatott egy politikust. Valamiféle balkonon állt sötét ruhás, izgatottan komor, középkorú és idős urak között. A magnó rögzítette, hogy még hátra szólt elvbarátainak, mielőtt a mikrofonhoz lépett volna: „Nyugi, tudom én, hogy mi kell nekik". Aztán előrébb állt, egy szempillantás alatt végigmérte az alant feketéllő választási tömeget, és torkaszakadtából belekezdett: „Magyarok! Az én szívem nem nyugodhat, amíg orosz lánctalpak szabdalják szent hazánk sokat szenvedett földjét!" Aztán jött egy sor bol­sevistázás, majd a kistulajdon szentségéről és a nagytulajdon sérthetetlenségéről szóló néhány tucat körmondat. Végül - és persze közben is - az ováció. A politikus azóta maga ácsolta trónon ül. Tanácsadói között régi párttitkár éppúgy megtalálható, mint vagyonát­mentő KISZ-vezér vagy egykori MSZMP-tag államhivatal­nok. Van. aki legyint, ha a nevét hallja. Ismerek valakit, aki a kutyáját nevezte el róla. Sokan csörgősipkás bohócnak tartják, mások hófehér kesztyűs Grál-lovagot látnak benne. Azt hiszem, nem rettegnek elegen. Ma este sorozat kezdődik a televízió második csatornáján: Egy karrier története. A dokumentumfilm fekete-fehér, de azért nem kell hozzá színes televízió, hogy érződjék a vér pirosa. Módosítási indítvány adóügyben Rózsa Edit szegedi SZDSZ­es országgyűlési képviselő eljuttatta szerkesztőségünkhöz az SZDSZ képviselőcsoport­jának azt az önálló indítványát, amely a személyi jövedelem­adóról szóló törvény módosí­tására vonatkozik. A módosítás célja a törvény 47. §-ának hatályon kívül he­lyezése. Ez a paragrafus írja elő, hogy a kifizetőnek az egyé­ni vállalkozó számlájának áfá­val csökkentett ellenértékéből 3, illetve 2,5 százalékot jöve­delemadó előleg címén le kell vonnia és a költségvetésbe be kell fizetnie. Mint arra már a törvény vitájában is felhívtuk a Figyelmet, ez az előírás több szempontból problematikus: - Hátrányosan megkülön­bözteti az egyéni vállalkozót más jövedelemtulajdonosoktói, mert előlegfizetési kötelezett­sége nem a tényleges jövede­lem, hanem az árbevétel alapján keletkezik. Az alacsony árréssel dolgozók esetében előfordulhat, hogy a teljes jövedelmet előleg címen elvonják. — Hátrányos a kezdő vállal­kozók számára, hiszen az in­dulás évének többletterhei miatt a ténylegesen fizetendőnél lé­nyegesen nagyobb elólegFize­tésre kényszeríti, és ezzel pénzt von cl a vállalkozástól. - A kifizetőknek jelentős többlet adminisztrációs terhet jelent, ez pedig oda vezethet, hogy elkerülik az egyéni vál­lalkozók foglalkoztatását. En­nek jelei már most is láthatóak. A javaslat a fenti problémák kiküszöbölésére irányul. Elfo­gadása esetén az egyéni vállal­kozók a tényleges jövedelmük Figyelembe vételével fizetnek negyedévenként 20 százalék adóelőleget, a kifizetőnél az adminisztrációs terhek jelen­tősen csökkennek, míg az adó­zónál nem növekednek. Az indítvány napirendre tű­zéséről várhatóan kedden, 25­én dönt az Országgyűlés. Bí­zunk benne, hogy az indítvány megtárgyalását lehetővé teszi a kormánypárti többség, és ez a javaslat elkerüli az ellenzéki önálló indítványok lassan meg­szokottá váló sorsát, tudniillik a kormánypárti képviselők egy­szerű szótöbbséggel a napi­rendre vételt sem támogatják. Az egyéni vállalkozók érde­kében reméljük, az indítvány sikeresen veszi az akadályokat és a napirendrevételt követő vita után a T. Ház elfogadja azt. Testületi ülés Kiszomboron Kié lesz a kastély? Több, kisebb jelentőségű határozat mellett egy nagyobb horderejű, nem csupán a községet érintő döntést hozott legutóbbi ülésen a kiszombori képviselő-testület, „A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. tv. 3. paragrafusának (3) bekezdése alapján" ugyanis bejelentették igényüket több, eddig Áfész- vagy técsz-kezelésben lévő ingatlanra. Ezek: — a Maros Menti ÁFÉSZ (Makó) kezelésében lévő Gólya­fészek étterem (Szegedi u. 1.), a volt „Bandi bolt", jelenleg zöldség-gyümölcs bolt (Nagyszentmiklósi u. 7.), hatósági húsbolt, italbolt, szikvízüzem (Nagyszentmiklósi u. 12.), Libanyak épülete (Szegedi u. 71.), Dühöngő épülete a bolttal (PetőFi u. 26.), Tüzép betonárutelepe/Volt téglagyár teriilct</(Óbébai u.); — az Új Élet Mgtsz (Kiszombor) kezelésében lévő gépjavító műhely (Óbébai u. 6 l/A.), 107 hektár 5833 nm. volt legbiz. Földek és a „Gulyás gyöpi" volt istálló; — az Agro-Maros Mgtsz (Makó) használatában lévő 25 hektár állami földterület szántó (szórt), mely kiszombori közigazgatási területen van; — az Agóra Rt. (volt Zöldért), Szeged használatában lévő kas­tély (Móricz Zsigmond u. 1-3.). A képviselő-testület e döntéssel egyidejűleg benyújtotta keresetét a bíróságra az Agóra Rt. létrehozásával kapcsolatos cég­bírósági bejegyzés ellen, hivatkozva az 1989. évi XXL tv. 3. paragrafusa (2) bekezdésére, mely során szabálytalanul vitte be apportként a kastélyt a részvénytársaságba. A képviselő-testület kérésére a polgármester február 20-áig értesítette az érintetteket a határozatról. . Még három döntésről: fölemelte a testület a vízórával el nem látott önkormányzati lakások víz- és csatornadíját (a díjtételek emelésére a központi árszabályozás miatt volt szükség); rendeletet hozott a kamatadó-támogatásról - első lépésként ketten részesül­tek dotációban —; a művelődési ház igazgatói állására kiírt pályázatra beérkezett hat pályamunka elbírálása céljából pedig bizottságot hozott létre. P. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom