Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. BELPOLITIKA 3 Adószigorítást tervez a kormány A kormány úgy kívánja változtatni az adózás jövő évi szabályait, hogy lényegesen csökkenjenek a ma még jelentős mértékű láthatatlan jövedelmek - ez volt a lényege a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottaknak. Sugár Dezső helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a Parlament elé kerülő adócsomagot már ilyen szellemben állították össze. A személyi jövedelemadó-rendszerben a tételes költségelszámolást kívánják bevezetni az eddig alkalmazott átalányelszámolás helyett. Ez arra fogja ösztönözni az adózókat, hogy költségeik elszámolására számlákat kérjenek, s ettől remélik a jövedelmek vándorlásainak nyomonkövethetőségét. A tervek szerint jövőre változik az adózás rendje is. Amennyiben a Parlament a javaslatot elfogadja, akkor minden állampolgárnak, aki 1988 óta személyi jövedelemadó kötelezettséggel rendelkezik, a jövő esztendőben vagyonnyilatkozatot kell adnia. Ez a nyilatkozat várhatóan kiterjed az ingó és ingatlan vagyonra, az értékpapírokra és a 200 ezer forintot meghaladó készpénztulajdonra is. Kivételt csak a takarékbetétkönyvek, illetve a devizabetétek jelentenek. A vagyonnyilatkozat arra szolgál, hogy a későbbiekben fölmérhető legyen az adózók vagyongyarapodása. A mostani elképzelés szerint évek múltán, egy újabb vagyonnyilatkozat elkészítését követően, meg lehet állapítani, hogy a bevallott jövedelmek arányában vagyonosodott-e az állampolgár, vagy annál nagyobb mértékben. Jövőre egyébként valamennyi vállalkozónak adóbevallást kell készítenie, függetlenül attól, hogy az év végén kell-e adót fizetnie, vagy sem. Ugyancsak lényeges változtatási elképzelés, hogy az adóhatóság jövőre tájékoztatást kaphat a pénzintézetektől az ott vezetett számlákról. Amennyiben egy vállalkozó sorozatosan megszegi adózással kapcsolatos kötelezettségeit, az adóhatóság kezdeményezheti a vállalkozó engedélyének megvonását. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Jövőre kevesebb adókedvezmény A bankok nem tartották be a megállapodást! - mondja Kupa Mihály pénzügyminiszter - Harcolunk az infláció ellen, csökkenti kamatait a jegybank, eközben a pénzintézetek bátran ígérnek 3537 százalékos fix kamatot, akár kéthárom évre is. - ígérnek, de könnyen rá is fizethetnek, ha a mmmmmmm szerződésen, vagyis az értékpapíron nem figyelmeztetik világosan az ügyfeleket egy esetleges kamatcsökkentésre. Az nem eljárás, hogy egyébként meg mindenki olvassa el^a falon lógó belső szabályzatukat. A banknak fizetnie kell akkor is, ha közben a kamatok az ígért mérték alá csökkennek. Különben sem jó politika, ha a pénzintézetek a múlbeli inflációra alapozva bocsátják ki a letéti jegyet, vagy az egyéb értékpapírokat. - A Magyar Hitel Bankon kívül a többi pénzintézet nem nagyon törte össze magát, hogy hasonló intézkedéssel reagáljon a jegybank kamatcsökkentésére. - Meg kell jegyeznem, hogy a bankok nem tartották be a megállapodást, és ez már a második A megyei közgyűlés meghívására Szeged vendége volt tegnap Kupa Mihály pénzügyminiszter és Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, akik a Közszolgálati Szeminárium „Első kézből" fórumsorozat előadóiként mindenekelőtt az önkormányzati feladatok és a költségvetés kapcsolatát, annak várható változásait elemezték. Nagy hangsúlyt kaptak a jövő évi - várhatóan tovább szigorodó gazdaságpolitikai elképzelések, s fórumról lévén szó. az előadók válaszoltak a szépszámú hallgatóság kérdéseire is. A pénzügyminiszter urat előadása után kértük rövid beszélgetésre. ként az volt, amikor a tartalékrátánál a jegybank csökkentette a kamatot. - Gyorsabb reagálást vártak? - Nem mi vártunk, ott ültek a kereskedelmi bankok, és ígértek. - Előadásában az infláció elszabadulásával kapcsolatban erős fékként emlegette a kialakult kínálati piacot. - Eddig rendben is lenne, erről az oldalról nincs nyomás, hiszen a vállalatok ma már a fizetőképes kereslet csökkenése miatt sem érvényesíthetik automatikusan a költségek növekedését az árban. Nem lesz baj a központi kezdeményezésű áremelésekkel sem, amelyek hatása tíz százalék alatt marad. - A biztosítók máris jelentős ilyen eset. így könnyen lehet, hogy áremeléssel fenyegetik az autóharmadik nem lesz. Az első egyéb- sokat! KÖZÉLETI NAPLÓ MA MEGBESZÉLÉST tartanak azon szervezetek részére, akik a jótékony célú karácsonyi ajándékozási akcióban részt kívánnak venni, délelőtt 10 órakor, a városháza 102-es termében. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága ülést tart délután 4 órakor, a Csap utca 62. szám alatti pártházba. Napirend: tájékoztató a XV. kongresszus második szakaszáról. Előadó: dr. Krajkó Gyula, a koordiációs bizottság elnöke. HOLNAP RAJKAI ZSOLT államtitkár Szegedre látogat. Délután 5 órakor a független kisgazdapárt Kereszttöltés utca 13. szám alatti székházában tart előadást, melynek témája a minisztériumok és az FKgP országos vezetésének kapcsolata, de kitér a kormány közlekedési és vízügyi koncepciójára is. Az előadás nyilvános. - Ne is álmodjanak arról, hogy mindjárt január elsejétől ráverhetnek a lakosságra huszonöt százalékot. Milyen alapon, mi ment fel ennyivel? Még azt sem tudják milyen a mérlegük, sokan még a kötBimj.ra.m:. vényeket sem küldték ki. Már működik a piac, ezt a biztosítók is érzik, de nem vagyok biztos benne, hogy az újabb áremelés az egyetlen megoldás. - Már a Parlament előtt van az adóval kapcsolatos jövő évi törvénymódosítás. Mit tart ebből a legsúlyosabb változtatási javaslatnak? - Mindenképpen a kedvezmények visszaszorítását. Ettől még nem lesz több az állami adóbevétel, de az egységesebb, mindenki számára áttekinthetőbb adórendszer kialakítása érdekében erre elkerülhetetlenül szükség van. De ha már a kedvezményeknél járunk, ennek van egy másik oldala is. Nagyon sokan kerülhetnek a korábbinál jobb helyzetbe, vagyis részesülhetnek kedvezménybe az új százezer forintos adómentes határral, illetve az alacsonyabb adókulcsokkal. KOVÁCS ANDRÁS Nyugdíjasok tiltakozása A nyugdíjasok eddigi megmozdulásai csak az elégedetlenség első hullámai voltak, a rendelkezésre álló erőnek csak egy töredékét használták fel - hangzott el a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarájának szerdai sajtótájékoztatóján. Bejelentették: a nyugdíjasok tiltakozó nagygyűlést rendeznek november 30-án a fővárosban. Követelik a nyugdíjak összegének még ebben az évben történő emelését. A kormány biztosítsa a nyugdíjak kompenzálására tartalékolt 7,5 milliárd forintot, valamint törvény garantálja valamennyi nyugdíj folyamatos értékállóságát. A SZÉT adóellenes Se híre, se hamva a nemzeti lakáskoncepciónak. Az állam valószínűleg nem vállalja a bérlakások finanszírozását, csak a jogi kereteket adja, s az önkormányzatok feladatkörébe utalja ezt a hálátlan feladatot. A problémakör ezért lehetett téma a Szegedi Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, ahol a bérlakasok elidegenítéséről is véleményt mondtak. A fórum ajánlotta a közgyűlésnek, módosítsa a kiindulópontot jelentő rendeletet. Hangsúlyozta: a lakók valós információkat kapjanak, a lakások árát a napi forgalmim érték valahány százalékában állapítsák meg. A SZÉT a helyi adó kivetését nem támogatta, a képviselő-testület elé kerülő kész tervezetet tárgyalni fogja. A repülőtér és a környék lakóinak gondjáról is szó esett. Az ottani ipari szakmunkásképző iskola és kollégium tanulói, tanárai fenyegetve érzik magukat a környékre szoruló hajléktalanok, önkényesen oda költöző cigányok miatt. A SZÉT egyeztető fórum összehívását javasolta, a megoldásra a szociális, az oktatási és kulturális, valamint a városfejlesztési bizottságot szólította fel. U. I. A párbeszéd hiánycikk Indul a feljelentősdi? Az igazságtétel indulatos vita tárgya. Érvek helyett érzelmek, pengeváltás helyett vagdalkozás. A nyilvánosság fórumain ugyanúgy, mint a paprikáskrumpli-szagú konyhában vagy két sör között a kocsmában. A Parlamentben a többség megszavazta, de még nem hatályos a Zétényi-Takács-féle törvény. Mégis: hatására vad szócsata terepévé vált az egész ország. A Parlamentben akasztásért kiált a honatya... Egy törvény tervezetéről szóló szakmai megközelítést politikai szempontból támadják... Nyilvános fórumon beléfojtják a szót az ellenérveket összegezőbe... Mi történt velünk? Hova tűnt a vértelen forradalmunk jelezte mértékletesség és higgadtság? Miért ugrunk egymás torkának? A józan emberek igazságérzete megköveteli, hogy az elmúlt évtizedek, az előző rendszer veszteseit kárpótolják, bűnöseit felelősségre vonják. A nehézség abból adódik, hogy - a jogállam ideájának megfelelni akarván - az MDF-KDNP-FkgP alkotta hatalom törvény alkotásával, utólag kívánja megvizsgálni oly korszak történéseit, amikor jogállamiságról szó sem lehetett. A hatalom részesei abban bíznak: a jogszabály kordában tartja az indulatokat, megvéd a szélsőségektől. Nem. Az igazságtétel ürügyén összehozott Kónya-Pető-vita igazolta: elszabadultak az indulatok. A Tv 1 múlt héten, szerdán sugározta a nyilvános fórumon elhangzottakat, így a keddi ismétlés csak megerősítette: a Lex Zétényi nem éri el célját. Azoknak sok, akik állítják: Európába az az út vezet, amelyiken járva nem rágódhatunk a múlton. Azoknak pedig kevés, akik most érzik elérkezettnek az időt, hogy sokéves sérelmeikért elégtételt kapjanak. A téma és hordaléka hozta, hogy a színpadon szerepet vállaló politikusok is kiállították magukról a bizonyítványt: kiderült, ki hogyan mondja föl a leckét, ki mennyire lovagolja meg (sőt gerjeszti) az érzelmi hullámokat, ki érvel és ki csúsztat, ki hiteles és ki kevésbé. A politikusok mögött álló pártok is új arcukat mutatták. A türelmetlen közbekiabálás, a taps vagy az elégedetlenséget jelző morgás, az ellenvélemény végig nem hallgatása pedig - gondolom - mindannyiunk számára ismerős. ^Hasonlót élünk mindennapi vitáinkban. Ez a „nyilvánosság előtt elkövetett intolerancia" új és félelmetes mélységekre döbbentett. Megmutatta a torgyániáda létező szereplőit. Rávilágított: a közélet eddig egyediként kezelt, szélsőséges megnyilvánulásai összefüggnek. Igazolta, az MDF épít az eddig elfojtott indulatokra. Megborzongtatott, mert felvillantotta a veszélyt, az érvek uralmát felváltó viszálykodás „vérszagú" korszakát. Lavinát indíthat az igazságtételnek a kormánypártok által választott formája. A még érvénybe nem lépett, a még nem hatályos Zétényi-féle törvény megyénkben megszülte az első feljelentést. A szentesi rendőrkapitányság iktatta ezt, s egyben tájékoztatta a följelentőt, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok alapján nem intézkedhet. Az eljárás addig mindenképpen áll, amíg eldől a Lex Zétényi sorsa. A feljelentősdi azonban elindult... ÚJSZÁSZI ILONA Tápé egyedül? Vajon célszerú-e elszakadni? A független élet lehetőségeit latolgatják Nagy-Szegednek e kis zugában immár hetek óta. Tápé: önálló. Kóstolgatják a kifejezést - van, akinek ízlik, van. akinek nem. Való igaz, az elmúlt hetek történései - kezdve a függetlenség kikiáltására irányuló, kissé kurucos, népi kezdeményezéstől - inkább az érzékszervekre hatottak, no, és természetesen az érzelmekre, mintsem az agyközpontra. Ez utóbbit egyébként a művelődési házban lakossági fórumokon igyekeznek megmozgatni a tápai emberek: szakértőket hívnak, tényeket, érveket kérnek tőlük, hogy december 14-én könnyebb legyen a döntés. Biztos fogódzók azonban - megfelelő adatbázis (és törvények) híján - nincsenek. A jövő bizonytalan - egyelőre. Tulajdonképpen lehetetlen megjósolni, Tápé a kiválás után vígan megélne, vagy csúfosan elbukna. Mit mutatnak a környező példák? A megyében két olyan község is van - Ásotthalom és Kiszombor -, amely a leendő tápai költségvetéssel szinte fillérre azonos összegből: évi 55 millió forintból különösebb gond nélkül gazdálkodik. S Tápé? Az iskola igazgatónője szerint az intézmény fenntartására az idén még elegendő volt 16 millió forint - a következő esztendőre minimálisan 18 millió szükségeltetik. Az óvoda ez évi 8 milliójából jövőre 10 millió lesz. S akkor nem szabad történnie semmilyen rendkívüli eseménynek. Mert, lám, Szegeden hogy esett? Az egyik iskola elromlott radiátorát a polgármester reprezentációs keretéből cserélték ki, az iroda pénze ugyanis már elfogyott... Tápén honnan fognak a kicsiny költségvetésből erőforrásokat átcsoportosítani, ha ne adj' Isten, beüt valami váratlan dolog? - kérdezi a falu egyetemen oktató közgazdásza. A körzeti orvos úgy nyilatkozik, másfél millió forintot azonnal el tudna költeni múszervásárlásra. hogy az emberek ne kényszerüljenek Szegedre utazni a legegyszerűbb kivizsgálásra is. Kollégájával hogyan oldják meg az ügyeletet? Állandó készenlétben, váltott műszakban - esetleg holtfáradtan - végezzenek alkalmasint életet mentő beavatkozásokat? Vagy adják át a felelősségteljes feladatot a szegedieknek? Ezt is lehet, de az önálló Tápénak ez pénzbe kerül. Ki gondoskodik az elesettekről: a szegényekről, a nyugdíjasokról és - kelet-európai szomorúság ez - a fiatalokról? Mert ők a tápéi polgármesteri hivatal ablakán kopogtatnak majd közgyógyellátásért, rendszeres vagy alkalmankénti segélyért: vagy iskolakezdéskor kifizetni a gyerek napközijét, s ha az ifjú tápai férjet éppen akkor hívják be katonának, amikor a menyecske gyesen van; nos, és még korábban: ha a falusi legény asszonyt visz haza, s ahány házasság, annyi fészekrakás, annyiszor 150 ezer forint segítség az önkormányzattól. Tápénak életjelenségeket kell mutatnia, cirkuláltatnia tagjaiban az életerőt, ha a község önállóan élni és nem magára hagyatva meghalni akar. Az talán nem kétséges, anyagi ereje az elemi funkciók működtetésére úgy-ahogy elegendő. De mi van akkor, ha a lakosság valami extrát akar: szakmát vagy diplomát szerezni Szegeden, néhanapján beutazni a városba dolgozgatni, vásárolgatni, betegen orvoshoz fordulni és a többi? Mennyit áldozhatnak kultúrájukra, búcsújukra, hagyományaikra? Mindezek többletkiadást jelentenek majd. Kinek? A lakosoknak vagy az önkormányzatnak? Pontosabban: ha az önkormányzatnak, akkor is a lakosságnak. Csak az a biztos, hogy a már megszerzett bizonyosságok is a bizonytalanságot fokozzák. Holnap, pénteken este fél 6-kor művelődési házukban a tápaiak ismét átgondolják érveiket pro és kontra, hogy egy ceruzavonásnyit igazíthassanak jövőjükön: a '92-es esztendőn. óT