Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. DEC. 6. KOMMENTÁR Választások után Kárpátalján Győztünk, sóhajtottunk fel oly sokan december másodikán délelőtt a választásokról közölt előzetes eredmények hallatán. Hiszen az utolsó percekig rettegtünk a gondolattól, mi lesz, ha nem sikerül... Szívszorongva vártuk a napot, amely a köztársaság függetlenségével párhuzamosan Kárpátalja számára is elhozhatja a nagy ajándékot, az önállóság megteremtésének lehetőségét. Lehetőségről beszélek, mert a központtól való függőségi viszonyunk, mely ezentúl nem Moszkvához, hanem Kijevhez kapcsol majd bennünket, még sokáig erős kötelekkel szorítja vissza vágyainkat. Annál is inkább, mivel az önkormányzati terület jogát csak a tavasszal elfogadásra kerülő új ukrán alkotmány rögzíti majd. Kárpátalja másságát hangsúlyozza nemzetiségi sokszínűsége is. S az a tény, hogy az itt élőkben, akiket a történelem folytán hol magyaroknak, hol cseheknek, hol pedig oroszoknak tituláltak, élt és él a remény, egyszer ők maguk döntenek sorsukról. Megkínlódtunk hát azért, hogy végre szavainkkal, tetteinkkel befolyásoljuk, irányítsuk-alakítsuk életünket. Ez a legfőbb törekvésünk. S bármilyen furcsa, sót a józan ész is berzenkedik ellene, ebben a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligáját alkotó nemzetiségi szervezeteken kívül a magyarok leghűségesebb szövetségesei az egykori kommunista vezetők, a megye pártokratái. Bár eddig hivatalosan még nem erősítették meg. a kárpátaljai magyarok többségében él a gyanú, a RUH-osok nem ártatlanok azoknak, a bennünket rágalmazó, becsmérlő röpiratoknak a terjesztésében, melyek időnként ellepték vidékünk városait, falvait. Ez a válasz arra is, hogy miért Kravcsukra és nem Csornovilra, Lcmberg (Lvov) polgármesterére, a RUH prominens személyiségére adták le többségi voksukat a kárpátaljaiak. Inkább egy volt, magát öniróniával nagy tapasztalattal rendelkező bürokratának nevező Kravcsuk, mint az elveiért börtönt megjárt, de a nemzetiségiek problémáját lezseren kezelő Csornovil! Mégis úgy vélem, hogy az előbbivel nem fogtunk aranyhalat. Igaz, Leonyid Kravcsuk vidékünket járva nemcsak három kívánságunk teljesítését ígérte. Ennél sokkal többet. Az egyszerűsített határátlépés kérdésében például, melyben eleddig éppen Kijev volt a fő akadály, kárpátaljai látogatását követő héten már örvendetes változások tanúi lehettünk. Megnyitották a tiszaújlaki és a mezőkaszonyi átkelőhelyeket. Egyébként ezt a műszaki állapotok akár néhány héttel azelőtt is lehetővé tették volna. De ügyes választási fogásként Kravcsuk ezt mint a vidékünk sorsa iránt érzett felelősségként, az irántunk tanúsított figyelemként ezüsttálcán tálalhatta. Nos, ez az, amit Vjacseszlav Csomovil, a másik nagy esélyes, most már vesztes, nem tehetett meg. Vereségének Kárpátalján nemcsak ez az oka, hanem véleményem szerint az is, hogy rosszul válogatta meg embereit, akik agresszivitásukkal, a történelem által okozott sebek egyoldalú emlegetésével, sőt hamis vádakkal miszerint a magyarok, akik egykor ukránokat gyilkoltak, az autonómia kivívása után az anyaországhoz akarják kapcsolni Kárpátalját egyáltalán nem nyerték meg a helybeliek szimpátiáját. Visszatérve Kravcsuk személyéhez, ő azt is megígérte, hogy támogatni fogja vidékünk önállósági törekvéseit. De csak abban az esetben, ha az általa elvontnak mondott autonómia helyett az ukrán törvényeknek alárendelt különleges státusú önkormányzati területet követeljük. A már legyártott szavazócédulákat pár napon belül újakra, e körülményes megfogalmazású, sokak számára érthetetlen megnevezést tartalmazó voksolólapokra cserélték. Most már tehát Kravcsukon a sor. hogy beváltsa ígéreteit. Az elnökválasztás, a köztársaság függetlensége. Kárpátalja önállósága mellett háttérbe szorult a beregszászi nemzetiségi járás kérdése. Pedig december elsején e magyar lakta vidék felnőtt lakossága erről is kinyilvánította véleményét, azaz igennel szavazott. Szépen, csöndesen, indulatok nélkül megcsinálták azt, amire mások még gondolni sem igen mertek. Talán most, ebben a forrongó, puskaporos levegőjű világban éppen ez a járható út. A beregszásziak hozzáfogtak a nemzetiségi járás alapjainak lerakásához. Higgyünk benne, hogy nekik kicsiben sikerül az, amit egész Kárpátalja viszonylatában egyelőre még nehéz elképzelni. Győztünk, sóhajtottunk fel hétfőn délelőtt. De vajon ez a győzelem, mit ad, hoz majd nekünk, kárpátaljai magyaroknak? BORNEMISSZA ESZTER (UNGVÁR) Magyar-román alapszerződés Eredménytelen tárgyalások Kemény tárgyalásokat folytattunk. sajnos, a jelenlegi hivatalos román álláspont nem tette lehetővé, hogy azzal az érzéssel menjünk haza: valahol is áttörést értünk el jelentette ki Hegedús István, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, az MTI bukaresti tudósítójának adott interjújában. Benyomásaink vegyesek voltak közölte. Elmondta, hogy a román külügyminiszterrel tartott találkozón felvetették a kétoldalú viszonyban meglévő összes problémát. Adrián Nastase olyan pszichológiai problémákról beszélt, amelyek általában akadályozzák a románmagyar viszony javulását, így a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását is. A román külügyminiszter szerint ez utóbbi egyrészt természetes lenne, más felfogásban viszont akár egy jövendő nagykövetség leendő székhelyének tekinthetnék. ha megnyitják, és ezek azok a félelmek, amelyek egyelőre akadályozzák a kérdés megoldását. - Ez egy új érvelés - mutatott rá Hegedűs István. A megkötendő román-magyar alapszerződés tekintetében a román külügyminiszternek olyan elvárásai voltak, hogy az okmány szövegébe iktassák be: Magyarország lemond mindenfajta területi igényről Romániával szemben. A magyar-álláspont viszont az - és ez volt a küldöttség véleménye is -, hogy a magyar-román alapszerződésben is elegendő lenne a Helsinki Záróokmányban használt megfogalmazás, amely elfogadhatatlannak tartja a határok erőszakkal történő megváltoztatását. Bonn csak karácsonyig vár Helmuth Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel tárgyalt tegnap Bonnban Franjo Tudjman horvát elnök és Zvonimir Szeparovity külügyminiszter. Német részről megerősítették, hogy amennyiben december közepéig nem születik rendezés a jugoszláviai konfliktusban, Bonn karácsonnyal bezárólag elismeri Horvátországot és Szlovéniát. Bonnban csütörtökön olyan információ látott napvilágot, hogy az Európai Közösség tagországai közül öten-hatan követnék a német példát. A jugoszláv folyamhajózási igazgatóság tiltakozott Bonn-nál amiatt, hogy a német kormány a Szerbia és Crna Gora elleni közlekedési bojkott jegyében felfüggesztette a folyamhajózási egyezményt. A jugoszláv igazgatóság vezérigazgatója emlékeztetett az 1948-ban kötött belgrádi konvencióra, amelynek alapján a Dunán szabadon hajózhat minden állam. A lengyel parlament csütörtök délben elfogadta Jan Krzysztof Bielecki miniszterelnök és kormánya lemondását. Ezt követően - általános meglepetésre - Lech Walesa államfő levélben közölte a Szejmmel, hogy Jan fílszewskit, az' öl párti jobboldali koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Egy nappal korábban még azt mondta, hogy csak akkor ad megbízást az új kormányfőnek, ha előbb a parlament jóváhagyja az általa javasolt alkotmánymódosítást. A „kis alkotmány" olyan elnöki rendszert vezetne be, amelyben a kormány gyakorlatilag nem a parlamentnek, hanem csak az államfőnek felelős. Göncz Árpád Chilében Magyarország és Chile egyaránt a demokratikus értékrend alapján kívánja alakítani gazdaságitársadalmi berendezkedését, s a piacra alapozott gazdasági növekedést szem előtt tartva, ugyancsak közös törekvés a szociális igazságosság érvényesítése - fogalmazódott meg Göncz Árpád köztársasági elnök és Patricio Aylwin chilei köztársasági elnök szerdai megbeszélésén. A magyar államfő négy országot érintő latin-amerikai körútjának első állomásaként látogatja meg Chilét. A magyar vendég és a chilei vendéglátó a köztársasági elnöki rezidencián, a Moneda palotában ült a tárgyalóasztalhoz. A terítékre került témák között Göncz Árpád röviden érintette a jugoszláviai válság körülményeit. A különféle helyi válságok rendezésében, feloldásában jelentős szerepe lehet a regionális kapcsolatoknak, ezért Magyarországot különösen érdeklik a chilei tapasztalatok a latin-amerikai regionális kooperációkban. Patricio Aylwin elnök Chile közelmúltjának történetét vázolva szólt arról, hogy az ország békés úton tért vissza a demokráciához. m stabil a politikai helyzet, működőképesek az intézmények. A hivatalos eszmecserét követően a magyar elnök és kísérete a Csendes-óceán partján fekvő Valparaisoba utazott. Betiltják a Magyar Szót? Az egyetlen jugoszláviai magyar nyelvű napilap, a „Magyar Szó" mintegy 140 dolgozója és az újonnan kinevezett főszerkesztő közötti tárgyalások tegnap sem vezettek eredményre, egyezkedésük zsákutcába jutott. Maróti Miklós, a majdhogynem tagság nélkül működő vajdasági párt, a Magyarok Jugoszláviáért és Szerbiáért alelnöke, tegnap ugyan lemondott pártbéli tisztségéről, de továbbra is ragaszkodik megbízott főszerkesztői kinevezéséhez. Ót a lap munkatársai és dolgozói, egy emberként nem hajlandók elfogadni a politikai okokból leváltott főszerkesztőjük helyett. Tegnap este a lap ugyan elkészült, de más megoldás hiányában az impresszumban sem a volt, sem az újonnan kinevezett főszerkesztő nevét nem tüntették fel, így félő, hogy a Magyar Szó a koszovói albán nyelvű napilap, az egy éve betiltott Rilindija sorsára jut. Arra a kérdésünkre, hogy vajon lehallgatják-e beszélgetésünket, a vonal másik végén határozott igennel válaszoltak. V. I. Antall József moszkvai látogatása Aláírás három alapszerződésre Aláírásra kerül a magyar-szovjet alapszerződés. amely tartalmazza a két ország baráti együttműködésére vonatkozó okmányokat, illetve az európai partnerkap- 8 csolat dokumentumait. A magyar miniszterelnök megbeszéléseket folytat Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin orosz elnökkel. Jelcinnel való találkozásakor, mely lapzártánk után történt, aláírják a magyarorosz alapszerződést is. Az Orosz Föderáció és a Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat felvételét rögzítő okmányt a miniszterTegnap délután hivatalos látogatásra Moszkvába utazott Antall József miniszterelnök. A kormányfő utazása sorozatos programegyeztetés folyamán dőlt el: Antall József a tervek szerint három szerződést is aláír a szovjet fővárosban. elnök kíséretében utazó Jeszenszky Géza külügyminiszter írja alá. Moszkvai programja végeztén Antall József az ukrán fővárosba utazik, és találkozik Leonyid Kravcsuk nemrég megválasztott ukrán elnökkel. Kijevben a mai nap folyamán írják alá a magyar-ukrán alapszerződést. A három alapszerződés tervezetét a kormány a tegnapi napon hagyta jóvá, így azt is, hogy Magyarország nagyköveti kapcsolatot létesít Ukrajna után Oroszországgal is. Tegnap Leonyid mmmmmm Kravcsuk ukrán elnök ünnepélyesen letette a hivatali esküt, és ezzel Ukrajna történelmének első választott köztársasági elnöke lett. Programbeszédében Kravcsuk több ponton kitért a Magyarországgal létesítendő kapcsolatokra, fő helyen említette a gazdasági kapcsolatok várható kiszélesedését, amelyet - mint említette - igen fontosnak tart a fiatal köztársaság jövője szempontjából. Súlyos harcok Szlavóniában A harctereken ismét teljes hevességgel folynak az összecsapások. A legsúlyosabb a helyzet Eszék körzetében. A szlavón főváros ellen csütörtök reggel újabb támadást intéztek a szövetségi alakulatok és a szerb szabadcsapatok. A meglepetésszerű rajtaütésben öten vesztették életüket és tizenkilencen sebesültek meg. Az Eszéken megtartott sajtóértekezleten a város illetékesei elmondták, hogy 18 000 épület rongálódott meg az eddigi harcok során. Reggel támadás indult néhány más helyen is a horvát állások ellen. Több helyütt aknavetőket vetettek be. Nova Gradiskánál és Podravska Slatinánál a gyalogsági egységek is összecsaptak. A középdalmáciai Splitból folytatódott a Lora hadikikötő kiürítése. Egy holland felségjelzésű teherhajó szállítja el a jugoszláv néphadsereg felszerelését. A horvát parlament formálisan is jóváhagyta Stipe Mesic lemondását a szövetségi államelnökség elnökének tisztéről. A horvát politikus rövid beszédében az államfői testüHorvát gárdisták temetése Eszéken let puccsista szerb blokkját erőszakos hatalomátvétellel vádolta. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár Jugoszláviában tárgyaló különmegbízottja csütörtökön Zágrábból visszatért Belgrádba. Horvát források szerint zágrábi és eszéki látogatása után Vance meglehetősen pesszimistának tűnt a tűzszünet megteremtését és így a békefenntartó erők Jugoszláivába küldését illetően. - Komoly problémák vannak a tűzszüneti egyezmény létrehozásával. A békefenntartó erők addig nem fognak Jugoszláviába érkezni, amíg meg nem teremtik az általános és teljes tűzszünetet - idézte a magát megnevezni nem óhajtó horvát forrás a volt amerikai külügyminisztert. A Reuter brit hírügynökségnek nyilatkozó horvát illetékes kijelentette, hogy véleménye szerint nem fognak kéksisakos katonákat Jugoszláviába küldeni. Cyrus Vance Graz érintésével utazott Zágrábból Belgrádba. Az osztrák város repülőterén adott rövid nyilatkozatában megemlítette, hogy rendkívül komoly ellentétek vannak a jugoszláv szövetségi hadsereg egységeinek Zágrábból történő kivonásának kérdésében: a katonák kivonását leállították, de a tárgyalások nem szakadtak meg. Osztrák elismerés Szlovénia és Horvátország osztrák elismerése gyakorlatilag eldöntött kérdés, s a kormány nagy valószínűséggel keddi ülésén már megvitatja, talán meg is szavazza a formális határozatot. Alois Mock osztrák külügyminiszter csütörtöki bécsi sajtóértekezletén lényegében ezt fogalmazta meg. A kormány döntésének előfeltétele, hogy a parlament megfelelő határozatot hozzon. Ennek elősegítésére a csütörtöki ülésén a négy parlamenti párt megfelelő indítványt terjesztett elő, felszólítva a kormányt, hogy bizonyos feltételek megléte esetén ismerje el haladéktalanul Szlovéniát és Horvátországot.