Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN. 7. Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol gyakran a véletlen hozza a legnagyobb ajándékot. Egy egész véletlenháló. A szociális helyett. Meg a kiskorúsító, atyáskodó, paternalista, a „majd mi mindent elintézünk, ti csak tartsátok a pofátokat" tipusó álomszocialista állam helyett. Bár most meg a ló másik oldalán tartózkodik a mi államunk, mintha elfelejtette volna, hogy a sanyarú többség még mindig annak a lónak az egyik oldalán dekkol. Néha-néha ugyan átkiáltoznak egymásnak, egyelőre szolid anyázás innen, még szolidabb pénzeső csecsszopóknak és nyugellátott hajáaknak amonnan, s máris szent a kommunikáció képtelenség békéje. Persze, az is lehet, hogy hamarost eltűnik az állatonos lova, mert vagy az új, demokratikus hatalom nyergeli meg, hogy hamarabb elnyargalhasson a még igazibb demokráciába, vagy az innensők falják föl, ingyenkonyhának nézve a szerencsétlent. Bárhogy is legyen, ha a ló megy, következik a szembenézés. Farkasszembe. De addig is egy véletlentörténet, a lélek szolgalatjára, belga honból. Történt még karácsony előtt, hogy a bevásárlótérre az est leszállt. Bazár bezárt, fogyasztó dágára el. Néhány elvetemült bódéjában még forrt a bor. didergett a pecsenyemaradék. Magam épp egy hekkel ágyaztam a borsos-fahéjas nedűnek, egészen addig. Amíg meg nem láttam a MARADÉKOT. Illetve, már előbb is láttam, csak nem láttam hozzá addig az Öregembert. Mert az Öregember is látta, amit én láttam, csak 6 nem akarta elhinni. Mert ki látott még ekkora sült kolbászt árván, elhagyottan, gazdátlanul, prédára vetve, ebek harmincadján? A kisebbik darab is megvolt vagy tizenöt deka, hát még a nagyobb! És akkor már tudtuk mind a hárman. A Büfés Hölgy is meg volt szeppenve, egyszer már eladta azt a kolbászt, de akkora volt még a maradék, hogy szívesen eladta volna másodszor is. Nem is a pénz miatt, hanem pusztán csak a képtelen nagysága miatt, annak a maradéknak. A; Öregember is tudta, hogy ennyivel már nem lehet csak úgy. föltűnés nélkül elillanni és behepetelni a sarkon, egy ekkora maradékkal már szinte maga is vásárlóvá válik, tisztességes, kolbászképes polgárrá, úgyhogy legalább egy szelet kenyeret vásárolnia kell, s akkor senki sem vitathatja jogosultságát. Aztán ott voltam én, néző ugyan, de mégis csak részese a nem mindennapi szerencsének, s kiülhetett az arcomra a kíváncsiság, hiszen én a halam mellé megkaptam a kolbászok történetét. Miután a Hölgy leszelte a közepesnél is kisebb szeletet, s odaadta az Öregembernek, felém fordult. - A három legnagyobbat kérte... - mondta. - A három legnagyobbat, de annyira részeg volt, hogy ennyit meghagyott, másfelet, annyira be volt rúgva, de kifizette mindet, persze, annyit nem is lehet megenni, még én is, én is csak az egyik legnagyobbnak mennék neki. de hármat azt nem lehet, akármennyire is részeg, pedig nagyon részeg volt, s egyre csak nevetett, és a három legnagyobbat kérte. - Mondta. Az Öregember nem hallotta a történetet. Evett, és nyögött. Nem is nyögés volt az. amelyik minden falat után elhagyta a mellkasát, inkább rettenetes sóhajok sora. Nem is az éhség és nem is a nyomorúság sóhajai, hanem az Ünnepnek rettenetes fölszállása inkább. .4; égig. az égbe tartó hála. hogy mégiscsak egy nagyobb Úrnak kegyelme tart itt a Földön minket, s vigyáz ránk, még itt, az esti téren is, ahová megjöttek már a fizetett őrizők, s meg mind az ideges kutyák. BALOG JÓZSEF Szeged a hazai lapokban 1991. Szegények karácsonya/Tanács István = Népszabadság. - dec. 18. - A város tervezett rendezvényeiről. Az ullramaratonista sikere a New York-i futóversenyen: Vegetáriánus ételek - az Adidas cég öltöztette: Fantasztikus teljesítmény/Gellért József = Magyar Vasutas. - dec. 19.: ill. - Beszélgetés Sípos Istvánnal, a Szegedi Vasutas SE atlétájával. Nas mladi entuzijasta íz Deskc Krislofor Brcan / Evida Siskovic = Srpske Narodne Novine. - dec. 19.: ill: - A Bánát kulturális egyesület egyik alapítójáról. Akár szerethetjük is egymást?: Szeged, Varázsfuvola/Kerényi Mária = Uj Magyarország. - dec. 19. - Kritika az operatársulat Mozart-bemulatójáról. Honfoglalók feltámasztása/'kép és szöveg Kovács Sándor = Ország-Világ. - dec. 21.: ill. - Szűcs Árpád, a Móra Ferenc Múzeum fórestaurátorának nyilatkozata a Feszty-körkép helyreállításáról. Az újraéledt fa: Polyák-szobrot avattak Szegeden/ p. s. = Petőfi Népe. - dec. 23. - Szerző: Pulai Sára. Polyák Ferenc fafaragó alkotása a Szegedi Közúti Igazgatóság kertjében. A Magyar Hírlap levelezői önmagukról. Veress Sándor /Sárközi Mária = Magyar Hírlap. - dec. 24.: ill - Beszélgetés a nyugdíjas MÁV-orvosfótanác sóssal. Változás a Sámson-Szeko élén/Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - dec. 24. - Szögi Béla lett az új ügyvezető igazgató. Jugoszláv pénzek a játéktermekben: Tízezer forintért egyéves „ideiglenes" / Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - dec. 24. - Nő a jugoszláv tőke beáramlása Csongrád megyébe. A repülőtér jobb megoldás lenne a klinikánál?!: Vita a szegedi helikopterbázis helyéről/Reigl Endre = Aerocaritas. - dec. 25. A hévíz ballasztja: 68 000 tonna só / N. Sz. I.) = Élet és Tudomány. - dec. 27. - (A tudomány világa itthon). - Szerző: Nagyné Szabó Ilona. - Dr. Török József, az Ativizig kutatójának vizsgálatai a Csongrád megyei hévizek hasznosításáról. Kifosztották a szegcdi kaszinót / Oláh Zoltán = Kurír, délutáni kiad. - dec. 27. - 23-án hajnalban 140 ezer márkát vittek el a tettesek. Kirabolták a szegcdi Imperial Casinót/(halász) = Magyar Nemzet. - dec. 27. - Szerző: Halász Miklós. Gyanútlanul porszívózgatott: Több milliós kaszinórablás / orv = Mai Nap. - dec. 27. - Szerző: Horváth Kálmán. - Tudósítás. Rablás a szegedi casinóban: A Sing Singes fiúk segítettek lebuktatni a tetteseket/(forgács) = Pesti Riport. - dec. 27. - Beszélgetés dr. Odry László őrnaggyal, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjével. Újabb szobrok kerültek elő Szegeden = Petőfi Népe. - dec. 27.: ill.: Az alsóvárosi ferences kolostor helyreállításakor. A szegedi szabadtéri tervei / Csűri Ákos = Új Magyarország. - dec. 27. - A jövő évi program. Újszülött kabaré?: Mi új(don)ság a szegedi rádióban?/P. A. = Békés Megyei Hírlap. - dec. 28/29. - Szerző: Pleskonics András. - Önálló rádiókabaré készül a stúdióban. Elfogták a kaszinórablókat / (halász) = Magyar Nemzet. - dec. 28. - Szerző: Halász Miklós. Tudósítás. 1992/1 „Mindig a második sorban szerettem ülni": Simon professzor hű maradt Szegedhez/Halász Miklós = Magyar Nemzet. - dec. 28. - Beszélgetés Simon Miklóssal, a bőrklinika 75 éves, nyugalmazott professzorával. Még mindig félnek/H. K. = Mai Nap. - dec. 28. Szerző: Horváth Kálmán. - Riport a jugoszláviai menekültek szegedi karácsonyáról. Rablás a szegedi Imperial Kaszinóban / (tudósítónktól) = Népszabadság. - dec. 28. - Szerző; Tanács István. A Dcgázt is privatizálják: Hamarosan kiírják a tendert / Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - dec. 28. Nem csak karácsonyra: népkonyha Szegeden / Mészáros Ferenc = Kurír, délután kiad. - dec. 30. Interjúk a dec. 23-i megnyitót követően. A kasz.inórablók megvannak, most tettestársakat keres a rendőrség = Magyac.HLrLap. - dec. 30.— Elfogtak az Imperial Casino rablóit. - Ua. Népszava, -dec. 30. Halotti tor után jönnek a bankárok?: Visza-Virág sors Szegeden / Halász Miklós = Magyar Nemzet. dec. 30. - A Tisza Szálló és Virág cukrászda privatizációja. Nyolc cég is megvenné a Vidiát / Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - dec. 30. A vizsgálat a rendőr ártatlanságát állapította meg / L. A. Gy. = Magyar Hírlap. - dec. 31. - Szerző: Lengyel András György. - Sajtótájékoztató a Csongrád Megyei Rendór-fókapitányságon a Tisza pályaudvaron történt rablási kísérletről. Lelőtte a rablót a rendőr: Megcsúszott üldözés közben / (halász) = Magyar Nemzet. - dec. 31. Szerző: Halász Miklós. - Sajtótájékoztató a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon a Tisza pályaudvaron történt rablási kísérletről. 1991. évi összesítés Harmincadik éve közöljük a Délmagyarország és a Somogyi-könyvtár együttműködésének eredményeképp rovatunkat, melyben azokról a szegedi vonatkozású írásokról igyekszünk tájékoztatni olvasóinkat, amelyeket a hazánkban, de megyehatárunkon kívül megjelenő időszaki kiadványok közöltek. Ez évben 1634 cikkről adtunk hírt. Összeállításaink hetenként láttak napvilágot, általában kedden, de augusztus 22-ig más napokra is eltolódtak, sőt ezt követően két ízben is összevontan közöltük két hét anyagát: a 36-37. heti repertórium szeptember 10-én, a 42-43. pedig október 29-én jelent meg. Mivel repertóriumunk a Somogyi-könyvtárba járó periodikák alapján készül, az ide be nem érkező lapokban megjelenő cikkekről nem szerzünk tudomást. Kérjük ezért olvasóinkat, figyelmeztessenek az esetleges hiányra, hogy azt a következő számban pótolhassuk. A kiegészítéseket a Somogyi-könyvtár (Szeged a hazai lapokban), Szeged. Pf. 441. - 6701 címre kérjük küldeni. GYURIS GYÖRGY Kupagyőztes a Bp. Honvéd: Férfi kosárlabda OIK-döntó, Szeged/(thékes) = Nemzeti Sport. - dec. 31.- Tudósító: Thékes István. A Füszért is beszáll a szárazelem-terjesztésbe / Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdasáúg. - dec. 31. - Az Audio-Trade Kft.-ről. Szerb báziskönyvtárak - író- és dokumentumcsere délen/Urosevics Danilo = Könyvtári Levelezőlap. 12. sz. - A szegedi szerb báziskönyvtár létrejöttéről és a Somogyi-könyvtár, valamint a szabadkai városi könyvtár együttműködéséről. Folyamatosan törvénysértők vagyunk? / Tokácsli Boglárka = Könyvtári Levelezőlap. - 12. sz. (Közhírré tétetik - postánkból). - A Somogyikönyvtár könyvtárhasználati gyakorlatáról. Szó és hang Szegeden/-gG- = ZencSzó. - 10. sz. Szerző: Hollerung Gábor. - A Gregorián Társaság okr. 22-23-án Szegeden tartotta első tanulmányi napját. Ötéves a Szegedi Balett: Jubileum / Sulyok Erzsébet = Táncművészet. - 11/12. sz. 1992. Nemzetközi folyóirat Szegeden / A. L. = Békés Megyei Hírlap. - jan. 2. - Ismertetés az Existentia c. filozófiai lap első számáról. Hogyan lesz a sonkakonzervből mikroszkóp és irka?: Gépkocsi érkezett Brassóból / (P. S.) = Új Magyarország. - jan. 2. - Szerző: Pataki Sándor. - A Tisza Füszért Vállalat kereskedelmi kapcsolata egy brassói alapítvánnyal. Az apa vádol, a rendőr cáfol / (IVÁN) = Kurír, reggeli kiad. - jan. 3.: ill. - Szerző: Iván István. Farkas Helga elrablásáról. Farkas Helga leánykereskedők áldozata?: Az apa tudja, ki a „keresztapa'WL. A. Gy. = Magyar Hírlap. - jan. 3. - Szerző: Lengyel András György. - A lányrablásról. Hallgassa meg az emberrablót!: Hat hónap után Helga kihűlt nyomán /-weisz- = Mai Nap - jan. 3.: ill. - Farkas Imre újabb kísérlete leánya megtalálására. Farkas Helga apja újabb akcióban: Megoldatlan helyzetek sokasága/Mag Edit = Petőfi Népe. - jan. 3.: ill. - A lányrablásról. „Két perc alatt mentettek fel": Válaszol Gregor József / Lindner András = Heti Világgazdaság. - jan. 4.: ill. - (HVG-interjű) Leánykereskedelem/OLÁH = Kurír, reggeli kiad. - jan. 4.: ill. - Szerző: Oláh Zoltán. Leánykereskedók rabolták el Farkas Helgát? Újpesti és albániai (?) erősítés/(B. J.) = Nemzeti Sport. - jan. 4. - (Riporterügyeletünk jelenti... Szegedről). - Szerző: Boskovics Jenő. - A Szeged SC labdarúgócsapatáról. Tejberizs és tűzpiros Mercedes: Sándor Orsolya (Szeged) egy irodalmár gerelyhajítóról = Nemzeti Sport. - jan. 4., Tini Nemzeti Sport mell. Beszélgetés Bánfi Evelinnel, a Deák Ferenc Gimnázium 3. osztályos tanulójával. Börtönpárbeszéd: A kinti világ hat a bentire: Munkát, engedményeket, parabolaantennát szeretnének/Zimber Szilvia = Pesti Hírlap, - jan. 4.: ill. - Riport a Csillag börtönből. Dollárt ér a toll / Fekete KFára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - jan. 4. - A Szegedi Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft.-ről. Szeged vezető szerepe Bevezetés az utcanévtanba 2. Kiss Lajos, a Földrajz neveink etimológiai szótára című hclynévlexikon szerzője a Magyar Nyelvőr 1975. évfolyamában a következőket írta: „A magyar városok közül egyedül Szegednek van saját regionális szótára (Bálint Sándor: Szegedi szótár, 1957). Szeged környékének földrajzi nevei vannak talán legalaposabban földolgozva (Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei, 1960), és Szegednek a 16. századi vezetékneveiről tudunk legtöbbet az 1522. évi tizedlajstrom személynévanyagának az elemzéséből (Bálint Sándor: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. 1963). Az első magyar költői szótárt a szegedi Juhász Gyula szókincséből szerkesztette Benkő László (1972). Péter László érdeméből Szegedé lett az a dicsőség is. hogy magáénak mondhatja azt az ízléses kiállítású és gazdag tartalmú könyvet, mely elsőnek mutatja be szótári elrendezésben egy jelentős magyar város összes utcaneveit 1522-tól 1972-ig." A könyv folytatja - nem csak történeti utcanévtár, hanem ennél lényegesen több, „mert szerzője felvázolja benne a szegedi utcanévrendszer történeti kialakulását, megállapítja a szegedi utcanevek típusait, elgondolásokat terjeszt elő az utcanévadás irányelveiről, és javaslatot tesz a rendezésre, továbbfejlesztésre. A könyvet ennélfogva nem csak azok forgathatják haszonnal, akiket érdekel Szeged múltja, jelene és jövője, hanem mindazok, akiknek hivatalból közük van valamely magyar helység utcanévadásához." ' Vádoljanak szerénytelenséggel, dc az ügy érdekében - hiszen Kiss Lajos nagyszerűen foglalja össze törekvéseim lényegét - nem tudom elhallgatni méltatásának e mondatait sem: „A könyvet áthatja szerzőjének szépérzéke, hagyománytisztelete és városszeretete. Azt szorgalmazza, hogy minél több régi utcanév őrizze a város történetét, s hogy az újonnan adott utcanevek minél változatosabbak legyenek, főleg a szép természeti neveknek, elsősorban a világneveknek köréből. Védi a várostörténeti értékű utcaneveket, még olyan tekintélyekkel szemben is. mint Móra Ferenc és Juhász Gyula." Hazabeszélek A névtudomány elismert szegedi hagyományai arra köteleznek bennünket, hogy megőrizzük a tudományos közvéleményben példaként emlegetett eredményeinket. 1974-ben a város kiadta Szeged utcanevei című könyvemet. A róla szóló tizenhét méltatásból csupán harmat idézek, a látszat ellenére sem dicsekvés végett, hanem kényszerűségből: a sokaktól kétségbe vont szakszerűségem bizonyítására. A hazai névtudomány három legkiválóbb szakemberének ismertetéseiből a tanulságokat szemelem ki. Ismertetése természetesen kiegészítéseket és helyesbítéseket is tartalmaz. A befejezés így összegezi értékelését: „Péter László szép könyve számottevően gazdagítja és színesíti a magyar utcanévtan." Hajdú Mihály, a budapesti egyetem névkutató munkaközösségének vezetője, számos névtani kiadványsorozat szerkesztője a Magyar Nyelv 1975. évfolyamában ismertetésének bevezetőjeként mindjárt az általános tanulságokat emeli ki: „Széles körű és mélyreható településtörténeti, helytörténeti, néprajzi, nyelvészeti és névtudományi kutatásokra épül a könyv. Az általános és magyar névtan területére egyaránt jellemző, értékes törvényszerűségeket ismert föl és mutat be a szerző. A szegedi utcanevek történetére, összetételére, struktúrájára vonatkozó megállapításaiból az egész magyar hivatalos névrendszerre érvényes következtetéseket vonhatunk le." Egyetemes tanulságok A könyv részletes bemutatása, adatainak helyeslése és helyesbítése után a rendezésre, fejlesztésre vonatkozó fejezetet külön is méltatta. „Lehet, hogy a rendezés módjainak és a továbbfejlesztés lehetőségeinek részletkérdéseiről esetleg lennének ellenvélemények, de az utcanévadás irányelveinek nevezett és 10 pontban összefoglalt gondolatokat minden névtani szakember magáévá tenné. Sőt eddig is ezeket az elveket vallotta, csak még ennyire tömören és rendszerezetten nem foglalta össze senki." Kivonatosan ismertetve ezeket az irányelveket, véleményét így summázta: „Talán nem túlzott kívánság, hogy ez a "tízparancsolat" ott függjön minden, utcaelnevezéssel foglalkozó községi és városi tanács falán, vagy legalábbis - akár központi utasításra - vegyék figyelembe névadó tevékenységükkor az ebben foglaltakat." „Névtani irodalmunknak - fejezte be ismertetését Hajdú Mihály a magyar nyelvtudomány legfőbb szakfolyóiratában - ez az első igényes és nagyszabású alkotása követésre méltó példa mindennagyvárosunk számára." Kálmán Béla akadémikus, a debreceni egyetem nyugalmazott nyelvészprofesszora, A nevek világa címmel sok kiadást megért sikerkönyv szerzője a Magyar Nyelvjárások című évkönyv 1975. évi kötetében az előbbiekhez hasonlóan tárgyalja könyvemet, helyesli vagy vitatja egy-egy megállapításomat, s méltatásának végén így foglalja össze véleményét: „Tisztelettel és megbecsüléssel adó/.oin Szeged városának, hogy egy ilyen tudományos, de egyben gyakorlati célú művet megjelentetett, és ezzel példát mutatott hazánk többi városának. Nagy szolgálatot tett vele a magyar nyelvtudománynak, de nem megvetendő az a szerepe sem, amellyel e nagy múltú város saját történelmét népszerűsíti, és közelebb hozza a könyv olvasóihoz. Azt is remélem, hogy a jó és szinte úttörőnek nevezhető munka hamarosan máshol is követésre talál." Reménye jogos volt. Azóta több magyar városnak, így elsősorban éppen Debrecennek (1984), dc Pécsnek (1983), Békéscsabának (1981), Nyíregyházának (1978), Kiskunfélegyházának (1974), Szentendrének (1983). Keszthelynek (1985), Ózdnak (1977) hasonló módszerű föltárására került sor. Tervszerű fejlesztés 1974-ben az öt szomszéd község Szegedhez csatolása miatt szükség volt nagyszabású utcanév-változtatásokra. Ezek több-kevesebb sikerrel a könyvemben kifejtett elveknek megfeleltek. A városi tanacs - elsősorban az igazgatási osztály vezetője. Földi Gábor - később is hajlott az átgondolt fejlesztésre, változtatásokra, a régi névanyag védelmére. A józan fejlesztést csak Komócsin Mihály időnkénti erőszakos belenyúlása keresztezte. Ilyen volt a Vasas Szent Péter utca megföllebbezhetetlen eltörlése és Zöld Sándor utcára változtatása, a Szent Gellért utca átkeresztelése Dr. Kálmán András utcára, valamint a legbotrányosabb. a Komócsin Zoltán tér kitalálása. 1972-ben a tanácsi szabályrendelet helyesen szabta meg, hogy bárkiről halála után csak tíz évvel lehet utcát, teret elnevezni. Ezt később - nyilván számításból - öt évre szállították le, de Komócsin Zoltán csak négy éve hunyt el, amikor az újonnan létesült teret - saját rendeletét megszegve - a tanács róla nevezte el. Mindezt azért sorakoztattam fői. hogy kérjem az önkormányzati képviselőket: ne ismételjék meg az elmúlt korok hibáit, ne nyúljanak bele erőszakosan a város utcanévrendszerébe, hanem tartsák tiszteletben a tudomány elismert eredményeit. Szeged továbbra is büszke lehessen utcanévrendszerére, az utcanévadásban fölmutatott példájára. (Folytatjuk.) PÉTER LÁSZLÓ