Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

SZERDA, 1991. DEC. 4. BELPOLITIKA 3 Négy év múlva: Expo '96 Budapest Tegnap az Országgyűlés plenáris ülésén expozéjával Kupa Mihály pénzügyminiszter nyitotta meg a magánszemélyek jövedelemadójáról és a társasági adóról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. Az expozéban elhangzott, hogy a két tervezet jelentős lépés az adórendszer társadalmi változásokhoz való igazításában. A déli szünetig három vezérszónok mondott véleményt, majd az elnöklő Szűrös Mátyás ­miután kiderült, hogy az SZDSZ és az MSZP alapvetően elutasítja a benyújtott törvénytervezetet - az általános vitát elnapolta. Antall József és Surján László hétfői látogatását a 33-as kisgazda frakciónál Torgván József úgy ítéli meg, hogy a két politikus független képviselőkkel tárgyalt, olyanokkal, akik nem használhatják a kisgazda nevet, s az is lehet, hogy az MDF képviselőinek tekinthetők. Torgyán József határozottan cáfolta azokat a híreket, miszerint az ő 12 fős képviselőcsoportjából néhányan át kívánnának ülni a függetlenek padsoraiba. Mint mondta, ellenkezőleg: többen érdeklődtek nála a 33-ak közül, hogy van-e lehetőség az átülésre? A február 29-ére meghirdetett tömegdemonstrációval kapcsolatban Torgyán József hangsúlyozta: az a párt erejét fogja bizonyítani, és minden jogállamban megszokott dolog, hogy a tömeg a követeléseinek demonstrációkon szerez érvényt. A kisgazda pártelnök nem fogadta el azt az érvelést, hogy a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé e követelések teljesítését. Rövidesen megtartandó magyar-ukrán gazdasági tanácskozás előkészületeiről tartott sajtótájékoztatót a Vállalkozók Klubja Egyesület. Elmondták, hogy az igényekhez igazodva a decemberi háromnapos tanácskozáson építőipari, gépipari és mezőgazdasági szekciók lesznek, és szó volt arról is, hogy miután a tapasztalatok szerint több kilométeres kamionsorok állnak Záhonynál, rövidesen két új határátkelőhely nyílik a térségben. Csillog a rendszer A finnek szegedi barátai érdekes előadást hallhattak a minap, Az európai integráció e's Finnország, valamint a magyar-finn kapcsolatok címmel. A téma ismertetője imponáló magabiztossággal beszélt. Se papír, se „puska", még csak egy hevenyészett vázlatba se pislantgatott. Hát, igen, így kell, ilyen stílusban: összeszedetten, lényegretörően, feszesen, néhol kis kitérőkkel színesítve... A figyelem nem lankad, az elhangzottakból garantáltan marad valami. Ha más nem, legalább ennyi: ez az ember tud, méghozzá sokat. S milyen jó, hogy a helyén van(?), a Magyar-Finn Baráti Társaság alelnö­ke. Gáti Tamás nem bankigazgató, nem jegyszedő a moziban, azt csinálja, amihez ért. Évekig élt a finnek között, talán jobban ismeri már őket, mint a saját fajtáját. Része van a helsinki Magyar Intézet létrehozá­sában, 1981-től 1987-ig ő is vezette. Széleskörű ismeretsége lehet, egé­szen bizonyosan több barátja, kapcsolata ott, messze távol, mint itt, nálunk, a városban. ( A hasonlítás nem véletlen, Gáti kisteleki születésű, édesanyja ma is Szegeden él.) Gondolná az ember róla, most van csak szükség igazán rá, s a hozzá hasonlókra, a rendszerváltozás után. A népek között támadt érdeklődés, barátság, üzleti szándék, egyáltalán semmi sincs már népfronti baráti köröknek álcázva. Tisztult a kép itthon, a baráti körök végre azok lehetnek, amik szeret­nének lenni, a diplomáciában is gyorsan rendeződött viszonyunk a távoli országgal. Finnországból az elsők között siettek tisztelgő látogatást tenni a szabadon választott magyar vezérkarnál, címzetes konzulunk lett egy finn professzor személyében, visszahívták a régi nagykövetünket..., s annak is bizonyosan megvan a jelentősége, hogy köztársasági elnökünk idén augusztusban Helsinkibe utazott. Egyszóval, alakulgatnak kapcso­lataink a finnekkel, zárta előadását az alelnök, aki a következő percben lapunk kérdésére válaszolva közölte: igaz az információnk, lemondott az alelnökségről, döntését most, a napokban hozza tudomására a társaság választmányának. Arról van szó. hogy Gáti Tamás egyike azoknak a magyaroknak, akiket nem tanácsos külföldre delegálni, főként nem Finnországba. Amint azt az ottani, új nagykövetünk megüzente: Gáti személye elho­mályosítja a magyar rendszerváltást. Érkezett pedig az üzenet Göncz Árpád helsinki látogatása előtt. Amikor már a köztársasági elnöki hivatal fölkérte Gátit, legyen az elnök kíséretében, képviselje a magyar-finn baráti köröket... Akkor nem hivatalosan tudomására hozta a külügy­minisztérium, hogy maradnia kell... Nem sértődtem meg. magyarázkodott az exalelnök, úgy érzem, a társaságunkat alázták meg. Erre válasz a le­mondásom. MAG EDIT Beke Kata kilépett az MDF-ből Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a napirend előtti felszólalók között szót kért Beke Kata (MDF) és bejelentette: hétfőn kilépett a Magyar Demokrata Fórumból, az Országgyűlésben pedig átült a füg­getlen képviselőcsoport padsoraiba. Indoklásában elmondta, hogy elfogytak érzelmi és főként ízlés­beli tartalékai. Megítélése szerint az egykori nyugodt erő program­jából alig valósult meg valami, s szinte teljesen elfelejtődött, hogy az MDF programjának kidolgozá­sakor a szociálpolitikát és az okta­tásügyet a legfontosabb területek között tartotta számon. Beke Kata elmondta, hogy bár budapesti MDF-listán szerezte kép­viselői mandátumát, erkölcsi alapot érez arra, hogy ne adja vissza megbízatását. Felsorolta, hogy hány MDF-es képviselő megvá­lasztását segítette aktív fellépésé­vel, s gyakorlatilag ő dolgozta ki a párt oktatási politikáját. Végezetül megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Demokrata Fórum szabadelvű demokratikus centrumpártból konzervatív keresz­ténypárttá változott. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. számú választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). JENEI FERENC, a 16-os, THURZÓ FERENC, a 17-es számú választókerület képviselőjelő—18 óráig tart fogadóórát a dorozsmai községházán (Negyvennyolcas u. 12.). HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) szegedi szervezetei MIKULÁS ünnepséget rendeznek a Csap utca 62. szám alatti pártházban, délután 4 órakor. AZ SZDSZ 17 órakor taggyűlést tart a Földváry utca 3. szám alatt. A DEMOKRATIKUS CHARTÁHOZ csatlakozni kívánók a támogató nyilatkozatot hétköznap 10-18 óra között írhatják alá a Földváry utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). 190 szavazattal, 89 ellenében Elfogadták az Expo-törvényt Kádár Béla külgazdasági mi­niszter érzelemdús, szónoki fordu­latokban bővelkedő zárszavával fejeződött be tegnap délután a Parlament plenáris ülésén az 1996. évi budapesti világkiállítás meg­rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. A miniszter szavait taps fogadta, amikor a közelmúlt­ban tett torontói ajánlatra utalva határozottan kijelentette: a világ­kiállítást Budapest, Magyarország kívánja megrendezni, s a magyar jövendő szempontjából rendkívül fontos, hogy - igenlő országgyűlési döntést követően - a következő napokban Párizsban sikeresen megvívjuk a harcot a világkiállítás megrendezésének jogáért. Követ­kezett a határozathozatal, melynek során a módosító indítványok kö­zül több esetben kétharmados szavazattöbbségre volt szükség. Az Országgyűlés este negyed 7-kor 190 szavazattal, 89 ellen­szavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta az 1996. évben megren­dezendő világkiállításról szóló tör­vényt, a hozzá tartozó mellékle­tekkel együtt. Eszerint a világkiál­lítás kezdési időpontja 1996. má­jus 11-e, lezárásának időpontja pedig október 4-e. A rendezvény neve: „Expo '96 Budapest". A nemzetközi szakkiállítás meg­rendezésére a kormány - 1990-es áron számolva - 17 milliárd forin­tot fordít. Az üzletnek se híre, se hamva Csak névjegykártyákat cseréltek Konkrét megállapodás, sajnos, még mindig nem jött létre az aradi, a temesvári, valamint a Csongrád megyei üzletemberek között. Pedig az érdekképviseletek - a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara, az Aradi, valamint a Temesvári Ipari és Kereskedelmi Kamara - min­dent elkövettek a cél érdekében. A DmGK ebben az évben vette föl a kapcsolatot a romániai, hozzánk legközelebb eső vállalati érdekképviseletekkel, amelyek csak nemrégiben alakultak meg. Hogy a két szomszédos ország között - a csekély földrajzi távolságot kihasználva - minél szorosabb együttműködés jöhessen létre, a gazdasági kamara hétfőre Szegedre hívta az aradiakat és temesváriakat. De szíves invitálást kaptak dr. Horváth Lajos ügyvezető igazgatótól a helyi cégek is, hogy a szemé­lyes kapcsolatokat szorosabbra fűzhessék, hiszen a kamarai delegá­cióval együtt üzletemberek is érkeztek. Csongrád megyéből többek között, a gabonaforgalmi vállalat, a Rekord Cipőipari Szövetkezet, a Heavytex Rt„ az áfészek, valamint az ipari szövetkezetek szövetsége mutatott érdeklődést, de névjegy­kártyacseréken túl, többre nem jutottak egymással a leendő partnerek. A kamarák fejthették ki legfeljebb újfent, hogy készek az üzleti ajánlatok fogadására, arra, hogy az érdeklődőknek információkat adjanak a különböző cégekről, s nagy vonalakban megállapodtak a készülő együttműködési szerződés főbb pontjairól is. Hétfőn, december 9-én ezt a dokumentumot Aradon írják alá. A temesváriakkal az ünnepélyes aktusra a december 10-17. közötti kiállításon és vásáron kerül sor (amelyen különben 23 dél-alföldi cég képviselteti magát). Remus Tanase, az aradi, Emil Matescu pedig a temesvári kamara képviseletében jelezte - mindent megtesznek a határátkelés meggyorsításáért is. Az üzletember-találkozón megjelentekre az újdonság erejével hatott, hogy a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképzési Kft. könyvet jelentetett meg a külföldiek romániai befektetéseivel kapcsolatos szabályozókról, s a gazdasági társaságokról szóló törvényről. A kft. dél-alföldi irodájának vezetője. Nagy Tibor jelezte, hogy az NGKM által létrehozott Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Vállalat (Hungárián Invest Center Trade Inform) ­amelyet szintén ő képvisel a megyében - igyekszik a külföldiek, így a románok magyarországi tőkebefektetéseit is segíteni. FEKETE KLÁRA Lábadozik Magyarország - Alelnöke volt pártjának, s ez a gyakorlat szerint előrevetítette va­lamiféle fontosabb állami funkció betöltését. Mint a többi pártban, a Magyar Demokrata Fórumban is élénk a belső mozgás, platformok alakultak, >tem épp' csöndben né­ha. Ez volt a viszavonulás oka? Hiszen csupán elnökségi tagságot vállalt magára! - Egészen másról van szó. Már akkor, amikor a választásokra ké­szültünk, eldöntöttem, hogy sem parlamenti, sem kormányzati mun­kát nem vállalok. Azért nem, mert az a szervezőmunka, ami már Laki­telek előtt jóval elkezdődött, még egyáltalán nem fejeződött be. Ezt azonban a Parlamentből vagy vala­melyik minisztériumból nem lehe­tett volna csinálni. - Az alakuló platformok vajon nem nehezítik pártja dolgát a kö­vetkező választásokon? Nem egy­ségre volna inkább szükségük? - Az MDF neve szerint is, de tartalmában is fórum, tanácskozó­szervező hely, ahol programok szü­letnek, s amely programok mögé mi politikai erőt próbálunk állítani. Jó dolog és természetes, hogy moz­golódás van, hogy gyakoriak a viták, ám minden azon múlik, hogy mindez milyen stílusban zajlik. Mindig is sajátunk volt egyfajta méltóság, amit őrzünk. - Tehát nem beszélhetünk pártról? - Az MDF párt és mozgalom együtt. - A politológusok szerint pedig éppen most van a pártosodás ideje ebben a hazában. Markáns elkülö­nülés szükséges. - A politológusok az elmélet, a való élet és a gyakorlat mást mutat. Tény, hogy a választások idején ­így is lesz - keményebben kell politizálnunk, ám a két választás között a vállalások teljesítése és a szerveződés a fontosabb: tehát a mozgalmi jelleg dominál inkább. - Látványos győzelmet aratott a Magyar Demokrata Fórum a tava­lyi választásokon. Gyöngült vagy Ki a legnagyobb ellenzéki? Beszélgetés Lezsák Sándorral A választásokon győztes párt, az MDF egyik vezéralakja, szívesen emlegetik annak „élő lelkiismereteként" is Lezsák Sándort. Szemre is puritán ember, nincs rajta semmi föltűnő, s talán maga is keresi a háttérszínt, ahol elvegyülhet, ahonnan feltűnés nélkül figyelheti az eseményeket. A nyilvánosság fényét elviseli, de nem keresi. A párt jeleseivel együtt most, az MDF decemberi országos gyűlése előtt „terepen" vannak - járják a vidéket és a fővárost -, híveiket erősítendő, tagságukat gyarapítandó. erősödött a politikai szervezet az eltelt idő alatt? - Ki tudna erre megbízható, tényekkel alátámasztott, hiteles vá­laszt adni? Lakitelken élek, tanítok ma is, járom tudatosan az országot, tehát napi információkhoz jutok, így van egy képem a rólunk való vélekedésről. Arra ma is jól emlék­szem, hogy amikor megnyertük a választásokat, volt bennünk egy eufórikus öröm, de ugyanazon az éjszakán összegyűltünk vagy har­mincan a szobámban és csak szót­lanul meredtünk magunk elé. Hallgattunk, mert tudtuk, hogy mi szakadt a nyakunkba. Micsoda felelősség! Az elmúlt időszak tele volt kudarccal, keserűséggel, de az erőt adott, hogy tudatos szervező­építőmunka folyik. Magyarország ma lábadozó beteg, a gyógyulás jelei szaporodnak. Persze az sem volna jó, ha az első bíztató jelekre elbízná magát, s azt hinné, hogy már minden a legnagyobb rendben van. Nagyon fegyelmezettnek kell lennie ennek a lábadozó betegnek és... bíznia muszáj az orvosban. Kivált az utolsó három-négy hónapban egyre több a letagad­hatatlan eredmény. Körülöttünk? Délen gyilkos polgárháború Jugo­szláviában, tönkrement piac kele­ten, a Cseh és Szlovák Köztársaság telve feszültséggel, Románia gyúl­anyag továbbra is... Persze az iméntiek mit sem vigasztalják a honi munkanélkülieket, a négy gyermeket nevelő magyar csalá­dokat, a mi nyugdíjasainkat... - Valóban. A rendszerváltást azok sínylik meg a legjobban, akiknek eddig is nehéz volt a soruk, akiknek a régi rendszerben sem ment jól. De ott legalább volt valamiféle biztonságuk - mondják -, amit most elveszítettek. - Igaz. Most is azok járnak pó­rul, akik eddig is megszenvedték az életet. De jönnek a gyógyulás jelei, igaz, nagy türelemmel szükséges kivárni a teljes gyógyulást. Ha a történéseket nézem, ha a folya­matot, aminek részesei vagyunk, akkor teli vagyok bizakodással és örömmel. Ha egyes ügyeket veszek szemügyre, akkor persze van okom az elkeseredésre. Én azt hiszem, hogy a korábban meghozott tör­vények, meg a most készülők hatása nem azonnal érezhető, ahhoz idő kell. De ezek átmossák majd az emberek idegrendszerét. - A törvényekkel a parlamenti munkát érintette. A legnagyobb ellenzéki párt élén személycsere történt. Kis János halk szavú háttér­politizálását fölváltotta a jóval harsányabbnak megismert Tölgyes­sy Péter-féle politizálás. Sokan azt tartják, hogy most lesz ellenzék az ellenzék. - Túl azon, hogy ez az ő belü­gyük, ez a mozgás még korántsem fejeződött be. Ugy véljük, hogy az SZDSZ-ben is kialakulnak a plat­formok és azok szövetségei hama­rosan. De nem a Szabad Demok­raták Szövetsége a legnagyobb ellenzéki erő! Sokkal inkább az a szakszervezetek bizonyos vezető köre, az MSZMP és az MSZP. Ez ami látszik, de kevésbé érzékelhető az a temérdek átmentett gazdasági hatalom, ami nem látványosan ugyan, de sokkal nagyobb erőt jelent. - Lehet-e jósolni már a követ­kező választások eredményeit? Ismét nyernek? Vagy átalakul a politikai paletta? - Nekünk előtte még lesz dol­gunk az ötödik országos gyűlés meghatározta feladatok megvalósí­tásán... A jövő esztendő nagyon határozottan a gazdaságé lesz, hiszen a politikai technikán már túl vagyunk. Be kell bizonyítanunk, hogy nem csupán átmenetileg, kis időre lett jobban a beteg, hanem valóban gyógyul. - És a költő, az író Lezsák Sándor? - Most készült el új drámám, írok verseket is, bár kétségkívül feszített tempóban élek, önma­gamra kevés idő jut. De bennem nem él külön a költő, a pedagógus és a politikus. Amit élürtk az is költészet, nem? Drámák sokasága! Kétségkívül érdekes lenne versek vagy drámák füzérén át látni azt a három évet vagy azt a húsz-har­minc évet, ami velünk történt. - Végezetül: az utóbbi másfél esztendővel a háta mögött hogyan érzi magát? - Van három gyönyörű gyere­künk, csodálatos feleségem, akivel együtt dolgozom... Jól érzem ma­gam. Jól érzem magam, mert úgy tűnik, hogy ennek a hajszás és hálátlannak tetsző munkának, amit hihetetlen tempóban végzünk, van értelme. És akkor már megérte. Nagyon megérte. HORTOBÁGYI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom