Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

4 DM MAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. DEC. 24. 4yi£T££ TETET W^w. Jl yb^KtL, : •C-J CrtS LÍIYxtXr erc & •ftfr. JOtT, ^ Si€K€TETer/ Arii. ^ Síc*.erer lGivk £ ÁJ 4vJ 7 .A - Ön lelkipásztor és pszichológus egy személyben, nem véletlen hál, hogy önnek teszem föl a kérdést: élhet egyáltalán az ember valamiféle hit nélkül? - Nem tudok elképzelni olyan embert, aki normális, és nem hisz. A hitnek vannak persze különböző fokozatai, ezt a témát több filozófus, pszichológus is tanulmányozta. Megállapították: minden ember keresztül megy bizonyos fejlődési szakaszon. A századfordulón rájöttek: a tinédzser korban mindenki háromszor érez különösen intenzív vonzódást a kifejezett hit iránt. Tizenkettő, 16 és 18 éves korban. - Gondolom, a lányok hajlamosabbak erre, nyitottabbak a vallás befogadására is, hiszen „érzelmesebbek", minta fiúk. - Valóban, létezik olyan vélemény, hogy a nők vallásosabbak. Bebizonyosodott, hogy mi áll emögött. A háromas indíttatás közül az első és az utolsó igen intenzív a lányoknál, a középső enyhébb. Ok 12 és 18 éves korukban teszik föl maguknak a legmélyebb kérdéseket, akkor keresik az élet értelmét, keresik önmagukat, a kapcsolatokat másokkal, hiszen ez nőiességük ébredezésének időszaka. A fiúkat viszont fiatal korban két enyhe hatás éri egymás után, és ezeket követi egyetlen intenzív lökés. Megeshet, hogy a két korai, gyönge érdeklődés elfojtásossá vált 18 éves korra, az akkor jelentkező erőteljes lökés esetleg már nem képes felülkerekedni rajtuk. Ezért tűnik úgy, hogy talán kevesebb a vallásos férfi, mint a nő. - Ez talán összefüggésben van azzal, hogy a fiúk későbben érnek, mint a lányok, ezért ez a fáziseltolódás... - Valószínű, a lányok az első, korai, erős indíttatást - 12 évesen - akkor kapják, amikor még nagyon tiszták, ártatlanok, és kicsi bennük a jóval szembeni ellenállás. - Ismerek embereket, akik fölnőtt, sőt idősebb korban is vacillálnak a hit és hitetlenség között. - A fcjlődéspszichológia által middle life-nak nevezett, 40-45 éves korban ismét a nagy sorskérdések felé fordul az érdeklődés, ismét elgondolkozik az ember azon: mi végre van a világon, mi az élet értelme. A válaszokat keresve óhatatlanul elérkezik a vallásossághoz. Mondhatjuk úgy is: ez az Úr utolsó próbálkozása az emberrel. - EJáig a hitről beszéltünk - amely persze tág fogalom -, de aligha választható el a vallásosságtól. A nemzetközi statisztika, a Gallup fölmérése szerint a; emberek 94 százaléka vallásos. Mit értünk vallásosságon? - Ez ahány ember, annyiféle lehet. Ismérveit mégis megkísérlem három nagy fő csoportba beszorítani. Az első: egy abszolút hatalom elfogadása. Ezt az alapvető követelményt kopírozta a marxizmus is, amikor az ember fölötti hatalom, a párt érdekében milliókat áldoztak föl. - A forma azonos, a tartalom hamis, az eredmény: pusztító... Mi a második jellegzetessége a vallásosságnak! - A szertartásosság. Elsivárosodott életünkben / „Ópium a népnek"? Beszélgetés hitről} vallásról, és mindezek pótlékairól kevés szó esik arról, milyen pótolhatatlan, elemi szükséglete ez az emberi létnek. Enélkül nem lehet élni. Gondolja csak cl, milyen összetartó, lélekmelegítő, hitet sugárzó ereje van már annak is, ha a háziasszony nemcsak odalöki az ételt övéi vagy vendégei elé, hanem szépen megterít, virágot tesz az asztalra. A szertartás fontosságát is fölismerte a marxizmus, gondoljon csak a május l-jei parádékra, a kínaiak pompázatos virágdíszes fölvonulásaira, vagy csak akár a hazai névadó ünnepségekre. Ezek a szertartások mind az eredeti tartalmától megfosztott hit pótlékai voltak, az elfajított vallásosság megnyilvánulásai. - És a harmadik ismérv? - Minden vallásnak szüksége van értékrendszerre. Az erkölcsi szabályozás alapvető követelménye az emberi létnek. Bármilyen világnézetűek is vagyunk, szükségünk van valamilyen normára. Minden hitre jellemző valamilyen értékrendszer: a marxizmusé agresszív, embertelen formában jelentkezett, elég, ha csak a tanrendszerére gondol. - Az embernek vele FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ némi pluszt jelent, ha valaki igényli az imát, de csak, ha bajban van, ha menekülni akar. - Freud szerint a hit az emberiség kényszerneurózisa. - Az elmúlt évtizedekben gyakran idézték ezt a vallás, az egyházak lejáratására, miként Marxot, aki azt mondta, a vallás ópium a népnek. Feltételezem, Freudnál sem betegséget jelent a neurózis, hiszen ő a művészetet, az emberi kultúrát is neurózisos jelenségnek tartotta, és az ópiumról is tudni kell, csillapítja a szenvedő ember fájdalmát. Ez a két gondolkodó is a felületes vallásosságról beszélt. - Van, aki lelke mélyén vallásos, de megesik, hogy ezt magának se vallja be. - Ez a tipikus elfojtott vallásosság, amelynek nálunk főként a hivatalos tiltás volt az oka. Van, aki úgy fojtja el ezt az érzést. Dr. Teleki Bélát a templomba járó hívőknek aligha kell bemutatnunk, s bizonyára sokan vannak, akik családi gondjaikra, neveléssel kapcsolatos kérdéseikre feleletet az ő könyveiben hogy nem törődik vele leltek. A jezsuita szerzetes Budapesten doktorált Van. aki szinte kérkedik gyakorlati teológiából, New Yorkban Ph. I). fokozatot szerzett a családi közösségekről szóló szakdolgozatával, posztdoktori tanulmányait pedig Torontóban végezte. A szegedi papi szeminárium tanárával azzal, hogy hitetlen, mindig erről beszél, mintegy kompenzálva a belső kétségeit. A vallás elfojtása pszichikai zavarokat is okoz. A született igénye a hit, ez arró1 beszélgettem, milyen pszichés hatása, éltető iogotcrápia atyja. Franki az azonban bizonyára kibenkiben különböző mélységű lehet, sőt változhat egyetlen személy egyes életsza- MMRMM9M9MMBMHMMSHMÍ kaszaiban is. - Gordon Allport, az emberi személyiség legjobb kutatója foglalkozott a személyiség vallásos dimenziójával is. Szerinte a legelemibb fokozat a felszínes hit, amely sokféleképpen megjelenhet. Például, ha azért vonz a templom, mert igénylem az orgonaszót, vagy a gyerekemet azért csak megkereszteltetem, hisz őseim is ezt tették. Az már ereje van a hitnek az ember életéhen. Különösen napjainkban, amikor olyannyira áhítjuk a rendet, a csendet, a megnyugvást. életcél megkeresésével próbál gyógyítani, ennek alapja pedig a vallásosság. Jung pedig egy 40 éven fölüli, idegösszeroppanásos beteget csak vallásos elemek fölmutatásával tudott meggyógyítani. - Amikor innen, az elfojtott vallásosság földjéről Amerikába, Texasba érkeztem, az aktív hétköznapokon is érzékelhető hitélet láttán fogtam föl: mi is az, szabad világban élni. Rengeteg segítőkész, önzetlenül jó emberrel találkoztam. Ott érzékeltem, miféle összetartó ereje, közösségformáló szerepe van a hitnek. - Az érett, bensőséges vallásosság belső dinamizmust, energiát ad az embernek. Az a tény, hogy hiszem „Isten bennem van, Isten-képű vagyok" csodálatos erőforrás. Áthatja a hívó egész énjét, értelmi, érzelmi tevékenységében, ösztönvilágának kezelésében jelen van, pozitív irányba tereli az életet. - Van-e, ami iránt jobban sóvárog az ember manapság, mint ez? Napjaink Magyarországán szinte elemi erővel tört föl az igény a hitre: rég nem látott érdeklődéssel fordulnak tömegek valami természetfeletti felé, és akit keresnek, az nemcsak Isten. - A különböző szekták, a parapszichikai jelenségek iránti fokozott érdeklődés mind hitbeli jelenség és következménye a természetes emberi igény többévtizedes erőszaka elfojtásának. Az elemi, velünk született adottságok igyekeznek a felszínre törni, elnyomni őket nem lehet. A pszichológiában ezt gumijelenségnek nevezik. Ha egy alapvető igényt, mint a labdát, nagy erővel leszorítanak, majd hirtelen elengedik, óriásit fog pattanni, de kiszámíthatatlan, hogy merre. - Vannak ennek veszélyei? - Zavart idéz elő. Az ember keres valamit, de nem tudja, merre tapogatózzon. A történelmi, bensőséges vallásoktól, ahol az időtálló értékek vannak, elidegenítette az előző rendszer, a bizalom visszaszerzéséhez pedig idő kell. - Itt vannak viszont a tudatalattiba, a transzcendentális világba vezető gyógyítók, akiktől szintén megnyugvást, erőt és csöndet várnak ebben a zajos világban az emberek. Mi az ön véleménye erről? - A meditáció célja is az élet értelmének a keresése, a befelé fordulás. A szakember olyan tudatalatti erőket szabadít föl, amelyek hasznára válhatnak az egyénnek. Mivel azonban ő maga nem lesz képes kontrollálni ezeket az energiákat, avatatlanok visszaélhetnek vele. Olyannyira, hogy az illető később orvosi kezelésre szorul. Az agykontrollt például jónak találom úgy. ahogy Silva alkalmazza. Miután azonban ő elutazott Magyarországról, nem éppen szakavatott követői „jóvoltából" három-ncgy ember idegösszeroppanással intézetbe került... - Mi hát a teendő ebben a hit útvesztőiben tévelygő országban ? - Mindenek előtt el kell fogadnunk a tudományos tényt: a hit és a vallás az egyetemes, a kollektív tudatalattiban gyökerezik. Tehát bennünk van. De hogy abból mi fejlődik ki, az a ráhatástól, a neveltetéstől függ. Lehet elfojtani, tönkretenni, de lehet fejleszteni, megtölteni merész dolgokkal, féltudománnyal és tiszta tudománnyal is. A történelmi, bensőséges vallás abszolút erőforrás, szebbé teszi az életet, megmutatja a lét célját és értelmét. - Köszönöm a beszélgetést. CHIKÁN ÁGNES