Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁO CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. Választások elé Ki nyerhet Ukrajnában? Heten vannak, de csak egyikük ülhet az elnöki székbe. Az előrejelzések szerint nem is azonnal, a hét végi elnökválasztás másnapján, mert várhatóan második fordulót is kell rendezni, amelyen már csak a két legjobb indulhat. 1. Leonvid Kravcsuk: 57 éves, a „régi rendszerben" ideológiai vonalon futott be. hosszú évekig az Ukrán KP ideológiai titkára volt, de a puccs után kilépett a pártból. Tavaly június óta a parlament elnöke. Hamar „beállt" a demokraták közé, teljes politikai önállóságot akar, de aláírta a gazdasági szerződést. Fő elvei: demokrácia, mértékletesség, erkölcsösség, bizalom, bőség. Külföldön ukrán Gorbacsovként beszélnek róla, főleg azért, mert mindig csak kullog az események után. Szeptemberben eredményes körutat tett Kanadában és az Egyesült Államokban. Negyven százalékra számíthat. 2. Vjacseszlav Csornovil: 53 éves, 15 évet ült szovjetellenes tevékenységért. Pártonkívüli, de támogatja ót az Ukrán Népfront (RUH) és a tanácsokban működő demokratikus blokkok szövetsége. Másfél éve a lvovi megyei tanács elnöke. Újságíró, pravoszláv vallású, felesége görög katolikus. Elveti a gazdasági és politikai szövetséget, inkább a kétoldalú kapcsolatok híve. A gazdaságot magyar és lengyel mintára kívánja átalakítani. Elsősorban a nyugati területeken és délen népszerű, az előzetes szondázás szerint 15-20 százalékot kaphat. 3. Levko Uukjanyenko: 27 évet ült, halálra is ítélték ellenzéki tevékenysége miatt. Jogász, az illegális Munkás-Paraszt Szövetség megalapítója. Az utóbbi hetekben igyekezett végigjárni a bányavidéket és a mezőgazdasági üzemeket. A nyugati területeken Csornovil vetélytársa lehet, bár csak 4-5 százalékot remélhet. 4. Igor Juhnovszkij: 67 éves, a parlamentben az ellenzéki Népi Rada vezetőjeként vált ismertté. Kétszer sikertelenül pályázott a parlament elnökségére. 1990 decemberében kilépett az SZKP-ból, most hithű pravoszláv. Tavaly még a Szovjetunió konföderatív átszervezése mellett volt, ma már a teljes kiválást támogatja. Fő szavazóbázisa a műszaki értelmiség, a vállalkozók és a kisgazdaságok tulajdonosai. Mérsékelt reformernek tartják, aki például meghagyná a kolhozokat és a szovhozokat, ha azok kifizetődőén működnek. Szintén 4-5 százalékra számíthat. 5. Vlagyimir Grinyov: orosz származású, a parlament elnökhelyettese. A délkeleti iparvidéken Kravcsuk mögött a második helyen áll. Mérsékelt reformer, a gazdasági szövetség híve. Politikai síkon - némel mintára - a tartományokból álló ukrán föderáció elvét támogatja. Három-négy százalékot jósolnak neki. 6. Alekszandr Tkacsenko: mezőgazdasági miniszterként nem sok sikert mondhat magáénak. Konzervatívnak tartják, főleg azért, mert a szovhozok és kolhozok feltétlen híve. Az agár-ipari egyesülések felső vezetése, korábbi szoros kapcsolataik miatt mindenképpen támogatja, főleg a középső és északi területeken. Ennek ellenére csak 2-3 százalékra számíthat. 7. Leonyid Taburjanszkij: 51 éves, egy nagy iparvállalat vezérigazgatója Dnyepropetrovszkban. A Néppárt elnöki székét szeretné felváltani a köztársaságival, bár erre nem sok esélye van: túl későn kezdte kampányát, támogatói az iparosok egy szűk rétege. Csak 1-2 százalékot remélhet. Magyarország válaszúton „Magyarország törekvése arra. hogy virágzó piacgazdaságot hozzon létre, bajba kerülhet" - írja kedden a Párizsban megjelenő International Herald Tribüné. A lap cikkének szerzője, Giles Merritt ennek okát a privatizációs folyamat lassúságára, a külföldi tőkével szemben még mindig meglevő bizalmatlanságra, a tőkehiányra és főként a kisvállalkozások számára szükséges induló kölcsönök hiányára vezeti vissza. Azt javasolja, hogy a „mikrokölcsönök" folyósításához a nyugati kormányok nyújtsanak segítséget. A cikk részint az OECD szervezésében nemrég Budapesten megtartott tanácskozás tapasztalatait igyekszik összegezni, részint a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) igazgatója, Alexander Tomlinson véleményére támaszkodik. Eszerint Magyarország válaszút elé került, s ha rossz irányba indul cl, akkor elvesztheti vonzerejét a kü lföldi beruházók iránt. A privatizációs folyamat lassúságáért - a tudósítás szerint - egyrészt „a vezető és mindmáig régimódi kommunista menedzserek", másrészt „a piaci árnál magasabb árajánlatokra váró kormánytisztviselők" a felelősek, de belejátszik „a külföldi beruházókkal szembeni bizalmatlanság" is, amely „nemzeti érdekre" hivatkozva elzárkózik számos kulcsfontosságú ágazat, például a légi és a vasúti közlekedés, a távközlés, az energetika és a kohászat privatizálásától. „Magyarország ennek ellenére Kelet-Európa sikertörténetét mutathatja fel" - állapítja meg a cikk, utalva a külföldi beruházások magas szintjére, de hozzáfűzi: mégis „tartani kell attól, hogy az átállás a szabad vállalkozásra rossz irányba fordulhat". Ennek magyarázata "az, hogy a kisvállalkozások indításához szükséges tőke hiányzik; a bankok igyekeznek elkerülni a viszonylag magas kockázattal járó, a kisvállalkozások indításához szükséges és általában tízezer dollárnál nem magasabb kölcsönök folyósítását. „Ha a nyugati kormányok segíteni akarnak az egykori kommunista országoknak a piacgazdasagra történő áttérésben, jól tennék, ha arra összpontosítanál .—őfeszítésciket, hogy megkönnyítsék a mikrokölcsönöket" - írja a cikk, amely a/ újonnan szervezett Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot is hibáztatja az ilyen jellegű kölcsönök elmaradásáért. ENSZ-re várva Zsákutcába jutottak a Kubában lévő szovjet katonai alakulatok kivonásáról folyó havannai tárgyalások, s a szovjet delegáció összes tagja hazatért Moszkvába. A sikertelenség közvetlen oka az volt, hogy a kubai vezetés a szigetország déli részén, Guantanamóban lévő amerikai bázis felszámolásával próbálta meg összekapcsolni a kivonás ügyét. A szovjet küldöttség ezt elfogadhatatlannak tartotta, s jelezte: a csapatokat szakaszosan akarják kivonni; az első egységek még az idén decemberben elindulhatnának. Az Egyesült Államok kedden hivatalosan is visszaadta a Fülöp-szigeteki hatóságoknak az ottani Clark légitámaszpontot. Júniusig ez volt a legnagyobb tengerentúli amerikai légitámaszpont, ám ekkor a közeli Pinatubo vulkán kitörése miatt a személyzet kénytelen volt elhagyni a bázist. Az amerikai tévétársaságok felmérései szerint az Egyesült Államok lakosságának alig több mint a fele helyesli George Bush politikáját - szemben a márciusi 80 százalékkal. Az elnök az Irak elleni sikeres hadjárattal vált rendkívül népszerűvé, de a mutató azóta - elsősorban az ország gazdasági gondjai miatt - fokozatosan csökken. A változás a lehető legrosszabbkor jön Bush számára, aki már megkezdte kampányát újraválasztásáért az egy év múlva esedékes szavazás előtt. A washingtoni szenátus hétfőn jóváhagyta azt a javaslatot, hogy - 40 év óta először - a Szovjetunió is megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedezvényt. A kedvezmény kérdését minden évben újra megvizsgálják majd. Lengyelország kedden ünnepélyes szertartás keretében az Európa Tanács tagjává vált. Közép-Európában harmadikként, Magyarország és Csehszlovákia után a lengyel lobogót is felvonták a strasbourgi Európa Palota előtt. A palesztin delegáció kész részt venni a közel-keleti békefolyamat keretében december 4-ére összehívott washingtoni kétoldalú tárgyalásokon - de csak abban az esetben, ha feltételei teljesülnek. A küldöttség szóvivője szerint biztosítékokra van szükség, hogy a delegáció tanácsadóinak számító PFSZ-tagok is megkapják az amerikai vízumot. Útra készen a kéksisakosok Háború és béke Szlavóniában Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint keddre virradó éjjel nem hivatalos konzultációt tartott a jugoszláv helyzetről. A testület úgy határozott, hogy hamarosan újabb ülést tart, hogy jóváhagyja a jugoszláviai békefenntartó erők ügyében eddig tett erőfeszítéseket. A döntés a csapatok kiküldéséről változatlanul attól függ, tartós lesz-e a tűzszünet: amennyiben igen, akkor hamarosan sor kerülhet újabb ülésre, amelyen megszületik a határozat és a legjobb esetben akár már a jövő héten megérkezhetnek Jugoszláviába az első kéksisakosok. Horvátország tiszteletben fogja tartani az ENSZ-csapatok alkalmazására vonatkozó döntést, de ennek feltétele, hogy véget vessenek a köztársaság elleni agressziónak - jelentette ki Zvonimir Separovic horvát külü gyminiszter zágrábi sajtóértekezletén. Azt is elengedhetetlennek tartotta, hogy a félmillió horvátországi menekült visszatérjen otthonába. A jugoszláv polgárháborús ellenfelek mindegyike bűnös a harcokban részt nem vevő polgári személyek meggyilkolásában és kínzásában - jelentette kedden az Amnesty International londoni székhelyű emberi jogvédő szervezet. A jelentés két esetet dokumentált. Az egyikben szerb milicisták szeptemberben Cetekovac horvát faluban lelőttek öt idős asszonyt és leszúrtak egy 65 éves férfit. Egy másik esetben a horvátországi Károlyvárosban a szövetségi hadsereg 13 tartalékosa megadta magát a horvát rendőrségnek és fegyvereiket is leadták. Ezután mindnyájukat lelőtték. Felemás helyzet alakult ki Horvátországban a 14. tűzszünet harmadik napjára: a fegyvernyugvást Kelet-Szlavóniában a hadsereg sorozatosan megszegi, állandóan lövik Eszéket, a szlavón székvárost, s nincs jele annak, hogy a politikai vezetés és a hadsereg vezetői befolyást tudnának gyakorolni a szélsőséges szerb fegyveresekre. Ugyanakkor Nyugat-Szlavóniában már csak szórványos harcok vannak, megkezdődött a fogolycsere, s a csapatkivonás Zágrábból és Sibcnikből. EK-társulás A piaci verseny felé Kis CSX'IA (PÁRIZS) Az Európai Közösséghez való társulási szerződés ipari termékekre vonatkozó részleteit, valamint az Ipari Minisztérium ezzel kapcsolatos feladatait ismertette kedden a vállalatvezetők előtt Lendvay János, az IKM főosztályvezetője, a tárgyaló küldöttség tagja. Elmondta, hogy a Közös Piacra irányuló magyar exportot a vámok leépítése szempontjából négy kategóriára osztották. Külön jegyzőkönyv rendelkezik a szén és acéltermékek köréről, ahol az önkorlátozó kontingensek megszűnnek, és a magyar acél mennyiségi korlátozás nélkül kerülhet a Közösség piacára. A vámokat hat lépésben, öt év alatt szüntetik meg a magyar termékekkel vemben, mégpedig úgy, hogy az első négy lépésben húsz-húsz, az utolsó két lépcsőben pedig tíz-tíz százalék vámot törölnek el. Lényeges: az acéltermékeknél lehetővé válik, hogy a szerkezet-átalakítás, vagy privatizáció esetén a magyar acélipar állami támogatást kaphasson, maximum öt évig és az előírások betartásával. A textiltermékek esetében a Közösség a vámlebontást hét év alatt, évi 14,3 százalékos mértékben hajtja végre, kivéve az első évet, amikor ez a csökkentés 28,6 százalékos. A textilbérmunkában a Közösség az összes vámot azonnal eltörli. Az úgynevezett érzékeny termékeknél a megadott vámkontingenseken belül továbbra is biztosítják a kedvezményeket, azaz vámmentesen vihetők be a Közösség országaiba. 1992-től évente 15 százalékkal növelik a kontingenseket. Elméletileg az a növelés 1992-ben további 80 millió dollár értékű magyar termék piacra jutási lehetőséget jelenti. A termékek más részénél öt év alatt hat lépésben mérséklik a vámot, mégpedig ötször tíz-tíz százalékot, a hatodik évben pedig ötven százalékot engedve el. Az összes további termék esetében, amely a magyar export több mint felét jelenti, a szerződés életbe lépésétől számított két lépcsőben, 1992-ben és 1993-ban szüntetik meg a kivetett vámokat. Magyarország a közösséggel szemben a szerződés életbe lépésétől kezdve a Magyarországra érkező közös piaci export 15 százalékára, három egyenlő lépésben bontja le a vámokat. A további 85 százalékot kitevő termékek vámlebontása 1995-ben kezdődik meg. Azon belül is különbséget kell tenni az úgynevezett normál, illetve lassító lista alapján. A magyar piac számára a közös piaci verseny teljes egészében a kilencvenes évek közepén jelentkezik. Tamás István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának képviselője a szovjet kereskedelmi-gazdasági együttműködésről beszélt. Elmondta, hogy a magyar-szovjet árucsere-forgalom a tavalyi évhez képest 46,3 százalékkal esett vissza, ezen belül az export 57 százalékkal, az import 32 százalékkal csökkent. Az ez évre vonatkozó exportszerződés értéke ugyan eléri a kétmilliárd dollárt, importban pedig az 1,5 milliárd dollárt, ezzel szemben a valóság, amelyet az akkreditív nyitás fed, lehangoló: a gyakorlati export 340 millió dollár, az import 890 millió dollár volt. Átmeneti dinár Horvátország 10-14 napon belül saját valutát fog kibocsátani, a horvát dinárt - közölte a horvát kormány illetékes minisztere. Ez a fizetési eszköz csak átmeneti lesz, s mikor megteremtődnek egy szilárd nemzeti valuta kibocsátásának feltételei, a kruna lesz Horvátország pénze. A Tanjug beszámolója szerint a horvát dinárt már nyomják Svédországban. A jelenleg használatos fizetési eszközre, a jugoszláv dinárra, várhatóan 1:1 arányban váltják majd át. Dusán Sesok szlovén pénzügyminiszter hétfőn közölte, hogy Szlovénia kész törleszteni a köztársaságra háruló adósságot, ha részesül az ország devizatartalékaiból. Sesok szerint a mintegy 16 milliárd dolláros jugoszláv adósságból Szlovéniára 1,7 milliárd jut. Belgrádban ennek többszörösét szeretnék behajtani: a szerb vezetés szerint a szlovén adósság jóval több, mint hárommilliárd dollár. Segélykiáltás Segélykiáltás a háborúról - e gondolat jegyében szervezi meg a hét végén, november 29-30-án a Fővárosi Önkormányzat Budapesten a jugoszláviai városok békekonferenciáját - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester sajtótájékoztatóján. A tanácskozástól azt is várja a főváros, hogy jobban ráirányítsa a társadalom figyelmét az egyre inkább állandósuló menekültkérdés megoldásának szükségességére. Határ-hírek A Határőrség hétfőn este feloldotta a kamionforgalom korlátozására pénteken hozott intézkedéseket, mert a röszkei és a tompái határátkelő nem bírta a jelentősen megnövekedett forgalmat - mondta kedden az MTI érdeklődésére Zubek János határőrségi szóvivő. Hozzátette: az említett két átkelőhelyen már 30 órás várakozás alakult ki, s ezért kényszerült a korlátozások enyhítésére a határőrség. Az autóbuszok azonban továbbra sem vehetik igénybe kifelé a drávaszabolcsi, a barcsi, az udvari és a hercegszántói határállomást. * A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kifogására, amely szerint egy hét alatt immár negyedik alkalommal akadályozta meg a határőrség autóbuszaik kilépését, hogy kimentsék az ostromlott Eszékről a lakosságot, Zubck János rámutatott: nem érti a szeretetszolgálat felháborodását, hiszen számtalan határátkelőhelyen, így például Letenyénél, Bajánsenyénél, Rcdicsncl, Tompánál és Röszkénél is akadálytalanul kimehetnének a buszok. Visszafele pedig bármelyik határállomást igénybe vehetnék. A szóvivő azt is közölte, hogy kedd reggel hat autóbusz érkezett hazánkba eszéki gyerekekkel, rajtuk kívül pedig 135 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes védelmet az elmúlt 24 órában. Mint közölte, 200-an - 188 gyerek és 12 tanár - Csehszlovákiába indultak tovább cseh buszokkal. A Magyarországon ideiglenes védelmet kapottakat időlegesen Siklóson és nagyatádon helyezték el. (MTI)