Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 1, BELPOLITIKA 3 Drágábban utazunk DRÁGÁBB LESZ február l-jétől a vasúti személyszállítás és távolsági busz tarifája, s jelentősen emelkedik a postai szol­gáltatások díja is. Mint a közlekedési és hírközlési tárca illeté­kese az áremelés indoklásaként elmondta: a többletbevé­telekre azért van szükség, hogy a szolgáltató vállalatok energiaár és infláció miatti vesztesége ne növekedjen tovább. A vasúti személyszállítás és a távolsági autóbuszközlekedés tarifái átlagosan 25 százalékkal emelkednek, viszont a korábbi kedvezmények változatlanul érvényben maradnak. Az árváltozás hatására előreláthatóan mintegy 5 százalékkal csökkenhet az utasok száma. A MAGYAR KÖZLÖNYT sosem nyomtatják ki azelőtt, hogy a Parlament a törvényeket elfogadja. Az 1992-es költségvetés esetében sem történt másként. A költségvetésben nyomdahibák és kézirathibák egyaránt előfordulnak, az elírások helyesbítését tartalmazó Magyar Közlöny várhatólag a jövő hét elején jelenik meg. A FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Pécsett rendezi negyedik kongresszusát, február hetedike és kilencedike között. Az erről szóló sajtótájékoztatón Trombitás Zoltán fideszes országgyűlési képviselő hangoztatta: a kongresszuson nem a párt belső ügyeivel, hanem a társadalom életének legfontosabb kérdéseivei foglalkoznak, s nem készül­nek eddigi politikájuk alapvető átértékelésére. A kongresszus többek között megvitatja a fiatal demokraták csatlakozását a Liberális Internacionáléhoz. Antall József levele / Göncz Árpádhoz Antall József miniszterelnök levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben visszavonta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnök-jelöltjeire 1991. június 9-én előterjesztett, illetőleg szeptember 26-án megújított személyi javaslatait - rögzíti a Miniszterelnöki Hivatal pénteki közleménye. A miniszterelnök a jelöltek nyilatkozatát elfogadva köszönetet mondott nekik az elmúlt hónapokban tanúsított - mint a közlemény fogalmaz - következetes és mértéktartó maga­tartásukért, a nemtelen, a nem egyszer sértő támadások vállalásáért és az ezzel járó feszültségek elviseléséért. A mostani kedvező körülmények között a hét hónap várakozási idő alatt kialakult helyzet mérlegelését lehetővé tevő gesztusuk jól jelzi emberi és szakmai szuverenitásukat, a közügyek iránt tanúsított elkötelezettségüket. Antall József a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javaslatot tenni, a közlemény ugyanakkor tudtul adja, hogy a hat jelölt közül öt az elmúlt napokban - az Alkotmánybíróság 1992. január 28-án kelt egyértelmű, a kinevezési jogkört világossá tevő határozata után - bejelentette a miniszterelnöknek, hogy lemond a jelöltségről. Az öt volt jelölt: Chrudinák Alajos, Peták István, Király Edit, Rózsa T. Endre és Sediánszky János. * Göncz Árpád a miniszterelnök levelét megkapta és az abban foglaltakat tudomásul vette - közölte pénteken délelőtt Faragó András köztársasági elnöki szóvivő a hírügynökség érdeklődésére. A szóvivő a levél tartalmáról nem kívánt bővebb felvilágosítással szolgálni, s a jelöltek visszalépésének tényét sem kommentálta. A kiváltsággal élni kell Pályázatok rövidebb, hosz­szabb távú ösztöndíjakra, segítség a tudományos kutatást önállóan végzőknek, az idegen nyelvet tanuló és nyelvvizsgára jelentkező fiatalok támogatása, külföldi tanulmányutak, kon­ferenciák biztosítása, de leg­alábbis az ezeken való részvétel elősegítése, felkérésre tanács­adás, szakvéleményezés a régió önkormányzatainak és jogszol­gáltató szerveinek, az egyéni és levelező aspiránsok szakmai, tudományos felkészítése - és még számtalan területen találtak együttműködési lehetőséget a Szegedi Akadémiai Bizottság Jog-és Gazdaságtudományi Bizottsága és a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szer­vezete képviselői. A megyében tevékenykedő jogászok úgy lehet, eddig nem­igen hasznosíthatták kiváltsá­gos helyzetüket, nevezetesen, hogy Szeged a szakma egyik tu­dományos és oktatási centruma. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy például az ügyvédeknek, a bíráknak, tehát a gyakorló jogászoknak nincs tudományos ambíciójuk. Ha pedig van, vajon mire jutnak egyedül, magukra hagyatva. Az akadé­mia és az egylet együttmű­ködési megállapodása, amelyet a napokban Szegeden írtak alá, pontosan a hivatásszerűen tu­dományos tevékenységet vég­zők és a gyakorlati jogászi munkát folytatók személyes kapcsolatának kiépítését, fejlesztését szolgálja. ^ Az együttműködés kiterjed a jogászok továbbképzésére is. MAG Kamion Eszékre A szegedi segélyszállítmány tegnap délelőtt elindult Eszékre. A Tisza Volán kamionja 17 tonna tartós élelmiszerrel, zömében konzervvel megrakod­va Drávaszabolcs felé vette az útirányt: az áru értéke mintegy kétmillió forint. A nagy mennyiségű élelmi­szer elsősorban a menekültügyi hivatal felajánlásából, a szegedi iskolák „egy gyermek - egy konzerv " akciójából, valamint a Gabonaforgalmi Vállalat és a Szalámigyár árukészletéből származik. A raktárbéli pakolás és a gépkocsirakodás munkáját a JATE Meló-diák által közvetí­tett egyetemisták végezték. A szállítmányt dr. Ványai Éva alpolgármesternő személyi titkára, Kovács Balázs kíséri rendeltetési helyére. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A DUGONICS TÁRSASÁG délután 4 órai kezdettel tartja felolvasó ülését a városháza klubtermében (Széchenyi tér 10.). Előadást tart dr. Oltyán Béla főiskolai tanár, kandidátus Németh László drámái címmel. CSILLAG JÁNOS, a 8-as számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17 órától a Fő fasori általános iskolában (Csikós Iskola). DR. CSAPÓ BALÁZS, a 24. számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17-18 óráig a Rókusi II. Sz. Általános Iskolában (Csáki utca). Megyénk a régiók gyülekezetében Sűrűbb szövésű Európa szövete A térképészeknek (is ) gondot jelent Európa keleti felének viharos gyorsaságú átalakulása. Nem győzik színnel, vonallal, annyi az új államalakulat, annyi az országokon belüli és felüli régió. Az önállóságot/különbözőséget jelző színkavalkádot együttműködéssé nemesíteni nem könnyű vállalkozás. Ez a politikusok felelőssége. Úgy tűnik, Európa szövete sürübb szövésű lesz. Az államok közötti együttműködés mellett a régiók szövetkezésének egyre nagyobb a jelentősége. Az Európai Régiók Gyü­lekezete 1985-ben fogadta el alapszabályát. A jelenlegi 160 tag egyike Csongrád megye. E tény is jelzi, hogy e szervezet értelmezésében a régió a kormányszint alatti, képviseleti alapon szerveződött autonóm közösség. Ezért vették fel taggá a gyülekezetbe (eddig) jelent­kező 8 magyarországi megyei önkormányzatot. Mannheimben, február 3-5. között az Európai Régiók IV. általános konferenciáján Leh­mann István, a Csongrád me­gyei közgyűlés elnöke is részt vesz. A tanácskozáson fölvázol­ják a régiók helyzetét és sze­repét a jövőbeni Egyesült Európában, szó lesz Kelet­Európa régióiról. Az Európai Közösség régiói chartájának tervezetét is megvitatják. Az ünnepélyes nyilatkozat elismeri, hogy a régiók részvétele az Európai Közöség életében szük­ségszerű. A régiókat a közös­ségi érdekek kifejezőinek, az európai felépítmény pilléreinek tekinti, mert az eltérő európai területek közötti erősebb integ­rációt képviselik. A charta ki­mondja: a régió a közösségi politizálás gyakorlásában a decentralizmus megvalósulá­sához és a hatékonyság foko­zásához elengedhetetlen szer­veződési forma. Ehhez - tudtuk meg Lehmann Istvántól - a magyarországi megyéknek annyi hozzáfűzni valójuk lesz, hogy rögzítsék: az európai regionáli együttműködésben közjogi partnerként csak a képviseleti alapon szerveződött autonóm közösségek léphetnek fel. E kitétel célja annak hangsúlyozása, hogy az etatikus államhatalom centralizációs törekvéseivel szemben az önkormányzatok törvényes működése teremt jogbizton­ságot. Öböl r ELEFON. Különösen a magvar telefonnyomorhoz illik jól ez a történet. Az Egyesült Államokban egy brit távközlési cég elektronikus adománygyűjtőt vezeteti be. Mifelénk az ügyeskedő honfiak hirdetést tesznek közzé „akar-e ön gyorsan meggazdagodni?" jeligével, fölajánlván, hogy ezer forint átutalása ellenében postafordultával küldik a biztos tippet. Odaát a díjbeszedés már a profi egek magasában zajlik: csillogó kávé az éji ég, rajta cukros hab a bárányfelhő, csilingel az ezüstkanál... akarom mondani, a telefon. Meglehet, igazságtalan vagyok, mert a Föld túlsó oldalán zajló folyamatokról ítélkezem e stíllel, holott még az is elképzelhető, hogy valóban igaz a hír: ezen elektronikus adománygyűjtővel a kongásnak indult vatikáni kincstárat akarják feltölteni, s ami riasztó az egészben, az csupán az ötlet amerikanizált kidolgozása. Miről is van szó? Olyan telefonrendszert állítottak be, amelynek fizető oldalán percenként két dollárt kell kalkulálni, a szolgáltató oldalon pedig maga a pápa szól a tárcsázással adakozóhoz. A brit cég, amely a szentatya üzenetét tőkésíti, a pápai állam 90 millió dolláros költségvetési hiányát igyekszik ezzel a szellemes eszközzel bepótolni. Ha szatirikus lap lennénk, most jóízűt élcelődhetnénk azon, hogy mifelénk Antall József vagy Tamás Gáspár Miklós gépi üzenetének lenne magasabb a tarifája, s vajon melyiké mondhatna magának több hívást. Ha pedig olyasféle szabadszájú újság volnánk, mint a Magyar Narancs, akkor egyenesen a honi Püspöki Kar tagjainak tarifa-toplistáját hoznánk le. Sugallván persze ezt-azt. De mert csak semleges és független szolgáltató napilap vagyunk, az ügy egyik előre mutató, szigorúan pártsemleges és a világnézetektől független mozzanatára hívom föl a figyelmet: az elzárkózó britek az Egyesült Államokban gyűjtenek egy európai állam számára. Föl kellene venni velük a kapcsolatot? u.i. Losonczi Pál visszaveszi a gyűjteményét Losonczi Pál, az egykori Elnöki Tanács volt elnöke úgy döntött, visszaveszi azt az érmekből, kitüntetésekből és egyéb ajándéktárgyakból álló gyűjteményét, amelyet négy évvel ezelőtt Somogy megyé­nek adott egy állandó kiállítás megrendezésére. Erről levélben értesítette a megyei önkor­mányzatot, amelynek képviselői múlt év decemberi ülésükön négy lehetséges variációt aján­lottak fel a gyűjtemény további sorsára vonatkozóan. Á javasolt változatokból a gyűjtemény gazdája nem kívánt választani, hanem - s ebben állítólag a sajtóban megjelent „csipkelődő megjegyzéseknek" is része volt - úgy döntött, visszaveszi az egy ideje a múzeum raktárában őrzött gyűjteményét. A művészettörténetileg ke­vésbé, ám politikatörténetileg értékes anyag tehát továbbra is egyben marad, de elvész a me­gye számára. Más megyék szí­vesen megvásárolnák, de a tulajdonosnak az eddigi isme­retek szerint nincsenek eladási szándékai. Milyen legyen a civil sajtó? Konzervatív fórum Barikádharc a magyar belpolitika, e viszonyaink közepette életveszélyes volna, ha a mostani ellenzék kerülne hatalomra. Amennyiben megsegít az Isten, minden erőmmel azon fogok munkálkodni, hogy a szabadon választott kormány megismételje győzelmét. Szalai Attilának, az Új Magyarország belpolitikai rovatvezetőjének szavait hosszas taps köszöntötte az MDF Római körúti székházában. A tegnap esti sajtófórum résztvevői voltak még Vödrös Attila, az Új Magyarország főszerkesztő-helyettese, Hardy Péter, a lap parlamenti tudósítója, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Ribár János evangélikus lelkész. Az est házigazdája Balogh László önkormányzati képviselő volt. Vödrös Attila röviden bemutatta az Új Magyarországot: a lapot példátlan mértékben támogatja a kormány, cikkeztek más újságok, ezzel szemben egy múzeumban muzeális korú nyomdagépeken készült az Új Magyarország. A naponta megjelenő hetilapot ma készülnek valódi napilappá alakítani a Népszabadság régi nyomdájában. Megtudtuk, hogy az Új Magyarország példányszáma 52 ezer, amely alkalmanként 70 ezer fölé is emelkedhet, az előfizetők száma 13 ezer, a remittenda tartósan 30 százalék alá esett. A szerkesztőség nagy része tagja a Sajtószabadság Klubnak, munkatársaink - jegyezte meg a főszerkesztő-helyettes - nem profi újságírók, nem úgynevezett szakemberek, hanem becsületes, ép gondolkodású írástudó egykori tanárok, egyházi személyek stb., akiknél első a tisztesség. Hardy Péter az Új Magyarország nemzetiességét, jó értelemben vett konzervativizmusát, keresztény szellemiségét hangsúlyozta, amely megegyezik a kormány alapelveivel, de mindez természetesen nem jelenti az Új Magyarország kormány­pártiságát. Milyen civil sajtót szeretne az egyház? - címezte a kérdést megjelent képviselőihez Balogh László. Ribár János evangélikus lelkész szerint a gyakorlatban ez egyszerű. El kell dönteni, mekkora lapfelületet kaphat az egyház egy-egy újságban. S ha megjelenhet, megszólalhat, hogyan tegyen, mit közöljön, milyen pártállással, ellenzéki vagy kormánypárti attitűdöt válasszon-e? Egyiket sem, jelentette ki. Az egyháznak prófétai, azaz kritikai funkciót kell ellátnia, szembesítést kell végeznie: bemutatni a magyar társadalom neuralgikus pontjait, mert erre a politikai ellenzék nem hajlandó. Milyen legyen az újság? - vette át a szót dr. Gyulay Endre. Mindenekelőtt közvetítsen az emberek között; soha ne egy véleményt közöljön: hallgattassák meg a másik fél is, az egyik nézet mellett mindig legyen ott a másik is. De sajnos a mai sajtó gyakran csak egy irányból tájékoztat. A médiatörvény megjelenéséig megnő az újságírói etika jelentősége. A meztelen hölgyeket elképzelhetőnek tartotta a szerkesztők hálószobájában, de nem az újságok hasábjain. Ugyanakkor e helyeken mélységes a csend, nincs közvetítés az egyházi eseményekről. Rámutatott arra is, ideje volna határt szabni az amerikanizmusnak, a nyikhajkodásnak. Kereszténydemokraták véleménye Fórumra hívott a KDNP, s az invitálóban ezt a mottót adták meg: Megfelel-e a XXL századi kihívásoknak a reformkom­munista média? Tegnap délután 5 órakor maroknyi, ám lelkes csapat gyűlt össze az Eszperantó utcai székházban. A vitaindító elő­adást dr. Horpácsy András önkormányzati képviselő tar­totta, a reformkommunizmus és a sajtószabadság fogalmát ele­mezte. Hangúlyozta: a sajtónak nagy a felelőssége, mert milli­ókhoz szól. Ha egy szerkesz­tőség válogat a hozzá szóló levelek között, óhatatlanul emberek elől zárja el a meg­szólalás lehetőségét. Horpácsy úr szerint - ki civilben főgyógy­szerész - az ország mentál­higiénés állapotáért nem kis mértékben a sajtó felelős. A sajtót ma reformkommunisták uralják - mondta - s azt su­gallják, hogy a „haza", a „nemzet" elavult fogalmak. A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy a rádióban nem találták a megszokott idő­ben vallási műsorukat, mert a programok helyét összevissza zavarták. Egy másik hozzászóló szerint a tévében fölösleges a „reggeli kukorékoló műsor". Ugyanő elmondta, az írott saj­tóban jobb a helyzet, mert ott több lap van, többféléből vá­laszthat az ember. Rádió és tévé viszont csak egy működik. Ezeknek működésével a ke­reszténydemokraták elégedet­lenek, ezért tegnap délután megszavazták, hogy a szegedi városi szervezet és a megyei vezetőség csatlakozik a pártel­nök bejelentéséhez, és ők is követelik a rádió és a tévé elnökeinek lemondását. Egyet­len ember akadt, Mácsai István. aki ellene volt a döntésnek. Szerinte kevés ember tett annyit a rendszerváltásért, mint Hankiss Elemér. Ez azonban csak a határozat indoklását befolyásolta. A jelenlévők elismerték a tévéelnök tudo­mányos, szociológusi érdemeit, de úgy vélték, televíziós mű­ködése nem sikeres. ML

Next

/
Oldalképek
Tartalom