Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JAN. 29. Egy évre megbízott új igazgatóval Szegedi Ipari Vásár: Magyar vendégmunkások külföldön „Öntudatosabbak az átlagnál" A hazai munkanélküliség növekedésével egyre többen próbálkoznak külföldi munkavállalással, bár a nyugat-európai országok is védik munkaerőpiacukat. Munkavállalási engedélyhez jutni így meglehetősen nehéz, anélkül próbálkozni viszont kockázatos, és hátrányos megkülönböztetéssel járhat. Magyarországon pedig sokan rájöttek arra, hogy a külföldi munkaközvetítés jövedelmező szolgáltatás, főleg akkor, ha nem jár felelősséggel. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi újságok tele vannak efféle hirdetésekkel, hiszékeny emberek pedig mindig vannilt. A tegnapi sajtótájékoztatón mutatkozott be előszór az egy évre megbízott új vásár­igazgató, Csonka Gábor, aki elmondta, hogy elsősorban a fogyasztói javak vásárát szeretnék megrendezni idén a Mars téren. A nagy kiállítók mellett ezen a nyáron is szóhoz juthatnak a közvetlenül is értékesítő kisvállalkozások, kereskedők, a kirakodóvásár jelzőt azonban nem óhajtják kiérdemelni. Az ügyben bi­zonyára kompromisszumra lesz szükség, mint ahogy a Sing­Sing diszkó kérdésében is. Az utóbbi ugyanis tíz évre bérelte ki a vásári terület legnagyobb pavilonját és a szerződés értelmében a kiállítás idejére ­beleértve az elő és utómun­kálatokat - szabaddá kell tennie az épületet. A várakozáson felül sikeres vállalkozásnak komoly törést és nem kevés veszteséget okozna egy szűk kéthónapos KÖRKÉP AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS szociális bizottsága új tipusú szociális segély­rendszer kidolgozását sürgeti azon munkanélküliek számára, akik elvesztették jogosult­ságukat a munkanélküli se­gélyre. Ez azért is fontos, mert az idén legalább 60-70 ezren válnak munkanélkülivé csak az átszervezések miatt. Az ÉT szerint gyorsítani kellene az átképzéseket is. A BALTIKUMBAN IS szeretne „hídfőállásokat" sze­rezni magának a McDonald's amerikai gyorsétteremkon­szern. A közép-kelet-európai államok közül hazánkban eddig összesen kilenc üzletet nyitott az amerikai cég, s hírlik, az idén három új gyorsétkezdével gyarapodik a magyarországi hálózat. Már az idén nyáron megkezdik a tárgyalásokat a McDonald's képviselői a lett, litván és észt gazdasági szakemberekkel, s várhatóan 1994-től a három balti országban is ehetik majd az amerikai mintára készült hamburgereket. LITVÁNIÁBAN IS felsza­badították az élelmiszerek és fogyasztási cikkek árát. Lettország már tavaly december 15-én, Észtország pedig ez év elején tért át a szabad árkép­zésre. úlius 3-12. ^^^^^emmmmmmmmmmmm < Idén is megrendezik Szegeden { a BNV után második legnagyobb ilyen profilú bemutatót, az Ipari Vásárt. A helyszín változatlanul a Mars tér, ahová 1971-ben költözött át a rendezvény régi helyéről, a Horváth Mihály utca környékéről. Az időpont igazodik a nemzetközi vásárnaptárhoz éppúgy, mint a szegedi nyár rendezvényeihez. i szünet, a leszerelés és a felszerelés. A Délmagyarország kérdésére válaszolva az igazgató A Szeged környéki homok­vidék almatermesztésének egyik központja Zákányszék. Az itteni gazdák érzékelve az elodázhatatlan váltás kényszerét az elsők között startoltak rá az új lehetőségekre. Tizenkét család almatermesztó egyesü­letet alapított, s Ausztriából eddig közel 15 ezer facsemetét hoztak be és ültettek el a nemzetközileg jegyzett fajták­ból. A másutt már bevált karcsú orsós technológia meghonosí­tásával kísérleteznek. A vak világba ugrás költséges lenne, hisz egy hektár betelepítése félkész oltványokból is fél­millió forintba kerül. Az alapos és megbízható forrásból szár­mazó információ előre meg­határozza a befektetés megtérü­lési esélyeit. Tavaly többen közülük ausztriai tanulmányúton jártak, s most az egyesület a megyei FM. Hivatal és az Europlant vegyes vállalat közreműkö­désével a zákányszéki műve­lődési házban szakmai tanács­kozást rendezett. Érdeklődőkből nem volt hiány, a terem zsú­folásig megtelt. A nemzetközi kitekintésből kiderült, hogy a korszerű sza­f iorítóanyagok központja Hol­andia. Az Agriplant céget elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a diszkónak nem kell majd költöznie, hiszen új fedett és nyitott kiállítási terü­lettel pótolhatják a kieső kapacitást. Idén először Szegeden is megjelenik a számítógépes vásári információ, jelentős mértékben javul a telefon­ellátottság. A szabad terület négyzetméterét 900-1500, a fedettét 1500-2500 forintért kínálják a kiállítóknak. El­sődlegesen a hazai résztve­vőkre számítanak, ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem akarják megőrizni a vásár nemzetközi jellegét. A korábbi évek kétszázezer látogatója után - valamelyest emelkedő belé­pődíjak, illetve a már megszo­kott nyitva tartás mellett - idén háromszázezret várnak. KOVÁCS ANDRÁS képviselő Eric Litjens elmond­ta, hogy az alanyaik, oltványaik 90 százalékát exportálják, s Ma­gyarországot is felvevő piacnak tekintik. A világon divatos, s jól megfizetett új fajták zöme Új-Zélandból származik, s jó kapcsolataik révén részt vehet­nek ezek európai meghonosí­tásában. Ausztria nem tartozik a nagy almatermelők közé, de közelségével kézenfekvő kap­csolódási pont. Az Europlant cég osztrák társtulajdonosa. Kari Hadler elismeréssel szólt a hollandok „fejlesztő műhe­lyéről", melynek eredményeit ők is közvetítik, többek között az oltványokat és technológiát kínáló zalaegerszegi vegyes­vállalatukon keresztül. A statisztikák szerint a Deli­cious fajták adják ma is az európai köztermesztés zömét, de fokozatosan csökken a rész­arányuk. Az Elstar és a Jona­goldok több változata erőtel­jesen előretör. A magyar klíma még a Galának és a Grannynak is kedvez. Emellett többek között a világszenzáció Brae­burnak és a speciális termő­helyet kívánó Fujinak is lehet létjogosultsága. TÓTH SZELES ISTVÁN Elektronikus segédsofőr A nehéz terepen súlyos rakománnyal fuvarozó kamio­nok vezetőit kimeríti a rengeteg kuplungozás, sebességváltás, s közben a terepre figyelés. A sokszor megálló-induló nehéz járművek vezetőit, például a szemétgyűjtő kocsik, vagy a városi buszok sofőréit, meg az indulással-gyorsítással-fékezés­sel járó lábmunka. Valamelyik szemetessofőr óránként 250­szer is kuplungoz és vált. Munkájukat már évek óta könnyítik a mechanikus auto­mata kuplungok, amelyeket nem kell lábbal működtetni, a sebességváltás megkezdésekor a váltókar előbb működteti a kuplungot is. Az elektronika segítségével most még egyszerűbbé, a korábbiakhoz képest szinte gyerekjátékká könnyebbeden a nagy járművek vezetése. Szinte egyidejűleg fejlesztett ki nehéz járműveihez elektronikusan vezérelt automata sebes­ségváltó-szerkezetet a Mer­cedes, a Scania és a Renault. Lényegük, hogy az osztóműves, 12-18 sebességes váltóművet, és a váltáshoz szükséges kup­lungozást, magyarul tengely­kapcsolást a gázadástól, a terheléstől, a menetmódtól és a tereptől függően az automatika működteti. A sofőr a váltókarral csak az üzemmódot vezérli, azaz azt, hogy üresben, eről­tetett üzemben, takarékosan, hátra, vagy emelkedőre kap­csoltan kívánja-e vezetni kocsiját. Egy segédtárcsa forgatható kapcsolójával pedig a segédberendezéseit működ­tetheti, ugyancsak az elektro­nikával kapcsoltan. Magát a váltószerkezetet és a kuplungot az „elektronikus segédsofőr" hidraulikák vagy sűrített levegő segítségével működteti. (MTI-Press) A húszas évek elejére híressé vált a pusztamérgesi rizling. Keresték Ausztriában, Német­országban és Hollandiában, s a jó dél-alföldi borocskát adó szőlőterület szépen növekedett. Végül annyira, hogy a feke­teföldi gazdaságokban is azt termesztették, szüretelték és iszogatták. A majd egy évszázad alatt sohasem fenyegette olyan katasztrófa a pusztamérgesi rizlinget, mint napjainkban. Az ágazat összeomlása - legalábbis ennek tapintható veszélye ­kényszerű, de alapvető tanul­ságok levonására késztet. Könnyű megoldás lenne, ha egyszerűen a piacok vélet­lenszerű (vagy talán szán­dékos?) tönkretételére utalnánk, ugyanis a gyökerek - jelesül éppen a szőlőgyökerek - az elmúlt évtizedekbe vezetnek. A tsz-szervezéskor az egyik nagy fejtörést éppen a szőlő- és gyü­mölcsterületek okozták. Ez a kultúra ugyanis döntően a magas szakmai színvonalat követelő kistermelésre alapo­zódott. A szőlőhegyek, bor­pincék, pincesorok, borrendek, egyesülések megszűnésével a hirtelen szerveződő nagyü­zemek nem tudtak megbirkózni az említett kultúrákkal. Ifi szenvedett első vereséget a nagy kollektív gazdálkodás eszméje, s .a Dél-Alföldön számtalan helyen szakszö­vetkezetek - máshol hegy­községek - alakultak. Ahol ettől mereven elzárkóztak, ott előbb-utóbb felverte a fű az értékes kisüzemű telepítéseket. - A külföldi munka­közvetítést szabályozó törvény túl liberális, szinte semmilyen feltételhez - sem végzettséghez, sem megfelelő kapcsolatokhoz - nem köti ezt a szolgáltatást ­mondja Tagai Sándor, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársa. - Ezért sokan kihasználják az emberek vállalkozókedvét, 2-3 ezer forintért őrzik egy darabig a jelentkezőket a nyilvántar­tásukban, majd az összeg felét visszafizetik mondván, hogy nem sikerült megfelelő állást találniuk. A felelősségrevonásra pedig semmiféle jogi lehetőség nincs. - A megyei munkaügyi köz­pontoknak milyen közvetítési lehetőségeik vannak? - Bár a magyarok külföldi munkavállalását nálunk semmi nem korlátozza, sajnos mi csak németországi munkaközvetí­téssel foglalkozhatunk egy 1989-es államközi szerződés alapján. Az idén 14 ezer ma­gyar állampolgár vállalhat pályázattal munkát Németor­szágban, és az előző évekkel ellentétben most várhatóan ki is tudjuk tölteni ezt a keretet. A szakmunkások „kiközvetíté­sének" feltétele a középfokú, a segédmunkásoké az alapfokú német nyelvtudás. Erre szükség A századelőn Ormódy Béla, horgos-királyhalmi szőlőbirtokos parcellázási ügyletekkel foglalkozott. A három vármegye határa közé ékelődött, lakatlan, ötezer holdas mérgesi puszta is a kezébe került. Ormódyék felhasználták a városi értelmiség birtokszerzési vágyát, s mivel már a városközeli földeken magas telekárak voltak, a Pusztamérgesi Szőlőtelep Betéti Társaság igen olcsón és főleg havi törlesztésre adott ötholdas részeket. Sőt, a társaság vállalta a szőlőtelepítés és az építkezés gondjait is. Hamarosan elkelt jó néhány száz hold. Tragikusan csökkent a terület, mivel a vállalkozási kedvet csírájában elfojtották. Am a bornak hatalmas piaca lett. Keleti szomszédaink, nagy testvéreink ugyanis kezdték hősiesen megiszogatni a tőlünk vásárolt csigerborokat is. A szövetkezeti gazdaságokban részesművelésre adták ki a szőlőt, gyümölcsöst. Tele­pítették is vadul, hiszen 70 százalékos állami támogatást zsebelhettek be érte. Némely helyeken tetszetős nagyüzemi táblák alakultak ki, a kor által hitelesített szőlőművelési rendszerekkel, de rengeteg eszköz ment veszendőbe, mert a kapott állami támogatással „játszani" is lehetett. így aztán nem mindenütt dominált a szakszerűség, nem mindenütt is van, mert az egyéni munka­vállalóknak maguknak kell boldogulniuk. A szerződések általában másfél évre szólnak, elsősorban a mezőgazdaságba, a vendéglátó- és az építőiparba keresnek vendégmunkásokat. - Előfordul-e hogy a szerződés lejárta előtt haza kell jönniük a magyar munka­vállalóknak? - A segédmunkások esetében előfordult már, hogy hazaküld­ték őket, mert nem tudták teljesíteni a követelményeket. Az embereket gyakran csak a nagy fizetés vonzza, azt viszont nem mérik fel, hogy ott a megélhetés is drágább. Néme­lyek kalandként tekintenek a külföldi munkavállalásra. De olyan is volt, hogy a magyar munkások panaszkodtak hátrá­nyos megkülönböztetésre, főleg olyanok, akik nem rendelkeztek megfelelő nyelvtudással. A szakmunkásokkal általában nincs semmilyen probléma, és ők is meg vannak elégedve azzal, amit Németországban találnak. A magyar munká­sokról azt tartják, hogy jól dolgoznak, fegyelmezettek, csak öntudatosabbak az át­lagnál. KECZER felelt meg a talaj, a klima e kultúra meghonosítására. A faj­tákról ne is beszéljünk. A nagy felfutások jellemezték az ága­zatot, mutatós borkombiná­tok épültek a silány fajtákra. Az első szédítő pofont keleti szomszédainktól kaptuk. A gorbacsovi antialkoholista ren­delkezések úgy megrendítet­ték az ágazatot, hogy azóta se tért magához. Bár az első borháborúnak - éppen a Dél­Alföldön történt - maradtak előrevivő tanulságai (az ön­korlátozásra való intés), az alföldi borok leminősítését a történelmi borvidékkel szemben sokan vitatják. Nem filléres, egynyári kultúráról van szó, s bizony sok év eltelik, amíg egy egészséges, a piachoz igazodó termékszerkezet kialakulhat. A legnagyobb kérdés: mindez kinek a kárára történjen? A sors igazságtalansága, hogy éppen az a vidék került bajba, ahol először jelentkezett és erősödött meg a második gazdaság, először bontakozott ki a vállal­kozói hajlam, az önálló gazdál­kodásra való törekvés, az egyé­ni érdekeltség. Most legalább hetvenezer embert érint a csődhelyzet, amely nem múlik el egyik évről a másikra, bár­milyen csoda történne is. Mi lesz velük? Mire számít­hatnak? Semmi biztatóra, hisz nincs tőke, sem hitel, nincs jelentős külföldi megrendelés, s a hazai piac is telített. A pincék meg telis-tele bor­ral. Sz. LUKÁCS IMRE A kívánatos alma Magyarországon 28 ezer hektáron termelnek almát, megyénk ebből 6 százalékkal veszi ki a részét. Térségünkben a szakszövetkezeti formából következően az ültetvényeknek csak harmada a klasszikus nagyüzemi telepítés, a többi szórvány. Az európai közösségben szokásos termésátlagnak még a felét is csak megközelíteni tudjuk. Az okok az elavult technológiában éppúgy fellelhetők, mint az elöregedett fajtaszerkezetben, az alanyok rossz megválasztásában A Jonathan, Golden, Starking idehaza egyelőre még eladható, de az igényes nyugati piacon már kevésbé. Csordulásig telt pincék

Next

/
Oldalképek
Tartalom