Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. FEBR. 14. A harmadik Jugoszlávia készül A Milosevic-féle teória: minden szerbnek joga van egy államban élni, ergo, ezért harcolni kell Jugoszláviáért, együtt kell tartani az országot és el kell ítélni azokat a „szecesszionistákat", akik az önrendelkezés elvét szem előtt tartva netán a teljes függetlenség mellett döntenek. Ennek az elméletnek a nagyszerb nacionalizmus élesztése, majd szítása után kezdődött a gyakorlati megvalósítása. Szerbia ugyan nem üzent hadat sem Szlovéniának, sem Horvátországnak, a jugoszláv néphadsereg (most már a világ előtt is köztudottan) szerb beállítottságú vezetése azonban akcióba lépett, hogy megvédje a szórványban élő szerb nemzetiségű polgárokat. Nos, mivel Szlovéniában csak elenyésző arányban élnek szerbek, itt nem volt „alibi" számukra, tehát otthagyták a legnyugatabbra eső országrészt. S masíroztak hátrafelé. Horvátországba. Ott a lakosság 13 százaléka valóban szerb, tehát indokolt volt (legalábbis szerintük) a „védelem". Ennek jogán lebombáztak több tucat várost, falut, kikötőt, tevékenységük révén immár csaknem félmilliósra duzzadt a menekültek, a hajléktalanok száma, de közvetve többmillió embert érintett - s nemcsak anyagilag - ebben az értelmetlen háborúban. Természetesen mint áldozat. Milosevic Slobodan szerb népvezér tüzes beszédei, a tömeget felhergelő nacionalista-soviniszta uszításai azonban egyre ritkábbak lettek. ősz szerb népvezér lassan a pacifista „gyengéd" szerepét öltötte magára, s most azzal érvel, amit annak idején egyértelműen elítélt, háború helyett békét akar. A kéksisakosok jövetelének egyik legnagyobb szószólója lett. (Gondoljunk csak utána: december elején a szerb tábornokok kijelentették, hogy bármilyen idegen katonai alakulat, lett légyen az ENSZ-katona is, ha Jugoszlávia területére lép - agresszornak minősül és lőni fognak rá...) Közben azonban az egykori királyi rezidenciában, a belgrádi Dedinjén lakó Milosevic nem felejtette el régi teóriáját: Jugoszláviát akar. Mindenáron. Már nem érdekes, hogy mi lesz a Szerb Krajinával, amelyért „sok vért kell áldoznunk, de megvédjük'testvéreinket" jelszóval állt ki annak idején, most nevet kell adni az új, immár harmadik Jugoszláviának. Ennek érdekében szövetkezik a montenegrói vezetéssel. Minapi tárgyalásaik során már meg is egyeztek: Belgrád lesz az új Jugoszlávia fővárosa, az egykori Hej, Sloveni! lesz a himnusz, s évenként váltva szerb, illetve montenegrói lesz majd az államelnök; az új országban közös lesz a pénznem, és ha a volt jugoszláv tagköztársaságok közül valaki csatlakozni óhajt az új Jugoszláviához - ennek semmi akadálya nem lesz!— Megvalósul tehát Milosevic elnök és egyre csekélyebb számú hű követőjének megalomániás vágya: lesz új Jugoszlávia. Vagy inkább: Nagy-Szerbia. Két balkáni köztársaságból. Szerbiából és Crna Gorából (Montenegróból). Ezek után azonban felmerül a kérdés: ha ez volt a cél, akkor minek volt a szörnyű vérontás? S a háborús cselekmények következményéért - emberi és anyagi áldozatokért - felelősséget ki vállal? új (a harmadik) Jugoszlávia? K F. Jugoszláv katonai gép Szeged fölött SZEGED TÉRSÉGÉBE IS BEREPÜLT egy jugoszláv repülőgép, miután csütörtökön megsértette a magyar légteret. Erről Krisán Attila, a Határőrség szóvivője adott tájékoztatást. Elmondta: csütörtökön 10 óra 10 perckor Újszentiván községben repülőgépzúgást lehetett hallani, majd 10 óra 45 perckor Madaras térségében a határőr őrsparancsnok észlelte, hogy egy jugoszláv felségjelű sugárhajtású repülőgép elhagyja a magyar légteret. A Határőrség információját az esti órákban megerősítette a Honvédelmi Minisztérium szóvivője is. Keleti György ezredes elmondta, hogy a délelőtti órákban a Magyar Honvédség rádiólokációs eszközei a magyar határhoz közeli jugoszláv légtérben - Szabadka és Zombor térségében, illetve attól délre - intenzív légi tevékenységet észleltek. A szóvivő szerint a katonai repülőgép 300-500 méter magasságban, mintegy 5 kilométer mélységben repült be a magyar légtérbe, majd két perc elteltével távozott. Megközelítőleg ugyanebben az időben s ugyancsak kis magasságban egy másik gép is megsértette a magyar légteret: rövid időre berepült, s Szeged térségében fordult vissza. Ezt lakossági bejelentések alapján az illetékesek vizsgálják. A nap folyamán jugoszláv repülőgépek több ízben berepültek a korábban általuk katonai repülések elől tiltottnak ígért határmenti 10 kilométeres légtérsávba is. A légtérsértések miatt a Magyar Honvédség kecskeméti repülőterén három vadászgépet és két helikoptert riasztottak. Ezek 10.38 óra és 13.12 óra között Kiskunhalas-Baja-Szeged térségében őrjáratoztak. A légi határsértés tényét a jugoszláv katonai légiirányítás illetékesei nem ismerték el. Az ügy tisztázására Jugoszlávia budapesti katonai attaséját bekérették a Magyar Honvédség parancsnokságára. Vuk Draskovics Magyarországon • • Oszeült a horvát parlament - A harcterek csendesek Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője csütörtök délelőtt Magyarországra érkezett. Az ellenzéki pártvezető a magyarországi Jakov Ignjatovic kulturális alapítvány meghívására négynapos látogatást tesz Magyarországon. Draskovicsot fogadja Jeszenszky Géza külügyminiszter és Entz Géza államtitkár, a Határontúli Magyarok Titkárságának vezetője. A szerb politikus találkozik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőivel, illetve a magyarországi szerb nemzetiség képviselőivel. Az Egyesült Államok, a nyugati nagyhatalmak többnyire támogatják a jugoszláviai magyar kisebbség jogait és érvényesítésüket - erről számolhatott be az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásai után Washingtonban Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője. A VMDK elnöke az MTI tudósítójának kijelentette: nagy örömmel fogadta a hírt, hogy végre mód nyílhat az ENSZ békefenntartó erőinek kiküldésére. Ágoston a héten tárgyalt a brit, a francia, az amerikai s az orosz ENSZ-nagykövettel, s találkozott a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa, a külügyminisztérium és a kongresszus emberjogi bizottsága vezető képviselőivel. Ágoston felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy az ENSZ béketerve alapján kivonuló szerb fegyveresek erőszakkal beköltöznek a Vajdaságból elmenekült magyarok házaiba. FOTÓ: BALÁZS PIRI RÓBERT A horvátországi ENSZ békefenntartó erők mielőbbi kiküldését javasolta Cyrus Vance, a világszervezet főtitkárának jugoszláviai különmegbízottja. Diplomaták valószínűnek tartják, hogy Butrosz Gáli támogatja majd a kezdeményezést. Mindenesetre Gáli csütörtökre összehívta a BT öt állandó tagjának tanácskozását. Amenynyiben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína képviselői között egyetértés jön létre, összehívják a BT teljes ülését a békefenntartó erők kiküldéséről várható döntés érdekében. Horvátország egy hónappal ezelőtti EK-elismerése után csütörtökön reggel ült először össze a horvát parlament. A parlamenti elnök megnyitó beszéde előtt egyperces csenddel adóztak a honatyák a háborúban elesettek emlékének. A parlament elnöke, Zarko Domljan beszédében részletezte, hogy Horvátország nemzetközi elismerése után milyen feladatok várnak a parlamentre. Domljan hangsúlyozta, hogy a horvátok nem adják fel a szövetségi hadsereg által megszállt területeikért folytatott harcukat. Franjo Tudjman horvát államfő ugyanakkor határozottan cáfolta a The Guardian című brit lap értesülését, miszerint Németország a megszüntetett keletnémet hadsereg készleteiből MIG-21-es repülőgépeket szállítana Horvátországnak, s egyben a pilótákat is kiképezné. A horvátországi harctereken csütörtökön viszonylagos fegyvernyugvás volt, még Eszéken is, ahol szerdán egy személy életét vesztette, nyolcan pedig súlyosan megsebesültek. Oroszország a közeli napokban hivatalosan is elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét - jelentette be Moszkvában Vitalij Csurkin. Az orosz külügyi szóvivő jelezte egyben: Moszkva továbbra is fejleszteni kívánja kapcsolatait a mai formájában létező Jugoszláviával. A cölöpöket akár 30-40 méter mélyre is le kell verni Rotterdamban, ha azt akarják, hogy szilárdan álljon a ház. A mérnöki tudomány ilyen trükkjeit az itteniek már jól kitanulták, csakúgy mint a víz alatti alagútépítés fortélyait. A tudatos társadalomépítés azonban sokkal bonyolultabb feladat annál, mint amivel a mérnökök nap mint nap sikerrel megbirkóznak. 4 munkanélküliség most 10 százalék körül mozog és látnivaló, hogy, ha lesz is valamelyes javulás, hosszú távon is számítani kell arra, hogy sokan lesznek olyanok, akiknek nem jut munka. A bökkenő éppen az, hogy Rotterdam számára a korszerűsítés létkérdés, ha versenyben akar maradni. Ám a számítógép, a robot munkahelyek ezreit teszi fölöslegessé, mint már láttuk a kikötő esetében. Itt említendő meg. hogy a holland önkormányzatok több. mint kétszázezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Rotterdam maga 26 ezer főt. Bizonyosra vehető, hogy ezek a számok is csökkenni fognak hamarosan. „4 város természetesen mindent elkövet annak érdekében, hogy szaporodjanak a munkaalkalmak, de így is sokan vannak azok, akik már valószínűleg sohasem fognak többé munkát találni" - mondja Scheepers úr, a „Társadalmi megújulás" programirodájának munkatársa. Aki már korosabb, nincsen alkalmas szakképzettsége - uram bocsá' nem beszél nyelveket -, meglehetősen reménytelen helyzetben van. Vagy 30 ezer rokkantat tartanak nyilván. Közülük talán tízezer véglegesen munkaképtelen, a többi azonban még hasznossá tehetné magát... Nem ritka, hogy valaki 3-4 év munkanélküliség után többé képtelen visszarázódni a fegyelmezett életbe. Kap ugyan munkát, de kiteszik a szűrét hamarosan. „Látható, hogy nem is a szociális biztonság hiánya a gond - teszi hozzá Scheepers úr -, hisz' a munkanélküli segély jár és nagysága méltányos. A fölös/egesség tudatát viselik el nehezen az emberek." A szorult helyzetből kivezető egyik út az átképzés. A másik: hasznos, sőt érdekes fizetetten munkakörök szervezése. A rotterdami városi televízió munkatárai elmondották, hogy ez a stúdió az egyetlen profi tévé abban az értelemben, hogy munkatársainak fizetést ad... Gát a Rotte folyón 4. Kiesők és újonnan jöttek Sokan vannak, akik önkéntes szociális munkát végeznek, mások az egyházak emberbaráti szolgálatait segítik. A munkanélküliség mellett a másik fenyegetés a bevándorlók nagy tömege. Az elmúlt tíz évben mintegy 70 ezren érkeztek a városba Törökországból, Marokkóból, Surinamból, a Zöldfoki szigetekről és máshonnan. Ez az ütem ma is. Az újonnan jövők nagy része családtag. A családfő még akkoriban érkezett, amikor nagyon is jól jött a nem túl válogatós munkás. Az újonnan érkezettek ügye természetesen kapcsolódik a munkanélküliekéhez, ám annál sokkal kényesebb - véli a PIN (az újonnan jöttek integrációjára kidolgozott projekt) igazgatója, Breukels úr. Jó részük nemhogy hollandul nem tud, de írni-olvasni az anyanyelvén sem. Munkát nem kap, az új környezetbe képtelen beilleszkedni. Könnyen válik bűncselekmény áldozatává vagy netán maga is bűnözni kezd. Ott van azután a kábítószer, a huliganizmus... Mindez sehogyan sem illik abba a bizalomgerjesztő képbe, amelyet a város magáról rajzolni szeretne... Maga a „Társadalmi megújulás" program nem valamiféle csomagterv. Sokkal inkább összehangolt intézkedések sorozatáról van szó. Ilyen a PIN létrehozása is. „Még a kísérleti szakaszban vagyunk" - így Breukels úr. „4c a célunk, hogy abban a pillanatban kapcsolatba kerüljünk a bevándorlóval, mihelyt az megérkezik. Munkatársaink beszélik az újonnan jött nyelvét, aki megkapja a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó füzeteinket is. Persze, ha az illető olvasni sem tud, kap egy walkmant. Megfelelő hangzóanyaggal..." Amikor azután a bevándorló az elemi dolgokat már fújja, kezdődhet az intenzív nyelvtanulás. És az írás-olvasás. Fél év után általában már át lehet térni valamilyen szakma elsajátíttatására is. Ezért azonban a tanulónak fizetnie kell, ha nem is sokat. A második szakasz egy évig tart. A fiatalkorúakkal természetesen életkoruknak megfelelően foglalkoznak a PIN munkatársai. akik jelenleg száz személlyel vannak állandó kapcsolatban. Úgy tervezik azonban, hogy néhány éven belül minden új bevándorlóhoz azonnal el fognak tudni jutni. Rotterdam nagyvonalú és türelmes a kisebbségek kulturális azonossági igénye iránt. Tudomásul veszi, hogy például tekintettel kell lennie a muzulmánok számának gyors növekedéséből adódó különös igényekre. Ahhoz azonban következetesen ragaszkodik, hogy a bevándorló gyorsan tanuljon meg hollandul. Utána azután már tanulhat - akár a saját anyanyelvén is. Mondhatni, bármi áron szeretnék elkerülni olyan etnikai gettók kialakulását, mint amilyenek például az USA-ban sok helyütt megtalálhatók. Úgy vélik, hogy a gettók lehetetlenné tennék az ügy kézben tartását. A lakáskérdés magától értetődően átszövi mind a munkanélküliség, mind pedig a bevándorlók problémáját. Rotterdamban hosszú ideig az volt a felfogás, hogy a szociális lakásépítés automatikusan gyógyítja a társadalom minden nyavalyáját. Mára világossá vált, hogy ez távolról sincs így. Ráadásul a 20-30 évvel ezelőtt épült lakótelepek már igencsak megértek a korszerűsítésre. S új lakásokat is építeni kell. „Az előgyártott tervekkel etetett városfejlesztésnek lőttek és hozzá kellett lássunk az elaggott városrészek felújításához is" - magyarázza Dekeerk úr. „Föl kellett ismerjük, hogy a lakók nagy része nem akar lakóhelyet változtatni és hogy nem vezet jóra az évek, sőt évtizedek alatt kialakult közösségek megbolygatása. Új tervezési stílust kellett kikísérletezzünk mind gazdasági, mind műszaki tekintetben." „Nem lehet és nem is volna helyes az emberekre olyasmit rákényszeríteni, amit ők nem tartanak jónak. Ezért a városrehabilitációs területre kiköltöztetjük a tervezőket, hogy a lakók bármikor elérhessék őket. Ezen az alapon szerveződnek azután meg a területi tervezési bizottságok, melyeknek bizonyos kérdésekben, döntési jogot adtunk." „Azt is tapasztaltuk azonban, hogy a szakemberek és a lakók nem azonos nyelvet beszélnek. Hogy áthidaljuk ezt a szakadékot, bevezettük nem pontos magyar fordításban - a 'tervezési ügyvéd' rendszeres alkalmazását. Őt a lakók bízzák meg, de a tiszteletdíját mi fizetjük. 4 tervezési ügyvéd független építésztanácsadó, aki képviseli megbízóit a tervezés folyamatában. " Overschie Rotterdam egyik elővárosa. Az ötvenes évek végén épült itt egy lakótelep. Amúgy nagyon ismerős a magyar szemnek: lift nélküli, háromemeletes, lapostetős típusházak szép katonás sorba állítva. Elóregyártott elemek, előregyártott, lélek nélküli rend. A lakótelepet szemmel láthatóan bevándorlók lakják. A házak meglehetősen lerobbantak. Most azonban minden változni fog? No minden azért mégsem. Az utak maradnak és maradnak a közművek is. Viszont két lakásból egyet csinálnak. Kis egyéni kereteket rekesztenek a ház előtt, ahová a földszinti lakásból közvetlenül ki lehet menni. A második és harmadik emeleti lakásból tágas kétszintes lesz. Néhány szekció oldalfolyosót és liftet kap. Ezekben az idősek számára épülnek kislakások. Az épületek teljes külső felületét hőszigetelik. Az ablakok méretét jócskán megnövelik, hogy megfeleljen az itteni ízlésnek. Viszont a régi szimpla üvegezésű ablak helyére korszerű, kettős üvegezésű lép. S talán mondani sem szükséges: a régi gázkályhákat etázsfűtés váltja föl. A korszerűsítés utolsó szakaszában azután parkosítanak, játszótereket építenek. A tervezők elismerik: költséges vállalkozás ez. Nem sok híja, hogy a ráfordítás elérje az új lakások építési költségét. De - így az érv ami megtartható az mégiscsak érték, és a lakók ragaszkodnak is hozzá. Hetven százalékuk minden további nélkül vállalta, hogy a korszerűsítés árát lakbéréhez csapva 30 év alatt kifizeti a városnak. Még sok munka van hátra, de négy-öt házban már laknak. A bevándorlók. Az újonnan érkezett rokonsággal együtt... (Folytatjuk) BORVENDÉG BÉLA