Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. RocksaRock Két dobos egy csárdában JMK" ' * • jf -1 « <9 ::ÉjP ... ét ^ ka •ul 1 • I mjMHj FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Solti János Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az ősz egyik legnagyszerűbb koncertjét a Tátrai Band adta az ifjúsági házban. Őszintén és felszabadultan zenéltek két teljes órán át. A ráadást végigtapsolta a közönség. Különösen megfogott a ritmusszekció, a dobosok ..munkája". Papp Tamás és Solti János mellett Horváth Charlie, az énekes is többször dobot szorított a térdei közé. •A buli után ültem le beszélgetni a két dobossal. - Jelentős szerepet kaptak a zenében a dobok, s ugyanakkor hiányzott a vokál. Papp Tamás: - Mivel Charlie élőben csak egy szólamban tud énekelni, ezért folyamodtunk ilyen instrumentális eszközökhöz, mint a dobok. Egyébként Charlie is szeret dobolni, régebben kongázott, most pedig a két kis bongóval járul a ritmushoz. - Két dobos megfér egy csárdában ? P. T.: - Én dobos vagyok, János pedig ütőhangszeres. Solti János: - Kiegészítjük egymást, én színesítem a dobiészt. P. T.: - Szeretek egy másik ütőhangszeressel együtt játszani, cz inspirál, mert nem csak a zenekar és a dobos között alakulhat ki „társalgás". - Mindketten több zenekarban is játszotok. P. T.: - Két fő zenekarom, a Tátrai Band és a Skorpió. Játszom Takáts Tamás Dirty Blues Bandjében is, de különböző formációkkal dzsesszt is muzsikálok. Sokfelé megfordulok, mindig szívesen megyek, ha hívnak. S. J.: - Hogy jelenleg, gyorsan összeszámolom és mindenkitől elnézést kérek, akit kihagyok. Játszom az In line nevű fúziós dzsesszzenekarban; a Thingsben, de velük Magyarországon elég ritkán, inkább Németországban, Svájcban és Ausztriában. A Hobo Blues Bandben is és most már nem vendégként a Tátrai Bandbcn. Van egy zanakarunk Lerch Istvánnal, és a Lokomotív GT is létezik, mert május végén, július elején csinálunk egy búcsúkoncertet a Népstadionban. - Nem sok szabadidőd lehet, hogy tudod megtanulni az új dalokat? S. J.: - Kevés időm van rá, de azért a zenészmemóriám elég jó. Másrészt pedig néhány zenekarban kottát is használok. - Mind a ketten kirándulgattok egyik műfajból a másikba. Mi a különbség a rock- és a dzsesszdobolás között? S. J.: - Számomra nincs semmi különbség. Egy ember nem tud kétfelé szakadni. P. T.: - Igazából különbséget én sem érzik. Mindenfajta zenét lehet jól vagy rosszul játszani, én megpróbáltam mindig a legjobbat kihozni magamból. - A dobon kívül játszottatok más hangszeren? P. T.: - Négy évig hegedültem, ezenkívül csak egyéb Utőshangszerekcn, de mindig a dobot éreztem közelállónak. S. J.: - Nyolc évig hegedültem, a zenei általánosban furulyáztam, mert kötelező volt, de azt ne tekintsük hangszemek, annyira egyszerű. Papp Tamás - Tamás, most fogtál egy új vállalkozásba. Drum system... P. T.: - ...Music-system lett belőle, s ez az elnevezés egy oktatási és zenei központot takar. Egyfajta segítség a kezdő zenekaroknak: hangszerhez jutás, próbalehetőségek, demofelvételek elkészítése. A képzés jövő év február elsejétől indul, de azért már most van ötven-egynéhány tanulónk. Túlnyomórészt dobosok, de lesz basszusgitár-, gitár- és billentyűsoktatás is. - Ezenkívül vannak tanítványaitok? S. J.: - Nem foglalkozom oktatással, mert nincs rá időm, és őszintén: nem is vagyok tanártípus. P. T.: - Amikor időm engedi, természetesen beszállok az oktatásba, de sajnos ritkán érek rá. - Úgy tudom, a szabadidődben a doboláson kívül mást is szoktál csinálni, festegetsz P. T.: - Igen. jól tudod. Eredetileg képző- és iparművészeti iskolába jártam, s hát innen a rajz és a festészet szeretete, megmaradt. - Mit szoktál festeni, csendéleteket? - Azt is festettem egy időben, de nagyon szeretem a természetet. Tátrai Tibinek van egy szuper horgászparadicsoma a Rába-parton, ott még úgy ahogy háborítatlan a környezet és sokszor szoktam ott ücsörögni, festegetni a szabad levegőn, jó időben, fák között, ahol csak a madarak hangicsálnak. TAKÁCS VIKTOR Párizsi napló Gyalogolni jó. Kiváltképp Párizsban. Egyszer azonban, amikor tompulni kezdenek az ámulások és sajognak a lábak, egyre gyakrabban dönt úgy az ember, mégiscsak alább száll... Aztán - merthogy a közlekedésnek is van lélektana - kezdi unni a vakondokperspektívát, a sötétet, a meleget, a büdösét, azt, hogy a fölforrósodott kerekektől ég az ember talpa alatt a burkolat, s hogy némely átszálláskor annyit gyalogol a rossz levegőn a föld alatti csőhálózatokban, amennyi séta jobban esne a Lajos korabeli paloták. a fényes kirakatok között, üde lombok alatt. Mindezek ellenérc kétségtelen előnye ennek az alsó világnak, hogy betekintést nyerhet a kíváncsi idegen Párizs „mélyrétegeibe". Földalatti boldogság Hétköznap, hat óra után zsúfolásig telnek a városból kifutó vonalak: munkából igyekeznek haza a kis Colette-ek és a szép Pierrc-ek. Mindenki kábultan, ernyedten ül a műbőr üléseken, szomszédom az ájulást elkerülendő, egy-egy érdeklődő pillantást vet a mellette kapaszkodó miniszoknyás lányra, az meg fölét lehúzó, mázsányi harangjaival csilingel, míg az ajtó fölötti metrótérképet tanulmányozza. Ebbe a monoton, álmosító hangulatba robban bc Gobclins-nél maga az élet. Egy házaspár, két gyerekkel. A két srác ragyog a boldogságtól, mindkettő szája a fö léig ér, a jó Isten ne verjen meg a jelzőért, de lófogaikat teljes szélességben közszemlére teszik érthetetlen örömükben. Lehuppannak egymás mellé, szüleikkel szemben izegnek-mozognak, magyaráznak és nevetnek, nevetnek. Olyanok, mint amilyenné a legszebb gyereket is elcsúfítják az oly készséges karikatúragyártók ott, a Notre Dame előtti téren, s ezért a szülők még fizetnek is nekik. Ez az em4. Metrón berpár is láthatóan el van ragadtatva két csemetéjétől, szemükben ugyanaz a ragyogás, mint a lurkóikéban. Az atya: pocakos, bajszos, amolyan tüzes szemű mészároslegény. Az anya? Hát... A fiúk láthatóan rá ütöttek. A természet hosszú arccal, szélesre kerekített mosollyal, kiálló fogsorral ajándékozta meg, a fodrász pedig egy modern frizurával. Vöröses haját féloldalt borotvával fölnyílta, a másik oldalon némi lófarokba köthető tincset hagyva. Az asszony a szépséget sugárzók magabiztosságával ül - trónol - övéi körében, szeme a két csemetén, keze párja ölében, az övével összekulcsolva. Az egyik fiú, akkor veszem észre, új iskolatáskájának örülhet ennyire, forgatja, kikapcsolja, valósággal belebújik. Boldog. Örömének hangot ad, ütögeti anyja térdét, hogy figyelje, egy percre se vegye le szemét róla.,De a mama most nem figyel. 0 is boldog. Szája összetapad a papáéval. Fejét félrefordítja, akkor látom: csupaszon hagyott nyakán a szerelem egy megkékült foltja. A gyrekek fölpattannak, húzzák maguk után szüleiket. Maison Blanche-ni\ kiszállnak. Nézek utánuk: a fiúk ficánkolnak, mint a kiscsikók, szüleik kéz a kézben, teli mosollyal követik őket. A mama egy szépségkirálynő önbizalmával lépked a betonon, szoknya-aligtakarta pipaszár Iába meg-meginog jobbra-balra nyakló körömcipőjében. Az ajtók záródnak: eltűnnek szemem elől a szép mosolyú plakátarcok és mi tovasuhanunk, magunk mögött hagyva a l'art pour Tart boldogságot. De jó lenne ismerni ennek a felszabadult örömnek a francia receptjét! A repertoár „Ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon, / Ont monoton bút jajongva és fájón." Nem tudok nem gondolni Verlaine soraira, míg fölhajtott kabátgallérral, behúzott nyakkal igyekszem az egyetemről a jussieu-i megálló felé. Csípős a szél, szakad az eső, és küszködöm rendre kiforduló esernyőmmel. Kezdem érteni, miért éneklik meg oly gyakran a költők, ha Párizsban jár az ősz... A monoton bút magammal viszem a föld alá. Mindenki magával hozta. Híre-hamva sincs már a metró nyári repertoárjának. Nem tűnik föl a bábjátékos, aki ügyes mozdulattal paravánt feszít az ajtó mellett, hogy két megálló között elszórakoztasson a répa és a zeller love storyjával, ilyenkor már nem jár gépzene, harmonikaszó és tüzes szónoklat az utasoknak. Ezen mélázom, mikor egy kinyújtott tenyér kúszik az orrom elé, a produkció azonban már elmarad. A Pont Neufnél kiszállván, városképi nevezetességbe botlom. A kutyás családba. A szalmahajú lány szakadt lovagját és anyává lett ebét simogatja, a kicsinyek édesdeden szuszognak mellettük a pokrócon. Néhány napja még a Ruc de la Huchette-n a görög vendéglók szomszédságában láttam őket. Hiába, hidegek az utcakövek, a kiskutyák meg áznak-fáznak, éheznek... Meg kell a szívnek szakadni, hát kopognak is az érmék a kalapba. Sztrájk Ha valaha is szólt valaki egy rossz szót is a metró ellen, az október 24-én biztos visszaszívta. Anélkül, hogy bármit kiírtak volna az állomások lerácsozott ajtajára: sztrájkoltak a metrósok. A parasztok országos tiltakozása után, amikor mázsaszám égették el terményeiket, hektoliterével engedték a bort a vizekbe, napokkal az egészségügyiek felvonulása után az elektromos közlekedés dolgozói mutatták meg erejüket. „Négyből egy" - hajtogatta igen szűkszavú információját előző nap a jegyárus. Másnap kettőig Ivrybol csak kevesen mehettek a megszokott módon munkába: aki az egyetlen járatról lemaradt, gyalog vághatott neki az útnak, vagy a tévériport tanúsága szerint autója és a maga épségét kockáztatta a városban uralkodó fölfordulásban. A legokosabbak azonban robogójukra vagy fürge kerékpárjukra pattanva hamarabb célba értek. Közlekedésiek sztrájkoltak. Fegyelmezetten, ám egérutat hagyva az életnek. A Sátán Szegeden A múlt századi operairodalom magán viselte korának minden rendeüenségét, s zenéje, mint a keserű pirulákat beborító cukormáz a szűk torkúak számára is lenyelhetővé tette a forradalmi eszméket, és az újdonsült esztétika kihívó pajzánságát. Ez a mennyiségében hatalmas, ám minőségében rendkívül szélsőséges hangzópalctta óhatatlanul is megvilágította a jelenben meggyökeredző jövőt: Wagnert, aki olyan egyszeri, és kivételes csillagállás volt a zene temploma fölötti égbolton, hogy még Richárd Strauss is csak szép, de őt idéző fény lehetett. A wagneri összművészet felé vezető lépcsők némelyike nemes és nehéz márványból való volt, némelyik csak könnyen elkorhadó fából készült, de szükségességüket és történelemformáló szerepüket senki sem vonhatja kétségbe. A francia Charles Gounod egyike volt a múlt század legkeresettebb komponistáinak. Sok műve azóta végkép eltűnt a közöny homályában, néhány azonban - kivételes kifejező ereje, és a remek dramaturgiája miatt - kiállta az idők próbáját. A ma ismét reneszánszát élő Faust-téma egyike a romantika nagy legendáinak: mintha a romantikus embernek nem is lett volna szüksége ana a sarokkőre, a véres horrorra, amelynek megszületése és létezése biztosítja az egyedüli megélhetést a huszadik századi szórakoztató iparnak. A romantika embere beérte a szellem megkísértésével, mert tudta, hogy ez jelent a lélekre nézve igazi veszélyt. A mesterségbeli tudás legjavát beleadó, és a zenei pirotechnika minden fortélyát hadrendbe állító Gounod, a távoli illúziókat testközelbe hozó rendezés, és a briliáns szereplőgárda az egyébként közönyösen folydogáló operaközélet olyan vérpezsdítő triptique-jét hívta életre Szegeden, amely joggal mér végső csapást a hallgatóság könnyzacskóira: különösen, ha olyan operabölények előadásában kerül színre, mint a színpadi játék tekintetében a keddi este minden konkurenciát térdre kényszerítő Airizer Csaba (Mefisztó), a dicséretre méltó és érdemes Réti Attila (Valentiné) és operaoldaláról több, mint előnyösen bemutatkozó Acél Ervin előadásában. Feledtük a - már leírni is unalmas - blabla magyar fordítást, és az egyébként szép díszletek siralmas állapotát. Nincs annyi feketemise, éjféli véres gyermekáldozat, amely az ördögnek olyan lehengerlő reklámkampányt jelenthetne, mint a Nemzeti Színház-béli Faust: a Sátán rohammal foglalta el a szegediek szívét, akik tapsoltak neki, ahogy csak bírtak, de ha hajnalig tapsolnak, akkor sem tapsoltak volna eleget. VARNUS XAVÉR CHIKÁN ÁGNES Változások a felvételi vizsgákra 3. Műszaki és gazdasági felsőoktatás A 3 műszaki egyetem és a 7 műszaki főiskola több mint 20 karán (telephelyén), valamint a 3 gazdaságtudományi egyetemi karon és a 4 gazdasági jellegű főiskolán jövőre kisebb lesz a változások aránya a felvételin, mint a felsőoktatás többi területén. Új szakot (szakirányt) kíván indítani: - az ME-DFK (Dunaújváros): műszaki tanári emelt szintű angol, német nyelvi - a VE-MK: környezetmérnöki - a Bánki Főiskola (BDGMF) műszaki informatikai üzemmérnöki - a Pollack (PMMF), a Széchenyi (SZI MF) és az Ybl (YMÉMF) főiskolák: települési üzemmérnöki - a Külkereskedelmi Főiskola (KKF) külgazdasági és levelező szakon: spanyol helyett olasz. Ezek az intézmények is növelik jövőre a vizsgamentességek lehetőségeit. így a műszaki felsőoktatásban - a VE-MK, a BME paksi szaka és az ME-DFK műszaki tanári emelt szintű nyelvi szakirányai kivételével nincsenek sehol szóbeli vizsgák, - meghatározott középiskolai tárgyak jegyeVátlagai alapján mentesít a BME Építő- és Vegyész kara, a VE-MK és az YMEMFDebrecen, valamint a KKVMF, - a középiskolai hozott pontok alapján mentesítenek az ME-Miskolc műszaki karai (45), a BDGMF (50), a GAMF-Kecskemét (45), a PMMF (45), a SZIMF (45), az YMÉMF-Bp (45) és az YMÉMFDebrecen (42), a Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) (45), a ruhaipari szakirányon (55), - tanulmányi versenyek helyezéseit preferálja a BMÉ-VEK és a VE-MK. A gazdasági felsőoktatásban mentesülnek - legalább középfokú állami nyelvvizsga és - ME-GTK: 60 hozott pont - KVF 56 szakirányú szakközépiskolából, illetve 90 gimnáziumból hozott pont - a KKF áruforgalmi szakán (KÁF) 59 hozott pont, külkereskedelmi szakfordító és levelező szakon (KSZL) 59 pont és egy további felsőfokú nyelvvizsga - a PSZF- és a SZIMF-OG-n 58 hozott pont esetén, - a választható tárgy vizsgáját nem kell letenni a KVF-n egy felső- vagy két középfokú, a KKF-n és a PSZF-n legalább 1 középfokú nyelvvizsga esetén. A KKF-n az adott nyelvből kéttannyelvű gimnáziumban tett érettségi is mentesít a választható nyelv vizsgája alól. Ezek a felsőoktatási intézmények általában nem korlátozzák az átjelentkezést. A műszaki főiskolák (karok) közül a BME Építőmérnöki Kara, a VE és az ME műszaki karai, a KKVMF, a KMF és a PMMF egy vizsgatárgy egyezése esetén is fogad átjelentkezőket. A BME Vegyészmérnöki Kara az orvostudományi egyetemi karokról is átveszi az átjelentkezőket, ha középiskolában jeles (5) matematika- és fizikaosztályzataik voltak. A gazdasági intézmények általában csak az intézménycsoporton belül fogadnak el átjelentkezést. Nem lehet átjelentkezni a KKF-KSZI-re, a PSZF nappali tagozata csak a salgótarjáni és a zalaegerszegi intézetébe fogad átjelentkezőket. Többletpontokat adnak az intézmények állami nyelvvizsgáért: Intézmény kar Nyelvvizsga foka: típusa: alap közép felső C ABC ABC BME, ME-FFK, BDGMFF, GAMF, KMF, PMMF, SZIMF, YMÉMF 2 2 2 ME, VE - 2 2 KKVMF 1 2 2 Bp. Közgazdaságtud.Egyetem - - JPTE-KTK-Pécs (csak 1 nyelvvizsgáért) - 2 2 ME-GTK (Miskolc), SZIMF-ÜG (Győr) - - KKF (a főiskolán nem oktatott nyelvből) - - 2 2 A két tannyelvű gimnáziumi végzettséget a BME, az ME, a BDGMF, a KMF, a SZIMF és az YMÉMF jutalmazza többletpontokkal. Szakirányú technikusi végzettségért az ME-n, BDGMF-en, a GAMF-on, a KMF-n, a PMMF-n, a SZIMF-en és a YMÉMF-én, szakmunkás képesítésért a GAMF-on, a KMF-en és a PMMF-en, továbbá tanulmányi versenyeken elért helyezésért az ME-n, a BDGMFen, a GAMF-on és a SZIMF-en jár többletpont.