Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 1. HOLDUDVAR 5 // „Őrülten játszanak" Részletek tizenöt sándorfalvi szülő hozzám eljuttatott leveléből: Egyre gyakrabban családi viták vannak, mióta minden kocsmában a félkarú rablók vannak... A szerencsétlen gyerekektől, családoktól veszik el a pénzt, amit uzsonnára vagy éppen az iskolába adunk... Azonnal ott vannak reggel, délben és iskola után és őrülten játszanak abban a reményben, hogy nyernek. Szóltunk már az osztályfőnöki órán, már a tanácshoz akarunk fordulni... Kérem mély tisztelettel, ha ez engedélyezve van, akkor legyen este 8 óra után, akinek van pénze az szórakozzon, menjen, verje el a pénzét. De akkor, amikor ötödmagammal családi pótlékkal 22 ezer forintból éppen hogy tudom őket etetni és nehezen taníttatni, hogy mindenről lemondva zsebpénzt adok mert megköveteli, mert a barátok is csinálják.... Attól félek és van rá példa, hogy lopnak, rabolnak és netán ölni is képesek lesznek, ha így megy tovább...Tegyék az újságba, hogy ne csak Szegeden szüntessék be a félkarú rablókat, hanem Sándorfalván is... Higgyék el, már veszélyes szólni vagy megjegyezni a fiataloknak bármit. Még a rendőrség is tehetetlen, elnéző, olyan vandalizmus uralkodik Sándorfalván, hogy éjszaka törnek-zúznak, felborogatnak, kitörnek mindent, ami útjukba esik. Nem szólva az italozásról, a csencsölésről.stb. Ettől féltjük a családokat, a gyerekeinket, mert vagányságból mindent utánoznak, követnek. Ha Önöknek van beleszólásuk vagy tudnak az ügyben valamit tenni, kérjük segítsenek!" Kedves Sándorfalviak! Sajnos, nincs az ügybe „beleszólásom" érdemben, felvetni, tolmácsolni tudom a problémáikat, de megoldani nem. Pedig szívesen tenném. Mert azt én is szomorú, nemkívánatos jelenségnek tartom, hogy a fiatalok egy részével „nem lehet bírni" ebben a községben. A diszkók utáni randalírozás nyomait látom. Pedagógusoktól hallom, hogy a játékautomatákhoz a gyerekek az órákról is kiszöknek. Tudom, hogy csencselnek, lopnak is a faluban fiatalkorúak. Látom, hallom, tudom, megírom: de tenni ellene a sándorfalviak tudnak. A szülők azzal, hogy szigorúbban fogják a gyermekeiket. A pedagógusok több törődéssel, a rend őrei fokozott ellenőrzésekkel és fegyelmezéssel. Az önkormányzat tagjai pedig - akik korábban elvi hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a községben játékautomaták „üzemeljenek" talán azzal, hogy legközelebbi tanácskozásukon megvitatják a problémákat és megpróbálnak megoldást találni rájuk. S ha mégis lehet „beleszólásom" a dologba: szülők, tanárok, rendőrök, a község elöljárói ne egymás intézkedéseire várjanak, hanem fogjanak össze a gyerekekért, a negatív jelenségek megállításáért! SZABÓ MAGDOLNA Terveztek Mórahalmon A képviselőtestület közmeghallgatással egybekötött ülésére január 29-én szép számmal jöttek el a mórahalmiak a művelődési házba, hogy részesei legyenek a város idei tervei, költségvetése formálásának. A tanácskozáson - több hozzászólás, észrevétel után - elfogadták az önkormányzat idei munkaprogramját és költségvetését. A város 1992-ben 157 millió 751 ezer forinttal gazdálkodhat saját bevételei (26 millió 786 ezer forint) és állami támogatások alapján. Az állami hozzájárulások - például a társadalombiztosítás - teljes mértékét még nem ismerik, tehát „rátartással" kellett tervezni. így a város intézményeinek működtetésére 99 millió 268 ezer forintot irányoztak elő, fejlesztésekre pedig 54 millió 483 ezret. Az önkormányzat fejlesztésre szánt kiadásai közül legnagyobb összegű (20 milliós ) az óvodabővítés, amihez a beérkezett tervket a testület ezen az ülésén el is bírálta, és azt a megoldást fogadta el, amelyik a meglévő épülethez kapcsolódóan kívánja tágítani a kicsinyek életterét. Tízmilliót szánnak szennyvízelvezetésre, 2 millió 838 ezret a közvilágításra, 1 millió 530 ezret a IV. számú kútra, 1 milliót járdaépítésre. A fejlesztési kiadásokban nagy összeget, hét és fél millió forintot ütemeztek új, közművesített telkek kialakítására, 1 millió 577 ezret pedig lakástámogatásokra. A ravatalozó építéséhez újabb félmillióval kívánnak hozzájárulni. Új orvosi műszerekre adnak 400 ezer forintot, a számítógépes betegnyilvántartás megvalósítására pedig 1 millió 200 ezret. A város bevételeinek növelése érdekében a képviselőtestület határozott arról is, hogy az általuk bérbeadott helyiségek díjait felemelik. A helyi áfészszel pedig olyan megállapodást kötnek, hogy a magasabb bérleti díj fizetése helyett a szövetkezet közérdekű kötelezettségeket vállal. A képviselők nem értettek egyet az átalakuló Délalföldi Pincegazdaság és a Csongrád megyei Sütőipari vállalat mórahalmi területeinek földértékelésével, mert úgy vélik, az alacsonyabb összegű, mint a település hasonló adottságú területeinek értéke. Sz. M. Kiskundorozsma Farkas Dezső emlékére „Istenben bízom, nem félek én" - ezzel a kánonnal fejezte be a mindenkori próbákat a kiskundorozsmai egyházi énekkar vezető karnagya negyed évszázadon keresztül... Most, hogy 63 esztendős korában eltávozott közülünk, tisztelői, barátai, sorstársai, magára hagyott énekkara érzi: a megpróbáltatásokat csak úgy vészelik át, ha Farkas Dezső munkabírását és szakmaszeretetét példának tekintve, tovább haladnak a kijelölt úton. Mindig többet szeretett volna megvalósítani - bár senki sem lehet próféta a saját hazájában, eredményeit egy emberként elismerte közvetlen és tágabb környezete. Búcsúztatásán Gyulay Endre püspök úr mondta a gyászmisét, az öregcserkészek részéről Kovács Mihály piarista tanár és egykori cserkészparancsnoka, Bakacsi László emlékezett, míg a községi részönkormányzat és Kiskundorozsma népe nevében Ács Géza szólt. A tetterekészség legyen a vezérlő elvünk - vallják a katolikus énekkar tagjai, és Farkas Dezső távlati terveit maguk akarják megvalósítani. Bárdos Lajos két művét (Missa Tertia és Magyar Magnifica) tanulják be, amit előreláthatólag - február 9-én délelőtt 9 órakor mutatnak be a kiskundorozsmai templomban. A szeretett karnagy emlékét így éltetik... Baksi Gazdakör Hisznek az összefogásban Harmincnégy alapító tag háztáji kertészek, mezőgazdasági vállalkozók, növénytermesztők és állattenyésztők nyilatkozatával döntött: megalakult a Baksi Gazdakör. Február 29-ig bárki (ha az alapszabályt elfogadja és megfelel követelményeinek) alapító tagként csatlakozhat; ezen időponton túl a közgyűlés dönt a jelöltek sorsáról. A szerdán megtartott alakuló gyűlésen a befogadásra és az érdekazonosságra összpontosítottak; megfogalmazták: félre kell tenni a nézeteltéréseket, hisz a közösséget érintő, a mezőgazdaságra jellemző gondok csak összefogással hidalhatok át. Az őszinte párbeszéd eredményeképpen alkotó vita bontakozott ki; valamennyi vélemény, javaslat, ötlet meghallgattatott; az életképesnek bizonyulókat a megválasztott elnökség kivizsgálja és megvalósítja. A Baksi Gazdakör elnöke Fülöp Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, az elnökség tagjai: Szabó Oszkár, Herpai Mihály, Korom György és Dávid Sándor. A felügyelő bizottság elnöke Sebők István, tagjai: Mihály Menyhért és Csépé István. Kisgazdák egymás között Nem vették föl a kesztyűt Kibővített ülést tartott csütörtökön délután a Független Kisgazdapárt Csongrád Megyei Intézőbizottsága. Ezen az ülésen szó esett valamennyi olyan lényeges kérdésről, amelyek a parasztság életét közvetve vagy közvetlenül érintheti. így valamennyi a 33-as képviselőcsoport által kezdeményezett törvényről és lehetőségről, az adó- és a szövetkezeti törvényről, valamint azokról az úgynevezett reorganizációs hitelekről, melyekel a Földművelésügyi Minisztérium kívánja a magyar mezőgazdaság újjászervezését támogatni. Az ülésen Hatvani Zoltán szegedi és Szigeti Ferenc apátfalvi kisgazda vezetők torgyáni hangnemben próbáltak vitát provokálni a megyei elnök személyével kapcsolatban. A vezetőség döntő többsége azonban nem vette fel az elédobott kesztyűt, s beléjük fojtotta a szót, ugyanis a vezetőség szerint a dolguk nem az, hogy valakinek az alkalmassága fölött vitát nyissanak, vagy tért adjanak a személyeskedéseknek, hanem az, hogy képviseljék a tagságot, s megfelelő iránymutatással segítsék valamennyi kisgazda életét. Tisztelet a műemléknek A képünkön látható, meglehetősen elhanyagolt épület a Makó melletti nagyközség, szép fekvésű, tágas főterén található. Szembetűnő a kontraszt a Gabonakutató kastély-eleganciájával, ám a nyárra remélhetően eltűnik a kiáltó ellentét. A földeáki Wéber & Wéber Kft. ugyanis - amely megnyerte a helyi polgármesteri hivatal pályázatát az építmény hasznosítására - május és augusztus között szeretné megnyitni új üzletét az egykori műszaki boltban. A kft. csak bérleti, s nem tulajdonjogot szerzett, s őt terheli az előreláthatóan ötmillióra rúgó átépítési költség is - ezt az összeget azonban a bérlő öt év alatt „lelakja". (Magyarul: az áfával együtt évi egymillió forintos bérleti díjat öt évre „előre kifizeti" a kft. azzal, hogy saját költségén újítja föl a nem a tulajdonában lévő épületet.) És most néhány szó a leendő boltról, melynek nagyjából háromszáz négyzetméteres alapterületéből százat az üzlet, kétszázat pedig a raktár foglal majd el. Wéber Mátyástól, a kft. társtulajdonosától kapott információink szerint élelmiszereket, háztartási és vegyi árut, műszaki cikkeket, illetve mindazokat az apró cikkeket szeretnék forgalmazni, amelyek hozzátartoznak a lakosság napi ellátásához, az épület túlsó oldalán pedig fagylaltozót nyitnak. A kivitelezési tervet most készíti Makó város főépítésze, Bruttyó Endre. A szabályok értelmében ugyanis műemléki környezetben mint amilyen a kiszombori főtér - lévő épületet csak vezető tervező tervezhet meg. „Maximálisan igyekszünk tiszteletben tartani a műemléki környezetet, mert nekem mint ü zletembernek is fontos az a megjelenés, kép, ami kialakul a főtéren" - fogalmazta meg beszélgetésünk végén Wéber Mátyás. POZSIK KOROM Gumi Araszol az ember a pénztár felé, a gép persze körülrakva mindenféle csábító csecsebecsével, a legtöbbje teljesen fölösleges, nélkülözhető, mondhatnánk: luxus. Viszont színesek, izgalmasak. A „na, ha már ide rakták az orrom elé, csak megkóstolom, milyen lehet" reflexre építettek a boltosok, már ami a csokikat illeti. Persze a drágább, de könnyen lopható apróságokat is ide teszik: borotvapenge - arra szerencsére nincs szükségem, bár egy tizenéves hölgyismerősöm szabadszájúlag „jól szituált -ősembernek" titulált nemrégiben -, aztán ceruzaelem (elemelni így nehezebb), pillanatragasztó (bárcsak a múlt idő széttört pillanatait is összerakhatnánk vele!). Újabban viszont itt-ott látható egy kis doboz is, olyan négyszögletes forma, a tetején messziről kivehetetlen, színes képpel. Először valami egészen másnak gondolnánk, amiről viszont a legtöbben- különösen az urak - tudják, hogy micsoda. Arra a kis segédletre gondolok, amit csak pirulva vásárol a szégyenlősebb férfifajta, különösen, ha a kelleténél csinosabb és fiatalabb a pénztáros, aki előtt ő mostan lebukott akkor. Az, hogy a dobozon ismeretlen a rajz és a szöveg, még nem jelent semmit, hiszen már annyiféle kapható, miért ne lehetne ez itt éppen ilyen tréfás és mulatságos, hiszen ezek a dolgok sem idegenek a fölhasználási területtől. De aki elhamarkodottan a kosarába dobja, csak hogy már túl legyen az egész vásárlási macerán, meglepődhet, ha a megfelelő pillanatban kibontja a dobozkát. Mert ez nem az. Ezt itt édesítették, és szopogatni kell, és maradéktalanul elolvad a szájban - ami ugyancsak élvezetes lehet, de keserű csalódás annak, aki akkor éppen valami másra számított. Úgyhogy nem árt az óvatosság, Czeizel doktor is folyton erre figyelmeztet. NYILAS Testületi ülés Szatymazon Még mindig a közművagyonról A két napirendi pont elhagyásával is majd ötórásra nyúlt szatymazi képviselő-testületi ülésnek két legfontosabb napirendi pontja a közművagyon kérdése, illetve az 1992. évi munkarend megállapítása volt. Mint ahogy az összes településen, Szatymazon is nagy gondban van a helyi vezetés a megyei közüzemi vállalatok megszűnéséről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban. A vízmű problémája ismert: a helyben lévő vagyontárgyak átmennek a község tulajdonába, ám hogy mi legyen az úgynevezett működtető vagyonrésszel... Szóval egyelőre még csak annyi biztos, hogy semmi nem biztos. Szatymaz mindenesetre a vállalatnak a községre eső nem-közművagyonára is igényt tart, a többi érintett község önkormányzatával a későbbiekben kialakítandó módon. Hasonlóan döntöttek a temetkezési vállalattal kapcsolatban: kérik a vállalat vagyonától műszakilag elválasztható vagyontárgyak tulajdonba adását, valamint a községre eső részt a működtető vagyonból. Lemondtak ellenben a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társaság tulajdonát képező közművagyonról: belvízelvezető csatornákról, hidakról stb. van itt szó, amelyeknek a fenntartása túlságosan nagy terheket róna a költségvetésre. A testület kéri tehát a Csongrád Megyei Vagyonátadó Bizottságot, hogy ezzel a vagyonnal a törvénynek megfelelően rendelkezzen. A legnagyobb vita a mozi kérdésében robbant ki. Három lehetőség merült föl: megszüntetni, s helyette videóprojektorral tartani vetítéseket, meghagyni a moziüzemi vállalat tulajdonában, illetve vállalkozásba adni. Mindhárom lehetőség mellett s ellen hangzottak el érvek, ám mindig az volt az utolsó kérdés: akkor most hogyan is lesz az éves viszonylatban durván 100 ezres veszteséggel? (Itt jegyezzük meg: általános gondról van szó, minden kis-, vagy közepes település, de még a nagyobb városok is küzdenek vele. A szomorú helyzet az, hogy még egy Szatymaz nagyságú településen is átlagban csak 30-40 embert vonz egy-egy mozielőadás, így a mostani jegyárak mellett egyszerűen nem lehet gazdaságos a mozi. Valakinek tehát állnia kell a számlát. Eddig a megyei vállalat „lenyelte" a veszteséget, de a „piaci viszonyok" a kultúrában is működnek... Más kérdés, hogy - amint azt az egyik felszólaló helybeli lakos mondta - egy dolog az, ha a csatornára nincs pénz, a kultúra azonban teljesen más megközelítést kíván.) A testület végül azzal a feltétellel mondott le vagyonhányadáról a megyei önkormányzat javára, ha a heti kétszeri mozielőadás továbbra is biztosított lesz. Az éves munkatervjavaslatot a jegyzőasszony, Mákos Istvánná előterjesztésében vitatták meg a képviselők: sokat nem tehetünk hozzá, a maga idejében úgyis beszámolunk majd az egyes ülésekről. Még két határozatról, csak mutatóba: az új egészségügyi törvény megjelenéséig elhalasztották a vitát a gyermekgyógyász működtetéséről, és megszavaztak egy elvi támogatást három falubéli vállalkozónak az idegenforgalmi alaphoz „a falusi turizmus támogatására" benyújtandó pályázata számára. P.L.