Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

SZERDA, 1991. Nov. 27. BELPOLITIKA 3 Esti határozatképtelenség Az Állami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese szerint eddigi eredményei alapján sikeresnek mondható az ÁVÜ által meghirdetett ónprivatizációs modell, amelyet követve 102 vállalat kezdte meg önállóan a privatizáció előkészítését. A vagyonügynökség mintegy ezer kis- és középvállalatot kíván bevonni az ónprivatizációs programba. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első háromnegyedében az ipar termelése 1457 milliárd forintot tett ki, míg az értékesítés 1405 milliárd forintot, s ebből az export 312 milliárdot. Mennyiségében a termelés összesen 30 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulása ellenére az ipar exportja összességében 26,3 százalékkal kevesebb volt szeptemberben mint a múlt év azonos hónapjában. A gépipari export csaknem felére esett vissza. Teljes ülést tartott tegnap a Parlament. Az előző ülésnapról áthúzódott döntések sorában az Országgyűlés elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek részére elkülönített tartalékalap felosztásáról szóló országgyűlési határozatot, majd részletes vitára bocsátotta a helyi önkormányzatok jövő évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló határozati javaslatot s az úgynevezett IIMI-as törvénycsomagot. Ezután a levéltári törvénymódosítás általános vitája következett, majd mentelmi ügyekben döntött az Országgyűlés: Haraszti Miklós (SZDSZ) és Torgyán József (FKgP) mentelmi jogát a T. Ház több mint kétharmada felfüggesztette (előbbi maga is ezt kérte), míg Dornbach Alajos (SZDSZ) ügyében ezt nem tartotta indokoltnak. Az ülésszak folytatta az általános vitát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslatról. Hét óra után pár perccel az elnöklő Dornbach Alajos, megállapítván, hogy a T. Ház nem határozatképes, a hétfőihez hasonlóan - az Országgyűlés keddi ülését berekesztette. Az érzelem helyett az értelemre hatni Sokáig csak telefonon „találkoztunk", s évek teltek, mire személyesen is megismerkedtünk. Közel tízéves munkakapcsolatunkban havonta diktálja, hogy az adott hónapban melyik vállalatnál, intézménynél, hányan adtak vért, mennyi gyűlt össze, s a litereket hány szív- és érműtéthez, veseátültetéshez használták fel. - Ennyi - szokta mondogatni nemes egyszerűséggel a lista felsorolását bevégezvén. Igen, ennyi, de mennyi energiával szervezhető be a sok-sok véradó, arról sohasem beszél, arra a munka közben nem jut idő. Most is csak azért álltunk meg „egy" szóra, mert ma a véradók napja van. Pontosan egy évtizede szervezi Szegeden a véradókat dr. Alpáry Lajosné, a közelmúltban - tragikusan korán - elhunyt, Csongrád megyei mentőfőorvos felesége. A véradó állomásra 79-ben lépett be, és 81 óta toborozza a vérüket másokért áldozókat. Havonta kell megnyernie az emberek százait, hisz állandó és folyamatos vérszolgáltatást vár tőlük a szegedi kórház, a SZOTE-klinikák, a gyerekkórház és a deszki gyógyintézet. Szeged és Csongrád megye élen jár a véradásban, s Ibolya szerint azért, mert a jó szervezőmunkának itt évtizedes hagyományai vannak, s mert elődeitől azt tanulta: - Az egészségügy egyetlen területe a véradás, ahol nem a „páciens" kap, hanem ó ad. Ezért hát FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ nagy tisztelettel kell a donorokkal bánni, s jószerével valamennyiükkel személyes kapcsolatot tartani. Én azt tapasztaltam, hogy a véradók toborzásának egyetlen „titka", hogy megbecsüljük őket, s apró figyelmességekkel köszönjük meg áldozatosságukat. Az apró figyelmesség, mily jól tud esni, bizonyság rá, hogy ismerősöm meghatódva újságolta a minap, örömet jelentett neki, hogy e gyűlölködő időkben, a üdvözlő lapot, köszönő sorokat kapott a véradó állomástól, a véradók napja alkalmából. Ki köszön meg manapság valamit is ? - kérdezte, s biztos vagyok abban, jelentkezik újra donornak. Ibolya a személyes kapcsolattartást jelölte meg a sikeres szervezés egyik „titkának". Maga keresi fel a vállalatok, intézmények vöröskeresztes titkárait, és őket is arra kéri, ne plakátokon hirdessék a soron következő véradást, hanem személyesen agitáljanak. - A meggyőzésnél sohasem szabad az érzelmekre hatni - állítja - csak az értelemre. Sokszor szakszerűen el kell magyarázni, mire és miként használják fel az adott vért, hány gyógyintézményben várnak, és számítanak az emberek áldozatkészségére. Lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de „vevőt" kell találni a véradásra. E racionális felfogás nem jelenti azt, hogy nem érzek együtt azokkal, akiknek az életet jelenti az adott vér, de akkor sem próbáltam érzelmi húrokat pengetni, amikor életem párja is a véradományra várók között volt. Pedig de sokszor könyörgőre fognám, hiszen látom, a véradók száma csökkenőben. Talán a fáradtság, talán a fásultság miatt. Ibolya maga is véradó. Túl a félszázadikon éppen úgy izgul a vétel előtt, mint a többi donor. Összesen 53 alkalommal nyújtotta karját, de azt már nem tudná megmondani, hány litert vért „szerzett" az elmúlt évtized alatt. Ebben az esztendőben 8 ezer litert, 20-22 ezer vérvétellel. K.K. Kárpótlási kamat Noha még nem kezdődött meg a kárpótlási jegyek kibocsátása, az értékpapírok már a törvény hatályba lépése óta kamatoznak. így november l-jén a kárpótlási jegyek értéke 103,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az 1000 forintos címlet megnövelt értéke 1037, az 5000 forintosé 5185, a 10 ezer forintosé pedig 10 370 forint. A kárpótlási jegyek három évig kamatoznak a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, ami jelenleg 16,5 százalék. Téli könyvvásár A szakma - jelenlegi helyzetében is - az értékek megőrzésére törekszik. A téli könyvvásár több mint ünnep, misszió - hangzott el a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének keddi sajtótájékoztatóján. A téli könyvvásárra 50 kiadó 241 könyve jelenik meg. A könyvvásár érdekességei többek között Charles Baudelaire „A rossz virágai" című verseskötete, Esterházy Péter munkája a „Hahn-Hahn grófnő pillantása", a klasszikusok közül „A Buddenbrook ház" és a dokumentumkötetek közül a „Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre". A kézikönyvek között jelenik meg a „Bank-kislexikon", a „Tolnai Világtörténelem " reprint kiadásban, és a „A magyar közélet kézikönyve", amelyet az MTI jelentet meg. Kutatói mustra az SZBK-ban Évenként visszatérő hagyomány a Szegcdi Biológiai Központban, hogy a kutatók sorra társaik elé tárják idei munkájuk eredményét, illetve azokat, amelyek áthúzódnak erre az évre is. Háromnapos mustra kezdődik ma a székház dísztermében. Ahogy Keszthelyi Lajos, a kutatóközpont főigazgatója elmondta, az ideinek különleges hangsúlyt ad az a tény, hogy a hajdani főigazgatónak, Straub F. Brúnónak ötven évvel ezelőtt jelent meg az aktinról szóló dolgozata a szegedi Actában. Jelentős munkáról van szó, azóta is hivatkoznak rá az egész világon. Szerették volna, ha ő is itt lehetett volna, de kényszerítő okok miatt nem vállalhatta. Ünnepi esemény egyébként minden évben ez az előadás-sorozat. Öt intézete van az SZKB-nak, intézetenként három órát kapnak, hogy ténylegesen bemutatkozhassanak. Külön kategóriában tartják számon a fölnőtt kutatók eredményeit, külön a fiatal kutatókét és ugyancsak külön kezelik a külföldön dolgozókét. A harmadik nap záróakkordjaként a vezető kutatókból álló fórum közösen dönti el, melyik kategóriában kinek az előadása bizonyult legjobbnak, beleértve az előadói rátermettséget is, és értékes díjakkal jutalmazzák a nemes igyekezetet. Az első díj például negyvenezer forint, tisztán. Mindhárom napon délelőtt is, délután is más-más tudós elnököl, és a második nap végén közös vacsorát is rendeznek az ünnepélyesség kedvéért, valamint a kapcsolatok elmélyítése érdekében. Ez is hagyomány az intézetben, mint ahogy azt is, hogy egy-egy témának ez az első bemutatkozása. H. D. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter tart előadást A központi költségvetés és az önkormányzati feladatok témakörben 9 óra 45-től a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala földszinti tanácstermében (Rákóczi tér). A társelőadást dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke tartja az Állami Számvevőszék önkormányzati vizsgálatainak tapasztalatairól. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. DR. PIRI JÓZSEF, a 27. számú választókerület képviselője az algyői polgármesteri hivatal kirendeltségén 17 órától fogadóórát tart. AZ EGYHÁZI INGATLANOK VISSZAADÁSA SZEGEDEN címmel tart előadást dr. Lippai Pál polgármester a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége székházában (Dugonics tér 12.) délután fél 6 órakor. HOLNAP MEGBESZÉLÉST tartanak azon szervezetek részére, akik a jótékony célú karácsonyi ajándékozási akcióban részt kívánnak venni, délelőtt 10 órakor, a városháza 102-es termében. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága ülést tart délután 4 órakor, a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Napirend: tájékoztató a XV. kongresszus második szakaszáról. Előadó: dr. Krajkó Gyula, a koordiációs bizottság elnöke. Parlamenti jegyzetek Két sajtótájékoztató volt tegnap a Parlament ebédszünetében. A honvédelmi bizottság tagjai moszkvai látogatásukról számoltak be. Az orosz parlament megfelelő bizottsága hívta meg őket. Balogh György elnök elmondta, hogy olyan törekvéssel találkoztak, melynek egységes stratégia kidolgozása a célja. Oroszország a jövőben védelmi politikát kíván folytatni és ennek megfelelően kívánja átalakítani haderejét. A nukleáris arzenált csak elrettentési céllal kívánja fenntartani. Áz önállósodó köztársaságokban várhatóan saját hadseregek jönnek létre s a jelenlegi Honvédelmi Minisztériumot helyettesítő központi, szövetségi szervnek ezek koordinálása lesz a feladata. Várhatóan ez a szerv ellenőrzi a nukleáris fegyvereket is. Problémát jelent továbbá az állambiztonsági szervezet helye, szerepe. A KGB átszervezése napirenden van. Nagy András azt hangsúlyozta, hogy mindez orosz vélemény, hiszen ők a legnagyobb tagköztársaság képviselőivel tárgyaltak. Mindketten érzékelték az orosz hegemóniára való törekvést. Nagy András egyik a jelenlegi helyzettel kapcsolatban egyik vendéglátójukat idézte: „Oroszország most úgy áll, mint 1932-ben. Csak nehogy eljöjjön 1933." A másik tájékoztatón a Független Kisgazdapárt képviselői ismertették véleményüket az adórendszer megváltoztatásának koncepciójával kapcsolatban. Ómolnár Miklós elmondta, egyetértenek a kormányzattal a fogyasztási adó bevezetésének kérdésében, amely egyúttal csökkentené a fogyasztói árkiegészítéseket. Ez azonban áremelkedéshez vezet, amelyet szociális politikával kell ellensúlyozni. Túlzottnak tartják azonban a kávé 40 százalékos forgalmi adóját, amikor „a fekete kávékereskedelem elöntötte az országot". Megfontolandónak tartják a bor fogyasztói adójának csökkentését is, hiszen ebből a termékből jelenleg túltermelési válság van. A gépjármű adó nem jelent majd nagy terhet, ezért elfogadhatónak tartják, ám nem értik, hogy az ebből befolyó 800 millió forintból miért csak 500 milliót akarnak a közúthálózat javítására fordítani. Azzal sem értenek egyet, hogy például a költségvetési szervek mentességet kapnának, hiszen ez az intézkedés nem szorítaná őket észszerű gazdálkodásra. Jó volna, ha a gépjárművek fogyasztási adója nem egységesen 20 ezer forint volna, hanem függene a gépkocsi árától. Pintér István Csongrád megyei képviselő megismételte javaslatát, hogy útalap adót a mezőgazdasági gépeknél visszaigényelhessék az üzemeltetők, hisz ezek a járművek nem használják a közutakat. Oláh Sándor frakcióvezető-helyettes szerint a mezőgazdaság már túl van a tűrési határon, a kistermelők személyes családi tartalékaikat élik föl, a nagyüzemek sorra mennek csődbe. Véleménye szerint ennek egyik oka, hogy a kárpótlási törvény csak egy éves késéssel született meg, hogy nem rendezték időben a tulajdonviszonyokat. Oláh Sándor köszönetét fejezte ki, hogy a tegnapelőtti nyilvános frakcióülésről a sajtó komolyan és nyíltan tájékoztatott. * Hónapok óta folyik a vita a déli autópálya tervezett építéséről. Tegnap délután a Parlament interpellációs napján dr. Pap János fideszes képviselő ennek ügyében intézett kérdési a közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi miniszterhez. Rajkai Zsolt államtitkár a minisztérium nevében elmondta: készül az országos közlekedésfejlesztési koncepció, melyet a kormány hamarosan a Parlament elé terjeszt. Ez figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat és a közlekedési ágak közötti észszerű munkamegosztás kialakítását. Véleménye szerint a településeket elkerülő utakat kell építeni. Szerinte a déli autópályát a közlekedési igények nem teszik szükségessé. Az autópálya önmagában nem jelent megoldást azoknak a térségeknek a fejlesztésére, melyeket érintene. Felméréseik szerint a forgalmi igények nem teszik szükségessé ennek a sztrádának a megépítését. Inkább a jelenleg legterheltebb vonalakon, a Budapestet Hegyeshalommal, Miskolccal, Nyíregyházával, Szegeddel és Nagykanizsával összekötő vonalak a legterheltebbek, a nagy tranzitforgalom itt követelné leginkább sztrádák építését. A déli autópálya körülbelül 400 milliárd forintba kerülne, de ehhez az állam nem tud garanciát biztosítani. „Ez egy kft. vállalkozása, amit nem célunk megakadályozni, ha az összes önkormányzat támogatja. Véleményünk szerint azonban inkább a vasúthálózatot kellene fejleszteni, mert az sokkal inkább környezetbarát közlekedési forma." Dr. Pap János kielégítőnek találta a választ, de aggályát fejezte ki, hogy a tárca nem rendelkezik koncepcióval, amelybe ezt a pályát be lehetne illeszteni. Ezzel szemben a kft. elkészített egy komoly megvalósíthatósági tanulmányt. A sajtópáholyban ült dr. László András, a Co-Nexus Rt. elnök vezérigazgatója, a déli autópálya egyik kezdeményezője. „Arra az útra, amely még meg sem épült, nem lehet azt mondani, hogy nincsen igény. Ezt a kérdést csak akkor lehet majd megítélni, ha az autópálya megépül." - mondta lapunk kérdésére. (A vele készült interjú teljes szövegét lapunk egy későbbi számában olvashatják.) NTT Mint ismeretes, a PSZ október végén kezdeményezte, hogy november 22-e legyen a Magyar Közoktatás Napja, amelyen minden nevelési-oktatási intézmény szervezzen nyílt napot, rendezzen fórumot abból a célból, hogy „minden cselekedni képes társadalmi erő" áttekinthesse a válságos helyzetet és segítsen megfelelő országos és helyi költségvetési döntésekhez. A szegedi bizalmi testület azonban nem tartotta szükségesnek a helyi rendezvény megszervezését, mert most az országgyűlési képviselőkön keresztül látja célravezetőnek a parlamenti, költségvetésről szóló döntések befolyásolását. A Budapesten megrendezett fórumon a PSZ szegedi titkára képviselte ennek a szakszervezetnek a tagjait; a mintegy 300 résztvevő, pedagógusok és szakszervezeti tisztségviselők leszögezték: a közoktatás támogatásának reálértéke folyamatosan csökken, a korPSZ-álláspont A közoktatás gazdátlan A magyar közoktatás válságjelenségei egyre bizonyosabban érzékelhetők; a szaporodó viták mostanában két kulcsfontosságú témáról szólnak: a közoktatási törvény koncepciójáról, s ezzel is, meg a parlamenti költségvetési irányelvekkel összefüggésben Ls a finanszírozás gondjairól. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei aktívak; a PDSZ a minap a törvénytervezetről alkotott kritikus véleményt, melyet lapunkban is közöltünk, most pedig a Pedagógusok Szakszervezetének a finanszírozással kapcsolatos aggályairól juttatott el hozzánk állásfoglalást a szervezet szegedi-körzeti titkára, dr. Pap Jánosné. mány e területen a válságkezelés első lépéseit sem tette meg, az ágazat gazdátlan, a tárca erőtlen, tétova. Nem érzékelhető az oktatás stratégiai jellege, pedig ezt deklarálta a Nemzeti Megújhodás Programja. A legsürgősebb tennivalóknak a következőket tartják: 1. Az 1992-es költségvetésnek biztosítani kell a dologi kiadások és a bérek reálértékét, ezért támogatják az oktatási albizottság módosító indítványát, amely a dologi automatizmus megemelését, s a bérautomatizmus mellett további központi bérintézkedést javasol. 2. A gyermekek iskoláztatásával összefüggő szülői terhek ne növekedjenek. 3. Megbízható finanszírozási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja az intézmények folyamatos működését és garantálja az állam anyagi és szakmai felelősségvállalását. 4. A közoktatás sajátosságainak figyelembevételével törvény szabályozza a pedagógusok jogállását egy új előmeneteli bérrendszer bevezetésével együtt. 5. Széles társadalmi közmegegyezésen alapuló közoktatási törvényre van szü kség, amely az anyagi feltételek megteremtésére vonatkozóan egyértelműen tartalmazza az állam kötelezettségeit, biztosítja a nevelőtestületek szakmai kompetenciáját, az iskola autonómiáját, az oktatásügy pártok felettiségét. A PSZ helyi bizottsága a költségvetési irányelvekkel kapcsolatos véleményét elküldte valamennyi szegedi képviselőnek. S~E