Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

Az OLDALT ÍRTA: PATAKI SÁNDOR FOTÓ: GYENES KÁLMÁN „Földönjáró Panda" Baks polgármestere, Balogh Lajosné igencsak panaszkodott, amikor a munkanélküliség alakulásáról érdeklődtem. Eddig valahogy csak megvoltak az egyoldalúan mezőgazdasággal foglalkozó faluban: megtanultak együttélni a munkanélküliséggel - de mi lesz ezután? Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet átalakulásával bizonyára nőni fog azoknak a száma, akik kaszanyél nélkül maradnak. Az állásfoglalás, mármint a hivatalosság véleménye még nem szentírás - gondoltam, a légkörre azonban jellemző. Alighogy elhagytam a polgármesteri hivatalt, s néhány tíz méterrel odébb, az egykori pártszékház felé igyekeztemben mit fedezek föi? Falusi, ellenben sokatmondó hirdetményt: „Tűzönöket felveszünk!" A több helyiségben lévő műhelyeket a Panda Bt. üzemelteti. Földönjáró Panda? A műhelyvezető, a mindszenti illetőségű Török Jánosné szabadságon van - helyettese, Hinkó Jánosné fogad a kellemes környezetet biztosító termelő egységben. Itt ugyanis termelnek: - Olasz cégnek dolgozunk, műhelyünk tulajdonképpen a mindszenti betéti társasághoz tartozik. Gál Balázs a tulajdonos, a munkaadó. Amint jobban körülnézek, föltűnik: javarészt fiatalok ülnek a gépek mellett. - Két szakmunkásunk van: Marton Piroska és Kovács Szilvia találja ki a gondolatomat Hinkóné. Tizenöten vagyunk, s szó van a létszám növeléséről. A jelentkezőket betanítjuk tűzőnónek, s még egy férfi munkaerőre is szükségünk van. - Hány embert tudnának foglalkoztatni összesen? föltételezem, az elvégzendő munka arányában... - Akár két műszakban is válthatnánk egymást, s akkor huszonöt baksi embernek jelent majd kenyérkeresetet a Panda Bt. A légkör vidám. Látszik: a fiatalok nem búskomorságra születtek. Hinkó Jánosné a cipőfelsőrészek „útvonalába" is beavat: - A kiszabandó anyagot heti rendszerességgel, egy-két alkalommal kapjuk. Kiskunmajsára ugyanezen menetrend szerint szállítunk. Ott talpalják meg a csizmákat, cipőket. Más alkalommal Kiskunfélegyháza a címzett. A nyersanyagot viszont Olaszországból hozatja a tulajdonos. - Mióta állt föl a műhely? - Március ötödikén lesz két éve. Mi már régi „pandások" vagyunk... Bevált ez a munkahely, nem ártana, ha asszonytársaink s a lányok is bizalommal nekifognának a betanuláshoz. Sokan vagyunk s többen leszünk. ...A rejtély számomra csak rejtély: munkanélküliségről beszélünk, s a munkaadók munkaerőt keresnek. Vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a magyar valóság egyik szelete? HÉTFŐ, 1992. JAN. 27. Vita az érdekekről A termelők gazdakörbe tömörülnek A hírverésnek köszönhetően mintegy kétszáz termelő - közvetlenül érdekelt mezőgazdász! - gyűlt össze a helyi művelődési otthonban. A „telt ház" kérdései jellemzőek az országot foglal- '""" —»•— koztató pillanatnyi gondokra: miként alakítjuk át a szövetkezeteket? S a kárpótlás? A termőföldeket minél hamarabb szeretnék tulajdonosként művelni... Vitáztak a termelőket rendkívüli módon érdeklő adóelőlegről is. A lényeg: a felvásárló telepek a növényi termékek ellenértékének 2,5 százalékát, míg az állati termékek 0,5 százalékát vonják le ezen a címen. Sérelmezik: minderre akkor is sor kerül, ha a termelő nyeresége az adómentességet biztosító sávon belül marad; bár ez az összeg visszaigényelhető, az állam azonban közben kamatmentesen használja a kistermelők forgatható pénzét... „A mezőgazdasági termelöket foglalkoztató kérdéseket nehéz egyszuszra fölsorolni. Különösen azokon a vidékeken égető és időszerű a mindennemű változásra való előkészület, ahol a lakosság léte egyoldalúan a földdel való bánásmódtól függ" - írtuk a Délmagyarország 1992. január 22-i számában, mely alkalommal - Baksi lépés címen - beharangoztuk Bagi Ádám és Kardos Gyula, a szegedi Agrárkamara szakembereinek találkozóját a helyi és környékbeli gazdákkal. Miként és milyen következményekkel zajlott le az eszmecsere? Sok esetben nélkülözhetetlen tőkéjét. A helybeli gazdák közül Fülöp Zoltán, Csépé István, Volford József és Sebők István fogalmazta meg a leghatározottabban és közérthetően azokat az érdekeket, melyek mentén fölsorakoztatható a kisközösség minden tagja. Természetesen fölvetődött egy érdekvédő és érdekegyeztető egyesület, szervezet alakításának a gondolata, mely önálló jogi személyként elsősorban a fölvásárlás körüli gondokon enyhítene. A baksi termelők célja: kiiktatni a föl vásárlási láncból a lefölözőket, a közvetítőket. A jelek szerint az önkormányzati testület támogatja ezt a közérdekű kezdeményezést. Mai ülésükön határoznak e kérdéskörrel kapcsolatban. * Szerdán, január 29-én délután 5 óraelső nekifutásra - a baksi kísérletet teszkor termelők nek a helyi gazdakör megalakítására. Az igény megfogalmazódott, immár a tetteken a sor. A „zászlóbontásra" várják a környékbeli érdeklődőket is. Az érdekegyeztetés során mindenki hallathatja hangját. A megvalósítható ötletekre helyezik a hangsúlyt. Abban a reményben hívják a földműveseket és állattenyésztőket a művelődési ház nagytermébe, hogy tanácskozásuk eredményeképpen úgy állhatnak fel a jelképes zöld asztal mellől, mint a frissiben megalakított Baksi Gazdakör tagsága... HETEDHÉT HATÁRON 5 Baksi kerékpárlánc Hol vagytok ti vastag, fekete, nagydinamós, masszív kerékpárok? Csepel csodamasinái? A terep - lényegét tekintve - ugyanaz maradt. Nem villog a határban a bordószínű külsőgumi bár a maiak csengőjét is tele lehet rakni homokkal, de ki foglalkozik már ezzel...? A gépkocsi az úr. Ameddig. A kerékpár fölé hajló ember látványa hozzátartozik azért a tájhoz. Akár a gépkocsi. Az épülő és belakott házak. A belakott táj. A kerékpár megmaradt igen fontos összekötő eszköznek. A kerékpárlánc pedig forog - pihenőre a kocsma, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, az iskola vagy a posta előtt áll meg. Gazduram óhaja szerint. Akit a bokros teendők avagy a kikapcsolódás óhaja irányít. A mozdulatlanság látszata ellenére: forog a kerékpárlánc. Hírek Nem kerül igazgató A Művelődési Ház igazgatói állása betöltetlen. Vállalkozó sem akadt, aki üzemeltetné. Jelenleg is hirdetik a lehetőséget - a vezetőnek a lakásgondját is megoldanák. A magyar „munkanélküliség" jellemző tünete: ott az állás, hiányzik a jelentkező... Hónapok óta. Még csak érdeklődő sem akadt. Közmeghallgatás Ma, hétfőn, január 27-én 14 órakor az önkormányzati testület - üléssel egybekötött - közmeghallgatást tart. Terítékre kerül a helyi adók kérdése, valamint az 1992. év költségvetés-tervezete. Ez utóbbit februárban hagyják jóvá - természetesen a közmeghallgatás eredményei alapján. Tervek tervezete Az utcák rendbetétele: igény. A közösség jelenleg az erejét a tornaterem felhúzására és átadására összpontosítja. Több mint százezer forint munkát „fektettek" be a gyermekek óhajtotta épületbe: az ablakokig áll a fal. Ebben az esztendőben kerül végleg „sínre" ez a beruházás, mivel igényelhetik a céltámogatást. A tervek tervezete így szól: a következő tanév elején jó lenne átadni... Az igényt igen egyszerű módon föl lehetett mémi: a szülők önkéntes jelentkezése akár sokatmondónak is minősíthető. Végszó a „mézeskalács-irodalomhoz" Fagylaltpor, almásrétes, gesztenyepüré - A korábbi dolgozói létszám egyharmadát, nyolcvan embert foglalkoztatunk. Fó tevékenységünk továbbra is a méz feldolgozása, kiszerelése, manipulálása. Az ország átlagos méztermelésének ötven százalékát képesek lennénk feldolgozni... - Mennyiségben ez mit jelent? - Az országos, sokévi átlag 120-160 ezer tonna. A legkisebb kiszereléstől a háromszáz kilogrammos hordókig teljesíthetünk. Tudomásunk szerint a mienk, a baksi Közép-Európa legkorszerűbb feldolgozója. - Az országban kik a lehetséges versenytársaik? - A legnagyobb ellenlábasunk a Hungaronektár lenne; a helyzettől függetlenül jó az üzlettársi kapcsolatunk. Nekik Nagytétényen, a Vegyész utcában van a feldolgozójuk. Szarvason a Dózsa tsz, valamint egy Nógrád megyei központ jöhet még számításba a piacon. - Ha valaki, ön felmérheti: milyen arányban szállítunk kü Iföldre mézet? - A magyar méz 70-80 százaléka dolláros export. A termékek 19 százalékos szubvencionálást élveznek, így a minőség kérdését óvatosan, mondhatnám, kivételesen kezeljük. Ezért van kemény kézben a mézbchozatal is - az utóbbi időben pártok tiltakozásáról olvashattunk, amiben kifogásolták az importot: nos, ezen állásfoglalás a körülmények kevésbé ismertségéből fakad. A külföldnél maradva: milyen kapcsolatot alakítottak ki a környező országok szakembereivel? Bérmunkát bármikor vállalnánk. A lehetséges bolgár, román, szlovák partnerek - ezt kezelje ténymegállapításként most tanulják a szakmát. Már Közép-Európa időjárásáról szólván, a mezőgazdászok egyöntetűen állítják: az utóbbi éveknél csak jobb jöhet. A méhészek, egy külön világ vándorai említik, miszerint mindenhol gyenge volt a méztermés. A tavalyelőtti negatív csúcsbeállítást például a kevés csapadék egyértelműen befolyásolta; akácvirágzáskor négy nap alatt elhervadt az esőhiányt sínylő, különben aranythozó akácfürt. A helyzet a vegyes virágméz-termést is meghatározta. A mindenkori méhésztermékek feldolgozására szakosodott vállalatok mindezt természetesen megérezték. A baksi ApImEx 1991. július l-jétől részvénytársaságként működik elnök-igazgatója, Révész Ferenc mindezt tényként kezeli. Mintegy végszóként a „mézeskalács-irodalomhoz". A méhész is földönjáró ember - a feldolgozó sem tehet másképp... ami a kapcsolatteremtést és a külkereskedést illeti. Ott tartanak, ahol mi évekkel ezelőtt. Távlatokban azonban minden elképzelhető... - A nyugatra kacsintós jellemezné akkor a részvénytársaságot? - Azon túljutottunk. Inkább együttműködésként fogalmaznám meg mindazt, amin munkálkodunk. A gyártmányfejlesztés a német partnerrel derűlátásra ad alkalmat; gépsort szereltünk fel, s mirelit almásrétes gyártását kezdtük el. A forgalmazás joga a nyugati partneré. Azért a kacsintást, mint a helyzetre jellemző pillanatfelvételt, nem hagyom ki: jelentős propolisz-tartalékkal rendelkezünk, vásárlóra várva. - Kínálatuk szélesítésének van-e határa? - Gyümölcs alapú fagylaltporokat (8-12 fajtából: meggy, kajszi, alma, málna) minden mennyiségben szállítunk. Három műszakban és szombaton is a gépsor mellé állunk, ha szükséges. Más vonatkozásban: a nevünk Izraelben és az USAban is ismert, a gesztenyepüré és -por kiszállítása miatt. Legújabban Izraelbe gesztenyeport, míg az államokba konzervet exportálunk. Jó hír a számunkra: Kanada érdeklődik termékeink iránt. Földrajzi határ nincs... - A nyersanyagot milyen úton szerzik be? - Hazai, illetve jugoszláviai termelőktől. - Meglep az üzem elhelyezése - nagyvárostól távol, a baksi határban... - Ennek külön története van. A baksi tsz laskagombagyárával vette kezdetét. Akkoriban, a technológia mellőzése miatt, tönkrement a vállalkozás, leállították. El is maradtak a járulékos beruházások. A TSZKER indította be a mézfeldolgozást, majd tizenöt megye (Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Vas...) kereskedelmi vállalata lett a tulajdonos. Az eredeti befektetést most is nyögjük. Tavaly 21 millió, tavalyelőtt 31 millió forintot törlesztettünk a tartozásból. - Ha nem vagyok indiszkrét mennyi maradt a vállukon ? - Kereken tízmillió. Bár csak jó, mézelő évünk lenne... A hét szűk esztendő után ezt elvárhatjuk. - Ezek szerint az új forma, a rés z vénytá rs a ság biztos ab b lábakon áll... - A látszat ellenére mozgékonyak vagyunk ezt szeretnénk megőrizni, sőt, a dinamizmust első számú tényezővé emelni. Piaci tényezővé válni: megoldható feladvány.