Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. Változások a felvételi vizsgákra 2. Tanárképzés Hazánkban az egyetemeken kívül 6 tanár-, 13 tanító- és 3 óvóképző főiskola képez pedagógusokat. Ezek az intézmények is jelentős változásokat vezetnek be felvételi eljárásukban. Lényegesen több elsőéves tanárszakos felvételét tervezik az egri (EKTF), a nyíregyházi (BGYTF), a szombathelyi (BDTF) és a szegedi (JGYTF) főiskolán. Az emelkedés főleg a nyelvszakokon várható, összességében 45 százalékos arányban. A tanárképzésben 91, a tanítóképzésben 23, az óvodapedagógus képzésben 2 új szak(pár) indul: az ELTE-TFK-n 8, az EKTF-en 16, a BGYTF-en 16, a JGYTF-en 21, a BDTF-en 12. Ezek közül 11 hittanári szakkal kombinált, 16 nyelvtanári szak. A következő évtől már minden tanítóképző főiskolán indul idegennyelv-oktató tanítói szak (12-12 városban angol és német, 3-ban francia, 2-ben olasz). Az intézmények a pályázók jelentős csoportjait mentesítik a felvételi vizsga vagy annak egy része alól: Az ELTE-TFK-n 50. a Gyógypedagógiai Főiskolán (GYTF) 57 középiskolából hozott ponttól engedik el a vizsgát. Az ELTETFK, a TF és a JGYTF egyes szakai a tanulmányi verseny bizonyos helyezettjeit mentesítik. Az EKTF, a BGYTF és a JGYTF-en az idegen nyelvi szakokon - a felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezőktől nem igényelnek az idegen nyelvből felvételi vizsgát. A BGYTF néhány szakán nem kell szóbeli vizsgát tenni a középiskolából legalább 50 pontot hozóknak. ha két írásbelijük együttes pontszáma legalább 18. A JGYTF ének-zene, illetve rajz szakain mentesítik az azonos típusú szakközépiskolát végzőket. A tanító-, óvóképző intézmények egy része a középiskolából hozott pontszámok alapján: ATIF (53), BTIF-Békéscsaba (54), 1PF (55), KTIF (51), HOF (55), más része meghatározott tárgyak középiskolai osztályazatai (átlagai) alapján: BDTF (4,0), BTIF (4,0), CSTIF (4,0), JTIF-Jászberény és a JTIF-NT-Nagykőrös mentesít a teljes tantárgyi vizsga alól. A szóbeli vizsga alól ad mentességet a BGYTF 51 hozott ponttól, az IPF bizonyos versenyhelyezés esetén is, a VTIF meghatározott tárgyak jó (4) középiskolai osztályzatai esetén. A pedagógusképző intézmények általában nem kötik feltételekhez a jelentkezést, kivétel az EKTF gazdaságismeret szaka, ahol középfokú nyelvvizsgát; a JGYTF testnevelés-sportszervezés és a TF edzői szaka, ahol meghatározott sporteredményeket; a hitoktatóihittanári szakok, ahol gyülekezeti vagy lelkészi ajánlást és az idegennyelvoktató-tanítói szakok, ahol általában középfokú nyelvvizsgát vagy az adott nyelv érettségijét kívánják meg a pályázóktól. Az átjelentkezést több intézmény köti feltételekhez. Nem fogad más intézményből átjelentkezőket: a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete, a GYTF tanári szaka, a BDTF rajz-, a JEGYTF testnevelés, az ELTETFK testnevelés és ének-zene szakai, a CSTIF óvodapedagógus szaka és a ZSTIF. A tanárképző főiskolák általában a tudományegyetemek és más tanárképző főiskolák azonos szakpárjairól fogadnak átjelentkezőket. A tanító- és óvóképző főiskolák többségükben a tudományegyetemekről és a tanárképző főiskolákról két vizsgatárgy azonossága esetén, de az IPF, a JTIF, a BEOF (Sopron) és a HOF egy vizsgatárgy esetén is fogad átjelentkezőket. Az átjelentkezés feltétele azonban minden esetben alkalmassági vizsga letétele. Minden főiskola ad többletpontokat meghatározott teljesítményekért. Az állami nyelvvizsgáért kapható többletpontok: Intézmény ELTE-TFK (x) 3 3 3 5 GYTF tanári szak (csak 2 vizsgáért) - - - 3 3 3 5 5 5 BDTF (Szombathely) Átjelenkezők nem kapják - - - 224336 BGYTF (Nyíregyháza) csak 1 közép- és 1 felső-fokúért (x) 5 7 7 10 EKTF (Eger) csak 1 középés 1 felsőfokúért (x) 5 5 5 10 JGYTG (Szeged) Átjelentkezők nem kapják (x) -----3445 TF tanári szak - - - 2 2 4 3 3 5 ATIF (Győr) 3 3 3 6 BPTIF (Budapest) csak 1 vizsgáért - - 3 33666 12 CTIF (Sárospatak) és MPANI - - 2 2 2 4 3 3 6 CSTIF (Kaposvár) - - - 2 2 4 4 4 6 EJTIF (Baja) - - 3 3 3 5 5 5 7 IPF (Szekszárd) - - 2 2 2 4 3 3 6 JTIF (Jászberény és Nagykőrös) 2 2 3 5 5 8101010 KETIF (Kecskemét) 2 2 4 3 3 6 5 5 10 KTIF (Debrecen) - - - 3 3 6 5 5 10 ZSTIF (Zsámbék) - - - 3 4 5 6 7 8 HOF (Hajdúböszörmény - - - 3 3 5 5 5 7x = Ha a nyelv nem azonos a választott szakkal. A nyelvvizsgapontokon kívül többletpontokat kapnak: szakirányú munkavégzésért az ELTE-TFK-n, a GYTF-n, a KETIF-en (pedagógusi gyakorlat) - jó latin érettségiért a JGYTF-en a történelemből felvételizők; zenei tanulmányokért az ATIF-on, a KETIF-en és a ZSTIF-en; képzőművészeti tanulmányokért az ATIF-on és a ZSTIF-en; sportteljesítményekért a TF-en, az ATIF-on és a ZSTIF-en; különböző tanulmányi versenyhelyezésekért az ATIF-on, az IPF-en és a JGYTF-en a matematikából felvételizők; kiemelkedő tudományos, kulturális, művészeti teljesítményekért az EJTIF-en és a JTIF-en. (Következik: A műszaki és a közgazdasági felsőoktatás.) Javaslat színházigazgatóra: Legyen menedzser! A színház-igazgatói pályázatokat, összesen hatot, a beérkezésük után a kulturális bizottság tagjai tanulmányozták, ugyanis ők kapták a feladatot a közgyűléstől, hogy a pályázatok alapján tegyenek javaslatot a Szegedi Nemzeti Színház új igazgatójának személyére. Az első, e témáról szóló megbeszélésükön két elvi kérdésben sikerült megállapodniuk: a színház kívánatos működését úgynevezett menedzserigazgató kinevezésével látják elérhetőnek, vagyis a beérkezett pályázatok közül nem a színházművészekét részesítik előnyben, hanem a menedzser típusú pályázókét. Nyilvánvalóan befolyásolta a döntést az a körülmény is, hogy az utóbbi pályázatok találtattak a legszínvonalasabbnak: a hatból - kettő. Tény, hogy a pályázó művészek benyújtott elképzelései közül egy szintén igen színvonalasnak minősült, ám ez mégsem befolyásolta az elvi döntést. A bizottság tagjainak másik megállapodása: ezúttal vállalják a teljes felelősségét annak, hogy a lehetséges legköriiltekintiíbhen választják ki a jövendő igazgatót. Ez magyarán annyit tesz, hogy amíg az előző pályázat kapcsán többféle szakértői csoportot és a színház több képviselőjét is véleménymondásra kérték, ezúttal eltekintenek ettől. Részint azért, mert éppen a korábbi folyamatban ismertté váltak és kikristályosodtak a szakértői és színházi álláspontok, másrészt pedig abból a megfontolásból, hogy a színházfönntartó önkormányzat nyilvánvalóvá tehesse: nemcsak a kinevezés joga illeti, hanem a megfelelő személy kiválasztásának felelőssége is. Ezen túlmenően semmi módon nem kíván beleavatkozni a művészeti intézmény életébe. Mindezek - a bizottság hétfő esti állásfoglalásai - után az várható, hogy a két hét múlva esedékes ülésre két pályázót hívnak meg, hogy a személyes találkozás révén is hozzásegítsék magukat a megfelelő, s remélhetően a testület számára is elfogadható előterjesztés elkészítéséhez. Azután abban bizakodhatunk, hogy a december 19-i közgyűlés kinevezi az új színházigazgatót, és ez jó hatással lesz nem csak a hosszú ideje húzódó ügyben érintettek kedélyére, hanem a színház működésére is. — FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Tóth Valéria szobra Csongrádon Párizsi napló Az ember, ha ugyan nem földönfutó, külföldön is csak lakni kénytelen valahol. A turista megteheti ezt szállodában vagy kempingben, legfőképp ez utóbbiban, "•ha magyar. Hónapokra azonban egyik megoldás sem ajánlható, részint anyagi, részint kényelmi okokból. Párizsban meg különösen nem. Társbérlet a padon Szóval: lakni Párizsban is kell valahol. Persze van, aki - önhibáján kívül vagy sem - nem csinál gondot ebből, különösen az efféle forró nyárban, mint az idei volt. Jó másfél évtizede, amikor először jártam Párizsban, még megdöbbentem a híd alatt lakók népes táborának láttán. A vackát rendezgető, magát bolházgató hajléktalan, a borosüveg mellett harsány szónoklatot tartó elvetélt forradalmár éppúgy hozzátartozott az utcaképhez, mint a Pigalle-on vagy a Madelcinc környékén sétálgató lányok, az Eiffel-torony vagy a Notre Dame. Nem véletlen, hogy szemfüles emléktárgyárusok igen sikeresen kínálták szakállas, borvirágos orrú, rongyokba öltöztetett koldusfiguráikat. Mára a kirakatokból eltűntek ezek a hónuk alatt bagettet szorongató clochard-ok, csakúgy, mint a városképből a magukat kínáló lányok, no meg a csőlakók. Diszkrét illegalitásba vonultak: a lányok a mulatók ajtói mögé bújtak, a hajléktalanok a föld alá. A mefró padjain, eldugott sarkaiban térnek nyugovóra. Éjfél után egykor rácsok kerülnek a földalatti bejárataira. Félidőben azonban, úgy hírlik, néhány állomás befogadja a menedékre szorulókat. Stúdió - háromezerért Szerencsére én nem kényszerültem betársulni ebbe az albérletbe, bár amilyenek itt az árak, egy magyar soha nem tudhatja. Várt bennünket egy lakás. Egy stúdió. Azt mondták, pompás helyen van, a Glaciere-néi, közel a panteonhoz, húszpercnyi sétára az egyetemtől és a Notre Dame-tól. Az ár havi háromezer frank. Hogy valójában mi is az a stúdió, azt megsejtettem, mihelyst harmadmagammal és négy bőrönddel benyitottam oda. A küszöbön állva azt kellett eldöntenünk: mi megyünk be és a csomagjainkat hagyjuk kint, vagy fordítva. A stúdió ugyanis nem más, mint egy külön konyha nélküli garzon, annak is a legkisebbike. A ház kifogástalan volt. A kapu 3. Sorra lakni, olcsón...? csak rejtjeles kódszámok ismerőinek nyílt ki. Az üvegajtó mögött, a lépcsőházban, kaviccsal kirakott, lámpával megvilágított télikert, a márványburkolat fénylett, szinte félt rálépni az ember. A lift működött és jázmin illata volt. De a lakás! Szürke, foltos szőnyegpadló, két vaságy, egy sánta kártyaasztal, két műanyag szék, egy pozdoijából összetákolt könyvespolc, egy mosogató, egy jégszekrény és egy villanyfőző. Az egyetlen, kényelmesnek tűnő ülőalkalmatosság a parkrészletet ábrázoló fotótapétán lévő kerti pad volt. No, és a fürdőszoba kádja. Párizs ide vagy oda. három hónap sok egy ilyen lakásban. Még akkor is, ha a szállást lefoglalók jóhiszeműen úgy gondolták, ebben a városban úgyis a munkahelyén, meg az utcán s éttermekben, kávéházakban tölti az időt az ember, s csak aludni jár haza. Nyári főszezon lévén, a bennszü lött párizsiak kiröppentek állandó fészkükből: bárminemű hivatalos ügyet augusztusban elintézni lehetetlenség. Éltünk hát úgy, mint egy jobbfajta sátorban, és vártunk. Panel, kommunizmus Mondhatni, nagy-nagy protekció révén végül is sikerült elköltöznünk. Két-három hónapra ugyanis egyetlen tulajdonos sem adja ki szívcsen lakását. Azaz, hajlandó rá, ha valaki a napi szállodai díjat fizeti érte. Két ajánlat közül választhattunk, csaknem tízezerért lakhatunk a Citében, Szent Lajos szigetén, vagy fele áron a külvárosban. Nem kétséges, hogy ez utóbbi mellett döntöttünk. Párizs híres kommunistanegyedének. Ivry sur Seinnek lakói lettünk. Akkor, amikor naponta jelentették a hírügynökségek, hogy a Szovjetunió mely városaiban tűntettek el szobrokat és utcanévtáblákat. melyek Iljicsre emlékeztetik őket, mi a Rue Lenine-en hajtottunk be Ivrybe. A lehangoló, szürke betonból épült, helyenként vörösre festett központban az igen aktív kommunista párt falragaszai szolgáltak egyedüli díszként. Néztem az utcaneveket: Avenue Morice Thorez, Gagarin alléé, Boulvard de Stalingrad... Nem álltam meg, hogy kísérőnknek ne fejezzem ki ámulatomat, amely kétségkívül emiatt is kijár Párizsnak. Az egyetem középkorú kutatója kissé ravaszkásan rámsandított, és azt mondta: „Ebben a környezetben legalább otthon érzi magát." „Már nem" feleltem. Kényszeredetten nevettünk mindketten, bár cseppet sem éreztem viccnek megjegyzését. S hogy milyen volt az új lakás? Itt kulccsal vagy a kaputelefon gombjával nyitható a bejárati ajtó, minden lakásban van szemétledobó. a lift pedig orgonaillatot áraszt. Nem vigaszként íron, de ezek a szemre ugyan tetszetősebb házak se hibátlanabbak a mieinknél. A szigetelést itt is elspórolták, minden reggel a fölöttem lakó dobbantására ébredtem, amellyel kiugrott az ágyból, hallottam, amint elcsoszog a fürdőszobáig s azt is, ha ez-az éppen csurrant-csöppent. A harmonikaszerúen összehajtható, kívülre szerelt műanyag spaletta meg egyenesen világszám. Esténként, aszerint, ki mikor tér nyugovóra, iáncreakciószerú csörömpölés riasztja föl mind a tíz emelet lakóit. A szigetelés hiánya lehet a ludas azért is, mert a kánikulában a melegtől, az ősz beköszöntével a huzattól, a hidegtől kellemetlen az otthonlét. Október végén, amikor már mindenki vacogott, bekapcsolták ugyan a központi fűtést napközben, éjszaka azonban hidegek voltak a fűtőtestek. Hogy milyen a tél ezekben a lakásokban, nem volt alkalmam megtapasztalni. Amint elnéztem a szimpla üvegű ajtókat, ablakokat, a réseken behatoló őszi szél ellen sízokniba bújtatott lábamat, ezt nem is bántam. Béreljenek a gazdagok A tulajdonos a tizedik emeleten lakik, ugyanilyen lakásban. Mindazonáltal jó ideig nem értettem, ha már volt pénze, miért nem vásárolt jobb helyen igényesebb vagy nagyobb lakást. Az efféle minőségű, házgyári otthonból is megárt a sok. Mintha valaki Tarjánban fektetné be fölösleges pénzét. Amint tapasztalataim szaporodtak, megtudtam: a lakáskiadás jó üzlet Párizsban, mert csak a jómódúak engedhetik meg maguknak, hogy lakást béreljenek. Az a mondás járja errefelé: nem vagyok olyan gazdag, hogy ne legyen saját lakásom. Ha valaki elfogadható fizetést igazol, az állam 80 százalékát kölcsönzi a megvásárolandó lakás árának, és a tetejében még adókedvezményt is ad. Nem véletlen, hogy külföldi üzletemberek s nem egy amerikai professzor, akit munkája gyakran szólít Párizsba, lakást vett inkább, mintsem kidobjon az ablakon tízezreket frankban. Az már a múlté, hogy valaki, netán egy magyar újságíró, miként Ady egykoron „...sorra lakja olcsón a kis hotelszobákat". CHIKÁN ÁGNES