Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

SZERDA, 1992. JAN. 29. BELPOLITIKA 3 Ésszerű határidőn belül dönteni KINEVEZÉSI JOGKÖR. A köztársasági elnök a kineve­zési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fennállnak-e. A határ­idő túllépése alkotmányellenes - állapította meg az Alkot­mánybíróság a miniszterelnök indítványával kapcsolatban keddi teljes ülésén, két bíró különvéleményével hozott hatá­rozatában. Két szempontot kell figyelembe venni: egyrészt biztosítani kell az államszervezet folyamatos működését, más­részt elegendő időt kell adni az elnöknek arra, hogy megala­pozottan dönthessen. Az ésszerű határidőn belül az elnöknek döntenie kell: vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilat­koznia kell a kinevezés megtagadásáról. MEGÁLLAPODÁS. A Magyar Rádió március 29-étől a va­sárnap délelőtti istentiszteleteket a Kossuth rádió közép­hullámú és ultrarövidhullámú sávján egyaránt közvetíti. Er­ről a Magyar Rádió elnöke és munkatársai, illetve a törté­nelmi egyházak és felekezetek, valamint a magyarországi zsi­dóság képviselői állapodtak meg keddi megbeszélésükön. ÁTCSOPORTOSÍTÁS. A szerb, horvát, szlovén határ­vidékről mintegy 300-400 határőrt vezényelnek át a román Országgyűlési sajtótájékoztatók A volt MSZMP vagyonát képező vidéki lapok privatizációjából származó 450 millió forintot az MSZP közcélokra ajánlotta fel. Három szakkuratórium jött létre, amely a tőke kamatát a kulturális sajtó, a tehetségkutatás és szociális célokra pályázati rendszerben osztja fel. A szociális szakkuratórium az idén 50 millió forintot kíván felosztani azon magánszemélyek, szervezetek, alapít­ványok, egyházak között, akik, illetőleg amelyek Magyarországon működnek, és akik szociális feszültségek megoldására tesznek javaslatokat. A szociális szakkuratórium az Országgyűlés keddi ülésnapjának déli szünetében tájékoztatót tartott az általa kidolgozott pályázati rendről. A legnagyobb érdeklődéssel várt tájékoztatót Torgyán József FKgP-pártelnök, Ugrin Emese, a kisgazda 12-ek frakcióvezetője és István József FKgP-képviselő tartotta. A pártelnök „meglepetésként" beszámolt múlt heti tajvani útjának eredményeiről: bejelentette, hogy az őt Tajvanra meghívó volt antikommunista liga, amely jelenleg a Világszövetség a szabadságért és a demokráciáért nevet viseli, következő konferenciáját hazánkban kívánja megrendezni. Ezután Torgyán József kijelentette: politikai és gazdasági vakság lenne, ha hazánk az ázsiai térség, elsősorban a „kistigrisek" nyújtotta gazdasági lehetőségeket nem használná ki, hiszen óriási beruházási érdeklődést mutatnak Magyarország iránt. István József a rádió és a televízió vallási műsorai körül kialakult vitával kapcsolatban leszögezte: pártja érdekelt a tárgyalásokban és a feszültségek mielőbbi megoldásában. Ugrin Emese a munka világára vonatkozó három törvényjavaslathoz benyújtott FKgP-módosító indítványokat elemezte. Az MDF nevében Kónya Imre frakcióvezető a történelmi igazságtétel kérdéseivel foglalkozva rámutatott: rendkívül sok a félreértés és a félremagyarázás, pedig ez a téma szorosan össze­függ a rendszerváltozás egyéb kérdéseivel. Zimányi Tibor (MDF) a személyi kárpótlásról szólva kijelentette: frakciója megítélése szerint a kárpótlás alapösszegét konkrétan meg kell határozni. Az életjáradék kiszámításának alapja a 11 ezer forintos havi átlagkereset lesz, de ez nem azt jelenti, hogy ezt az érdekeltek azonnal megkapják. Idén a költségvetésből 5,4 milliárd forint áll előlegként rendelkezésre, és a gazdaság teherbíróképességétói függően ez az összeg az MDF reményei szerint évente a nyugdíj növekedésének mértékével együtt emelkedik. A környezetvédők a világkiállításról Több környezetvédő csoport - így például az ELTE, a TDDSZ környezetvédői, az Ökoszolgálat - nem tartja meg­felelőnek a világkiállítás elő­készítését. Magyarországnak nincs a Parlament által jóváha­gyott hosszú távú településfej­lesztési koncepciója - állítják. A Fővárosi Közgyűlés csak most kezdett foglalkozni Buda­pest fejlesztési tervével. Szor­galmazzák: ne az Expo Iroda alkalmazottai és csak a haszon szempontjából mérlegelő vál­lalkozók határozzák meg az ország településfejlesztési irá­nyait. Hiányzik Magyarország hosszú távú közlekedésfej­lesztési koncepciója is. Még a vasút- vagy az autópálya kérdésére sincs megfelelő vá­lasz. Ez esetben sem lehet csak a vállalkozói szempontok sze­rint határozni. Nem készült megfelelő környezeti hatás­tanulmány. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 14.30 órakor tartja éves taggyűlését a Csongrád Megyei Közgyűlés hivatalának földszinti nagytermében (Szeged, Rákóczi tér). A Kamara vezetősége várja a kamarai tagok és az érdeklődő mérnökök megjelenését. TÉLI ESTEK SZEGEDEN. Az Agrárszövetség Csongrád Megyei Választmánya politikai fórumot tart 17 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). Vendégek: Bíró Zoltán egyetemi tanár, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke és Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára. DR. PIRI JÓZSEF, a 27. számú választókerület képviselője 17 órától fogadóórát tart az algyői községházán. PAPP ZOLTÁN, a 15. számú választókerület képviselője 18-19 óráig fogadóórát tart a Ságváritelepi Művelődési Házban. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága 16 órakor ülést tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. számú épületben. határszakaszhoz. Zubek János határőrsági szóvivő elmondta: bizonyos szigorító intézkedéseket feloldanak, miután a délszláv államokban az utóbbi időben elcsendesedtek a harcok. A határőrök főként az orosházi határőrkerülethez kerül­nek, mert az utóbbi időben ott egyre több a határsértő és az embercsempész. Tavaly csak a magyar-román határ­szakaszon 8000 határsértőt fogtak el. Az idén pedig már több százan megsértették ezt a határszakaszt. VÁLTOZATLAN. Az egészségügyi rendszerváltás egyelőre nem érinti az üzemorvosi hálózatot: az üzemorvosi szolgálat mind szakmai szempontból, mind pedig a finanszírozás kér­désében változatlan feltételekkel működik tovább - mondta Andréka Bertalan népjóléti helyettes államtitkár. Amikor az egészségügyi vezetés a körzeti, illetve a gyermekorvosi ellátás reformjának szükségességéről döntött, egyben arról is hatá­rozott: az üzemegészségügyet speciális szakellátásként kezeli. Az egészségügy ezen területéről - a többi szakierülettel együtt - valószínűleg csak az alapellátási reform elindulását követően ez év második felétől kezdik meg az elképzelések megvitatását a szaktárca képviselői. Még egyszer a pedagógusbérekről A Városházi sarok című rovatunkban a közoktatási és közművelődési iroda pedagógusbérekről adott információjához dr. Papp Jánosné, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának munkatársa a következő kiegészítést fűzte: 1. Az úgynevezett 5 százalékos dologi automatizmus a központi költségvetés támogatása az oktatási-nevelési intézmények fenntartására (irodaszerre, fűtésre stb.), ebből semmi nem jelenik meg a pedagógusbérben, s oda semmilyen indokkal nem is lehet átcsoportosítani; 2. A 10 százalékos bérautomatizmust a Parlament megszavazta, ám egyúttal beépítette a normatív állami támogatásba, ebből kell tehát fedezni a minimálbérre, azaz a 8000 forintra történő kiegészítéseket (elsősorban az óvodai és a technikai dolgozók esetében), de még azt a 250 forintos emelést is, amely a pedagógusoknak háromévente kötelezően jár. Öböl J Ó BOLT. Nem nagy ügy, de szívmelengető történet: néhány hónapja a Zala megyei MDF-irodavezető bűnözőnek nevezte a helyi lap hasábjain Nagy Sándort, a máig legnagyobb szakszervezeti tömörülés vezetőjét. Per lett belőle, a végén a számlát a fórumos fizette. Olcsón mérték a rágalmat a mélyzöld göcseji tájon, mert az ízes börtöntöltelékezés mindössze 9000 magyar forintot kóstált - másodfokon. Jogerős kilenc rongy. Nem nagy vaszisztdasz, Ha alaposan belegondolok, itt az idő, hogy csináljak egy jó boltot. Mondjuk veszek kilencezer forint árú dollárt, azt berakom a devizaszámlámra, lekötöm egy hónapra - aztán majd a többire - és ráhajítom a vasmacskát itt az Öbölben valamelyik ellenségemre. Arra például, aki folyton lekommunistáz. Merő keresztényi alázatból megírom, hogy az anyja harisnyát járt lopni a Centrumba, vasutas atyja pedig úgy be tudott rúgni, hogy a hatos vágányon tolatott rendszeresen haza. Következhet a följelentés, a kereset megfogalmazása. A bíróság kitűzi a tárgyalás időpontját - eltelik egy hónap. Új időpont kell, mert megbetegszem, majd ellenkeresettel élek, lehetőleg valamelyik fővárosi bíróságon. Fél év múlva iratbecsatolás: két fotóval jelentkezem. Az egyiken össze­téveszthetetlenül ragyog föl a hatos vágány a rókusi rendezőn, a másikon pedig egy hármas méretű harisnyanadrág látható, rézsút hulló fényben. Az elsőfokú ítéletet egy hónap múltán kapjuk meg, további 15 nap múlva fellebbezünk, 40 napra rá jön a másodfok, de már megint lebetegszem. A dollárom persze dolgozik. Egy év telik el így, s ellenfelem beleőrül abba, hogy folyton a harisnyákról meg a vágányokról faggatják az ismerősei. Később hullani kezd a haja, mert kiderítem, hogy a másodfokon tárgyaló bírónak is vasutas volt az apja ­elfogultságot vélelmezek. Előbb Kecskemétre, azután Sopronba járunk tárgyalásra. A jogerős ítélet két év múltán születik meg, de törvényességi óvást adunk be. Elutasítják, kiróják a büntetést, részletfizetést kérek, kiröhögnek, de én is vigyorgok. Cégem fizeti a perköltséget, én meg lepengetem a kilencezret. Kopasz ellenfelem reszkető kezébe csapok. Jó volt a kamat, a forintot kétszer is leértékelték. A pénzemnél vagyok! U^fcÁu ki Beérheti-e ennyivel a tantestület? Időrablás, mondta a Móra Ferencés Szakközépiskola Szakmunkásképző egyik fel­szólaló pedagógusa a tegnap megtartott összdolgozói érte­kezlet azon részére, amely az intézmény nemrég felfüggesz­tett igazgatójának, Renkó Pál­nak az önkormányzati elbocsá­tásával volt hivatva foglalkozni. És, ha egy ilyen esemény egyál­talán lehet időrablás, akkor ez bizonyára az volt, hiszen az egybegyűltek nem tudhattak meg többet a dologról, mint amit a lapok is közöltek - kü lönböző forrásokra hivatkozva. Hogy így történt, az egy kettős helyzetnek volt köszönhető. Egyrészt annak, hogy a város közgyűlése a Renkó Pál tiszté­vel kapcsolatos határozatot zárt ülésen hozta, vagyis az alapul szolgáló jelentés - a vizsgálattal megbízott fegyelmi bizottság jelentése - nem kerülhetett nyilvánosságra. így tulajdon­képpen csak az elmarasztaló határozat ismert. Másrészt viszont, az említett jelentés közzététele nem lenne etikus, hiszen az ügyben a végső szót a Munkaügyi Bíróság mondja ki, vagyis az eljárás még nem fejeződött be. Ezért aztán az értekezlet senki számára sem hozott meg­nyugvást. A jelenlévő Dr. Puskás Albertné, az önkor­mányzat közoktatási és közmű­velődési irodájának vezetője felhatalmazás hiányában (a fenti okból kifolyólag) nem adhatott bővebb tájékoztatást, az iskola oktatói pedig jogos önérzettel tették föl a kérdést: beérheti-e egy tantestület ennyi­vel? A felszólaló pedagógusok véleménye szerint nem, hiszen az ügy miatt keletkezett rossz hangulat zavarja a tanári mun­kát, és ez egy olyan iskola ese­tében, amely az oktatáshoz nagyobb tanári erőfeszítést követel - kifejezetten káros. PANEK SÁNDOR Szegedi szenátorok 1988 novemberében egyik alapítója az Szabad Demok­raták Szövetségének, a parla­menti választásokon Király Zoltán körzetében indul el. „Tudatosan választottam ezt a biztos vesztő helyet, cserébe a megyi listán - T. G. M. és Rózsa Edit mögött - harmadik voltam, ami a lista összeállítói szerint igen nagy esélyt jelen­tett. Máshogy történt, de ma már nem sajnálom, mert az országgyűlési munka igen nagy terhet jelentene a családom­nak." Felesége közgazdász, fia 6, lánya 4 éves. „Akkor még ke­vesebbet lehetnék a gyerekeim­mel." - vigasztalja magát. - Ön az előző rendszerben is kereste a teret a politikai ak­tivitásra. Erre a mostani rend­szer és a képviselőség megfelelő alkalom? - Ebből a szempontból én régen is deviáns voltam, meg most is az vagyok. Aki komo­lyan politizálásra adja a fejét, annak a hatalom csúcsai felé kellene törni. Engem alapve­tően a kíváncsiság vitt a poli­tikába. Meg akartam érteni, hogy mi ez, és hogyan mű­ködik. - Mégis a matematikát választotta... - Barátaimmal mindig mondtuk, hogy ez a szak azért jó, mert itt a vizsgán a diáknak is igaza lehet. Egy tétel bizo­nyításáról egzakt módon el lehet dönteni, hogy igaz-e vagy sem. Egyik volt tanárom vizsgáztatott egy fiút az első év végi nagy szigorlaton. Elég link volt, de okos. Elkezdett írni a táblára, a tanár leállította: „Ez nem jó!" Várjon egy kicsit, kérte a fiú, és írt tovább. „Aha, lehet" - mondta három perc múlva. „Igen ez is jó" - mondta a végén. Annak a tételnek az ismert levezetésein túl, de diákja talált egy újabbat, amely neki addig még nem jutott eszébe. „Jeles - mondta — Megengedi, hogy leírjam?" És még egy dolog: a matemati­kusoknak van a legtöbb idejük olvasni. Se hosszú laborgya­korlatok, se sokezer oldalas Jankó Attila „Fél éve írtam, még érvényes." - adja kezembe életrajzát az SZDSZ 35 éves önkormányzati képviselője. Jankó Attila Orosházán „protestáns parasztcsaládban" született. Szülővárosában járt általános iskolába, 1971 óta él Szegeden. A JATE gyakorló gimnáziumában érettségizik, majd a TTK-ra jelentkezik programtervező matematikusnak. „Kedves tanárom, Suki Béla felvetette, hogy menjek a jogi karra, ez nekem akkor , 1975-ben rendkívül undorító ötletnek tűnt." - emlékezik. Pedig már akkor is a társadalomtudományok érdeklik: „1979 után sok történelmi, közgazdasági és szociológiai tanulmányt olvastam". Barátaival ellenzéki szabadegyetemet szervez, valószínűleg ezért aztán nem kaphat állást Szegeden. Szabadúszó szociológus lesz, többek között Andor Mihály, Csákó Mihály, Havas Gábor és Juhász Pál munkatársa. Két tanulmánya megjelenik az Aetasban, cikkei a HVG-ben, a Szegedi Egyetemben és a Délmagyarországban. kötelező olvasmányok nin­csenek. - Úgy tűnik, a tavaszi kudarc nem szedte kedvét, hisz elindult a helyhatósági választásokon is... - Igen, de ez nem jelent hivatásos politikusságot, annak ellenére, hogy- igen sokat vagyok a városházán. 9000 forintot kapok mint bizottsági elnök, egyetlen felügyelőbi­zottsági vagy egyéb posztom nincs; emellett természetesen még dolgoznom kell, hogy meg tudjunk élni. Egyre nehezebb azonban megfelelő kutatói munkát szerezni. A kormányzat igyekszik a minimálisra csök­kenteni az effajta kiadásokat, és így a hozzám hasonló kóbor értelmiségiek számát. Rajta vagyunk a „fölösleges elemek" listáján. - Azt a bizottságot, amelyet Ön vezet (a Vagyonkezelői és Privatizációs Bizottságot) az önkormányzat megalakulásakor az egyik legfontosabbnak szán­ták. Azóta azonban valahogy súlyát vesztette. - Tényleg fontosnak tűnt, de a törvényi szabályozás olyan, hogy nagyon lassan derül ki, mi is az önkormányzati vagyon. Nagyon sokáig elhúzódik a leltárkészítés. A bizottsághoz tartozó iroda is rosszul műkö­dik, három pályázati forduló után sem sikerült neki megfe­lelő vezetőt találni, elmentek emberek. Ráadásul minden játszmában folyamatos hatás­kör rablás zajlik. Mindenki megpróbál a másiktól hatáskört, apparátust és költségvetési pénzeket elvenni. Ebből a harc­ból én eddig tudatosan kima­radtam. Ami politikusi szemmel nézve maflaság, de hát alap­beállítottságom a megfigyelés. Most válaszúton vagyok. Egy­részt befejeződik a leltározás, és most már csinálni is lehet majd valamit, másrészt az ilyen mértékű passzivitás már a perifériára sodor. Ez pedig nem lenne célszerű. Aki a margóra szorul, az egyre több döntésből kimarad, a végén már információt se kap - ugyan­akkor a nevét odaírják, a fele­lősségből részesedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom