Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

PÉNTEK, 1992. FEBR. 14. BELPOLITIKA 3 I és Q, avagy a városházi vitaminok Olajozottan működött a demokrácia gépezete. A tápai részönkormányzati képviselők lemondását tekintve a közgyűlés előtt - a polgármester megfogalmazása alapján - a következő alternatíva állt: a testület most, vagy két hét múlva foglalkozzék-e a problémával. A városatyák annak rendje és módja szerint szavaztak, és az utóbbi variáció mellett döntöttek. Aztán, mintha mi sem történt volna, tovább vitatkoztak a tápai helyzetről, a Márton György képviselő által levonható konzekvenciáról stb. Lencsés Éva fideszes képviselő elégelte meg a dolgot, megjegyezvén, hogy a tisztelt közgyűlésnek a szavazásra föltett kérdés bizonyára nem okozott nagyobb nehézséget, s ha egyszer úgy határoztak, hogy majd két hét múlva veszik terítékre, mi végre a vita folytatása, a liberális oldal tudja, mire szavazott, és ehhez tartja magát. Koha Róbert azonban a polgármestert okolta, mondván, úgy vezeti az ülést, mintha az gyengeelméjűek gyülekezete volna, és csak megzavarja a képviselőket. Ahogy az idő haladt, konzervatív felvetésre, már valóban arról készültek szavazni, egyértelmű volt-e a polgármester kérdése, amelyről eredetileg voksoltak. Ezen a vitaminhiányos kora tavaszi délelőttön a fentiekhez szinte már természetesen csatlakozott az az előterjesztés, hogy a tápai ügyet tűzzék ismét napirendre. Miután eddig másról sem beszéltek. Végül azonban győzött az ész egészséges józanság iránti igénye, s először arról határoztak, érthető volt-e az eredeti kérdés: most vagy két hét múlva? Liberális kérésre név szerinti szavazással. Ekkor a konzervatív frakció derékhada kivonult. Nélkülük az derült ki, hogy a teremben maradt többség értette a kérdést. Arról már szerencsére nem szavaztak, talán hallgatóságuk iránti kíméletből, hogy az egy órával korábban adott válaszukkal, akkori véleményükkel e pillanatban egyetértenek-e. i^Műfflil nuy lm fPjy jPy^jBBBI KISTELEKEN, a polgármesteri hivatal nagytermében délután 2 órakor dr. Kálmán Attila művelődésügyi államtitkár tart előadást az oktatási törvénnyel kapcsolatban. KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 14-17 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormánvzat VI. emeletén. A SZÓVETKEZETI ÉS AZ ÁTMENETI TÖRVÉNY-ről tart előadást DR. IVÁNSZKI RÓBERT, a Földmüvelésügyi Minisztérium jogi főosztályának osztályvezető helyettese 17 órai kezdettel a független kisgazdapárt új székházában: Szeged, Teleki utca 3. szám alatt. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Szeged városi szervezete 17 órakor az Eszperantó utca 1. szám alatti székházában vendégül látja dr. Rott Nándor KDNP országgyűlési képviselőt, a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnökét, aki tájékoztatja a tagságot és a szimpatizánsokat a parlamenti frakció munkájáról, aktuális politikai és környezetvédelmi kérdésekről (Bős-Nagymaros). VASÁRNAP A NEMZETI KISGAZDA ÉS POLGÁRI PÁRT szegedi szervezete délelőtt 10 órai kezdettel székházában, a Victor Hugó utca 5. szám alatt tisztújító taggyűlést tart, melynek keretében a kárpótlási törvény végrehajtása során felmerült gondokról ismertetés lesz. A kabinet nem döntött a vízlépcsőről BOS-NAGYMAROS ÜGYÉBEN nem hozott érdemi döntést csütörtöki ülésén a kormány. Miután Mádi Ferenc tárca nélküli miniszter beszámolt a kabinet tagjainak az Országgyűlés három illetékes bizottságával folytatott megbeszéléseiről, a testület úgy foglalt állást, hogy a közeljövőben várhatóan a jövő heti ülésen - tárgyalja meg részleteiben az erőművel kapcsolatos intézkedéseket. Ezt László Balázs szóvivő jelentette be a tegnapi kormányülés szünetében tartott tájékoztatóján. A KABINET ÁTTEKINTETTE a büntetés-végrehajtás jelenlegi helyzetét és tevékenységét vázoló előterjesztést. Tari Ferenc, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szerint az ország 33 intézetében több mint 15 ezer személyt tartanak fogva, akik közül négyezren előzetes letartóztatottak, vagy jogerős ítéletre várnak. Ez utóbbi csoportba tartozók száma a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt. Ez már csak azért is komoly gondot okoz, mert az intézményekben igen kevés a hely. A büntetés-végrehajtás munkáját emellett gazdasági problémák is nehezítik: rabokat foglalkoztató vállalatok ugyanis nem versenyképesek a piacon. Tavaly öt ilyen cégnél kezdeményeztek csődeljárást. A kormány emiatt elfogadta azt az indítványt, hogy állítsanak fel tárcaközi bizottságot annak megvizsgálására, miként lehet e vállalatok tevékenységét állami megrendelésekkel segíteni. AZ ORVOSOKNAK 100 SZÁZALÉKOS, az egészségügy más dolgozóinak pedig 50 százalékos azonnali béremelést követel az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A kérdésről csütörtökön folytak tárgyalások az EDDSZ, a Magyar Orvosi Kamara, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság között. A tárgyalófelek a béremeléshez szükséges összegre nem találtak forrásfedezetet, ezért szakértői bizottság felállításában egyeztek meg, amely megkezdené a középtávra szóló bérpolitikai intézkedések kidolgozását. Közgyűlési napló Határozatok A közgyűlés a VI. számú gondozási központ vezetőjévé Hídvégi Annát nevezte ki, az első három hónapra, május 31-ig azonban Vörös Istvánnét bízta meg a központ vezetésével (Hídvégi Anna ugyanis erre az időtartamra fizetés nélkül) szabadságot kért); engedélyezte, hogy a Textilipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Bakay Nándor nevét vegye fel; megszüntette a fegyelmi eljártást a tarjáni IV. számú általános iskola igazgatója ellen. Függő helyzet Tápén A tízfós tápai részönkormányzat hét képviselője nemrégiben úgy döntött, lemond. Indoklásukban azt emelték ki, hogy nem tudnak és nem is akarnak együtt dolgozni a tizenegyedikkel, Márton Györggyel, aki mellesleg a kis testület vezetője. Dr. Lippai Pál polgármester és a liberális városatyák kívánatosnak látták a demonstratív lemondás hátterének kivizsgálását, dr. Tóth László jegyző pedig úgy vélte, hogy falugyűlés összehívásával és új választással kell betölteni a megürült helyeket. A közgyűlés egyelőre csupán lehetőségeket körvonalazott, a probléma tárgyalását két hét múlva folytatja. Belügyi külkapcsolatok A Belügyminisztérium újabb két országgal - Ukrajnával és Lengyelországgal - kötött tárcaközi együttműködési megállapodást - jelentette be Körinek László, a BM Rendészeti Hivatal elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ismertetve a Kijevben és Ukrajnában járt belügyi delegáció munkáját. Mint mondta: a megállapodások kiterjednek azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek valamilyen módon érintljptik a bűnügyi és a határőrizeti területet. így például szabályozni kívánják a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, a fegyverkereskedelemmel és a kábítószerrel, valamint a hamis pénz előállításával és forgalmazásával, illetve az embercsempészéssel összefüggő eljárásokat. Mindezek mellett a szerződések arra is lehetőséget teremtenek, hogy az egyes belügyi szakszolgálatok kapcsolata szorosabbá, hatékonyabbá váljék. Kérdésekre válaszként egyebek között elhangzott: új határátkelőhelyet nem nyitnak az ukrán-magyar határon és vízumszigorítások sem várhatók. Ukrajna viszont tervezi, hogy Kárpátalja egészére kiterjeszti a kishatárforgalmat, erről azonban még további egyeztetésekre lesz szükség. A

KÉP. Igen, a gyerekkor képeiben őrizzük leginkább a bensőséges színeket, meg a félelmet is, minden olyan lelkes gesztust, amit áldozatként kínálunk, kínáltunk föl mesterünknek: apánknak, idősebb test\>érnek, nagyobb barátnak, lelki atyának. Emlékszem például, dinnye sohasem volt olyan sárga, mint a mórahalmi piacon, s a napfény sem csurog alá ma már oly mézédesen, mint a baranyai lankákon, nagyon rég. Esténként, ha hazaverődök a szerkesztőségből vagy a nyomdából, mindig benyitok a gyerekeimhez. Mit álmodhatnak? Milyen kis csúfság gyötri piciny lelküket? Bántja-e őket az a sérelem, ami talán épp tőlem érte őket? Kezükben lekváros kenyeret tartanak-e vagy piros zsírkrétát? Milyen színű a kép, amit épp látnak? Rózsás orcájuk nem árul el semmi különöset, csak azt, hogy nemrég jöttek az angyaloktól, megbeszéltek ezt-azt. Néhány ártatlan dolgot az Istenről meg az óvoda csúszdájáról. Amikor először gyóntam, egyszerűen képtelen voltam bármit mondani. Úgy gondoltam, illő minél több bűnt fölsorolni, s bár nem tudtam, hogy mit jelent, azt mondtam a káplánnak, hogy paráználkodtam. Alsóvároson a gyóntatószékben a rács olyan, mint egy diós-baracklekváros sütemény. Ha énnekem bárki, bármikor a paráználkodást említi, az édesség íze és látványa jut'eszembe, vagyis menthetetlen vagyok. Mégis: mi történt ott és akkor? Bevallottam, hogy paráználkodtam, mert B. Öcsivel megverettem Cs. Gyulát, a barátomat. Azt hittem, erről van szó. A lényegi felvilágosítást ugyanis csak később kaptam meg. És persze minden egyéb összesűrűsödik egy képben. Az emlékezet sokkal jobban sűrít, mint egy fotóapparát, és pontosabban állít be, mint egy riporter. A legboldogabb képek egészen lassan peregnek, mintha ólommal csurgatták volna a fűmet, a lényegtelenek széle hasadozott, a fájdalmasokon rézsút szántó fekete karcolásnyomok. Az albumban tehát együtt van minden. íz, illat és szín. Még a tenyér izzadása is. ^AnJu I^k. Búcsú az angyalbőrtől FOTÓ: SCHMIDT ANDREA •