Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JAN. 27. Tekintélyt, elismerést az Egyetemnek! Részletek clr. Fráter Loránd rektori székfoglalójából Rektori feladatúiról a következókel mondta: ..Célom \ iss;n\;crc;ni az Egyetemnek, mint egésznek, nz egyetemi polgárnak pedig mint egyénnek <iz.l (i tekintélyt, társadalmi, szakmai és < rkölesi elismertséget. amely nélkül nem tudjuk hivatásunkat betölteni. Hagyományainkból szeretném megőri/ni minda/t. amit érdemes. megújítva mindazt, amit értelmesen meg lehet. Célom, hogy minél előbb korszerű, minőségi egyetemet hozzunk létre, amely a határokon túl is versenyképes oktató, gyógyító és kutató munkát folytat. Célom a már-már szervetlenül burjánzó képződményekből a részek hatékony együttműködésén alapuló egységes egyetem kialakítása. Először is fel kell vázolni egy egyértelmű, előrevivő, de meg is valósítható elgondolást. Ezt meg kell értetni és el kell fogadtatni az Egyetem polgáraival. mert a megvalósítás csak velük együtt lehetséges. Meg kell találjuk a módját, hogy a program végrehajtása ellenőrizhető legyen és a dolgokat - amennyiben állásuk rajtuk múlik - a vezetésen számon lehessen kérni. A tét nem leltet kisebb, mint a rektori szék. Ugyanakkor meg kell szabaduljunk az egyedül üdvözítő kollektív vezetés téves eszméjétől: ez mindig a felelősség teljes eltűnéséhez vezet. A vezetőknek megfelelő jogkört, azzal együtt azonban arányos „Kevés nagyobb tisztesség érhet valakit egy egyetemen, mint az. hogy minden lépcsőt végigjárva ott foglalhatja el a rektori s/éket, ahová valamikor hallgatóként lépett be" - mondta dr. Kráter Loránd, aki 1963-ban szerezte meg a SZOTE-n „Summa ctim laude" minősítésű orvosdoktori diplomáját, s azóta a radiológiai klinikán dolgozik; 1976-ban védte meg kandidátusi értekezését és 1991-ben nyert egyetemi tanári kinevezést. felelősséget is kell adni. A kollektíva szerepe az ellenőrzésben van. A döntéshozatal alapelvének az ésszerűséget és a/ ideológiamentes gyakorlatiasságot tartom... A korábbi évtizedekben elég gyakori volt. hogy egyes emberekhez igazították a szervezetet és a sok szervezet növelte a szervezetlenséget. Nem tehetünk mást - ha tisztán akarunk látni és olyan munkát szeretnénk végezni, aminek látszata is van -, mint egész tevékenységünk felépítését át kell tekintenünk. A szervezetet mindenütt a feladathoz kell igazítani és az embert is az adott feladat elvégzésére kell kiválasztani. Az elvi elképzeléseket azonban valahogyan át kell vinni a gyakorlatba és erre az egyik leghathatósabb eszköznek azt érzem, ha az eddigieknél jobban engedjük érvényesülni a gazdasági szabályozásokat a nem szorosan vett gazdasági területeken is. A leghatékonyabb eszköznek azt tartom, ha minden téren állandó versenyhelyzetet hozunk létre. Van, aki élvezi a versenyt, van, aki fél tőle, de egy biztos: hasznos a társadalomnak... Az oktatás területén meg kell határozni azt a minimális tudásanyagot, amit mindenkitől meg kell követelni egyrészt az államvizsga sikere, másrészt a további ismeretek megalapozása végett. Ezután kerülhet sor a tanmenet átszabására, új tárgyak felvételére és a szervezeti felépítménynek a tananyaghoz való igazítására... A versenyszellem meghonosítása itt azt jelenti, hogy a hallgatónak a diplomáért, az oktatónak a hallgatóért kell versenyeznie. A színvonalas oktatás előfeltétele a színvonalas betegellátás. Várható, hogy az orvosi eljárások fejlődése a közeljövőben a mi gyógyító tevékenységünket is átformálja: a lézeres, ultrahangos, katéteres, endoszkópos eljárások csökkenteni fogják a betegeket megterhelő műtétek számát és kevesebb lesz a szövődmény is. Remélem, hogy javulni fog az orvos-beteg kapcsolat mellett az orvosok egymás közötti kapcsolata is, a vizit és konzílium visszanyeri méltó helyét a tanulási folyamatban. Elérkezettnek látom az időt arra, hogy a kutatás professzionalitását is javítsuk... Mindenképpen bővítenünk kell a klinikum és az elméleti intézetek. egyáltalán az intézetek közötti munkakapcsolatot, hiszen igazán új eredmények ma már főleg interdiszciplinárisán várhatók.... A mai egyetemi vezetés kiemelten kell foglalkozzék a gazdálkodás kérdéseivel... Az ésszerűbb munkaszervezés, a párhuzamosságok leépítése, a megkerülhetetlen létszámkorrekció, az üzemeltetési költségek visszafogása olyan komoly pénzeszköz felszabadulást eredményezhet, amit már az idei költségvetés elkészítésénél számításba vettünk... Saját erőnkből kell megkezdeni az átalakítást, az építést, a fejlesztést és ha becsülettel dolgozunk, minden jobb lehet. Illúzió lenne elhitetni magunkkal, hogy juthatunk valamire komoly erőfeszítés, összeszorított fogak nélkül. Könynyebb út csak a cél, illetve a célbaérés lehetőségének feladásával válaszható. De minden könnyebb lesz, ha nem azt nézzük: nii miért nehéz, hanem azt, hogyan leltet megoldani... Ma, amikor azt szokás kémlelni, látszik-c már az alagút végén valami világosság, azt kérem, értsenek egyet velem abban: az a fontos, hogy mi, magunk között és mindenki szántára létrehozzunk egy kis fényt." - zárta előadását dr. Fráter Loránd. Új film Kegyetlen hegycsúcs Caspar Dávid Fricdrich-nek van egy festménye, amelyen széttört, majd összefagyott, összetorlódott jégdarabokat ábrázol. Semmi más nincs a képen, csak jég. elég konkrétan és szépen. Mégis úgy van megfestve, hogy az ember óhatatlanul a jéggel, mint élő anyaggal, vagy valami megfejthetetlen misztériumnál kerül szembe. Ugyanígy ábrázolja Werner Herzog új. Kegyetlen hegycsúcs című filmjében a hegyet, a sziklát; az argentínai Putagőniában emelkedő Terro Corre-t. A történet arra épül, hogy a manapság tévéből is ismert falmászó, és egy igazi, profi hegymászó megküzd egymással, a csúcsért. De úgy néz ki. hogy a történet puszta eszköz arra, hogy Herzog a hegy. a szikla természetéről beszéljen. Megmászni képtelenség. állítja a filmben fclfclbukkunó őrült, mert a Terro Corre nem hegy. hanem kősikoly: hosszú, sima, függőleges fal. És ezt nagyon s/épen oldják meg képileg is, szinte látni, amint él a hegy; a képek alatt hallható erősen fémes, kemény és monoton, alig változó hang (zene) csak erősíti ezt a hatást. Tehát a filmnek ez lenne a lényege: lássuk, amint egy hegy él. Másik megközelítés, ami szerintem kevésbé élvezhető, hogs az emberi képességek határán tel jesítő embert bemütassa és értelmezze, hogy mi az. a hegymászás. Teljesen hollywoodi lenne az egész, ha nem meinie minden élesben, ha nem lennének a szereplők valóban hegymászók: csak Hollywood nem képes életre kelteni egy begyet. Ez is egyik része a hegy mászás értelmezésének, az amerikai szenzációhajhászás egyik forrása lehet. A másik értelmezés kissé poétikusabb, amit a főszereplő képvisel, mármint, hogy a hegy leküzdését lélekben is el kell végezni. És ott a harmadik értelmezés is: a fel-felbukkanó őrült hegymászó fanatikus „hegyszerelmc". E három közül egyik se igazán szimpatikus, mert mindhárom csupán értelmezés, analízis eredménye, s nincs meg közben a várva várt nagy szintézis. Valójában az egyetlen élvezhető figurát Donald Sutlierland alakítja, egy öregedő sportriportert, aki összeugrasztotta a hegymászót és a falmászót. Hosszú balonjában és színes sáljában ő a narrátor, aki a hegy legkönnyebb ellenpólusa. Fontos még, hogy a film nincs szinkronizálva. Minden nem szinkronizált film nyelve (annak főként, aki nem érti a nyelvet), mint aláfestő „zenei" motívum jelenik meg. Ha speciel itt angolul beszélnek, akkor megint másként hatott volna, az angol nyelv dallamosabb annál, minthogy egy kegyetlen hegy aláfestő „zenéje" legyen. A német pont megfelel. Van a filmben egy kisiklott és semmire nem jó szál, a profi hegymászónak egy nőhöz (titkárnő plusz szerető) való viszonya. Ez a kapcsolat sent a hegymászót nem írja le, sem pedig a hegyet nem értelmezi, vagy teszi világosabbá. Persze a/ is lehet, pont erről van szó, hogy Herzog megmutassa, hogy a nőknek itt semmi keresnivalójuk. PODMANIC/KY Újdonságok az ifjúsági házból Októberben ismét Szegedi Jazz Napok Egzotikumok a Távol-Keletről Szerdahelyi Zoltánnal, az intézmény igazgatójával a Tiszapartján álló épület belső átalakításáról és a benne megrendezésre kerülő idei műsorról beszélgettünk. - Két okból is fontosnak tartom, hogy az IH-ban széles körű, színvonalas klubtevékenységet szorgalmazzunk. Egyrészt az emberek nagyon eltávolodtak egymástól, tehát szükségük van ezekre a kis közösségekre, melyek az újbóli közeledés lehetőségét is magukban hordozzák. Másrészt a nálunk működő klubok igényes látogatókat is nevelnek rendezvényeink számára. Ez a közönség már nem kizárólag a reklám hatására, nem alkalomszerűen tér be hozzánk, hanem egyébként is otthon érzi magát az épületben. Éppen ezt szeretnénk elérni; hogy a művelődés az emberek igényévé váljon, amelynek kielégítéséhez igyekszünk bensőséges légkört, otthonszerű környezetet biztosítani. Ennek megfelelően az IH előcsarnokában büfét rendeztünk be, ahol látogatóink üdítőket fogyaszthatnak, sajtótermékek között böngészhetnek vagy a tévéműsort nézhetik, miközben egy-egy program kezdetére várnak. Az említett cél érdekében további, belső átalakításokra is sort kell kerítenünk. Januárban például több mint 1 millió forintot fordítottunk a mellékhelyiségek felújítására, a jobb minőségű hangosítás végett pedig bővítettük hangtechnikai berendezéseink parkját. Ez a befektetés az IH vállalkozási alapjából történt: ebből a forrásból a jövőben is pénzelni kívánjuk a hasonló munkálatokat. - Az IH formai átalakulását milyen tartalmi változás kíséri? - Egykor itt tevékenykedett az országban legjobbnak számító jazz-klub, melynek hagyományait szeretnénk felújítani, október első hetében pedig világsztárok szereplésével ismét megrendezzük a valamikor legendás hírű Szegedi Jazz Napokat. A másik jelentós - de bizonytalan kimenetelű - vállalkozás, amelyben részt veszünk: a művelődési csereforgalom beindítása Szabadka és Szeged városa között. Kedvcsinálónak már a jövő hónapban megnyitjuk Révész Róbert zentai fotóművész kiállítását. Szintén februárban, 12-én olasz-magyar költői estet tartunk, 13-án pedig a Zsarátnok együttes muzsikál bolgár-délszláv-görög népzenét, és ezzel a környező országokat bebarangoló táncház-sorozatunk veszi kezdetét. A finn Turku városához régebbről szoros kapcsolat fűz bennünket, de távolabbi vidékek felé is tekintünk: tavaszra egy dél-koreai hetet tervezünk, amelynek művelődési értéke mellett gazdasági jelentősége is lenne. Itt említem meg a kínai bambuszfaragványok vásárát, és a februárban sorra kerülő hologram-kiállítást is, utóbbit az iskolák figyelmébe ajánlva. A jövő hónap koncertjeit az In Line, a Skorpió és a Szélkiáltó együttesek adják a jazz és a rock kedvelőinek, illetve a legkisebbek részérc. Külön örömünkre szolgál, hogy fellép nálunk a Calcutta trió, amely klasszikus indiai zenét ad elő. Megrendezzük a megyei Ki mit tud? néhány selejtezőjét és döntőjét is. Bejáródott klubjaink mellett februárban újabb csoport startol: az Ont Deep Védikus jógaklubot a szegedi Magyar Hindii Jóga Vcdanta Társaság vezeti, és elméleti, meditációs jellege miatt nem tévesztendő össze a szokásos jógatanfolyamokkal. Ez itt a reklám helye „A Telekommunikáció a Községekért Alapítvány szervezésében kábeltelevízió építését szeretnénk megvalósítani DOROZSMA városrész területén a helyi önkormányzat egyetértésével. Hat földi és hat műholdas csatorna vételére alkalmas fejállomás kerülne telepítésre, kiegészítve URH sztereó rádiócsatornával. A munkálatok augusztus 15-ével kezdődnének, és 1991. december il-ére kerülne átadásra a rendszer". Ezt ígérte a szórólap. A szervező, Ulirin László (Kiskundorozsma, Erzsébet u. 21.) első telefonígérete az volt: december 15-én mindenütt lesz jel. Másodszor azt ígérte: karácsonyra. Harmadszor: december 27-ére. Szilveszter napján már nem ígért semmit, csupán megadta Prísztui László (Menedzser Kft.) 24-466-os telefonszámát. Prísztui úr minden híváskor udvarias modorban újabb határidőt ígér. Legutóbb január 26-át. időközben a Délmagyarországban fizetett hírként valaki megjelentette, hogy legkésőbb január 20-án kész lesz a rendszer. Kiskundorozsma egyes - nem tudni mekkora részein máig sincs jel, a kivitelező embereinek színét sem látni. Szeretnék reklámot csinálni a derék szervezőknek és kivitelezőknek, liátlia ezt a játékot máshol is el akarják játszani. Akinek van fölösleges 11 ezer 500 forintja, az vegye komolyan a Telekommunikáció a Községekért Alapítvány felhívását! Aki teljesítetlen ígéreteket akar hallani, az érdeklődjék telefonon Ulirín Lászlónál vagy Prísztui Lászlónál. Aki azt akarja. Iwgy ne készüljön el időben a kábelhálózata, az dolgoztasson a Menedzser Kft.-vei! Akinek nem fontos, hogy a pénzéért kap-e szolgáltatást, az bízza pénzét a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezetre, ellenőrzését pedig a dorozsmai részönkormányzatra! TANÁCS ISTVÁN KIS ENDRE Az Intercom video-nagyhatalom lesz? Elég különös, de valamiféle igazságnak kell lennie abban, hogy hazánkban azért tudott olyan gyorsan teret hódítani a videózás, inert a magyar televízió két csatornája nem tudta és nem tudja kielégíteni a nézők fi lm igényét. És persze jókora üzlet is a videó. De ahol nincs törvényes jogi védelme az üzletnek, ott előbb-utóbb megjelennek a feketézők. Hogy milyen új utak és lehetőségek vannak a videó világában, arról az elmúlt hét elején tartott sajtótájékoztatót a Warner Home Videó, az MGM/UA Home Videó, a Carcolo, a Columbia TriStar Home Videó filmek magyarországi forgalmazója, az Intercom, annak ürügyén, hogy február 13-tól nemcsak a mozikban, hanem a videokazetta-kölcsönzőkben is ott lesznek a filmjeik. Az első hét kiadott kazettájuk: Terminátor 2, Eszelős szívatás. Ártatlanságra ítélve. Tűz, jég és dinamit, Michael Jackson: IVlonnwalker, Tortúra, Rendőrakadémia 6. Az Intercom három éve működik. Egy kis sufniban öten indították a mára már mamutnak számító a vállalkozást. A kezdeteknél, 1989ben még Magyarországon semmiben sem hasonlított a filmforgalmazás a nyugaton működő rendszerekhez. Mint Mihály György, az Intercom egyik ügyvezető igazgatója elmondta, számukra az egyik legfontosabbat nyugaton tanulták meg: megbecsülni a nézőt. A videokazettákat idáig csak azért nem forgalmazták, mert semmiféle kényszer nem mutatott ebbe az irányba, de februártól körülbelül havi tíz-tizenkét filmet adnak ki, kizárólag videokölcsönzőknek. Egy film ára 2700-2800 forint körül lesz. Az Intecom vezetői úgy ítélték meg, hogy számukra egyetlen konkurencia létezik, ez pedig a videókalózkodás. De amíg nincs biztosítva törvényes úton a kópiák védelme, addig túl sok jóra nem számíthatnak a kalózkodás megállításában, ugyanis ha valakit rajtakapnak, most csupán néhány ezer forintra büntetik meg, holott milliós károkat okozott. Bár remélik, hogy a minőségbeli különbség alapján a kalózok egy része kiszorul a piacról. Mihály György szerint három „mentségük" van arra, hogy a vásárló az ó árujukat válassza: a tisztesség: az, hogy nem sokkal drágábbak, mint a feketepiaci kazetták; illetve, hogy az Intcrcomnak a feketepiacon is jó híre van. Márkaboltot nem nyit az Intercom, kizárólag a kölcsönzőkkel állnak majd kapcsolatban, melyeket szúrópróbaszerűen ellenőrizni is fognak. Most hazánkban körülbelül 1500 téka működik, melyek közül csak 600 tékát ismernek, de ha a többi téka is bekapcsolódik a rendszerbe, várhatóan gátat vethetnek a kalózkodásnak. Garry Weber, a Warner Home Videó kelet-európai képviselője elmondta, hogy a kalózkodást két lépcsőben lehet megszüntetni: először mindenképpen szükséges a videók forgalmazására vonatkozó törvény, majd pedig ennek szigorú betartására. Ha a törvényesen forgalmazott videofilmek aránya eléri a 80-90 százalékot, akkor már tisztának mondható a piac. Weber úr reményét fejezte ki, hogy az Intercom filmjeinek minősége leapasztja a kalózok számát, és megnyugtatta a jelenlévőket, hogy semmiképpen sem alakulhat ki olyan helyzet, mint például az ex-Szovjetunióban, ahol a kalózkodás nagy mértéke miatt beszüntették a videók forgalmazását. Gárdos István, az Intercom másik ügyvezető igazgatója szerint nincs különösebb értelme havi tíz-tizenkét kazettánál többet kiadni, ugyanis ez az a szám. amivel a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyt fenn leltet tartani. A mozibemutatők után várhatóan 6-8 hónap múlva kerülnek a filmek a kölcsönzőkbe. POOMAMC/KY SZILÁRD