Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

HÉTFŐ, 1991. DEC. 2. BELP0LITIKA3 Létkérdések az Alkotmánybíróság előtt Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésének napirendjén a következő ügyek, illetve kérdések szerepelnek: rendjénvaló-e, hogy az Alkotmánybíróság nem minden esetben visszamenőleges hatállyal semmisíti meg az alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseket? Alkotmányos-e, hogy az adótörvény szerint a nem fizető fél helyett társasház adótartozásánál a tulajdonostársaktól, közös vagyon esetében pedig minden tulajdonostól behajtható a nem rendezett követelés? Hátrányos helyzetet teremt-e a társadalombiztosítási törvény, amikor a nyugdíj újbóli megállapításakor kizárja annak a szolgálati időnek a beszámítását, amely alatt a nyugdíjas munkavállaló korlátozás nélkül megkapta a nyugdíjat. Kedden a teljes ülésen tovább folytatják az abortusz-jogszabályok alkotmányosságáról már több hónapja megkezdett vizsgálódásukat. Akár 500 milliárd forint is lehet az az állami vagyon, amely hosszú távon a magyar kincstár része lesz, azaz a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe kerül - hangsúlyozta Pénz András, a KVSZ igazgatója, a kincstári vagyonról tartott kétnapos nemzetközi konferencián. Mint elmondta, a jövő év folyamán az Országgyűlés elé kerül a kincstárról szóló törvényjavaslat. A miniszter a közoktatási tör-( vény előkészítését ahhoz az ál­lapothoz hasonlította, amikor is a viharvert épület előtt a gazda csípőre tett kézzel megáll és azon gondolkodik: honnan is kezdje az újjáépítést? Legalább a fundamen­tumok használhatóak-e, avagy azokat is cserélni kell. Az oktatási törvénnyel egy korszerű magyar modell kialakítására törekednek. Andrásfalvy szerint: a legrégibb alapok a legmodernebbek. Lásd: Szent István intelmei, amelyek a demokratikus pluralizmus jegyeit hordozzák. Például: a kisebbségek egy ország sokszínűségét jelentik, inkább támogatni kell őket. Ezt az elvet az új törvényben is megfo­galmazták. Az előadó visszautalt arra, hogy a hat évvel ezelőtti oktatási törvény úttörő volt. Megtörte az egypárti ideológiát, egybek között a kísér­leti iskolák legalizálásával. A mos­tani tervezetet már negyedik körben fürösztik meg, a pedagó­gustársadalom véleményét kikérve. Az alaptanterv csupán a tananyag hatvan százalékát írná elő kötele­zőként, a fennmaradó részt az adott intézmény, a pedagógusok töltenék Andrásfalvy Bertalan Makón Viharvert oktatás Kultuszminiszterünk, Andrásfalvy Bertalan az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt makói szervezete meghívásának eleget téve pénteken este a régi városháza zsúfolásig megtelt nagytermében fórumon vett részt. A házigazda Mihály Zoltán országgyűlési képviselő volt. A vitát a vendég egyórás előadása előzte meg. meg tartalommal, saját környezetük adottságaira építve. Csupán egy minimális tudásszintet hatá­roznának meg, ezáltal biztosítva az átmenetet az egyes iskolatípusok között. Azok a települések, ahol nincs iskola, óvoda, halálra ítél­tettek. A miniszter hosszan ecsetelte az érzelmi nevelés jelentőségét, ame­lyet igenis, fel kell vállalniuk az iskoláknak. Felsőoktatásunk mos­tohább helyzetben van, mint az alapfokú. Fele annyian tanulnak nálunk, mint a fejlett országokban, és fele annyi költséget fordítanak képzésükre, ráadásul az értelmiség jelentős része ma is elhagyja az országot. A felsőoktatásban is szük­ség van az intézmények közötti „átjárhatóság" biztosítására. Makó polgármestere aggodalmát fejezte ki: az önkormányzatoknak szinte semmi jogosítványuk nem marad az új törvény elképzelései szerint. Az egyik pedagógus prózai, de lényegi kérdésre tapintott: mi lesz a pedagógusok anyagi meg­becsülésével, a béka-perspek­tívából való szemlélődés lassan elviselhetetlen. A miniszter jövőre tíz plusz öt százalék béremelést ígért. A Gazsó-féle - azóta már lapátra Felszámolják a Hódikötöt Füszért-Audio je. Füszért-Audio jegyesség Félmilliárdos üzlet A Kopint-Datorg felmérése szerint tavaly másfél milliárd forint értékben importált az ország szárazelemeket, és az áru döntő hányadát az élelmiszerboltokban értékesítették. Ennek tükrében különleges hangsúlyt kap az a hír, mely szerint termékbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott szombat délelelőtt a szegedi Audió-Trade Kft. és a Tisza Füszért. Az előbbi cég már több mint tíz éve importál elekronikai cikkeket a Távol-Keletről, s jó kapcsolataik révén kedvező áron tudják behozni a szárazelemeket. Ezek forgalmazására alakították meg a Füszért-Audio vállalkozást. Ez van, mi lesz... Az 1991-es évet a falu népe, illetve a vidék lakossága meglehetős ünnepi hangulatban várta. Igaz, a külső és belső politikai helyzet részben elterelte a figyelmet a gazdasági életről. A gazdaság, kü­lönösen az agrárréteg vákuumba került. Nyomta, illetve nyomja a jövedelmezőséget a költségek tervezett, illetve véletlenszerű emelése, a bankok egyeduralma, illetve a nem piaci pénzpolitika (értem alatta az ügyeleti kamat és a bevételi kamatok közti irreális különbséget), valamint a pénzügyi kormányzat termeléstől való eltávolodása. A pénztelenség a belső piacok elhalását, illetve beszűkülését ered­ményezte, ami visszahatott a termelésre közvetlenül. A termékektől gyorsan megszabadulni kényszerülő szövetkezetek olyan üzleteket voltak kénytelenek elfogadni, mely jövedelmezősége nem fedezte a bővített újratermelés költségeit - ezt 1992-ben fogjuk megérezni ugyanakkor a szociális hátteret biztosítani kellett a tagoknak, mivel az elmúlt pár évtized a vállalkozó földműves réteget elkényelmesítette, egészen a bérmunkás szintjéig. A kárpótlási törvény megjelenése, illetve hatályba lépése először megkönnyebbülést szerzett, a leendő magántulajdon birtoklási örömét. A földet visszakérők úgy okoskodtak: visszakapjuk, a miénk lesz, bérbe adjuk a téesznek, illetve, ha nem is bérbe, de velük műveltetjük meg, és a termésből finanszírozzuk a költségeket visszamenőleg. A költségek emel­kedésével egyértelmű lett az év második felében, hogy a bérbevevést a termék ára nem bírja el és az is, hogy magánerőből a nevesített vagyonhoz tartozó esetleges hiteleket a nyereség reménye mellett képtelenség kigazdálkodni. Ezt és az elkényelmesedést igazolja a visszaigénylések kicsi százaléka. Az átalakulási törvényjavaslat közkézre kerülése megbolygatta a falut és az ott lakók, a téeszból élők úgy érezték és hiszik, hogy a szociális biztonság elvész és ha akar, ha nem, önálló gazdálkodásra kényszerül. A tervezet szerint megmaradó 10 százalék osztatlan vagyon nem képes biztonságot adni az üzemeltető közösségnek. Szerintem e miatt az okok miatt lassú balratolódás várható, illetve ez már meg is indult. Nincs tiszta agrárpolitikája egyetlen pártnak sem, ebből adódóan a parasztnak nem marad más mozgástere, mint az ingadozás és a rózsaszínű jövő várása. Az újraszerveződéssel eltűnik az úgynevezett háztáji föld, a járadék (természetbeni juttatás) és bizonytalanná válnak a fizetésnapok. Mindezek eredménye - a tapasztalatok alapján -: a földműves társadalom nagyon keskeny rétege kívánja a szövetkezeti forma, mint stabil munkáltató megszűnését és a magánkezdeményezéseken alapuló termelés egyeduralmának megjelenését. Egyértelmű, hogy a korábbi antidemokratikus kinevezéssel „megválasztott" szövetkezeti vezetés nem mindenhol alkalmas a megújulásra, viszont az is egyértelmű, hogy a jelenlegi agrártársadalmat képviselő párt erősen jobbra sodródó politikája miatt megfélemlített vezetőktől sem lehet - még ha alkalmasak is - elvárni a pontos, közösséget szolgáló munkát. A termelés minősítője a piacon megjeleni áru és annak eladhatósága. Szerintem a kollektív termelést meg kell újítani, oly módon, hogy a tulajdonos azt tehessen az üzletrészével, amit tud és amire anyagilag képes. Erre a legalkalmasabb forma az új törvény alapján létrejövő, magántulajdonon alapuló, új típusú szövetkezet. A belső átszervezésekkel egyidőben meg kell újítani a kereskedelmet is. A régi, hagyományos módszer, az úgynevezett külkereskedelmi nagyvállalat nem megoldás még akkor sem, ha átalakul. Ezek a cégek elszakadtak a termeléstől és totális nyereség elérése a céljuk. Miután elszakadtak a belső piactól, arra kényszerülnek, hogy úgynevezett felvásárló ügynöki réteget alkalmazzanak és ezáltal akaratlanul is létrehozták a többlépcsős kereskedelmet, mely minden lépcsőjében profitorientált, így a termelő kényszerhelyzetbe kerül és egy viszonylagos, piactól független árat ér el a termékeiért. Ezt az árat a külföldi partner a magyar pénzpolitika ismeretében úgy szabhatja meg. hogy egyetlen tényező, az esetleges állami ártámogatás az, melybe a vevőnek nincs beleszólása, ezt viszont a többlépcső emészti fel. Elképzeléseink szerint a jelenlegi magyar mezőgazdaságot csak egy piacorientált közvetlen külkereskedelem tudja úgy támogatni, hogy a termelési költségek mellett nyereséget is realizáljon. Szerveződnünk kell olyan céllal, hogy a megtermelt javak közvetlenül kerüljenek a termelőtől a piacra és az azon képződő árrés a termelőnél maradjon és úgy használhassa fel, ahogy azt érdeke kívánja. A termelés túlsúlyának magánszférába kerülése esetén is a meg­határozó a termék értékesítése lesz. Valamilyen szinten koordinálni kell a felvásárlást, illetve az áru manipulását. Ezt a feladatot tudná ellátni egy újjászervezett közösségi tulajdonon alapuló szövetkezés. A kormányon lévő pártok agrárpolitikával foglalkozó jobboldala szerint a téeszeket szét kell vemi, az elnököket retorzió alá vonni, mert feltételezik, hogy mind „népnyúzó" és vörös múltja van. Sok közösség ezekben az emberekben látja a biztonságot és rajtuk keresztül kezdik visszasírni a nem is oly régi múltat. Ez ellen tenni kellene és kell. mert a visszarendeződés esélyeit erősen javítja a szociális bizonytalanság és a nem tiszta cél, mely mögött a jövő érik. Koha Róbert konzervatív frakcióvezető Szeged Nyugdíj nélkülieknek A november 19-i Magyar Köz­löny írta meg: elkezdődött a Hódiköt felszámolása. Egészen pontosan: a megmaradt Hódiköté, hiszen a belső gyárból angol-ma­gyar vegyes vállalat alakult, de a makói úti egységben is bizonyos részek már külföldi érdekeltség alá kerültek. A hajdanvolt szocialista nagyvállalat lekarcsúsított utódja cipelte tovább a terheket, adott (ad még mindig) munkát 500 dolgo­zónak. A tartozások azonban el­érték az 1 milliárd forintot, s a hitelezők türelme is elfogyott. Kezdetét vette egy újabb fejezet, mégpedig egy hirtelen és váratlan fordulattal. A Dégáznál elszakadt a cérna - a gázszolgáltatónak ugyan­is 7 millióval „lógott" a vállalat. November 19-én - többszöri fel­szólítások után - elzárta a gáz­csapot. Csakhogy éppen aznap jelent meg a Magyar Közlöny... Új helyzet állt elő, a régi követelések egy csapásra befagytak, s a Szanáló Szervezettel kellett új szerződést kötni. A szervezet pedig vállalta a közszolgáltatási díjak kifizetését, s szerdán újraindulhatott a termelés. A felszámolást végző Szanáló Szervezet Szabó Tibort nevezte ki biztosnak a vállalat élére. Mivel csak szerdánként tartózkodik Hód­mezővásárhelyen, telefonon beszél­tünk, a személyes találkozást egy későbbi időpontra halasztva. - Mi lesz a Hódiköttel? - November 19-i dátummal elkezdődött a felszámolása. Az 1986. évi 11. számú törvény alap­ján a Szanáló Szervezetnek mér­leggel kell átvennie a céget, ennek a határideje december 19. Utána a hitelezők beterjeszthetik a köve­teléseiket. Mindeközben folyik majd a vagyon pontos fölmérése és az adósságok fölbecsülése. Egye­lőre csak sejtéseink vannak a hite­lezők követeléseinek nagyságáról. - Mi lesz a befejező lépés? - A vagyon értékesítése, hogy a hitelezőket kielégíthessük. - Mekkora a Hódiköt vagyona? - A könyv szerinti érték kö­rülbelül 1 milliárd forint, de ennek is még utána kell számolni. A tény­leges vagyon nyilván annyi lesz, amennyiért elkel a cég. Egyelőre nem sokat tudok mondani, még nagyon az elején járunk a folya­matnak. -A gyár tovább dolgozik. - Igen, érdekünk, hogy legyen termelés. Egyrészt foglalkoztatjuk az embereket, másrészt azt az üzemet, amelyik termel, sokkal magasabb áron lehet értékesíteni. F. K. Mint Kelle Istvántól, a rész­vénytársaság felé kacsingató Tisza Füszért igazgatójától megtudtuk, néhány hónap alatt tető alá hozták a vállalkozást, amely az ország többi Füszértjével együtt forgalmazza majd a Távol-Keletről behozott árukat, döntően természetesen a szárazelemeket. Gajdán Béla, az Audio-Trade Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a finanszírozás egy svájci bank segítségével történik, a pénzintézet három hónaponként kétmillió dollár hitelt tud biztosítani, évi 8 százalékos kamat mellett. A vál­lalkozás mögött állnak a taka­rékszövetkezetek is, mind a két­százhatvanan, a maguk 1800 telepü­lésével. Képviseletükben Mesz­lényi Ferenc, most mint az országos vezetőség tagja, a felü­gyelő bizottság elnöke vett rész a szombat délelőtti eseményen, s biztosította együttműködési kész­ségéről az új vállalkozást. Az előzetesen felmért piaci igények alapján januárban várható került - tervezetet jobbnak ítélte az egyik hozzászóló, szerinte a mostani visszalépés. Amennyiben a felállítandó területi oktatási köz­pontok, „kisminisztériumok" kezé­be hatalmat adnak, akkor az egyenlő az iskolák, a pedagógus kezének megkötésével. Fölösleges az iskolaszék az intézmények nya­kán. A miniszter válaszában el­mondta, hogy ezek a központok csupán törvényességi ellenőrzést végeznek, és a legjobb pedagó­gusok véleményét kérik ki. Arról már nem szólt a fáma, hogy kik mondják meg: kik a legjobb pe­dagógusok? A vitában megnyilvánuló taná­rok hangjából aggodalom csendült ki, az oktatási törvény tervezetét erősen centralizáltnak ítélték. Mi lesz az iskolák, a pedagógusok önállóságával? Andrásfalvy Berta­lan természetesen igyekezett meg­nyugtatni őket: semmi ok az ag­godalomra. A hallgatóság ezt kétkedő hümmögéssel fogadta. Ahogy a vak mondta: majd meglátjuk. V. FEKETE SÁNDOR a „nagy indulás", GP elemekből például 6 konténert - több mint négymillió darabot - rendeltek. Az 1992. első félévére lekötött csak­nem félmilliárd forint értékű elem és kazetta üzlettel a Füszért­hálózat az ország legnagyobb szárazelem forgalmazójává válhat. A szombati ünnepélyes aktuson részt vett Olivér Young úr is, aki Ázsia legnagyobb elemgyártó cége, a hongkongi Gold Peak International Ltd. kereskedelmi igazgatója. Olyannyira elégedett a magyar együttműködéssel, hogy rajtunk keresztül szeretne betömi a jugoszláv és a román piacra is. Az előbbi irányba az Audió-Trade Kft. már megtette az első lépést, megnyitotta szabadkai kiren­deltségét. Az érdeklődés óriási, Belgrádba nemrégiben szállítottak egy konténer elemet és az első negyedévre még további öt szál­lítása valószínűsíthető. KOVÁCS Felhívással fordulunk mindazon időskorú személyekhez, akik ön­hibájukon kívül bármilyen okból nyugdíjellátásban nem részesülnek, hogy saját érdekükben jelent­kezzenek részletes levélben, ameny­nyiben még nem jelentkeztek. Semmiféle személyi okmányt ne küldjenek. Akik tagjaink sorába kívánnak lépni - kérjük közölni ­mellékeljenek tízforintos levél­bélyeget, amit tagdíjként kezelünk. Felkérünk minden jogi és magán­személyt, hogy pénzfelaján­lásaikkal segítsenek, hogy mi is segíteni tudjunk. Számlaszámunk: OTP 289-98015 670-000751-5. Felhívásunkat, kérjük, őrizze meg és adja tovább, hogy eljusson azokhoz is, akik az újságokat nem tudják megvásárolni. Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. Telefon: 62/42-387 KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6. számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17 órától az Odessza II. számú Herke utcai Általános Iskolában. CSILLAG JÁNOS, a 8. számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17 órától a Fő fasori Általános Iskolában (Csikós Iskola). MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17.30-19 óráig a Csongor téri Általános Iskolában. HOLNAP GALIBA FERENC, a 19., HORPÁCSY ANDRÁS, a 20. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom