Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. DEC. 2. A HÉT ENSZ békefenntartó erők - kéksisakosuk - varasával telt el a hét, nemcsak Jugoszláviában, hanem Európa minden érdekeit országában is. A kiküldésből, illetve a döntésből semmi nem lett, és annak ellenére, hogy az Európai Közösség tagállamai egyetértettek a sürgős lépéssel, a hét nem hozott lényegi változást ebben az ügyben. Politikai csődje mellett gazdasági csőd is fenyegeti Jugoszláviát: egy csütörtöki hír szerint a mezőgazdasági munkák mindössze 20 százalékát sikerült elvégezni. (Kék sisakban) A várakozás nem telt passzívan Európában. Miután a hadban álló köztársaságok egyetértettek a kiküldéssel, már csak azt kellett tisztázni, hogy az ENSZ-csapatok hol foglalják cl helyüket: a régi köztársasági határokon, illetve a szerbek által elfoglalt területek határain. A tárgyalások nagyjából ezen a kérdésen feneklettek meg, Európában azonban több ország állást foglalt a rendfenntartó erők ügyében. Hajlandó lenne részt venni ezekben Olaszország, Románia, és ilyen értelmű nyilatkozatot tett Douglas Hurd brit külügyminiszter is. Magyarország állásfoglalása után, mely szerint nem volna szerencsés, ha magyar katonák is szerepelnének az ENSZ-erókben, a semleges Ausztria és a részvételt alkotmányával összeegyeztethetetlennek tartó Németország is jelezte, nem kíván kéksisakot húzni. (Jugoszlávia - papíron) Közigazgatásilag Jugoszlávia nem létezik már, politikailag azonban valamiképpen kezelni kell a válságot, ezért tartják a nyugat-európai országok kívánatosnak, hogy a végső megegyezésig egy olyan státus maradjon meg, amely tárgyalóképes a válságkezelő fórumokon. A státus jelen esetben egyetlen ember: Ante Markovié szövetségi miniszterelnök, aki minden támadás dacára, hivatalában maradt. Markovié megbuktatására ezen a héten a szerb politikusok és a csonka államelnökség többször megkísérelték legalizálni a szövetségi miniszterelnöki tisztség eltörlését, illetve helyettesítését egy szerb tartományi miniszterelnöki poszttal. Markovié ellenállt, és maga mellett tudhatta az Egyesült Államok állásfoglalását is, mely szerdán kimondta, hogy amennyiben a szövetségi miniszterelnököt eltávolítják hivatalából, azt puccsnak fogják fel. és az Egyesült Államok haladéktalanul visszahívja nagykövetét Belgrádból. A fenyegetés hatásos volt: többszöri államclnökségi összejövetelen sem sikerült a kormányfőt megbuktatni. (Szovjet puccsjóslatok) A Szovjetunióban valószínűleg még decemberben újabb puccskísérlet zajlik le - a prognózissal a Berlinben megjelenő Kurier am Sonntag állt elő, csatlakozva a német, de a szovjet sajtóban is sorozatosan felbukkanó jóslatokhoz. A berlini lap Viktor Ivanyenko volt KGB-lábornokra hivatkozik, akit az orosz belbiztonsági ügynökség vezetőjeként mutat be. Ivanyenko szerint „decemberben felkelés tör ki, a nagyüzemekben már szervezik a sztrájk- és munkásbizottságokat - a tél beálltáig olyan szervezettségi fokot érhetnek el, hogy akár a teljes halaimat is maguknak követelhetik. A lap a belső fizetési nehézségekre, a tervezett árfelszabadításra, és a hadseregben terjedő nyugtalanságra utal a KGB-tábornok véleményének közreadásakor. PANEK JÓZSEF Közösségi csúcs előtt Európa MMMMMMMN Az Európai Közösség országai gazdasági és pénzügyminisztereinek hosszú tanácskozásával tegnap Hágában megkezdődött a december 9-10-i maastrichti csúcsértekezlet - a tervezett gazdasági és pénzügyi, illetve politikai unió - előkészítésének finise. A pénzügyminisztereknek arról kell dönteniük, hogy minden tagállam számára megadják-e a kívülmaradás lehetőségét, vagy ezt a lehetőséget csak London számára biztosítják, mivel különben nem írja alá a szerződést. Hétfőn a külügyminiszterek is összeülnek ' Brüsszelben. Napirendjükön szerepelnek a politikai unió nyitott kérdései, és dönteniük kell arról is, hogy Nagy-Britannia csatlakozásának érdekében feladják-e az unió „föderatív" céljait. A külügyminiszterek Jugoszláviáról is tárgyalnak: arról döntenek, hogy a polgárháborúba süllyedt ország egészével szemben foganatosított büntető intézkedések után milyen pozitív intézkedéseket hozzanak a békerendezgp érdekében együttműködő köztársaságok javára, illetve milyen szerepet vállaljanak a közösségi országok az ENSZ által kiküldendő békefenntartó erőkben. Közös nyilatkozat aláírásával fejeződött be a magyar, a lengyel, valamint a cseh és szlovák honvédelmi tárcák hivatalos tanácskozása. A nyilatkozatban rögzítették: a három ország szorosan együttműködik politikai, katonai és szociális ügyekben. Megegyeztek arról is, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a személyi állomány vezetéséről, a katonai képzés továbbfejlesztéséről. A küldöttségek vezetőit fogadta Für Lajos honvédelmi miniszter is. Az új elnök: Ausztria A Hexagonale nem „kiszorítósdi" Gianni de Michelis olasz külügyminiszter elnökletével Jeszenszky Géza magyar, Alois Mock osztrák, Krzysztoj Skubiszewski lengyel külügyminiszter és a csehszlovák külügyminiszter-helyettes azért ült össze, hogy megvizsgálja a jugoszláv válság következményeit a közép-európai regionális együttműködésre. A Hexagonale országai nem kívántak elébe vágni a hágai konferencia, az EK és az ENSZ erőfeszítéseinek, s egyetértettek abban, hogy a szervezet igazodik majd ahhoz az elrendezéshez, ami e fórumokon kialakulhat Jugoszláviát illetően. Mind az öt résztvevő A Hexagonale regionális együttműködés tudomásul vette, hogy Jugoszlávia nincs többé, és alkalmazkodik a kialakult helyzethez, de nem kirekeszteni akarja a széthulló országot, hanem segíteni a békés rendezést és kibontakozást. Az elnökséget azonban, amit július óta a belgrádi szövetségi kormánynak kellene betöltenie, januártól Ausztriára ruházzák át. - Ebben állapodott meg egymással az együttműködési szervezet öt tagországa szombaton Velencében megtartott rendkívüli ülésén, amelyet az olasz diplomácia készített elő. hangsúlyozta, hogy támogatja az ENSZ és Lord Carrington erőfeszítéseit, egyetért békefenntartó erők Jugoszláviába küldésével. Olaszország, mint az EK és a Nyugat-európai Unió tagja részt kíván venni ezekben az erőkben. Ezzel szemben Jeszenszky Géza megismételte a magyar álláspontot: „Szomszédos ország vagyunk és nagy számú magyar kisebbség él a Vajdaságban, így nem lenne szerencsés katonai részvételünk". Ugyanezt mondta Ausztria nevében Alois Mock is. De Michelis megerősítette, hogy az Európai Közösség december 18-án elismeri Szlovéniát és Horvátországot. Jeszenszky Géza azt mondta az ülés után a magyar újságíróknak, nem volt cél kizárni Jugoszláviát az együttműködésből, hanem az, hogy segítséget adjunk a békés rendezéshez. Jugoszlávia alapító tag a Hexagonaléban, amely nehezen létezne ennek az országnak a kiválásával. Rakéta a határ mellett Bács-Kiskun megyében - Gara és Bácsborsod községek között mezőgazdasági területen a magyarjugoszláv államhatártól 4,5 kilométerre pénteken délután, egy helyi lakos bejelentése alapján a bajai rendőrkapitányság járőre egy ez idáig nem azonosított, fel nem robbant rakétát talált a földbe becsapódva. Erről szombaton délután tájékoztatta a távirati iroda munkatársát Keleti György HM-szóvivő és Krisán Attila, a Határőrség szóvivőjének helyettese. Az MTI kérdésére a történekről elmondták: a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendőrség szakembereiből álló bizottság a helyszíni vizsgálatot megkezdte. A Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese szombat délután hivatalába kérette Jugoszlávia budapesti katonai attaséját, és tájékoztatta a történtekről. Iliescu beszéde a román nemzeti ünnepen Az ősiség kísértete Cotroceniben Az elnöki palotába erre az alkalomra meghívást kaptak a parlament képviselői, a kormány tagjai, politikai pártok vezetői, a vallási felekezetek, a tudományos és kulturális élet képviselői, valamint a Bukarestben akkreditált diplomaták. Ion Iliescu beszédében utalt arra, hogy Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918. december 1-jei gyulafehérvári gyűlést megelőzte Bcsszarábia. majd egy másik ősi román föld. Bukovina csatlakozása Romániához. Az államfő megemlítette azt is, hogy a Gyulafehérváron megvalósult egységet egyes erők dühödten elvitatták, állami egységét durva jogtaGyulafehérváron lezárult Románia megteremtésének folyamata, történelmileg jogos etnikai és természetes határai között, befejeződött valamennyi román terület egyesülése egy egységes nemzeti államban - jelentette ki Ion Iliescu államfő szombaton, Románia nemzeti ünnepének előestéjén a Cotroceni palotában tartott fogadásán. lanság révén mind 1940-ben, mind pedig később megcsonkították. (Az államfő ezzel Észak-Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolására, valamint Besszarábiának és Észak-Bukovinának a Szovjetunióhoz. való csatolására utalt.) A román elnök beszédében kitért arra is, hogy a Gyulafehérváron elhatározott egyesülést támogatták a szász és a sváb kisebbség képviselői is. Mint mondotta, a románok 1918-ban, mint ahogy most is, nagy figyelmet szenteltek a román földön élő nemzeti kisebbségeknek, a hozzájuk való viszonyuk mindig világos, meleg, megértő és a humanizmus szellemével összhangban álló volt. Iliescu beszédében párhuzamot vont 1918 és 1989 decembere között, méltatva a két dátumhoz kötődő események sorsfordító jelentőségét a román történelemben. A jelenről szólva a többi között hangsúlyozta, hogy az alkotmány elfogadásával az ország jelentős lépést tett a jogállam kiépítése felé: a hatalmi ágak elválasztása, a pluralizmus, a gyülekezési, a társulási és a szólásszabadság ma vitatathatatlan realitás Romániában - mondotta Iliescu. Az átmenet nehézségeiről szólva kijelentette: a változások rendkívüli gyorsasága felszámolta a régi gazdasági mechanizmust, a reform azonban még nem hozta meg gyümölcseit. A Nyugattól remélt gazdasági támogatás ugyanakkor túl sokáig várat magára - mondotta az államfő. Ma érkezik Carnogursky Újabb forduló Bős-Nagymaros ügyében A tárgyalásokkal kapcsolatban Király Miklós kormányfőtanácsos az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Mádl Ferenc tárca nélküli minisz- ^^^^^ ler - a magyar tárgyalódelegáció vezetője - a szakmaitudományos problémákkal foglalkozó közös bizottság létrehozásáról, a válaszra váró szakmai kérdések listájának összeállításáról kíván tárgyalni cseh-szlovák partnerével. Az előző, 1991 júliusi kormányközi tárgyaláson már felvetődött szakmai vizsgálatokkal foglalkozó közös bizottságot hoznak létre. Azóta a két ország parlamenti képviselői budapesti tárgyalásukon Hétfőn kezdi meg tárgyalásait Budapesten Jan Carnogursky szlovák kormányfő, aki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos magyar-cseh és szlovák kormányközi tárgyalások harmadik fordulóján a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság küldöttségét vezeti. ezt a feladatot a kormányok elé kitűzött célként rögzítették. A két ország közötti - a beruházásra vonatkozó - államközi szerződést tekintve, közös döntés vezethet a problémák európai szintű megoldásához. Ehhez azonban mélyreható szakmai-tudományos ismeretek szükségesek. A magyar, valamint a cseh és szlovák szakmai-tudományos testületek, intézmények az utóbbi időben erőfeszítéseket tettek a kellően fel nem tárt problémák tisztázására. A vitatott kérdések eldöntéséhez, a változatokkal kapcsolatos állásfoglaláshoz hatástanulmányok szükségesek. Ez feltételezi az érintett térség természeti-környezeti értékeinek feltárását, az eddigi magyar és cseh-szlovák vizsgálatok összesítését, a még hiányzó kutatások elvégzését. Ismereteket szükséges szerezni például az ivóvízkészletek mennyiségének és minőségének védelmével, az érintett térség biológiai és ökológiai állapotával, a közös Dunaszakasz természeti értékeihez illeszkedő hajózással összefüggő kérdésekről - mondotta a kormányfőtanácsos. Szabad György Pozsonyban Szombaton Pozsonyba érkezett Szabad György, a magyar Parlament elnöke, aki a 70 éves Alexander Dubcek tiszteletére rendezett ünnepségeken tartózkodik a szlovák fővárosban. Délben a pozsonyi magyar főkonzuli rezidencián munkaebéden találkozott Frantisek Mikloskóval, a szlovák parlament elnökével, akivel a két parlament együttműködésének további lehetőségeiről tárgyalt. Szabab György másfél órás városnéző sétát tett Pozsony történelmi óvárosában. Este a pozsonyi Várban a Dubcek tiszteletére rendezett ünnepi díszülésen vett részt, ahol az ünnepeltnek a magyar Parlament emlékérmét nyújtotta át. Utána a Dubcek tiszteletére rendezett ünnepi fogadáson jelent meg, ahol nem csak Csehszlovákia legfelső politikai reprezentánsai, de a környező országok parlamentjeinek elnökei is jelen voltak. • • i Üléseztek a „visegrádiak" A háromszög gazdasági csúcsa Varsóban találkozott szombaton a magyar, a lengyel és a csehszlovák külgazdasági kapcsolatok minisztere, hogy folytassák a munkát a krakkói csúcstalálkozón elhatározott együttműködés konkretizálására. Kádár Béla magyar miniszter a varsói magyar tudósítókkal találkozva elmondotta, hogy megállapodtak: június 30-áig kidolgozzák a háromoldalú gazdasági kapcsolatok új alapelveit, s gyorsított tempóban dolgoznak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok akadályainak lebontásán. Az Európai Gazdasági Közösséggel való megállapodással összhangban várhatólag mintegy 10 éves folyamat során jön létre a háromszögön belül és az EGK országaival a teljesen liberalizált kereskedelem. Mindhárom ország nemzetgazdasági érdeke a még meglévő adminisztratív akadályok lebontása - mondotta. Az általános alapelvek háromoldalú kidolgozása után kétoldalú megállapodások szabályozzák majd a részleteket. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a varsói tanácskozás egyik fontos eredményeként értékelte a három miniszter közös levelét az Európai Közösségekhez, amelyben kérik, hogy nyilatkozzanak, milyen mértékben és milyen feltételekkel kapcsolják be a három országot a Közösség által a Szovjetuniónak szánt segély nyújtásába. Ugyancsak jelentős, hogy a három ország kifejezte közös szubregionális érdekeltségét az Adriacsővezeték zavartalan működésében. Ezzel kapcsolatban a Közösséghez, valamint a horvát és a szerb kormányhoz fordulnak. Ez közvetlenül érinti a magyar és a csehszlovák gazdaság helyzetét, és a lengyelek támogatása e kérdésben szép példája a most kialakuló közép-európai szolidaritásnak mondotta Kádár Béla. A miniszter az újságírók kérdéseire válaszolva valótlannak, felelőtlennek és az országnak súlyos károkat okozónak minősítette a Magyar Hírlap azon hírét, amely szerint meg akarják szüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát. Légvédelmi szempontok A magyar légvédelem valóban korszerűsítésre szorul, de ez nem azt jelenti, hogy most nem képes a légtér biztosítására a vele összemérhető erőkkel Szemben - mondta az MTI-nek Keleti György honvédelmi szóvivő azzal a cikkel kapcsolatban, amely a londoni Financial Times-ban jelent meg. A lapban egy katonai szakértő úgy nyilatkozott: Magyarországnak légtere ellenőrzésére sincsenek eszközei, nemhogy megvédésére, mert a radarberendezéseket a kivonuló szovjet csapatok magukkal vitték. A szóvivő kifejtette: a londoni újság szakértője feltehetően a nyugati normákhoz hasonlította a magyar légvédelmet. Térségünk országaiban azonban nincsenek olyan korszerű repülőgépek, amelyek időbeni felderítésére, szükség esetén megsemmisítésére ne lenne képes a honi légvédelem.