Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

SZERDA, 1992. JAN. 22. BELPOLITIKA 3 Kétszáz vállalat átalakul KÉSZÜL a kormány iparpolitikai koncepciója, amely szerint a jövőben kisebb, de hatékonyabb gépiparra van szükség. Az ágazatot azonban csak jelentős struktúraváltás mozdíthatja ebben az irányba - mondta Mándoki László, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa. Lehetővé kell tenni, hogy az ágazat szerkezete megszabaduljon a mindent gyártás kényszerétől és azok a termékek kapjanak előnyt, amelyek valóban magas minőségben gyárthatók. TOVÁBB CSÖKKENT 1991-ben az ipari termelés volumene, hasonlóan az 1990-ben megindult folyamatokhoz. Legnagyobb mértékben a gépgyártás, illetve a kohászat területén jelentkezett a csökkenés - derül ki a KSH kiadványából. A tavalyi év első 11 hónapjának eredményei alapján a gépipar 34,3 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel korábban. A mélypont novemberben volt. Tárgyalások az expóról A Világkiállítások Nemzetközi Rendezőirodájának (BIE) szakértői csoportja kedden megbeszéléseket kezdett Budapesten. A nyolctagú küldöttség hétfőn érkezett Magyarországra. Magyarországi tartózkodása során a küldöttség megismerkedik az 1996-ra tervezett világkiállítás helyszínével, a telepítési elgondolásokkal, az infrastruktúra - közlekedés, közüzemek, távközlés - és a tájrendezés terveivel, a finanszírozási kérdésekkel, valamint az expónak a magyar gazdaság fejlődésére gyakorolt várható hatásával. A megbeszélések fontos témája lesz továbbá az expó megvalósításának szervezeti rendszere és ütemezése. A tárgyalások során a delegáció találkozik a kormány több tagjával, a Világkiállítási Programiroda és a Fővárosi Önkormányzat vezetőivel, a magyar gazdasági élet képviselőivel, valamint több független szakértővel. A Ganznál olvasnak újságot... ...amiben persze nincsen semmi rendkívüli, különösen hogy a cég, pontos nevén a Ganz Hunsiet Vasúti Járműgyártó Részvénytársaság érdekeltté lehet abban: Tátra villamosok jelennek-e meg rövidesen három vidéki városban, vagy - ahogy ők szeretnék - magyarok. Mindezt annak kapcsán állapíthatjuk meg, hogy a múlt héten magunk is cikkeztünk a szegedi polgármesteri hivatal, illetve a közlekedési vállalat vezetőinek prágai tárgyalásáról, hozzátéve: a hazai járműipar is ébredezni látszik, s január végén Szegeden is tárgyalni szeretnének. Az angol-magyar vegyes vállalat, mint az 1987-ben tárgyalásokat kezdett Ganz-MÁVAG örököse, a cseh üzlet szelére közhírré tette: 40-65 millió forintos megrendeléstől esne el, ha a Tátra-gyárral szerződnek a magyar villamosüzemeltetők, Szegeden kívül Debrecen és Miskolc. Kiss József, a cég belkereskedelmi igazgatója cáfolja most azt a lapokban is megjelent véleményt, hogy az önkormányzatok azért nem tydják komolyan venni a vállalat ajánlatát, mert az nem tud fejlesztési tervekkel szolgálni. Tud - így a cég eladásokkal foglalkozó vezetője, méghozzá olyannyira komolyan számít a hazai vevőkre, hogy már elkészült a műszaki kivitelezéssel és a prototípus dokumentumainak zömét be is adta a Közlekedési Főfelügyelethez. (Emlékeztetjük olvasóinkat Gazdag Lászlónak, az SZKV igazgatójának múlt héten idézett mondatára: a Ganzvillamosról alig valami ismert...) A Ganz Hunsiet négy-, hat- és nyolctengelyes, energiatakarékos, környezetkímélő, alacsony padlójú villamoskocsikat fejlesztett ki — hasonlóak Magyarországon még nincsenek forgalomban. Kiss József nyilatkozta azt is az MTI munkatársának, hogy a megállapodáshoz már csak a finanszírozás kérdésének megoldása van hátra, s hogy a remélt szerződéskötést követően a Ganz Hunsiet másfél-két éven belül megkezdené a szállítást. Mivel Miskolc már a jóval olcsóbban kínált, 3-5 éves, használt Tátrákhoz, kötötte a sorsát, a Ganz-villamosokból 45-teI kevesebbre, várhatóan hetvenegynéhányra lenne szükség a két lehetséges partnervárosban. S hogy ezek után Ganzék vagy Tátráék jöhetnek-e szóba, a kérdés egyelőre nyitva marad. Legalábbis addig, míg a partnerek időpontot, tárgyalási dátumot nem egyeztetnek. Mint hírlik, a helyszín Szeged lesz, január végén. P. K. Szegedi elnökségi tag A Magyar Politikatudományi Társaság az elmúlt héten tisztújító közgyűlést tartott. A társaság új elnöke a neves politológus, Bihari Mihály, az új főtitkár Szabó Máté. A tíztagú elnökség egyetlen vidéki tagja a szegedi Gramsci-kutató, Szabó Tibor docens. 0 HOLNAP AZ ERDEI FERENC TÁRSASÁG soros összejövetelén, Szegeden az olajosházban, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének második emeleti termében, délután 4 órakor Tamasi Mihály Parasztpolgárosodás 1945 után című tanulmányával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. ®mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ijesztgetés egy totális állam rémképével A Parlment kedden délelőtt megkezdte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat új változatának általános vitáját. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár a törvényjavaslat előterjesztője kifejtette, hogy az érdemeken alapuló előmeneteli rendszerre épül a köztisztviselők illetményének jövőbeni szabályozása. HMMHI A besorolási osztályokon belül az egyes fizetési fokozatokhoz szorzószámok tartoznak, s a középfokú végzettségű pályakezdő tisztviselők szorzószáma lesz az egyes. Az egyes szorzó, azaz az alapilletmény mértékét az elképzelés szerint minden évben az Országgyűlés állapítaná meg a költségvetési törvényben. Az előkészítés során 14 400 forint alapilletménnyel számoltak - jelentette ki az államtitkár. Az új illetményrendszer bevezetése minimálisan 8 milliárd forintot igényelne, de ez jelenleg nem biztosítható. Ezért a kormány annak elfogadását kéri - hangsúlyozta Morvay István -, hogy törvényjavaslat szerinti béreket 1995. január 1-jéig bezárólag lehessen teljeskörűen bevezetni. Az általános vita kormánypárti hozzászólói az MSZP képviselőivel ellentétben a tervezet alapvető pozitívumait emelték ki: a tisztviselők alkalmazási feltételeinek szigorú előírásait, az objektív kritériumokra épülő előmeneteli rendszert és az összeférhetetlenség szabályait. Pap András (MDF) egyúttal kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők a jelenlegi állam gyakorlatára vonatkozó állításaikban egy totális állam rémképét vázolják fel. A tervezet egyes paragrafusaiban megfogalmazottakkal ugyanakkor a kormánypárti képviselők sem értettek mindenben egyet. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elnapolása után a büntető jogszabályok módosításával kapcsolatos tervezet általános vitájára került sor. Ezt követően a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájában elsősorban a végkielégítéssel, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A rövid tárgyalást követően a törvényjavaslat általános viíáját elnapolták. Délután, az interpellációkat követően a képviselők lezárták az árak megállapításáról szóló törvény módosítását célzó jogszabálytervezet általános vitáját és a javaslatot részletes vitára bocsátották. A javaslat szerint szűkülne a hatósági ármegállapítási kör és némileg bővülne az önkormányzatok ármegállapító lehetősége. Az előterjesztés a szilárd tüzelőanyagok esetében szükségtelennek tartja a hatósági ár fenntartását és javasolja a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej maximált hatósági árának megszüntetését is. Az önkormányzati ármegállapító hatáskör a távfűtéssel és a távmelegvíz-szolgáltatással kapcsolatban bővülne. A javaslat az említettek mellett hatósági ármegállapítás alá vonná a közszolgálati műsorsugárzás díját. Ezt követően az Országgyűlés 234 szavazattal határozatot hozott a családi pótlék emeléséről, ami a kihirdetés napján lép hatályba. A keddi ülésnap utolsó napirendi pontjaként a T. Ház meghallgatta az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló tön'ényjavaslat miniszteri expozéját, amit Keresztes K. Sándor tartott. Az elnöklő Szűrös Mátyás a jelenlévő képviselők kis létszámára és arra való tekintettel, hogy a környezetvédelmi bizottság felszólalója is kérte, az általános vitát elnapolta. AZ AUTOGL'MI-IMPORT átmeneti szabályozását tervezi az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Bakonyi Árpád, az Ipari Minisztérium környezetvédelmi főosztályának vezetője elmondott^: használt, illetve újrafutózott autógumikra hazánkban még ma is vitathatatlan kereslet van. Az autósok egy része csak ezt tudja megfizetni. Ezért nem az importjuk teljes körű leállítását, hanem az ilyen szállítmányok minőségi ellenőrzésének szigorítását szeretné elérni a két tárca. ELÉjRTE A KÉTSZÁZAT azoknak az állami vállalatoknak a szánta, amelyek a vállalati kezdeményezésű egyszerűsített privatizációs eljárás keretében kezdték meg átalakulásukat és privatizációjukat. A kétszázadik ilyen vállalat a szombathelyi Svlvester János Nyomda - tájékoztatta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség igazgatója az MTI-t. Öböl P

ÁRHUZAMOK. A kormány nagykövetet keres a balti államokba. Gyönyörű gond, végre. Megtalálja azt a gondolkodót, aki egyedül tudja a nyelvet, aki egyedül ismeri tökéletesen e kis népek történelmét, irodalmát, sőt még harmadvonalbeli értelmiségét is. Azt mondja ez a tiszteletre méltó ember, hogy néhány évre ki kell lépnie a tudományból, hogy egy másfajta szolgálat keretezze be az életét. (Úristen, egyre jobban félek ilyen mondatot leírni. Mién is?) Szól a telefon, amelyben arra szólítanak föl, hogy kegyeskedjek belefulladni az Öbölbe, mert igazán papírra vethetném eme ájtatos gondolataim helyett, hogy a pozícióban lévő Z. a mai városháza egyik főhivatalnokával hogyan lopta el a megyei beruházási vállalat vagyonát, s míg nem rakunk rendet a piszkos kommunisták között, addig nem ér semmit egyetlen sorunk sem. Eszembe jut persze egy másik tollforgató, aki azt vallja, hogy még egy félbe hagyott regény árán is el kell vállalni a közíró szerepét, azaz a lehetséges világok párolgó őserdejéből olykor föl kell baktatni a publicisztikák kopár fennsíkjaira, pusztán azért, mert az jobban látszik - szólván pedig arról, hogy ha a Parlamentbe bejutott egy gondolat, az szükségszerűen tiszteletre méltó, ezért megilleti az udvarias fogadtatás. (írói hiúság, téveszme, belvárosi passzázs.) Elkap egy gyerekkori cimborám, s mielőtt visszaköszönnék, leszid azért, mert nem gyűlölöm a cigányokat, az arabokat, egyáltalán a színes fajtáját az emberiségnek, s ráadásul még a lapba se engedem be a kordivattá nemesedett fajelméletet, az pedig végképp tarthatatlan, hogy az újság lapjairól nem csöpög a vér. Elképzelem egy asztalnál a vilniuszi nagykövetet, az én jóindulatú telefonálómat, a közírásra fanyarodó íróembert, meg a nyárspolgári fajelmélet új tudorát. Micsoda párhuzamok! Kész kaloda. Harmadik nekifutásra Zászlót bontott a Röszkei Gazdakör A címet kéretik szó szerint olvasni - és értelmezni! Az 1925-ben alakult Röszkei Gazdakör, melynek története, felvirágzása és ragyogása egybeolvadt a falu fölemelkedésével, nos, ez a gazdakör újfent felelős gazdák vita és szakmai köre, találkozóhelye. A zászló pedig, amit jelképesen, de magasra emelnek: az az 1925-ös lobogó, mely alatt az elődök megtették az első lépéseket. A falu plébánosa varázsolta elő a gazdaköri zászlót - az alapítók rögvest meg is választották tiszteletbeli tagnak hagyományőrző" társukat. A maiak jogutódként akarnak szerepelni tettekben is. Vastagh József nyugdíjas tanító, helytörténész pontos adattal szolgált az újjáalakulást illetően. Ezek szerint 1992. január 17-én este 21 óra két perckor mondatott ki a bűvös szó, az igen: 23 alapító tag döntött az újrakezdés mellett. Az időpont, percre lebontva, szerepel majd Röszke monográfiájában, ígéri Józsi bácsi, aki vállalta a zászlótartó jelképes szerepkörét, a kulturális ügyek intézését és a külkereskede-lemmel kapcsolatos teendők beindítását. Mit végzett el eddig az újraalapító tagság? Elfogadták az alapszabályt; Toma Gergely agrármérnök, szaktanácsadó, vállalkozó személyében elnököt választottak; Csonka Imre vállalkozót felkérték az ügyvezető elnöki feladatok ellátására, míg Szász Géza lett a pénztárosa a körnek. S hogy valóban demokratikus légkörben szeretnének tevékenykedni, annak a jelét abban látom, amit ezúttal is közzé tesznek: január 30-ig minden új jelentkező alapító tagnak számít. Harmadik nekifutásra sikerült véglegesíteni mindazt, amit eddig fölsoroltam. A röszkei Gazdakör kinyilvánítja: a régiek mintájára és példájukon okulva üzletpolitikájuk a termelői érdekvédelemben ölt testet. Tagtársuk, Börcsök József az egyetlen (egyelőre), aki „pillért" alkot a régi és a mai kör között. Az újraalapítok ugyanis fiatalok, olyanok, akik kötetlen gondolkodásmódjukkal és lendületükkel bírják a faluközösség bizalmát. ...Azét a faluközösségét, amely még nem feledte: az 1925-ben alapított röszkei Gazdakör tiszteletbeli elnöke vaiaha Klebelsberg Kunó volt. PATAKI SÁNDOR FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Isniét hó borítja a határt