Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

OTTHON MAGAZIN 1992. JANUÁR 17. , ÉLETMÓD, SZÓRAKOZÁS, TÉVÉMŰSOR Szeged környéki kirándulások Erdei utakon Ha a város környékén keresünk erdei kirándulóhelyet, nem érezzük magunkat elkényeztetve. A Tisza parton kívül húsz kilométeres körzetben nincs erdő... A meglévőket viszont érdemes fölkeresni, mihelyt az időjárás megengedi. Leendő erdészek és a környezetvédelem A Környezetvédelmi Kerekasztal Szövetség üléseinek rendre a Bálint Sándor Művelődési Ház ad otthont. Az iskolán kívüli természetvédelmi nevelésről szóló tanácskozás alapján - Kiss Ernő igazgató segítségével - eddig közöltük is már a „zöldleltár" egyes részleteit. Ezúttal a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában folyó erőfeszítésekkel ismertetjük meg olvasóinkat. Hiába volt viszonylag sok pénze erdőtelepítésre tizenöt-húsz évvel ezelőtt a városi tanácsnak, sokra nem jutottak vele. Túl jó a környező termőföld, a termelőszövetkezetek nem voltak hajlandók megválni a jó hozamot biztosító területektől. így aztán csak részben valósult meg a város kömyé- Erdőhalál kének hetvenes években készült fásítási terve. A megvalósult elképzelések közé már nem igazi kirándulás) ahhoz, hogy tartozik például az algyői út mellé például Rúzsa fenyővel, akáccal, szürke telepített erdő, de ez csak töredéke az nyárral sűrű erdejébe érjünk. Az üllési eredeti tervnek. üdülőerdő is 25 kilométerre van... Ha erdei sétára vágyunk, be kell ér- Marad a még távolabbi (30 kilőnünk a körtöltést mintegy százméteres méterre fekvő) ásotthalmi erdő, amelyszélességben kísérő erdősávval, amely ben viszont könnyen feledhetjük a kijua Sárga üdülőteleptől a Síntér-tóig hú- tás fáradságát. A kirándulásra leginkább zódik. A Tarjánnál kiépített erdei tor- alkalmas részeket kutakkal, túzrakó és napálya régen tönkrement, de azért még pihenőhelyekkel, esőbeállókkal épívégigjárhatjuk a fák között megbújó kis tették ki, s ezek viszonylagos épségben utat. meg is maradtak. Gépkocsival és gyaHa megjönnek a vizet árasztó, de logosan is jól megközelíthető, gonföldet is szárító tavaszi szelek, ki- dozott terület. mehetünk még a Maros-partra is. ahol A Szeged környéki faállományt a Tápé irányában kiadós gyalogtúrára Defag kezeli: tervszerű gazdálkodást nyílik lehetőség. Ha eljutunk az algyői folytat, a kitermelt fákat folyamatosan vasúti hídig, a folyóparton változatos pótolják. Új telepítésekre változatlanul növényvilággal találkozunk: tölgy, nincs sok lehetőség, a mezőgazdasági szürke és fekete nyár. kőris, zöld juhar, szempontok érthetően fontosabbak. fekete dió, és persze fűz várja azokat, Szőreg környékén lenne ugyan szabad akiknek - legalábbis átmenetileg - ele- terület, de a talaj a legkisebb eső után gük van a „civilizált" városi környe- járhatatlanul sárossá válik. Intő példa a zetből. vigyázatlan telepítésre a kiskunAz ártéri erdők nagy része nem régi: félegyházi 40 hektáros emlékerdő, negyven-ötven éve még gyümölcsösök amely már csekély csapadék után is hoztak itt termést, de a Tisza sza- csak kívülről szemlélhető: bályozása, és a szövetkezetesítés ered- A napfény városának tehát kevés az ményént telepített erdő nőtt a helyükbe, árnyat adó erdeje - erre a kevésre viHa távolabbra tekintünk, 20-25 kilo- szont érdemes gondosan vigyáznunk, métert is kell gyalogolnunk (kerékpároznunk, esetleg autóznunk, bár az Ny. P. Bármilyen meglepő: még ebben az iskolatípusban sincs külön órakeret a természetvédelemre. Ennek ellenére az öthalmi tankerületben, illetve az ATIpálya melletti csemetekertben működtetett oktatóbázisban igyekeznek a tanárok hangot adni a környezetvédelmi gondolatoknak. A középiskola emellett évente 6-8 előadásból álló sorozatot szervez a téma iránt érdeklődő tanárok részére. Terepgyakorlatra is kínálkozik lehetőség nem csak saját területeiken, hanem távolabb is: a résztvevők elutaztak már a Bükkbe is. Dicséretes kezdeményezésük a Forgácsok címmel megjelenő saját kiadványuk is. Nyilvánvaló hát, hogy, noha nem kötelező tantárgy a leeendő erdészek számára a természetvédelem, ennek szelleme igenis jelen van az iskola falai között és a terepgyakorlatokon is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tanárok és a diákok önkéntes fölajánlásként megtisztították a szeméttől a vadaspark és a csemetekert környékét, ami, az ottani állapotokat ismerve, nem volt kis vállalkozás. A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület, a Csemete egyik legnagyobb vívmányaként megindult Szegeden a környezetvédelmi tanárképzés, most már csupán arra van szükség, hogy a nemzeti alaptantervben is helyet kapjon a környezetvédelem, és végre kedvcsináló, a természet iránti szeretetet fölébresztő, esztétikus tankönyvek is készüljenek. S amíg a 318 tagú egyesület ennek érdekében tovább mondja, mondogatja a magáét, éberen őrködik szűkebb környezetünk épségén is. Elérték például, hogy végül is nem terítették szét az algyői fúrásiszapot, fölfedezték és védetté nyilvánították az ásotthalmi csodarétet, és kitartóan küzdenek a dorozsmai szeméttelep fölszámolásáért. Ch. Á. Vetélkedő természetjáróknak Csík Judit, a szegedi tudományegyetem jeles előmenetelé vegyészhallgatója, a Szegedi Lokomotív SK természetjáró szakosztályának tagja volt 1955-től 1960-ig. Tragikus körülmények között 1961-ben hunyt el. Huszonötödik alkalommal róla emlékeznek meg azzal a természetjáró elméleti vetélkedővel, amelyet január 25-én, szombaton 10 órakor rendeznek a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat ebédlőjében. (Szeged, Tavasz u. 2. Bejárat az Öthalmi utca felől.) A vetélkedőt a Csongrád Megyei Természetbarát Bizottság szervezi és a versenykiírás szerint ezen bárki részt vehet. Ami a lebonyolítást és az értékelést illeti, két témakörből „vizsgáznak" a játékosok. Egyrészt arra kíváncsi a zsűri, vajon mennyire ismerik a résztvevők az alföldi természetet és a természetjárás alapvető szabályait, ismérveit. Másodsorban azt figyelik, miként tudnak bánni a térképpel. Ajánlott irodalomként a Csongrád megyei útikönyvet és a Csongrád megyei túramozgalmak kiadványt ajánlják a jelentkezők figyelmébe. A vetélkedőt felnőtt-, ifjúsági és gyermekkategóriában rendezik. Az első (jelyezett jutalma a vándorserleg lesz, a helyezettek pedig érmet kapnak. Január 22-ig fogadják el a nevezéseket, amelyeket a Csongrád Megyei Természetbarát Bizottság címére (6701 Szeged, Pf. 548.) kell beküldeni az indulók számának közlésével. A vetélkedő részvételi költsége személyenként negyven forint.