Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

t PÉNTEK, 1991. DEC. 6. BELPOLITIKA 3 Az Antali-indítvány sorban áll Az Alkotmánybíróság a törvény és az ügyrend szerint jár el Antall József indítványában. A törvényi rendelkezések szerint a testület nem köteles soron kívül tárgyalni az Alkotmánybírósághoz a hét elején érkezett miniszterelnöki indítványt - közölte Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. A főtitkár elmondta: az indítványban feltett kérdés a köztársasági elnöknek a kormány kinevezési javaslataival kapcsolatos eljárása határidejére vonatkozik. Az alkotmány a köztársasági elnöknek a kinevezési jog gyakorlására nem határoz meg határidőt. A költségvetési bizottság több mint háromórás, feszültségekkel terhes vita után - 14 igen, 6 nem és 4 tartózkodás mellett alkalmasnak találta Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi minisztert arra, hogy betöltse a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját. A gazdasági folyamatok szeptember és október hónapban az előzetes várakozásnak megfelelően alakultak, az ország fizetési mérlege továbbra is kedvező - állapítja meg a Pénzügyminisztérium jelentése. A dokumentumból kiderül: a magyar kivitel 17 százalékkal nőtt, míg az import 55 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának adatait. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az export 31, az import 84 százalékkal több a tavalyinál. A Társadalombiztosítási Alap hiánya szeptember végére 7,2 milliárd forintra nőtt, ami 1,4 milliárddal haladja meg az augusztusi hiányt. A TB kintlevőségei egy hónap alatt 2,8 milliárd forinttal nőttek, s így szeptember végére elérték a 46,6 milliárd forintot. December l-jétől lényegében bárki foglalkozhat pénzváltással - derül ki a most megjelenő kormányrendeletből. Az ehhez szükséges engedélyt a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes igazgatóságai adják ki, ha a kérelmező legalább két nyelvet alapfokon ismer és rendelkezik megfelelő szakmai - devizapénztárosi és ügyintézői - képesítéssel. Gazdag ország, tele borúlátó magyarral Inkubátorba teszik a vállalkozókat Hogy mi is az a Progress Alapítvány? Megtudhatták volna az érdeklődők, ha tegnap, csütörtökön délután elmennek Újszegedre,a szervezési és szolgáltató központba, és meghallgatják a Csongrád megyei Vállalkozói Központ tájékoztatóját. Az az igazság, kevesen vették a fáradságot. Az előzményekről röviden anynyit, hogy 1990 decemberében az EGK és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megállapodást írt alá arról, hogyan támogassák a jövőben a hazai kis- és középvállalkozásokat. Kapóra jött a PHÁRE-program keretében Ma gyarországra áramló közel 100 millió ECU-s támogatás, amiből szintén 21-et szántak a vállalkozások megsegítésére. Ezt követően - már idén év elején - az MVA pályázatot hirdetett a regionális vállalkozói központok országos hálózatának kialakítására. Noha Csongrád megye is megpróbálkozott - pályázatot adott be közel férkőzni a központi pénzekhez, nem járt szerencsével. Hat régió megkapta a támogatást, a Dél-Alföld azonban a hetedik helyre szorult. A szervezők - főleg a MTESZ és az agrártudományi egyesület azonban nem adták föl. Ha már az előző út nem volt járható, alapítvánnyal próbálkoztak. Ennek neve Progress, az induló vagyont, a 4 millió 460 ezer forintot pedig a kilencek adták össze: a MTESZ, az agrártudományi egyesület, a Csongrád megyei és a szegedi önkormányzat, a helyi agrárkamara, az Agrober, a Top Trade Kft., az élelmiszeripari főiskola, valamint a Mezőbank. (Ez utóbbi szegedi igazgatója, Ördöghné dr. Kotogány Ilona az alapítvány kuratóriumának elnöke, Nagy András pedig a létrehozott Csongrád megyei Vállalkozói Központ vezetője.) Az alapítványról röviden annyit, hogy nem pénzt ad a vállalkozóknak, hanem menedzseli őket, például azzal, hogy üzleti terveket készít el számukra bizonyos pénzforrások megszerzéséhez. Ez az az inkubátor - helye a technika háza -, amely éretté teszi a kezdőket a gazdasági környezet elviselésére. A megyébe máris nyugati szakemberek érkeztek, akik felmérik a régió gazdaságának helyzetét, majd üzleti terveket készítenek és pénzforrásokat „hajtanak föl". A tegnapi beszélgetésen itt volt a finn Tamperéből lan Bergström az eltelt pár hét alatt Csongrád megyei szakértővé képezve ki magát. Negyven vállalkozóval beszélgetett eddig személyesen, saját szabadsága terhére. Azt állította, ritka gazdag ország Magyarország, de ritka pesszimista állampolgárok lakják. Probléma az is, hogy mindenki a termelésre koncentrál, ahelyett, hogy elóbb a martketingen gondolkodna. Saját üzleti tervét február végére készíti el, s állította: 10 millió forintnyi összeg áll ugrásra készen Finnországban a Csongrád megyeiek támogatására (a testvérváros Turkutól, Tamperétől, a finn ipari minisztériumtól). Jelezte, hogy a tulajdonviszonyok rendezetlensége még nagyon sok problémát okozhat a külföldi befektetők számára! Hasonló jelenségekre hívta föl a figyelmet Annabellc Jackson is, aki Angliából érkezett a Progress Alapítvány meghívására. FEKETE KLÁRA Oda a vagyon, de az üzem újra indul Elkelt a Tomafruct A térségben termelt paradicsom és gyümölcs egy részének feldolgozására Bordányban megépített üzem eddig még nem tudta megmutatni, hogy mire lenne képes. A Tomafruct Kft.-ben érdekelt tulajdonosok, a környékbei szakszövetkezetek, és takarékszövetkezetek számára balul sikerült vállalkozás várhatóan új tulajdonos kezébe kerül. Már az indulás évében jelentkeztek a piaci és minőségi problémák, s bentragadtak az akkor gyártott tételek. Az idén már nem is működött a feldolgozó, miközben a fizetnivalók egyre szaporodtak. A csődbe jutott cég elhúzódó szanálási eljárásának tegnap, csütörtöki nyilvános értékesítési fordulójában végre sikerült elmozdulni a holtpontról. Az egyelőre magát megnevezni nem kívánó egyik pályázó 48 millió forintért vette meg az üzemet. Emellett kötelezettséget vállalt a 3,5 év alatt kifizetendő, összesen közel 3,5 millió márka lízingdíj törlesztésére. Ebből következően a profilba illő további működtetésben érdekelt új tulajdonos képviselője a még ottlévó dolgozók foglalkoztatására is ígéretet tett. Remélhetően elhárult annak akadálya, hogy a környékbeli termelőkkel mielőbb megkössék a jövő évi alapanyag termeltetési szerződéseket. A november közepén a Szanáló Szervezet Székházában megtartott hasonló összejövetelen 6 pályázatot értékeltek, melyből csak egy közelítette meg a kiírás feltételeit. A határidón belül megtett módosítást követően hívták össze újból az érdekelteket. Most egy németül beszélő úr és a nyertes szőke hölgy licitált érdemben egymással. Az ajánlati 35-ból így lett 48 millió forint a vételár. A tényleges szerződéskötés egy héten belül esedékes. A pontos számadatok nehezen hozzáférhetők, de jó közelítéssel a 48 milliós vételárral és a 80-100 milló forintra taksálható késztennék értékkel szemben a hitelezők és tulajdonosok követelése több mint 300 millió forint. Ebből kiolvasható, hogy az érdekeltek egyenként is több tízmilliós veszteséggel számolhatnak. Egyértelmű hogy a Tomafructba befektető (volt) tulajdonosok 82 millió forintja is elpárolgott. E rosszul sikerült vállalkozásuk többüket a csődhelyzet közelébe sodorta. A fájó kudarc után egyedül az jelenthet biztatást, hogy. ha veszett is a vagyon, legalább megteremtődött az újra indulás lehetősége. Erre a feldolgozó kapacitásra továbbra is nagy szüksége van az itteni termelőknek, még ha a tulajdon ki is csúszott a kezükből. T. Sz.l. KÖZÉ MA MEGBESZÉLÉST tartanak délelőtt 10 órakor a városháza 102-es termében azon szervezetek részére, akik a jótékony célú karácsonyi ajándékozási akcióban részt kívánnak venni. A KERESZTENYDEMOKRATA NÉPPÁRT Szeged városi szervezetének gazdaságpolitikai szakbizottsága 16 órai kezdettel az Eszperantó utca 1. szám alatti székházában ankétot rendez a Gazdasági fellendülés lehetőségei címmel az intézmények, szervezetek gazdasági vezetői és gazdaságpolitika iránt érdeklődők részére. Vitaindító előadást tart dr. Szakolczai György, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szaktanácsadója. PÁLOS LÁSZLÓ, a Magyar Legitimista Párt vezetője tart előadást Demokrácia az alkotmányos monarchiában címmel a Független Kisgazdapárt Szeged, Kereszttöltés utca 13. szám alatti székházában, 17 órakor. DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogadóórát tart 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Csanyteleken, 16-17 óráig Tömörkényen a község, illetve városházákon. MÓRAHALMON, a Szocialista Párt székházában, 17 órakor aktuális belpolitikai kérdésekről tart előadást Szabó Lajos Mátyás, az MSZP budapesti elnöke. HOLNAP DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15—16 óráig Bakson tart fogadóórát a város-, illetve községházákon. Honvédelmi költségvetés '92 Hogyan lehet a legésszerűbben felhasználni azt az 59 650 milliárd forintot, amely a tervek szerint a jövő évben a honvédelem rendelkezésére áll - erről zárt ülésen tárgyalt az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága csütörtökön. Az MTI érdeklődésére Póda Jenő, a bizottság titkára elmondta: az ülésen meghallgatták az illetékes katonai vezetőket: miként érinti az egyes fegyvernemeket, hogy a tárca által szükségesnek tartott 67 milliárd forintnál 7 milliárddal kevesebb került be a jövő évi költségvetési törvénytervezetbe. Annyi bizonyos, hogy a hadra foghatóság 1992-ben sem kerülhet veszélybe, ugyanakkor a hivatásos és a sorkatonák életkörülményei várhatóan romlani fognak. Egyes területeken a műszaki színvonal megtartására sem lesz elegendő pénz. Mint a titkár hangsúlyozta: nem arról folyt a vita, hogy sok, vagy kevés a költségvetés, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló pénzt miként lehet a leghatékonyabban felhasználni. A tervezet egyébként nem tartalmazza a déli határszakaszon kialakult feszült helyzet miatti többletkiadásokat, amelyek havonta mintegy 200 millió forintot tesznek ki. Ezért, ha elhúzódik a válság, akkor várhatóan év közben kell majd újabb összeget igényelni a költségvetés tartalékalapjából. A bizottság 12 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a honvédelmet érintő költségvetési fejezetet. Gyásznap Salgótarjánban Gyásznap lesz Salgótarjánban vasárnap az 1956. december 8-ai gyilkos sortűz áldozatainak emlékére. Azon a napon a megyeháza előtti téren békésen tüntető, fegyvertelen tömegre zúdított golyózápornak több mint 130-an estek áldozatul. A fekete és nemzetiszín zászlókkal fellobogózott városban előbb ünnepi emlékmisét tartanak, majd a gyászolók a városházától a sortűz színhelyére vonulnak. Érdekegyeztetés a csúcson Ultimátum után Pénteken, tehát a szakszervezetek „ultimátumában" megjelölt határnapon, magas szintű érdekegyeztető tárgyalások kezdődnek a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalók szervezetei között. Az viszont már eltérés az MSZOSZ követelésétói - s nemcsak írásmód tekintetében -, hogy az érdekegyeztetés színtere a (nagybetűs) Érdekegyeztető Tanács ülése lesz. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés vezetői az elmúlt hetekben több ízben megfogalmazták problémáikat, de az általuk csupán általánosságban körvonalazott „új érdekegyeztetési mechanizmus" olyan követelésnek bizonyult, amelytől aztán szakszervezeti partnereik és a kormány viszonylag könnyen el tudták téríteni őket. A lényeg azonban az volt, hogy - ha az utolsó pillanatban is -, de meginduljanak a tárgyalások a legalapvetőbb gazdasági és szociális kérdésekről. Ez az, amit szeptember óta ismételten szorgalmaztak a vagyonügyekben amúgy egymással szemben álló szakszervezetek, s amire két hónapon át nem kaptak választ... Az Érdekegyeztető Tanács meddő szakértői vitái után a kormány megtehette, hogy a munkavállalók véleményét figyelmen kívül hagyva terjessze a Parlament elé például a Munka törvénykönyvének a szakszervezeti jogokat megnyirbáló módosítását. Ugyanilyen magabiztosan járhatott el a munkanélküli járadék csökkentésével. Másfelől viszont a kormánynak nyilvánvalóan nem érdeke, hogy egy - esetleg kezelhetetlenné váló - konfliktusban találja magát a szakszervezetekkel. Ezzel magyarázható, hogy az MSZOSZ két héttel ezelőtti, rendkívüli kongresszusa előtt egy nappal a kormány hivatalos állásfoglalásban fejezte ki készségét, hogy „a szakszervezetek kezdeményezését elfogadva" tárgyalásokat kezdjenek egy átfogó gazdasági és szociális megállapodásról. Gesztus volt Nagy Sándorék irányában, hogy a kongresszuson a munkaügyi miniszter mellett megjelent a belügyminiszter is, aki azon a napon a külföldön tartózkodó kormányfőt helyettesítette. Ezzel szemben a helyzet éleződésére utaltak más tények. A szakszervezeti kongresszus megfogalmazta a maga ultimátumát, Schamschula György munkaügyi államtitkár pedig azzal válaszolt, hogy „a kormány ultimátumra nem tárgyal, a parlamenti demokráciát illegális lépésekkel támadó MSZOSZ nem lehet partner." Csak bonyolította a helyzetet a sztrájkfenyegetéseket felelőtlennek minősítő Liga-állásfoglalás. Csütörtök estére ismét változott a kép. A kormányülés után ugyanis bejelentették, hogy a kabinet kész a tárgyalásokra. Antall József miniszterelnök, a megegyezési készség jeleként a .Jcemény vonalat" képviselő Schamschula György helyett Kupa Mihály pénz ügyminisztert delegálta az Érdekegyeztető Tanács ma kezdődő ülésére. Megállapodás született a december 6-7-i rendkívüli tárgyalásokról, s összeállították a megbeszélések gazdasági-szociális témacsomagját. Kedden a hét szakszervezeti tömörülés éjszakába nyúló vitában egyeztette véleményét a napirendi kérdésekről, s ugyanezt tette saját ülésén a kormány. E pillanatban mind a kormány, mind a szakszervezetek a megegyezés szükségességét hangsúlyozzák, de ez nem lesz egyszerű. Kérdéses ugyanis, hogy miután beterjesztették az adó- és költségvetési törvényjavaslatokat, hogyan vehetők egyáltalán figyelembe a szakszervezeti követelések: például az, hogy jövőre őrizzék meg a reálbért, hogy januártól 9700 forintban állapítsák meg a minimaibért, hogy egy kezdő szakmunkás minimális bére ne legyen kevesebb 12 100, egy kezdő diplomásé 14 000 forintnál, vagy hogy 120 ezer forintig legyen adómentes a jövedelem . A szakszervezetek továbbra is elutasítják, hogy a kormány a munkaadókra és a (még) munkával rendelkezőkre akarja hárítani a munkanélküliek ellátásának finanszírozását. A közvetlen, szinte napi jellegű teendők mellett a péntek-szombati érdekegyeztetés napirendjén olyan hosszú távú kérdések is szerepelnek, mint a gazdasági struktúra átalakítása, vagy a munkahelyteremtő programok kidolgozása és beindítása. A szakszervezetek garanciát követelnek arra is, hogy ha az Érdekegyeztető Tanácsban valamiről megállapodnak, akkor a kormány hathatósan képviselje a megállapodást a koalíciós pártok parlamenti állásfoglalásaiban és szavazataiban is. Az elmúlt hónapokban ugyanis nem egyszer előfordult ennek ellenkezője. A megállapodás szerinti törvényjavaslatot - a kormány csendes asszisztenciája mellett - valamelyik kormánypárti képviselőnek (az eredeti kormányállásponthoz közel álló) mósodító javaslata „fúrta meg".. HAJDÚ ANDRÁS Ülésezett a Világkiállítási Iroda Végső döntés csak februárban Párizsban ülésezett csütörtökön a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának végrehajtó bizottsága: az ülés napirendjén szerepelt egybek között a budapesti világkiállítás megrendezésének kérdése is. Kádár Béla külgazdasági miniszter expozéjában kiemelte, hogy a világkiállítás megrendezése szempontjából a korábban kialakult helyzethez viszonyítva új elemeket jelent - a parlamenti többség támogatásán túlmenően - a kormány és a budpesti önkormányzat között kialakuló jó együttműködési szellem, az érdekképviseleti szervek egyöntetű támogatása és az Expo megrendezéséért vállalt kormányzati felelősség megjelenítése. A magyar kormány nevében arra kérte a végrehajtó bizottságot, hogy az Iroda december 12-i, sevillai közgyűlésén a magyar fél által vállalt feltételek mellett támogassa a magyar kormány kérését az Expo megrendezésére. Kristóf László a fővárosi önkormányzat képviseletében szintén egyértelműen utalt arra. hogy a törvénynek a módosítások után történő meghozatalát követően a főváros tudomásul veszi az ebből következőket. Kifejezte törekvését az együttműködésre, valamint a főváros egészének alkalmassá tételére, az Expo megfelelő színvonalú megrendezése és a látogatók fogadása érdekében. A végrehajtó bizottság zárt ülésén értékelte a helyzetet, majd 12 tagjának többségi szavazata alapján úgy döntött, arra kér felhatalmazást a december 12-i közgyűléstől, hogy saját hatáskörben, februárban rendkívüli ülésen hozhasson végső döntést. Ezt a határozatot azzal indokolták, hogy a delegátusok többsége nem tudta a terjedelmes magyar tervezetet megfelelő mélységben tanulmányozni, illetve az Országgyűlés döntése óta eltelt 40 óra alatt kialakult helyzetet megfelelően értékelni.