Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

6 DM MAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. NO V. 23. . a VARGA MÁTYÁS RAJZA A dóm tervpályázatai Nemrégiben mult 110 esztendeje annak, hogy a város képviselő-testülete 1880. november 28-án ünnepélyes fogadalmat tett az 1879-ben már elfogadott ama határozat megvalósítására, hogy a jövőben díszes katolikus templomot építenek. Létrehívták Erzsébet (Wittelsbach, 1837-1898) királyné védnökségével a Szent Erzsébet Egyletet, majd 1890-ben a Fogadalmi Templomépítő Bizottságot, és kiírták a tervpályázatot, amelyre összesen 34 pályamunka érkezett be. Az előzsűrizést egy albizottság végezte, 1904. június 9-én. Ebben a zsűriben részt vett Czigler Győző, Schulek Frigyes, Fittler Kamii, míg Szeged városa részéről: Stelczel Frigyes, Tóth Mihály (főmérnök) és Csernovics Agenor bizottsági tagok. Az elnöki tisztet Stelczel Frigyes látta el. A pályaművek megoszlása stílusok szerint: bizánci 1, román 1, egyéni felfogású 3, tiszta román 3, átmeneti 4, gót, egyéni felfogással 7, tiszta gót 6, reneszánsz 4, barokk I, egyiptomi I, polikrom 2, képzeletbeli I. Ezekből tíz tervet tartottak további bírálatra érdemesnek. Az 1. díjat nem adták ki. Második díjas a PAX jeligéjű, harmadik az INRI. Nyolc terv 1000-1000 koronás különdíjban részesült. Az albizottsági ülést követően, június 10-én a bírálóbizottság a közművelődési palotában szemlére tette ki a tíz tervet, és nyilvános döntést hozott. Ezen részt vett Lázár György polgármester, Gaál Endre kultúrtanácsnok, Czigler Győző, Fittler Kamii, Schulek Frigyes, Csernovics Agenor, Ivánkovits Sándor dr., Jászay Géza belvárosi plébános, Kótay Pál felsóipar-iskolai mérnöktanár, Pálfy Ferenc, Stelczel Frigyes, Tóth Mihály és Varga Ferenc. A program megvalósítását több tényező negatíve befolyásolta, többek között az, hogy a pályázat kiírásakor azt sem adták meg, hogy a templom hol, a város mely részén épülne fel. Azt Sem írták ki, hogy a Fogadalmi templom egyben patriarchális templom is legyen, dc egyéb problematikus körülményeket sem tisztáztak időben. A PAX pályaterv tervezői: Aigner Sándor (1854-1912) építész - jeles Schulek-tanítvány - és a szegedi születésű Rainer Károly (1875-1951) építész/ Czigler és Hauszmann-tanítvány. (Jóval később családjába nősült be az 1956-os miniszter, Maiéter Pál.) Tervezőtársával közösen készített terveik alapján építették fel, 1905-ben a szegcdi rókusi templomot. A harmadik díjas Foerk Ernő és Sándy Gyula munkája lett. (Tessék megnézni, régen is, hogy lehettek a bronzosokból „aranyos" emberek?) 1. A PAX elképzelései: három hosszúhajós, négy mcllékoltáros, kereszthajós épületet emel, amelyet két mellékoltárral is kiegészít. Háromos/.tású főbejárót tervezett, a sekrestyének külön oldalbcjáróval. Alapclrendezése jó és átgondolt, a szentélyt az alaptól egy méterre felemeli. A kupola a hozzá illő és felemelkedő boltozatokkal elfogadott. A külső és a belső szervezel egymással együttél, és megfelel a román stílus követelményeinek. Architektúrája nemes egyszerűségű. 2. A Dicsértessék jeligéjű pályamunka elképzelései: három hosszúhajós, bazilikás szerkezetű terv, kereszthajó nélkül. Nyugati homlokzata egy, a főhajó szélességét teljesen kitöltő hatalmas tornya van, amely magába foglalja a fóbejárót. Három hajója megszakítás nélkül halad a befejező poligonális oltárházig! (Két mcllékkápolnás, amelyek a főtengellyel párhuzamosan helyezkednek cl. A terv szerinti templom belső megjelenésének fő érdeme, hogy benne egy egységes vonal vonul végig. Külső architektúrában uralkodik a hatalmas torony. A tervezet a gót stílusnak egyszerű alakkörét adja. (Ez is 3. díjas.) 3. INRI. Alapjaiban jó, de kicsiny (2700 fős) templomot tervez. Három hosszúhajós, csarnoktemplom épülne e terv szerint, erősen megnyújtott kereszthajóval és szűkre szabott szentéllyel. A főhajó felett áll a hatalmas tömegű torony. Architektúrájában gót. (Hofhauser Antal és Gyalus László terve.) 4. OAMDG. Háromhajós templomot képzel cl, kripta nélkül, és kórusa is kicsiny. Latinkcrcsztcs bazilika kerekedett volna ki belőle. A folyószerű mellékhajó körülveszi a szentélyt, és ott kápolnakoszorúvá bővül. Hármas bejárója a nyugati bejárón van. A tervezet nagyszabású, katedrális, de gazdag alkotóelemeit kisebbítik a szűkített arányeltolódások. Architektúrája jó. 5. Patrona Hungáriáé. Három hosszú- és két kcrcszthajós elképzelés, latinkereszt alapon, de a kercszthajék túlságosan megnyújtottak. Tervez két kápolnaszcrű mellékoltárt is. Külső megjelenésében késői román. Százméteres négyzettornya ellentétben áll a fő- és kereszthajók jellegével. A belső kiképzésre alternatívát is ad. 6. Deo, vörös körben. Három hosszúhajós, kcrcszthajóval megnyújtott szentély, centrális kupolás térséggel. A belépés egy kisebb, nyitott csarnokon át történik, mellette egy-egy toronycsoport, jobbra és balra. Nyolc oldalbcjáróval rendelkezik. Román stílusú. A hatalmas négyzettornyok térben nem rontanak. 7. Centrális. Alaprajzának motívuma a szabályos hatszög, amelynek oldalait egyrészt főbejárónak és szentélynek, másrészt kápolnaszcrű hajónak képezték ki, az elgondolás szerint. Harangtornya különálló, és a főbejáró mellett áll. Két oldalbejárója mellett több kisebb mellékbejárót is terveznek. A középpontos elrendezés következetes, de a mellékkápolnák alapformája kedvezőtlen. Kupolás gót stílust ajánl. 8. DÓM. Befogadóképessége 2600 fő, ennek ellenére kórusa és galériája kívánalmakat hagy. Alaprajza: görögkereszt alakú, megnyújtott szentéllyel, centrális kupolás térséggel, háromosztású főbejárattal. négy oldalbejáróval tervezett reneszánsz katedrális. A keresztágak nem szimmmetrikusak, és a kápolnák is kicsinyek. A belső falak elé állított oszlopok nem túl szerencsések, esztétikai szempontból sem. Kupolája, amely ugyan háromosztású, mégis túl magas. 9. Szent Erzsébet. Alaprajza háromhajós, latinkereszt alakú, bazilikális rendszerű, centrális kupolájú, a nyugati oldalon három toronnyal és három osztású főbejáróval. A két toronyaljban egyegy kápolnát helyez el. Kétoltáros és az oldalhajókban négy mellékoltár. Elrendezése jó, helyesek az arányai, és ablaksora az ókereszténykori reneszánsz. A templomot galéria fogja körbe, míg az épülettestből kiszakadó egy-egy messzeálló torony fogja körül. Külső megjelenésében nem összhangzatos. 10. 1879. Középponti bizánci templom alapeszméjére tervezett elgondolás. A kupolát négy pillér tartja. A négyszög három oldalát, az első emelet magasságáig galéria futja be. A templom testétől kétoldalt, egy-egy messzeálló torony. Egy fő- és két mellékbejárót képzeltek a tervezők, két kápolnával. Belső térhatása egységes, viszont külső megjelenésével nem összhangzatos. 11. Oremus. Sok motívumrendszerű, de nem kellően összefogott elképzelés. Az oldalbejárókat kocsifelhajtókkal kombinálja, eléggé profánul. 12. Deo, kék körben. Három hosszúés kereszthajóval tervezett elképzelés. Eszerint a középhajó tágas, de a két oldalhajó már csak folyosószerű, alig 4,5 méter szélességgel. Két mellékoltáros és három kápolnás. A főbejárat túlságosan kiemelt. Megjelenése: modern román stílus és kupolás épület. 13. Piros mezőben kettőskereszt. Háromhajós csarnoktemplomot képzelt el, kereszthajóval. A fóbejárót mindkét oldalon egy-egy hatalmas torony szegélyezné. Szentélyét kívülről körgaléria szegélyezi. Fő- és mellékbejárói nem szerencsések, de a torony alatti kápolnák is más megoldást igényelnének. Az előcsarnok és a kereszthajó nincs szerencsés összefüggésben a fóhajóvai. Szentélye túlságosan megnyújtott, és a belső arányok nem harmonizálnak. 14. Feltámadunk. Három hosszúhajós, kereszthajós elképzelés, tágas előcsarnokkal, jó dinamikájú be- és kijárattal. Nagy katedrálist képzel el, de csak szerény elképzelést ad meg. Homlokzata kéttornyú, bazilikás megjelenésű. 15. Trinitas. Tágas, hosszúhajós, mellékfolyosókkal és oldalt kísérő kápolnasorral, nagy terjedelmű templom-elképzelés, amely középpontos négyzetbe torkollik. Erősen hangsúlyozott a hármas bejáró. Két oldalsó torony, s ezek aljában egy-egy kápolna. Burkolt vasbetonszeikezetű. 16. Nagy Péntek. Keresztalakú alaprajzú, és a hajók metszésében centrális tér áll. A főbejárat széles és előcsarnokos. A főbejárónál egy-egy kisebb torony, amely nem akar uralkodni a kupola fölött. Belső térhatása tetszetős. 17. Probléma. Kicsiny, alig kétezer fős templom. Alaprajza centrális, kupolás és kápolnás elképzelés. Olaszos, középeurópai gótika. A két torony középteste nyomott, és kupolája torzítóan hatalmas. 18. Istenháza. Szerkezete: rabicfal, középhajós, erősen megnyújtott szentéllyel. Összességében szerényen megalapozott terv. 19. IHS. Nagy befogadóképességű templom terve. Háromhajós, három kereszthajóval. A mellékhajók a szentélyt veszik körül. Kápolnakoszorús. A mellékoltárok az oldalhajókban. A főbejáró négy kapubejáróval, de összességében a terv túlzásokba bocsátkozik. 20. Redde vota tua Altissimo. Nagy befogadóképességű templomterv ez is, háromhajós, bazilikás elrendezésű, kereszthajóval, hármas oltáron szoborcsoporttal, és egy nyugati toronnyal. Némi gót „beütéssel", de inkább román stílusú. A hátsó homlokzat jobb. mint az elülső. 21. Ave Maria ora pro nobis. Három hosszúhajós, és az oldalhajók mentén kápolnák vonulnának végig, megnyújtott főszentéllyel, oltárhelyekkel, diszharmonikusak Két nyugati tornyot terveznek az épülethez. Az egész terv kívül és belül egyaránt kiforratlan. 22. Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat. Négyzeten felépülő, görögkereszt alakú centrális alkotás, a hajókat megelőzően egy nyitott és egy zárt előcsarnokkal s megnyújtott főszentéllyel, amelynek külső és belső körüljárata van. A mellékoltárokat kápolnaszerű fülkékben helyezi el. A tornyok túlnyújtottak és túlságosan karcsúak. 23. Esti vecsernye. Három hosszúhajós, nyugati oldalán két toronnyal, s ezek között két nyílású főbejárat, gót stílusú. 24. Vörös háromszög. Három hosszúhájós, kereszthajóval, tágas főszentéllyel. A mellékszentélyeket, mint kápolnákat kerekíti össze. Főbejárata kettős nyílású, tágas mellékbejáratokkal. Aszimmetrikus elképzelés, egyetlen toronnyal. Külső térhatásában egységes, de sehova sem sorolható. 25. Szebb lesz. Három egyenlően magas, hosszúhajós, igen megnyújtott mellékhajókkal, két toronnyal és háromnyílású főbejáróval. Belső ritmusa szaggatott, míg a külső gót, de szabad felfogásban. 26. Sión. Az elképzelés nyolcszögbe foglalt görögkereszt alakú, amelyhez négy torony illeszkedik. Igen dekoratív jellegű, négy főbejárattal. A keleti oldalon a tornyokban egy-egy kápolna. A mellékoltárok is dekoratívek, barokkos, de a terv inkább az izraelita kultuszt szolgálná. 27. Fekete s körben vörös háromszög. Hosszúhajós csarnoktemplom szabta követelmények szerint épülne az építmény, amely két kis mellékhajóval is renaelkezne. Egytomyos, amely egyben főbejáróul szolgálna a nyugati oldalon. Nyolc oldalú nagy centrális tér az alapja, amely jól szolgálhatná a funkciót, de mégis összességében nehézkes, romángót átmenetű, de sok helyütt zavaros az elképzelés. 28. Metropolis. Ez is háromhajós, bazilikális elrendezésű, oldalhajói kereszthajókká bővülnek ki. Főbejárata mellett jobbra és balra egy-egy torony, amelyek aljában kápolnák állnának. Négy mcllékoltárral rendelkezne. Belső térhatása nem kedvező, és külső architektúrája ugyan lendületes, dc nem építészethű. 29. Hit. Hatalmas centrális négyzet, amelynek négy oldalához keresztágak csatlakoznak. Kéttornyos, s ezek között három bejáró. Nem bazilikás igényű a terv és nyomott. Gót stílusú. 30. Szentegyház. Kis befogadóképességű. Alaprajza nagyjából görög keresztalakú, kétoldalt bejáróval. Kedvezőtlen alakúak saroktérszegélyei. Belső térhatása nagyjából sikerült. Korai reneszánsz tornyainak alakítása aránylag vonzó. A kápolnák és a mellékoltárok kiképzései nem megfelelőek. 31. Servati servant fidem. Alaprajza latinkereszt alakú, amelynek a közepét egy köralakú kupolás térség foglalja el. Belső kiképzése egymásbafonódó és jó megoldás. Az egész elképzelés romantikus ízű, nagy gyakorlati hátrányokkal. Esetleges felépítése fantasztikusnak hat, túlhalmozott kialakításokkal, olykor a megvalósíthatóság határait is túllépve. 32. Segment. Szegmentszcrűen görbülő hajó, és ennek csúcsában kerek apszisz. Szokatlan alap és alak, és a közfelfogástól is eltérő. Külső alakítása is profán. 33. In perpetuum pei memóriám. Az elképzelés tágas főhajóra építkezik, amelyet oldalhajók módjára keskeny folyosók és kápolnaszerűcn elkülönített mellékoltárok kísérnek úgy, hogy az egész elrendezés belül bazilikális szerkezetet ad. A templomhajó egy négyzetbe torkollik (rokonságban a Trinitas jellegű tervvel). A főszentélyen túl, két mellékszentélyes. Az egész inkább izraelita kultuszra utal. Két tornyú, hármas főbejáratú és román stílusú. 34. Ruskin. Kicsiny alapterületű, mintegy 2600 főt befogadó elképzelés, amely három hajóval, egy kereszthajóval számol. Az elképzelés primitív, a mellékhajók túlságosan alacsonyak és famennyezetűek. Külső architektúrájában is rideg, angol-német hatású. * Ha rövid véleményezéssel is, de a fentiekből is látható, a tervpályázatra beérkezett munkákkal a bírálóbizottság nem lehetett túlságosan elégedett. A templomépítő bizottság ezért 1908-ban azt javasolta, hogy kérjék fel Schulek Frigyes (1841-1919) professzort a tervek elkészítésére. Ezt a javaslatot a város közgyűlése is elfogadta, és e nagy építőművésszel a következő évben szerződést kötöttek. Vázlat- és résztervcit 1911-ben mutatta be a megbízónak, dc a költséget túlságosan drágának találták. Schulek Frigyest a feladat alól felmentik, majd Pecz Samu. Lux Kálmán és a debreceni érsek, Csernok János javaslatára Foerk Ernő (1868-1934) felsóipar-iskolai mérnöktanár kap megbízást. Az ünnepélyes alapkőletételre 1914. június 21-én kerül sor, majd megtörténik az alapozás, és a templom falai büszkén kezdenek emelkedni, de 1914. július 27-én az építkezés az első világháború kitörése miatt megszakad, majd csak a háború befejeződése után folytatódik, és a bokrétaünnepélyt 1923. szeptember 16-án tartják meg. A Szeged-Csanád egyházmegye 900 éves jubileumára, 1930-ra felkészülnek, majd Angelo Rótta érsek, pápai nuncius jelenlétében felszentelik a hatalmas templomot, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Fogadalmi templomot, amelyről és megjelenéseiről abban az időben csak legekben beszéltek. (Tornyai 93 méteresek, nagyharangja, orgonája stb.) Az észak-olaszországi Lombardiában látható hasonló neoromán templomok együvéalkotás munkálatait Ottovay István (1877-1945) szegedi építésztervező és -kivitelező fogta össze, számos mesterembert, szakmai vállalkozót irányítva. A gondolat és a fogadalom kezdettől a megvalósításig sokat foglalkoztatta Szeged város polgárait és közgyűlését. Több terv is született, 1904-et megelőzően, és az elhelyezést illetően nem volt egységes az álláspont. Végül is, ha a Belváros magjának feláldozásával is, immár 60 éve magasodik a monumentális alkotás, a sokat bántott és dicsért olyan mű, amely Magyarország egyik legszebb terének éke, szakrális életünk és építészetünk figyelemreméltó alkotása BÁTYAI JENŐ