Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. FEBR. 1. A Széchenyi térről a Londoni körútra? Költözik a Munkaügyi Központ Aki járt már a Csongrád Megyei Munkaügyi kö/.pontban ügyfélfogadási idd alatt, amikor az állási keresők és a munkanélküliek megszállják a szűk folyosót, maga is meggyőződhetett az áldatlan állapotokról. Három helyiségei, kózel száz négyzetmétert eddig is csak méltányossági alapon kaptak kölcsön az önkormányzattól, a testület azonban a szerződés értelmében most bejelentette igényéi. A Széchenyi térről mindenképpen költözniük kell, a kérdés csak az, átmeneti vagy végleges helyre. A történethez szorosan hoz­zátartozik az is, hogy a közel­múltban Szegeden járt az Or­szágos Munkaügyi Központ igazgatója, aki a harmadik legrosszabb elhelyezésűnek minősítette a Csongrád megyei központot és támogatást ígért. Minden tekintetben megfelelő elhelyezést biztosítana a Londoni körúti APEH székház, amelyei hatvan millió forintért meg is vásárolhatnának. Döntés még nincs, s egyelőre az ígéret sem forintosítható, pontosabban nem lehet tudni, hogy lesz-e ennyi pénze a Csongrád me­gyeiekre az országos központ­nak. A megoldási lehetőségek számbavételénél szóba került az Agrobcr székház, a Kiegészítő Parancsnokság volt épülete, s ideiglenes jelleggel esetleg bérelnék az az Eszperantó utcai -ugyancsak volt - szakszer­vezeti székházat. A Munkaügyi Központ költ­ségvetésében idén létszámfej­lesztés is szerepel, hiszen a növekvő munkanélküliség a fogadó oldalt is mozdítja. Elegendő pénz van az egyéb fejlesztésekre is, hivatalosan fogalmazva: adottak a működés személyi és tárgyi feltételei, már csak biztos fedél kellene. KOVÁCS Áremelési beetetés ­kiflivel, zsömlével A nem létező fehér kenyéren kívül minden sütőipari termék szabadáras, az áremelésre a vállalatok jogosultak. Nálunk a szegedi és a megyei vállalat is szállít az üzletekbe, így mindkét cégnél érdeklődtünk a mai változások köréről és mértékéről. A szegediek a kiflit és a zsemlét szállítják a korábbi 2,60-nal szembeni 3 forintos fogyasztói árnak megfelelő összegért. A megyei vállalat kalkulációja is teljesen azonos, de ók még 3-féle túrós péksüteményüket is bevették az „áremelési előételeik" sorába. Alapelvük közös vonása, hogy az energia, a víz- és csatornadíjak, az adalékanyagok, szállítóeszközök tetemes drágulása miatt bekövetkezett költségnövekedést ne egyszerre zúdítsák a lakosságra. Például annak idején egy Robur kcnycrcskocsit 400 ezer forintért megkaptak, most az elhasználódottak helyébe csak olyan típusok kaphatók, melyek közel 2 millió forintba kerülnek. Nekik sem érdekük az esetleg emiatt bekövetkező fogyasztáscsökkenés. A kifli és zsemle azért az clsó a sorban, mert ennek volt a legkisebb nyereségtartalma, s változtatás nélkül veszteségbe csapott volna. A többi termék áremelését is törvényszerűnek érzik, s hogy e lépést meddig lesznek képesek húzni, halasztani, a jövő nagy kérdése. Vis major a földben Becslések szerint országosan több mint 10 ezer hektáron maradt a földben a cukorrépa. Az időjárási viszonyok szeren­csétlen összjátéka, hogy épp a betakarítás idején hullott rend­kívül sok csapadék, s nem sok­kal később beköszöntek a tartós fagyok. Az érintett gazdaságok­nak, magántermelőknek mindez azt jelentette, hogy képletesen szólva a hektáronként befek­tetett 50 ezer forintjuk is a sárba fagyott. Ráadásul még a tavaszi talajmunkákat is drágábban és nehezebben tudják ezeken a területeken elvégezni. Mivel nem a termelők hanyagsága idézte elő ezt a vis majort a Csongrád és a Békés megyei mezőgazdasági szövetségek, valamint az agrárkamarák megpróbálták megtalálni a veszett fejsze nyelét. Levélben fordultak segítségért az FM illetékeséhez. A válasz a napok­ban hoza a postás, de nem a pénzes, hanem a leveles. íme az álláspont: „ Január elején a minisz­térium vezető testülete áttekin­tette a cukorvertikum helyzetét, s így a földben maradt cukor­répa miatt keletkezett károk pénzügyi rendezésének lehető­ségét. Erről előterjesztést készí­tett az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottságnak. A bizottság állásfoglalása szerint a rendkívüli időjárás következ­tében felmerült veszteségek pénzügyi rendezésére, interven­ciós támogatására sajnos nem lát lehetőséget, s az meg is haladja a hatáskörét. Ugyanis az idevágó kormányrendeletek szerint a költségvetés által rendelkezésre bocsátott for­rások alapvető felhasználási célja a bel- és külkereskedelmi forgdlom szabályozása, vala­mint a piaci egyensúlyt szolgáló intervenciós beavatkozások. A bekövetkezett vis majorok kezelésére a szűkös pénzügy lehetőségek nem nyújtanak fedezetet." A válasz közérthető és hi­hető, de önhibáján kívül mégis elkeserítő: nálunk, ami szo­katlan, sosincs rá rugalmas megoldás. Ez lenne a gondol­kodásunk vis majorja? Külföldi tőkebeáramlás T. Sz. I. Dízeles téli gondok Üzemanyagukhói nagy hidegben -mínusz 10 Celsius-fok alatt- para­finkristályok válnak ki. amelyek könyörtelenül eltömik az érzékeny befecskendező szivattyú és a fúvó­kák védelmére feltétlenül szüksé­ges finomszűrőt. A gázolaj-ellá­tás megszűnik, és a motor üzem­képtelenné válik. Ez a probléma még az üzemmeleg motor esetén is előfordulhat, ha a mcnetszél túl­zottan fehűti a szűrőt. Ilyenkor csak egyetlen dolog scgíl, a kocsit meleg helyre kell vinni, és meg kell várni, amíg a kristályok ismét felolvadnak. Egyes dízelekben a motor hűtő­vizével vagy elektromos fűtóbetét­tel melegített szűrőt alkalmaznak, de ezek is csak csökkentik a haj előfordulásának valószínűségét, kizárni azonban nem tudják. A kü­lönleges téli gázolajminűségct árusító töltőállomások felkeresésén kívül bizonyos mennyiségű petró­leumnak vagy benzinnek a gázolaj­A dízelüzemű jármüveket elsősorban viszonylag olcsó üzemanyaguk miatt kedvelik, hiszen az üzemanyagból ráadásul kevés is fogy. Az év három kedvező szakában nincs különösebb gond a dízelekkel, télen azonban előadódhatnak problémák. hoz történő adagolásával talán még át lehet vészelni a hideg évszakot. A módszerrel azonban csínján kell bánni, és nem árt tanulmányozni a kocsi kezelési könyvét, mert a túlzásba vitt benzinezés rontja az üzemanyag cetánszámát és öngyul­ladási viszonyait, sőt tönkre is teheti a motort. Mindenképpen kell számolni bizonyos nyomaték­csökkenéssel és zajszintnövekedéssel. Van még valami, amit a díze­Icsck nem hagyhatnak figyelmen kívül. Hiába van a kocsiban nagy teljesítményű izzító automatika, a jéghideg motorban nagyon nehéz a levegőt úgy felmelegíteni, hogy az égés beinduljon. Ha az akkumu­látor nem elég erős, a dolog kime­netele erősen kérdéses. Sebaj, mondják erre, be js lehet húzatni az autót. Hát éppenséggel be lehet, sokszor egyenesen a javítóműhely­be, méregdrága generálozásra. A dermedt olaj és a befecskendező­rcndszer megnövekedett ellenállása együttesen azt eredményezheti, hogy a vezérmű fogasszíja nem tudja átvenni a szükséges erőt, és néhány fognyit megugrik. Ennek az a következménye, hogy a rosszkor nyíló szelepek beleérnek a dugattyúba, és a motorban minden összekuszálódik. Külső segítséget ezért csak csínjával vegyünk igénybe! B. I. m,llk> Ft. 2400_/ 2000- / 1600_/ 12U0. 8uo_V -co./ d— r í? Íí a 1 $ •ss •f Sfc Á : 33S2SS Kt-1 4:55 W&A '90 végéig "91 í. félévben Rá cs Kiskun Békés Csongrád S/olnok DM-grafikon A megye tavaly „gyorsított" Az elmúlt év első hat hónapjában há­romezerrel szaporo­dott a vegyes vállala­tok száma és ez a már devizában megjelenő 93 milliárd forintos alapítói vagyont to­vábbi 26-tal növelte. Látható tehát, hogy ____ évről évre csökken az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága, egyre kisebbek az új gazdasági szervezetek. Míg '89- ben 92, '90-ben 48, az elmúlt év első felében létrejött A gazdaság átalakításának, a nemzetközi versenyképességnek, az exportképességnek elengedhetetlen feltétele a külföldi töke jelenléte. Bár jogilag már húsz éve adott a lehetőség vegyes vállalatok alapítására, a '91 első félévéig bejegyzett közel kilencezer ilyen vállalkozásból '88 végén még csak kétszáz, '89 decemberében ezernégyszáz működött. vegyes vállalatok már csak 23 millió forintos átlagos tőke­nagysággal alakultak. A legtöbb új céget ter­mészetesen budapesti szék­hellyel jegyzik be, a megyék rang­sorában Győr­Sopron és Pest vezet. A Dél­Alföld a mezőny második felében szerénykedik, szű­kebb hazánk, Csong­mmmmmmmm tád megye pedig elsősorban az el­múlt évben „gyorsított". Hat hónap alatt devizában 423 mil­lió forint áramlott a megyébe és ez óriási ugrás a már meglevő 710 millióhoz hasonlítva. KÖRKÉP Közel két milliárd fo­rinttal szálltak be tavaly magyar cégek külföldi ve­gyes vállalatok alapításába ­adta hírül a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Ez egyéb­ként duplája az előző évi magyar befektetéseknek. Romániában 90, Csehszlo­vákiában 64, Németor­szágban 45, az egykori Szovjetunió területén alakult országokban pedig 52 közös vállalatban érdekeltek ma­gyar cégek. A tavaly alakult magyarországi központú vegyes vállalatokba viszont a nyugati cégek 3 milliárd dollár értékű tőkével léptek be. * Nem tárgyalt a Gazdasági Kabinet a magyar építőipari cégek Horvátország újáépí­tésében való részvételéről. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának szakemberei a most lejárt kéthetes határidőre elké­szítették ugyan a kocká­zatfelmérést, de a kabinet ­túlterheltsége miatt - leg­korábban február 5-én fog­lalkozhat az üggyel. * A készülő távközlési törvény szerint a Magyar Távközlési Vállalathoz ke­rülne a távirati szolgáltatás. A Posta kettéválásakor ugyanis öszvér megoldás született átmenetileg: a két utódcég közös elszámolá­sába kerültek a táviratok. Munkahelyteremtés és köz(hasznú)munka Ingyen pénz vagy hitel Hiába fogadkoztak tegnap reggel nyolc órakor a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács tagjai, hogy gyorsan - esetleg már tíz órára - végeznek, a kezdés után két órával mégis úgy rendeltek el szünetet, hogy az első napirendi ponton sem jutottak túl. A vita a munkahelyteremtő beruházások körül lángolt fel, pontosabban azon, kedvezményes kamatozású hitel vagy vissza nem térítendő támogatás formájában osszák szét az idei keretet. Tavaly, bár a támogatásra is lett volna lehetőség, hitelre írták ki a pályázatot, s így is akadt jelentkező bőven, hiszen az ismert konstrukciók közül ez volt a legolcsóbb pénz a vál­lalkozásoknak. Idén azonban egy országos állásfoglalás szerint a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó „támogatásokat visszteher­mentes tőkejuttatás formájában lehet kihelyezni". Bumm! ­mondták erre a munkaadói oldal képviselői és nemcsak kézzel-lábbal, érvekkel is tilta­koztak az ingyen pénz ellen. Nem látják biztosítva a vissza­fizetést, ha a szerződő nem tel­jesíti a feltételeket, azaz nem biztosítja a foglalkoztatást a kialkudott időtartamra. Ellenérvként elhangzott, hogy a vissza nem térítendő tá­mogatás konstrukciója bizonyos mértékben világbanki ajánlás is, hiszen ily módon látják csak lehetségesnek átvészelni ezt a nehéz foglalkoztatási időszakot. Egyelőre azonban rengeteg a nyitott kérdés. Mi lesz például a tavalyi szerződésekkel, ha idén már más feltételekkel lehet támogatáshoz jutni? Milyen szigorú elvárásokat kell meg­követelni az új pályázatoknál, lehet-e majd felelősséggel dönteni az ingyen pénzre érkező temérdek támogatási igény között? Olyan véle­mények is elhangzottak, hogy már így is nagyon kevés döntés — és ami a lényeg, pénz - • maradt megyei hatáskörbe, és a szűk mozgásteret még állás­foglalások is szabályozzák. A másik oldalnak meg abban volt igaza, hogy a rendelkezésre álló néhány tízmillió forinttal nem lehet rendre tanítani a gaz­daságot, ennek az összegnek a munkahelyteremtés az elsőd­leges szerepe. A hitel vagy vissza nem térítendő támogatás kérdésében ezúttal nem született döntés, a Decentralizált Foglalkoztatási Alap felosztásáról azonban sikerült megegyezni. A két­száznegyven milliós keretből negyvenmilliót tartalékoltak, azzal a nem titkolt céllal, hogy az év közben jelenkező redkí­vüli feladatokra - mezőgazda­sági munkanélküliség stb. - is maradjon pénz. Ennek követ­keztében az előterjesztéshez képest csökkentek a legnagyobb tételek, így munkahelyterem­tésre 47, átképzésre 38, rész­munkaidős foglalkoztatásra 31 millió forintot szán a Munkaü­gyi Tanács. A legnagyobb összeget, 54 millió forintot idén az átértékelt közhasznú munka támogatására fordítanak. KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom