Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

Az elismerés után elhallgattatták A Bartók-kutató Szócs Gyula kálváriája HÉTFŐ, 1991. Nov. 4. RIPORT 5 Bartók Béla nevét a Bánságban az említett líceum mellett egy temesvári kórus őrzi. Melynek tagjai javarészt magyar nemzetiségi tanárok. Szellemiségére leginkább a kisebbségeken élők, a megalázottak és megszomorítottak hivatkoznak. A többség számára csak érdekesség, külföldieket bolondító jelenség ez a Bartók-kultusz, melynek félszínes FOTÓ: UYENES KÁLMÁN jeleivel tudnak csak azonosulni. Jurkovics Irmynek Nagyszentmiklósra Paris, 1905. aug. 15. ...Dolgozni, tanulni, dolgozni, tanulni, és harmadszor is dolgozni, tanulni. így elérhetünk valamit. Mert ha a magyar népzenét más népével hasonlítjuk össze, meglepően kedvezőbb ítéletet hozhatunk. Amennyire én az idegen népek népzenéjét ismerem , a mienk jóval felettük áll, kifejező erő, változatosság dolgában. Egy olyan paraszt, a ki olyan melódiát komponál, mint a mellékeltek egyike, ha gyermekkorában parasztsorból kiállva tanult volna, biztos, hogy kiváló, nagybecsű dolgokat alkothatna. Sajna, ritka olyan magyar paraszt, a ki tudományos pályára adná fejét. Intelligenciánk majdnem kizárólag idegen eredetű lerre vall a tengersok idegen nevű magyar úri ember); pedig csak az intelligencia foglalkozhatik a magasabb értelemben vett művészettel. Már pedig úri osztályunkban nincs erre képesség; ha kivételek akadnak, ezekben nemzeti művészei iránt nincs szemernyi fogékonyság sem. Csak akkor keletkezhetik igazi magyar zene, ha lesz valódi magyar úri osztály. Épen ezért Budapest közönségével nem lehet semmit sem kezdeni. Sokszor üdvözli és válaszát várja Bartók Béla Kizárva Epilógus Nagyszentmiklóson született Bartók Béla. Ezt manapság - föltételezzük - az általános iskolások is tudják. A várostól északra, kb. nyolc kilométerre, a Maros partján terül el Oscsanád, Szent Gellért püspöki székhelye, az egykori Marosvár. Nagyszentmiklóstól délkeletre, tíz kilométernyire egy virágzó falu települt, mai nevén Nagyősz (Triebsvetter, Tomnatic), ahol az Elzász-Lotharingiából települt családok francia iskoláját 1927-ben záratta be a román állam (valószínűleg ily módon „köszönték meg" Trianont). Nagyősz nevéhez azonban a magyar történelem egyik fordulópontja kapcsolható. Az időben nagyon vissza kell tekintenünk az események megértéséhez. Krisztus után 1008 táján döntő csata zajlott a mai falu határában. Csanád vezér itt kényszerítette térdre Ajtonyt és háza népét, azt az Ajtonyt, aki nem Rómában, hanem Vidinben vette föl a kereszténységet, tehát görög szertartás szerint dicsérte Istent. A görög magyarság itt veszített a később egyeduralkodóvá váló római magyarsággal szemben. Nem tudhatjuk, miként alakult népünk sorsa, s leginkább jelleme, erkölcsi világa, ha abban a bizonyos 1008 tája körüli esztendőben Ajtony győz Csanád felett. Valószínűleg bizánci jellegű lenne erkölcsünk, szokásaink; világszemléletünk, jogfelfogásunk, művelődésünk alapján joggal neveznének bennünket balkáni népnek. Egyes föltételezések szerint ekkor, 1008 táján rejthette el Ajtony a nagyőszi csatamezőtől nem messze azt a kincset, ami 1799-ben került elő, s amit napjainkban a bécsi Kunsthistorische Museumban őriznek; a történészek számtalan változatban értelmezték már feliratát, a tudomány azonban egyiket sem fogadta el. Aki nem rest, az ún. Nagyszentmiklósi kincsről bármelyik könyvkereskedésben találhat kiadványt. A Nagyszentmiklóst átszelő Aranka patak neve is megindította sok polgártársunk és erdélyi magyar fantáziáját. A hetvenes években a román határőrök „fogtak el" olyan csoportot, melynek tagjai Geiger-Müller számlálóval az Aranka partján Attila sírját keresték... Tehát Nagyszentmiklóson született Bartók Béla. Egy nagyobb kincs: a korszerű, magunkénak vallott magyarságtudat kialakítása fűződik a zeneszerző és népzenetudós nevéhez. A kisajátítás folyamatos volt - csak az utrabalos Ceausescu-diktatúra nem vetemedett erre. Bartók Béla a román népzenének (is) legnagyobb kutatója; életművét eddig ezen a területen sem múlta felül senki, s valószínűleg nem is fogja. Bartók Bélát 1991 tavaszán a Román Tudományos Akadémia poszthumusz tagjává választotta. Nagyszentmiklóson járván, szerettük volna meglátogatni a Bartók-emlékszobát. A Nákó kastélyban kapott helyet a gyűjtemény. Jelentkezünk a tisztviselőnél. Sajnálkozva közli: a művelődési ház igazgatója (ó a Nákó kastély „tulajdonosa" és a gyűjtemény kezelője) Temesvárra utazott, nála vannak a kulcsok; különben is, csak előre bejelentett, szervezett csoportokat fogadnak... Ha ez a helyzet, túl kell járnunk a szervezők eszén... Irány néhai Szócs Gyula, a jeles Bartók-kutató lakása. Ahol abban reménykedhetünk, hogy özvegye, avagy fia bejuttat a féltve őrzött gyűjtemény szobájába, így is lett: ifjú Szócs Gyula fellépésének köszönhetően meglelték a kulcsot, s bebocsátást nyertünk a „szentélybe". Ahol némi malíciával, ellenben a Bartók-jelenség kezelésének ismeretében kevésbé meglepetve vettük tudomásul, hogy elsősorban a román vonatkozások kerültek pannóra. Lehet-e Bartókon keresztül köldöknézésbe merevedni? Lehetne, ha nem ejtenének gondolkodóba a látottak. Amiről inkább a Szőcs-lakásban, ahová visszatértünk, váltottunk szót. Mellőzve Testvérek: Bartók Béla és Elza A Nákó kastélyban található az emlékszoba Ifjú Szőcs Gyula építészmérnök, jelenleg munkanélküli. Édesanyja, özv. Szőcs Gyuláné Németh Mária Magdolna nyugdíjas tanító; a Bartók-kutató özvegye kérésünkre előveszi a ládafiából a család birtokában maradt dokumentumokat. - A férjem legnagyobb segítői a gyermekek, szülők és kollégái voltak. Itt, a kisvárosban a líceum történelemtanára legalább olyan ismert személyiség, mini a focicsapat középcsatára. Amint megjelentek a közleményei a lapokban, visszavonhatatlanná vált a népszerűsége. - A Nákó kastélybeli anyag is Szőcs Gyula munkásságát bizonyítja... - Részben. Sok emléket elvittek Bukarestbe és Temesvárra. Vagy ki tudja, hova. - Szőcs tanár úr munkásságát 1981-ben, a művész születésének 100. évfordulóján a magyar állam emlékplakettel és diplomával ismerte el... - Ami óriási elégtétel volt. Sajnos, a román hatóságok nyomást gyakoroltak a férjemre, hogy utasítsa vissza a kitüntetést. S mivel nem tette meg, büntették. - Miként? - Megvonták tőle a közlési lehetőséget. No, nem tételesen, körlevél, vagy mit tudom én milyen formában... Egyszerűen egyetlen lap, kiadvány sem közölte a dolgozatait. Még a nevét is mellőzték. Csak a többi Bartók-kutató szolidaritása tartotta benne a lelket korai, 1986-ban bekövetkezett haláláig. - Ki az a Bartók-kutató a társak közül, akire a legszívesebben emlékeznek? - A holland Denijs Dille számtalan alkalommal járt Nagyszentmiklóson. Gyulával együtt kutattak Nagykikindán, ahol a Bartók család férfi ága jelentós társadalmi szereppel bírt. Itt van például a Putics család albuma, kiknek a leszármazottai jelenleg Amerikában és Belgrádban élnek. Gyuszi pontosan azonosította a képeken szereplő embereket, ezt a munkát szakította félbe az elmúlás. Egy külön fabőröndben őrizzük ezt a hagyatékot. Denijs Dille különben hetente fölkeresett bennünket levéllel - úgy érzem, Gyuszi minden vonatkozásban elsó számú munkatársa volt. - Az elhallgatás évei után csak kellett történnie valaminek a temesvári forradalom után... - Történt, hogyne történt volna, csakhogy Gyuszi ezt már nem érte meg. A temesvári magyar tannyelvű líceum fölvette Bartók Béla nevét. A névadó ünnepségre engem is meghívtak. Könyvajándékokkal kedveskedtem az iskolának. Nagy Bartók-könyvtárunk van, a férjeit) igyekezett beszerezni minden kiadványt. Néha két példányban is... Ifjú Szőcs Gyula, neje és özvegy Szőcs Gyuláné, az emlékező PATAKI SÁNDOR