Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. FEBR. 12., 82. ÉVF. 36. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT A műemlékfelügyelőség a Mátyás térről „Összefogással..." Az alkalom, ami találkozásunkhoz külön apropót teremtett, az a beszélgetés volt, amit még az elmúlt év végén, a városháza klubjában rendeztek. Kiss Lajos városi főépítész szegedi szakembereket hívott meg azzal a céllal, hogy Kiss József kertépítész (OMF) megismertesse velük az OMF javaslattervét, amely a Mátyás tér rendezéséről szólt. A vártnál sokkal gyérebb érdeklődés - a „hivatalból" jelenlévőkön kívül mindössze négyen-öten jöttek el - nem tette lehetővé, hogy valódi szakmai vita alakuljon ki. Csapkay Miklós elmondta, hogy az OMF-nek természetesen nem lehet más célja, mint a történeti állapotra is utaló, mai igényeket is kielégítő, méltó környezetben mutatni be a megfelelő szakmai igényességgel helyreállított műemlékeket. Ezért vállalták és ajánlották fel a tér környezetrendezési tervjavaslatának elkészítését. A javaslat megjárta az OMF belső szakmai fórumait, és csak jóváhagyó egyeztetés után került a szegedi polgármesteri hivatalba. Minthogy „tervjavaslatról" van szó, ez nem terjedhetett ki minden részletre, és nem érinthetett kiviteli terv mélységű problémákat. Számításba veszi a tér használatával felmerülő különleges igényeket (szabadtéri egyházi rendezvények, búcsú), számol a templom déli kapujának megnyitásából következő állapottal. Javasolja a Bálint Sándor-szobor áthelyezését - véleményünk szerint a jelenlegi hely és mód nem alkalmas a jó bemutatásra a Az alsóvárosi templom és kolostor helyreállításáról, az ősszel előkerült szoborleletekről és a müemlékegyüttes környékének rendezéséről már több írás megjelent lapunkban. Eddig azonban éppen azokkal nem sikerült találkoznunk, akik a szakmai munkát vezetik: dr. Lukács Zsuzsa művészettörténész és Csapkay Miklós létesítményfelelős mindketten az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai - arról beszéltek, hogyan látják ők a páratlan városés művészettörténeti értéket képviselő épületek helyzetét. szentély mögötti ligetet „Bálint Sándor liget" jelöli meg új területként. A főbejárat előtti Máriaszobor visszaállításával szabadtéri misézőhelyet lehet kialakítani. A terv meghagyja a játszóparknak is kiváló szabad teret. A „búcsúsor" a kolostor északi részén, a fasor mentén helyezkedne el, s a déli oldalon javasolnak helyet a templom falain kívül felállítandó, ajándékba kapott Szent Ferencszobornak is. Dr. Lukács Zsuzsa szerint nincs semmiféle feszültség a Mátyás tér rendezése kapcsán az OMF és a szegedi múzeum régészei között. A jelenleg épülő csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornák építése közben megásott árkok a kutatás céljait is szolgálják. S ha a munkák során rábukkannak valamire, azonnal bővítik a feltárandó területet. Hasonló módon törekednek arra is, hogy az önkormányzattal egyeztetve tegyék meg a szükséges lépéseket. A városfejlesztési iroda több alkalommal kapott tájékoztatást, így természetesen az 1992. évre tervezett templom-kolostor helyreállítási munkáiról is. „Templom, kolostor, tér, szobrok" - a fogalmak folyamatosan végezhető, egymással szorosan egymásra épülő munkafázisok kulcsszavai. A kutatás, tervezés, restaurálás, kivitelezés összehangolt műveleteivel valóban méltó állapotba hozható az egyedülálló műemlékegyüttes. A szoborleletekről elmondták, hogy a feltárás, tisztításkonzerválás, vagyis az első restaurálási munkák elvégzése is mintegy másfél millió forintba került. A teljes restauráláshoz és helyreállításhoz ennek többszörösére lesz szükség, ezért csak közös összefogással, finanszírozással érhetünk célt. Az épületegyüttes helyreállítása ugyancsak költséges, így a mindenkit szorító gazdasági nehézségek ellenére szükség lesz a város nagyobb tehervállalására is. NYILAS PÉTER A város és az egyetem Szeged felsőoktatási intézményeinek képviselőivel találkozott dr. Lippai Pál polgármester tegnap délután a városházán. Mivel egyre sürgetőbb lenne határozott tervvel rendelkezni: hol és hogyan bővíthetők az egyetemi, főiskolai épületek, érthető, ha a vendégek elsősorban azt firtatták, segíthet-e a város, például beépíthető telkek áruba bocsátásával. Mint más alkalmakkor, ezúttal is érzékelhető volt, hogy a kölcsönös jószándék nem elég ahhoz, hogy - mondjuk fölépüljön Szegeden egy iskolavárosban nehezen nélkülözhető sportcentrum, vagy egy konferenciaközpont. Ahhoz pedig, hogy a diákokat egyáltalán le lehessen ültetni a következő években, mindegyik intézménynek bővítenie kell az épületeit. A volt szovjet laktanya immár minden bizonnyal a Szegedi Universitas Egyesület vagyonát gyarapítja; de az elhatározáshoz, hogy ott, vagy - ha csak egy mód van rá - a városközponthoz közelebb eső területeken terjeszkedhessenek az egyetemek, mindenképpen ismerni kell a hosszabb távra szóló városfejlesztési elképzeléseket is. A tegnapi megbeszélésnek tehát lesz folytatása, állapodtak meg a tárgyalópartnerek, hiszen nem egyszerű a sokféle, egymástól eltérő érdeket egyeztetni. S.E. FÓKUSZ j KESZTHELYI FERENC cisztercita szerzetest, nagytétényi plébánost nevezte ki váci megyés püspökké II. János Pál pápa. Az egyházi méltóságot eddig Marosi Izidor töltötte be. A főpásztor tavaly elmúlt 75 éves, s így a kánonjognak megfelelően felmentését kérte tisztségéből. Az új püspök 1928-ban született Egerben, középiskolai tanulmányait a helyi ciszterci gimnáziumban végezte. Székesfehérvárott szentelték pappá 1951-ben, majd a fehérvári egyházmegye különböző plébániáin teljesített lelkipásztori szolgálatot. Keszthelyi Ferenc az Országos Kateketikai Bizottság elnöke, s néhány hónapja a Magyar Püspöki Kar titkárságának irodaigazgatója. A JUGOSZLÁV KÖZPONTI KORMÁNY feloldotta a kelet-európai beutazókra korábban kirótt, személyenként 200 dolláros valutabeváltási kötelezettséget. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a mostani intézkedés a volt szovjet köztársaságokból, valamint az Albániából, Bulgáriából és Romániából érkezőket érinti; a magyar, a csehszlovák és a lengyel állampolgárok beváltási kötelezettségét nemrégiben már megszüntették. ÖNÁLLÓ VALUTA bevezetése mellett döntött Szerbia ^^ is. Az új bankjegyek a legnagyobb titoktartás mellett készültek el, még azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a pénz neve. Egyesek tudni vélik, hogy „lipa" lesz e pénznem. A szerb nemzeti valuta kibocsátásával Belgrád azt a pénzügyi káoszt próbálja kivédeni, amelyet a jugoszláv dinár beözönlése okozna a saját valutát kibocsátó, függetlenségre törekvő délszláv köztársaságokból. Szlovénián és Horvátországon kívül nemzeti pénz kibocsátását vette tervbe Macenódia és Bosznia-Hercegovina is. A ROMANIA LIBERA című ellenzéki napilap szerint az idegenek iránti ezeréves vendégbarátság ért véget Magyarországon a külföldiek után rendezett rendőrségi razziákkal. A lap rámutat viszont, hogy az akciókra a török nagykövet, valamint a Magyarországon keresztül Izraelbe települő szovjet zsidók egy csoportja elleni terrorista merényletek után került sor. \ A MAGYAROK SZORGALMASAK, találékonyak a -imS technikai problémák megoldásában, ugyanakkor pesszimisták és utálnak dönteni, s szívesebben csapnák agyon a gazdasági konkurenciát, semmint versenyeznének vele. Ezt szűrte le John Mattock angol vállalatvezetési tanácsadó szakember háromhavi magyarországi tartózkodásának tapasztalalaként a The Independent című brit lap keddi számában megjelent cikkében. Közbiztonság, rend -1991. % Napi harminc lopás, heti egy rablás Ha azt mondom, leánykereskedelem, prostitúció, akkor a magyar polgár Szegedre gondol? Hisz a várost úgy emlegetik, mint Kelet-Európa Bangkokját... Ha az mondom, kábítószerkereskedelem? Annak is Szeged lenne hazai Mekkája? És mondják, ezek tudatában lehet itt még élni? Vagy e hasonlatok semmi másra, csupán hisztériakeltésére valók? Akkor pedig mi az igazság? Milyen Szeged és Csongrád megye közrendje és közbiztonsága korábbi önmagához, s az ország más részeihez viszonyítva? Erről volt szó tegnap, a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság 199l-es esztendőt értékelő munkaértekezletén. A tanácskozást a vészjósló megfogalmazások helyett a tényszerűség jellemezte, hallottuk a sajtótájékoztatón, amiből, persze egyből arra következtet az ember: különösebb okuk a dicsekvésre nincs. (Részletes tudósításunk a 3. oldalon) FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Gát a Rotte folyón „A kormányzat a nemzeti jövedelem mintegy 20 százalékával támogatja az önkormányzatokat, általános és céltámogatás formájában" 2 „Szem-szám eláll..." „Miről van hát szó? Ideiglenes szabályokba foglalt törvénytelenségről, vagy a törvényesség átmeneti törvénytelenítéséről? 3 A rádió harmadik ostroma Nagy Eeró:„Előfordulhat, hogy szankcionáljuk a televíziót: két hónapig nem engedjük, hogy a felvételeinket lejátssza" ....6 Pataki Sándor tárcája 16 Falun is Vidéki útjaimon nap mint nap tapasztalom, hogyan erősödik a falvakban is a szegénység. A polgármesteri hivataloktól egyre többen kérnek segélyt, szociális étkezési lehetőséget, ápolást. - Az újságok, a rádió, a televízió mind többször ad hírt arról, hogy a kistelepüléseken ellehetetlenülők fiatalabb generációja a nagyvárosok felé húzódik - ottan csodát várva talán -, önkényesen szükséglakásokat foglal, bádog- és fabódé-telepeket épít. - Szociológiai tanulmányokban olvasom a pontos, tudományos elemzésre épülő jóslatokat, miszerint ez a tendencia erősödni fog. - Statisztikákat böngészek arról, hogy 1989 decembere és 1991 vége között a minimális megélhetés költségei a kétszeresükre emelkedtek, az idénre pedig úgy kalkulálhatunk, egy-egy embernek a minimumon létezéshez havi tízezer forintra lenne szüksége. — Jelentéseket forgatok, amik azt mutatják, hétről hétre tovább növekedik a munka nélkül maradottak száma. Közben kutatom azokat, akik az egyre nehezedő körülményeken való úrrá levés tudományába beavatnának, írhassam, megoszthassam másokkal, hogyan kell ezt csinálni. A korábbi középszintről már az alsóra vagy onnan is lejjebb csúszottak „tudománya" azonban legtöbbször a végsőkig fokozott, rengeteg munkával egészségüket veszélyeztető önkizsákmányolás; a fogyasztásaik drasztikus korlátozása; a megválás korábbi javaiktól, azok eladásával; az életterük és emberi kapcsolataik abszolút beszűkítése; az eladósodás. Városban élőknél különösen, de a falusiak között is mind erőteljesebben. A városi munkahelyek megszűntével a korábban ingázókból rohamosan növekszik a munkanélküli sereg, és a falusi foglalkoztatási, megélhetési gond. Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, miképpen lehetne megoldani. S vajon csak az önkormányzatok feladata-e ez? - Szerintem nem. SZABÓ MAGDOLNA