Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

10 EGYHÁZI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 7. A katolikus sajtó Magyarországon A Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053 Igazgató: dr. Lukács László ÚJ EMBER Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053, Budapest, Pf.: 111. Főszerkesztő: Rónay László Hetilap, megjelenik 100 ezer példányban. Tájékoztat a világegyház eseményeiről, elősegíti a mai keresztény életmód kialakítását, alakítja a közvéleményt. VIGÍLIA Budapest, Kossuth L. u. 1. 1053 Főszerkesztő: dr. Lukács László Keresztény kulturális folyóirat, megjelenik havonta 12 ezer példányban. Teológiai, irodaimi cikkeket, kritikákat közöl. TEOLÓGIA Budapest, Ferenciek tere 4-8. 1053 Felelős szerkesztő: dr. Szennay András Folyóirat, megjelenik negyedévenként 4 ezer példányban. Tájékoztat a teológia külföldi irányvonalairól, elősegíti a teológiai képzést Magyarországon. IGEN Budapest, Pf.: 661 Főszerkesztő: Czakó Gábor Fiatal katolikusok lapja, megjelenik kéthetente, 12 ezer példányban. JEL Budapest, Élőpatak u. 35. 1118 Főszerkesztő: dr. Csanádi Béla A Katolikus Értelmiségiek Szövetségének havilapja, megjelenik 5 ezer példányban. ARANYÁG Budapest, Élőpatak u. 35. 1118 Szerkesztő: Farkas Olivér Havilap katolikus gyerekek számára, 9 ezer példányban. ZÁSZLÓNK Budapest, Kórház u. 37. 1035 Főszerkesztő: Varga Péter A Regnum Marianum lapja fiatalok számára, megjelenik havonta, 10 ezer példányban. MAGYAR KURÍR Budapest, Ferenciek tere 4-8. 1053 Budapest, Pf.: 41. 1364 Mb. főszerkesztő: Rosdy Pál 1909 óta működő katolikus hírügynökség. Könyvesbolt és kiadó Sajtóapostolkodás Lehetőség az újrakezdésre Börtönpasztoráció A püspökségen már-régebbcn is létezett egy könyvlerakat, amely a növendékeket és a papságot szolgálta ki. De rövid időn belül olyannyira népszerű lett - elsősorban az egyetemisták között -, hogy már nem állták a napi rohamokat. Guliga György számvevő-gondnokként dolgozik a püspökségen, korábban mórahalmi plébános volt. Ó gondolt arra először, hogy ha már ekkora az érdeklődés, nyissanak egy könyvesboltot. Gyulay Endre püspök úr támogatta a kezdeményezést, és erre szükség is volt, hiszen még a „lépésváltás" előtt jártak. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy összesen tizenkét engedély megszerzésére volt szükség, hogy Szent Gellért ünnepén megnyílhasson a könyvesbolt. Négyszáznyolcvanféle - ebből negyvenöt saját - kiadványból válogathatnak a vásárlók. Imakönyvek, Ó- és Újszövetségi Szentírás, teológiai jegyzetek, lelki olvasmányok, katolikus folyóiratok, szépirodalmi művek, újságok kaphatók itt. Az ország legnagyobb szentkép-választéka ebben a boltban található: kétszázféle képet kínálnak - még festmények, vallásos tárgyú tűzzo„Olyan könyveket igyekszünk kiadni, hogy fél éven belül elfogyjanak!" - mondja mosolyogva Guliga György, a Szent Gellért Egyházi Kiadó egyik ügyvezetője. Szegeden második éve működik az egyházmegye védőszentjéről elnevezett könyvesbolt és kiadó. máncok is találhatók a Szent Gellért könyvesboltban. Guliga György hangsúlyozta: kezdettől a legfontosabb törekvésük volt az ökumenikus egység. Minden irányzatra nyitottak, amely nem sért másokat. Szakkönyvek, teológiai munkák, hanglemezek, kazetták is akadnak a polcokon. Két dolog tilos: a politika és természetesen - a pornó. Utóbbival nem is próbálkoztak a kiadónál, de a politikai semlegességet megőrizni nem könnyű. Jó példája volt ennek a pápalátogatás idején kilenc számmal megjelenő napilap, az „Áldás." E vállalkozásnak világviszonylatban sincs párja: végigkísérte a Szentatya magyarországi útját, méghozzá az eseményekkel egy időben! Több politikai párt is megkísérelte hallatni hangját ebben a lapban, de ezt még a kereszténydemokraták sem tehették meg. Milyen helyet foglal el a Szent Gellért a többi kiadó között? Guliga György szerint a kiadó vezetőinek törekvése az, hogy hiánypótló szerepet töltsön be. Olyan irodalmat adjon ki, amely megkedveltetheti az egyházi értékeket a legfiatalabbakkal, amely fölemel, nevel - és mindezt játékosan, szórakoztatva teszi. A „nehezebb műfajok" ezután következhetnek. Kezdőknek szóló imafüzeteket jelentettek meg húszezer példányban. Iskolák, könyvtárak jelentkeztek hittankönyvekért és segédanyagokért - úgy tűnik, ezek a kapcsolatok is gyümölcsözőek lesznek. A kiadó vezetésébe fölkért szakembereket vonnak be: lektor, nyelvész, mérnök működik közre a speciális feladatok megoldásában. Bolthálózatuk két ágon működik: Szegeden és Budapesten. Guliga György ma sem hagyott föl a hitoktatással: úgy érzi, csak így tud élő kapcsolatban maradni a fiatalokkal. Előadásaira negyven-ötven könyvet visz magával, s ezeket be is mutatja. Ha kiderül, hogy másra is igény lenne, ezt a felismerést beépíti a kiadványtervekbe is. Egyházfórum az egyházak fóruma Az alapítók - Wildmann János (Luzern) és Paul M. Zulehner (Bécs) - meglátása szerint az ÁEH által ellenőrzött, sőt, sokszor irányított egyházi sajtó mellett szükség van egy olyan sajtótermékre, amely szabadon, cenzúramentesen teszi lehetővé az egyház sokféle arculatának megjelenését és párbeszédét. Ebből a szándékból született, és ezt követve éli az Egyházfórum folyóirat immáron hatodik évfolyamát. Az említett hivatal cenzúrájának megszűnése óta úgy találjuk, hogy egy másfajta kontraszelekció érvényesül az egyházi sajtóban (is), amely a kínos témákat kerülni igyekszik, az alapvető kérdések felvetésére nincsen ideje, mert olvasóit kész információkkal akarja ellátni. Az Egyházfórum az olvasói együttműködésre, az olvasók felnőtt, felelős véleményalkotásának szolgálatára alapult, és ezt műveli a jövőben is. Eddigi füzeteinkben elsősorban olyan témákat boncolgattunk, amelyek a magyarországi egyházak munkáját alapvetően érintik, amelyek segíthetnek a társadalmi folyamatok megértésében és kezelésében. Szóltunk az ifjúságról, a gazdaságról, az egyház múltjáról és jövőjéről, a politikáról, környezet1986-ban még a határon átcsempészve kerülhetett az országba a nemzetközi szerkesztésű, független egyházi folyóirat, melynek legfontosabb célja, hogy az egyházi, valamint az egyház és társadalom közötti párbeszédet szolgálja - a cenzúra szűrője nélkül. A folyóirat bemutatására a Szegeden élő felelős szerkesztőt, Máté-Tóth Andrást kértük fel. védelemről stb. Soron következő számunkban a szexualitásról, elváltakról beszélünk, és nemzetiségi kérdéseket taglalunk. Évente négyszer megjelenő számainkban helyet adunk nem-katolikusoknak, nem-hívőknek egyaránt. Bemutatjuk a „szabad világ" egyházainak gondjait, amelyek hamarosan bennünket is érintenek. Nagy hangsúlyt helyezünk a „harmadik világ" egyházainak életére, hiszen ma onnan árad a világegyház lüktetése. Szerzőink között a teológusok mellett filozófusok, politikusok, gazdasági szakemberek is találhatók. Ugyanakkor nem csak „nagyágyúkkal" lövöldözünk, hanem elsócikkes szerzőket is szívesen juttatunk szóhoz. Függetlenségünk nem csak az egyházak vezetőségétől és pénzétől való szabadságot jelenti, hanem a magyar egyházban fellelhető összes irányzatra, mozgalomra is vonatkozik. Ahhoz, hogy mindenkivel szóba állhassunk, kicsit mindenkitől távol kell maradnunk. A folyóirat mellett külföldi egyházi sikerkönyveket is kiadunk. Legfrissebb büszkeségünk Kari Rahner nyugaton számtalan kiadást megért, „Praxis des Glaubens" című könyve, amelyet Hit - Szeretet - Remény címmel jelentettünk meg. Vajon milyen lesz hazánkban a holnap egyháza, kik lesznek tagjai, s azok hogyan érzik majd benne önmagukat és Istent? Olyan kérdések, amelyekre nem könnyű a válasz, s egyedül senki meg nem adhatja. A válaszhoz sokakat szóhoz kell juttatni, azokat is. akiknek szava kellemetlen lehet, és akik az egyházak törekvéseit kívülről, esetleg gyanakvóan szemlélik. A válasz mindenképpen ajándék lesz, amit az egész nép kap: azok fóruma, akik nem adják fel - az egész egyház, az egyház fóruma. Megrendelhető: Egyházfórum, 1158 Budapest, Thököly u. 74. Református könyvesbolt Nem csak a katolikusoknak van már könyvesboltjuk Szegeden - igaz, a Szent Gellértről elnevezett üzlet eddig sem csak az övék volt, hiszen ökumenikus szemlélettel válogatták a kínálatot. Viszont a Kárász utca 15. szám alatt még júliusban megnyílt a reformátusok könyv- és hanglemezboltja. A működéshez Amerikából jön segítség: a New Yorkban székelő Quittner Qualiton Imports Ltd. magyarországi leányvállalata segíti a minél színesebb ellátást. A boltot Papp László református lelkész, és fia, Papp Dániel vezeti. Úgy mondják, hogy a könyvüzlet missziós feladatot teljesít: olvasni- és hallgatnivalójukat úgy válogatják össze, hogy valóban igényes kínálatot nyújtsanak. Hídépítő irodalommal elégítik ki a Szegeden és környékén élő református és protestáns vallású emberek igényeit, de az is céljuk, hogy a nem hívők érdeklődését felkeltsék. Szeptemberi tervük - aminek már meg is kezdték a megvalósítását hogy a Honvéd téri templomban lemezbemutatókat tartanak, kiváló hangzással, valóban profi minőségben: ezek sikerét valószínűsíti, hogy lézerleolvasású compact disc lemezek szólnak majd. Szeptember 4-én hivatalosan is megalakult a Magyar Börtönpasztorációs Társaság. A szegedi Hittudományi Főiskolán tartott ünnepségen Gyulay Endre megyéspüspök kiemelte, hogy a börtönmissziós munka több a vallásszabadság gyakorlásánál. Az elítélt is ember - mondta a püspök úr - és ha ezt vele is elhitetjük, esélyünk lehet rá, hogy szabadulása után emberi módon fog élni, elkerüli a bűnre csábító régi társaságot. Ezért fontos az utógondozás, vagyis az, hogy az újra szabadon élő emberrel később is törődjünk. „Börtönviselt" - már a kifejezés is milyen híven tükrözi a társadalomban uralkodó elítélő, megbélyegző szemléletet! Azokban Nálunk talán még furcsán hangzik a címbeli kifejezés. Ez nem csoda, hiszen az utóbbi évtizedekben kitiltották az egyházat a büntetésvégrehajtási intézetekből. Most ez is megváltozhat. Kísérletképpen már második éve járnak papok a börtönükbe, és segítenek, akin lehet. ffimmmmmms^mmmmmmmmmmm az országokban, ahol nem volt tilos imát mondani, áldoztatni a börtönökben, mára már érzékelhető a „bűntelen" emberek toleranciájának növekedése. A társaság megalakításában nagy szerepe volt dr. Majzik Mátyásnak, aki nevelőtisztként, később pszichológusként foglalkozott az elítéltekkel. Elvégezte a Hittudományi Főiskola levelező tagozatát is, és most már a Szegeden csak „Csillag-börtönként" ismert büntetésvégrehajtási intézmény lelkészeként is működik. Dr. Majzik Mátyás szerkeszti a Mécses címmel havonta jelentkező börtönpasztorációs folyóiratot, amelynek legutolsó száma már az ökumenizmus szándékával jelent meg. A most megalakult társaság feladata az eddig szétszórtan folyó börtönlelkészi munka összefogása, koordinálása, és természetesen a szolgálat, amely felekezeti megkülönböztetés nélkül fogadja a segítő szándékot, várva a nem hívőket is.