Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

SZOMBAT, 1991. NOV. 16. BELPOLITIKA 3 Jogintézmény munkavállalói tulajdonra A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) törvénytervezetéről tájékoztatták az újságírókat a kormány tegnapi sajtótájékoztatóján. A jogszabálytervezet lényege: a magyarországi privatizációs folyamat eszköztára újabb, a nemzetközi gyakorlatban már hosszabb ideje meghonosodott elemmel bővülhet. Az Érdekegyeztető Tanács ajánlásaival összhangban hazánkban is létrejöhet a munkavállalók résztulajdonlását megtestesítő új jogintézmény. A dolgozók tehát elvileg minden gazdasági társasági formában - részvénytársaságban, kft.-ben egyaránt - megalakíthatják munkavállalói résztulajdonosi szervezet névre keresztelt, önálló jogi személyiséggel rendelkező tömörülésüket. Ehhez azonban egyfelől a tulajdonos beleegyezése, másfelől a dolgozók többségének akarata szükséges. Az Országgyűlés jövő heti plenáris ülésén a képviselők döntenek arról, hogy sürgősséggel napirendre tüzik-e a kormány által benyújtott jövő évi adótörvény-tervezeteket - közölte Szabad György házelnök. A hétfői ülésnapon a képviselők folytatják, s a házelnök reménye szerint le is zárják az általános vitát a világkiállítási törvényjavaslat felett. Kupa Mihály pénzügyminiszter „egy füst alatt" terjeszti elő a fogyasztási adóról, továbbá a gépjárműadóról, valamint a földadóról szóló törvényjavaslatokat. A Magyar Honvédség alakulataitól négyezren, a Határőrségtől pedig háromezren szereltek le ezekben a napokban - közölte Keleti György ezredes, honvédelmi minisztériumi szóvivő. Azt is elmondta, hogy fegyelmi okok miatt 113-an csak később szerelhetnek le, négyen pedig kórházi kezelésük befejezése után. A leszerelt fiatalok helyére november 27-én és 28-án vonul be mintegy 7500 fiatal. íme, a dokumentumok, mutatja Dlusztus Imre főszerkesztő, mellette Christian Theodose, a Délmagyarország Kft. első ügyvezetője, és egyik tulajdonosa. Higgadtan a háborúságról Christian Theodose és Dlusztus Imre, lapunk kiadójának, a Délmagyarország Kft.-nek első ügyvezetői tegnap sajtótájékoztatót tartottak. Ezen az országos és helyi orgánumok jelenlévő képviselői fénymásolt példányt kaptak azon dokumentumokból jogerős bírósági ítéletekből, adásvételi szerződésből -, melyek egyértelműen igazolják, hogy a Délmagyarország és a Délvilág tulajdonosa nem más, mint a Délmagyarország Kft. Christian Theodose elmondotta: közel 200 millió forintot invesztáltak eddig e sajtóvállalkozásba ebben az összegben a volt Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat összes anyagi és nem anyagi javainak megvásárlása, korszerű szerkesztőségi fényszedőrendszer és ofszet rotációs gépsorral ellátott nyomda létrehozása is benne foglaltatik -, s minden esetben az érvényben levő magyar törvényeknek megfelelően jártak el. Most csalódottságot érez. A Reggeli Délvilág kiadójával, a Délvilág Rt.-vel kialakult, s nem a Délmagyarország Kft. által kezdeményezett „háborús" állapotról ugyanis már a francia sajtó is cikkezett, s ha a magyar kormány nyilatkozatai és egy nyugati befektető közvetlen tapasztalatai között ilyen ellentét feszül, az ahhoz vezethet, hogy elriasztja hazánktól az olyannyira áhított külföldi tőkét. Különösen az szomorítja el, hogy a Délvilág Rt. a gazdasági verseny kialakult normáit felrúgó módszerekkel „dolgozik", több ízben újságíróhoz méltatlan hangnemet használ. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Reggeli Délvilág újságíróinak többségét megtévesztették, alapvető információkat titkoltak el tőlük vezetőik, s ezért ezek az újságírók rövidesen egzisztenciálisan igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Hosszú szócsata után - mely a posta képviselői, a házigazdák és a tudósítók közt zajlott - kiderült, hogy a posta az ingyenes Reggeli Délvilágot (mutatványszámként) nem ingyen, hanem a számára központilag meghatározott tarifáért, példányonként 2,50 forintért terjeszti. Kérdés, hogy amennyiben a Reggeli Délvilág ingyenes, miért szerepel fejlécén: Ara 6,50 Ft, de nem volt jelen olyan személy, aki tudta volna a választ. Dlusztus Imre felhívta a jelenlévő kollégák figyelmét: továbbra is várja azon dokumentumok bemutatását - ha vannak ilyenek -, melyek igazolják a Délvilág Rt. állítását, mármint, hogy övék volna a „kék" Délvilág. Az MSZP által kiírt privatizációs pályázaton, mely a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatra vonatkozott, a Délvilág Rt. is részt vett. Képviselői jelen voltak a tárgyalás színhelyén 1990. szeptember 13-án, ám magán a tárgyaláson már nem vehettek részt, mert pályázatuk nem felelt meg a kiírásnak. Miért nem vették meg akkor a lapo(ka)t? Ha most a Délvilágot magukénak vallják, talán ajándékba kapták? (Minthogy fizetni nem fizettek érte.) Várjuk tehát tőlük az erről szóló dokumentumokat, bármilyen színű papírra írattak is azok. KÖZÉLETI NAPLÓ VASARNAP AZ SZDSZ ELNÖKJELÖLTJEI: Dornbach Alajos, Mécs Imre és Tölgyessy Péter mondják el programbeszédüket, és válaszolnak a feltett kérdésekre 14 órától Hódmezővásárhelyen, a Bajcsy-Zs. utca 7-9. szám alatti szakmunkásképző intézetben. HÉTFŐN LENCSÉS ÉVA, a 22. sz. választókerület képviselője 17 órakor, a Makkosházi Altalános Iskolában lakossági fórumot és fogadóórát tart. MOLDOVÁN JUDIT, a 4. sz. választókerület képviselője fogadóórát tart 17.30-19 óráig a Csongor téri Általános Iskolában. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG 18 órakor, a városháza I. emeleti 118-as helyiségében ülést tart, melynek napirendjén a hóeltakarítás is szerepel. December 24-e - szabadnap A munkaügyi miniszter az ez évre szóló ünnepek körüli munkarendről az Érdekegyeztető Tanács véleményének figyelembevételével döntött aszerint, hogy december 24-e - a december 28-i szombati szabadnap felcserélésével - szabadnap legyen. így tehát a december 24-i, keddi munkanap lesz szabadnap, és a december 28-i szombati szabadnap pedig munkanap. December 31-i munkarenddel kapcsolatban megállapították, hogy a munkáltatók - a szakszervezeti jogok biztosítása mellett, a termelési és gazdálkodási érdekek figyelembevételével - saját hatáskörben intézkedhetnek a változásokról. Tizenötezer „bűnös" Hány embert végeztek ki a kommunista hatóságok koholt vádak alapján az utóbbi negyven esztenőben? A számadatok sohasem lesznek teljesek, nem lehetnek, mivel a társadalom emlékezetének a letéteményesei, a történészek óriási hátránnyal indulnak a problémakör felderítésére - már aki szíve ügyének tekinti a „bűnös nép" múltjának eme fehér foltjait. Maguk az egykori elítéltek, a politikai foglyok sietnek a kutatni vágyók segítségére. Szövetségük kiadásában jelent meg a hetekben Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956 című könyve. Mivel a gyarló emlékezet jobbára csak az 56-os forradalom kárvallottjait tartja meg tárházában, nem árt föleleveníteni a sorozatban kivégzettek, megalázottak neveit legalább ily módon kárpótolva őket a gyalázatért. Az alábbiakban a kiadvány Csongrád megyei vonatkozásait elevenítjük föl. - Szécsi Vince Szeged környéki gazdaember, az UDBA (jugoszláv) részére elkövetett kémkedésért végezték ki 1954-ben. Bűntársai fia, József és Dobó József kisgazdapárti képviselők voltak, kegyelmet kaptak 1954. január 14-én. - Hódmezővásárhelyi-orosházi csoport: Blacho János rep. tiszt. Kivégezték 1951. március 31-én, Fő utca. Kovács István rep. őrmester, kivégezték 1951. március 31-én, Fő utca. - Kard és kereszt mozgalom, Szeged és környéke. Vád: szervezkedés, fegyveres ellenállás előkészítése. ítéletek: Halápy József tengerészkapitány, kivégezték: 1950. november 22-én; Nyilassy Sándor volt jutási őrmester, kivégezték 1950. november 22-én. Molnár Dénes középiskolai tanár, kivégezték 1951. április 13-án; Koppándy József volt alezredes, kivégezték 1953. október 6-án; Grammiing László volt tiszt, kereskedő, kivégezték 1953. október 6-án. - Piaristák pere (Bulányi-ügy): Lakos Endre, hittanár, Szegeden foglalkozott a diákokkal, 10 év börtön. „A nép ellenségeivel szemben tanúsított kíméletlen magatartás csak erősíti az osztálytudatot" hirdették a táblák a foglyokat őrzők orra előtt nap mint nap. Nem is csoda, hogy ebben az időben (1945-56) tizenötezer embert pusztítottak el politikai okok miatt. Békeidőben. Sztálin helytartói mindenképpen méltók akartak lenni a nagy példaképhez. Sok esetben maguk a szovjetek (még a negyvenes években) szabadon engedték egy-egy foglyukat; majd rövidesen lecsapott rá az ÁVO, s a példamutató magyar bíróság - a vallomások súlya alatt - meghozta a maga halálos ítéletét. Sok esetben sikerült túltenni a mestereken... Az első érem Dömötör Jánosé Ünnepélyesen, meghitt hangulatban búcsúztatták tegnap Dömötör János igazgatót a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban, aki kereken harminc éven át állt a nagy hírű kulturális intézmény élén. Először Trogmayer Ottó, megyei múzeumigazgató méltatta munkásságát, majd Lehmann István, a megyei önkormányzat elnöke, aki átadta számára a megyei önkormányzat első, új címeres érmét. Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője és Dubecz György hódmezővásárhelyi jegyző méltatták munkásságát, utóbbi átadta a Vásárhelyért érmet. Eölolvasták ezután dr. Balassa Iván néprajztudós levelét; ő adta át a munkakört 30 éve, a most nyugalomba vonuló igazgatónak. A munkatársak nevében Pap János szólt a távozóhoz; majd Dömötör János áttekintve pályáját, megköszönte a meleg szavakat, az elismerést. Melyet fémjelez az is, hogy átvehette a Móra Ferenc-díjat augusztus 20-a alkalmából. Nagy Imre megbízott igazgatóként veszi át a „stafétabotot" elődjétől. B. GY. GY. P. S. Elmarad a vasutassztrájk A Vasutas Dolgozók szakszervezetének országos választmánya úgy döntött, hogy visszavonja a november 18-ára meghirdetett sztrájkfelhívását - jelentették be pénteken tartott sajtótájékoztatójukon. Mint Gaskó István, a VDSZSZ elnöke elmondta: a döntést az indokolta, hogy a szakszervezetek és a munkáltató közti tárgyalásokon a MÁV vezetése végül is a követelések 70 százalékát teljesítette, egyedül a Kollektív Szerződés 1992-re történtő kiterjesztéséről nem sikerült megegyezni. A VDSZSZ szerint azonban esély van arra, hogy az elkövetkező másfél hónap alatt e kérdésben is megállapodás jön létre. Tizenhét hűségnyilatkozat A Független Kisgazdapárt Országos Vezetőségének pénteki ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették: összesen 17 országgyűlési képviselő biztosította támogatásáról azt a nyilatkozatot, amelyben kifejezésre juttatják, hogy a frakció tagjai kívánnak maradni, és magukra kötelezőnek ismerik el a vezetés és az elnökség határozatait, valamint a párt alkotmányát. Mivel a Parlament házszabálya lehetővé teszi, hogy tíz képviselő új frakciót alakítson, az Országos Vezetőség az űj frakciót megalapítottnak tekinti. Kettészakadó kisgazdák Békésben Egyre élesedik az ellentét a Békés megyei kisgazdák között. Már nemcsak a mezőkovácsháziak, hanem többek között a békési és a békéscsabai alapszervezetek is elhatárolják magukat a doktor Zsíros Géza nevével fémjelzett megyei vezetéstől, valamint a parlamenti frakciótól, s éppen ezért a szarvasiakkal, az orosháziakkal együtt részt vesznek a párt szombati kongresszusán. A mezőkovácsházi alapszervezet még a hét elején kivált a megyei szervezetből, s addig az országos központhoz kíván tartozni, amíg a megyei nagyválasztmány nem választ új vezetőséget. Békésen, a történelmi kisgazdapárt megalakulásának helyszínén a pártegység és az országos vezetés mellett tették le a voksot. Nyilatkozatukban elítélik az önállósodott parlamenti frakciót és Zsíros Géza Torgyán Józsefet lemondásra szólító akciójától elhatárolják magukat. Emellett úgy érzik, hogy a szintén békésen élő frakcióvezető, Pásztor Gyula eltávolodott a tagságtól és az MDF irányítja a kisgazda frakciót. A békéscsabaiaknak az a véleményük, hogy a kisgazdapártot ugyanúgy szalámizzák, mint 45 után, azzal a különbséggel, hogy most a frakcióban helyet foglaló egyes rózsaszín-vörös lelkületű képviselők igyekeznek fogcsikorgatva a tagság és a párt érdekeit semmibevéve, a kisgazdapártot eredeti célkitűzéstől eltéríteni, és ezzel az MDF szolgapártjává tenni. A békéscsabai kisgazdák döbbenten veszik észre, hogy a képviselő urak rikácsolva követelik a pártelnöktől múltbeli makulátlanságának bizonyítását, talán azért, hogy saját múltjuk ily módon feledésbe merüljön, hiszen egyes képviselő urak igencsak hajbókolva csattogtatták bokájukat a volt kommunista diktatúra előtt (vadásztársasági tagok, téeszelnökök). Arról már nem is szólva, hogy a jelenlegi Parlamentben helyet foglaló összes, nemcsak kisgazda képviselők közül hányan vettek részt aktívan a rendszerváltás előtti hatalomátmentés, az MSZMP és a KISZ népnyúzó munkájában. A békéscsabai kisgazdák nem kívánnak részt venni ebben az eljárásban, nem hajlandók támogatni egy pártáruló politikát, igazi magyar, kisgazda politikát tudnak csak támogatni. A szarvasiak nem fogalmaznak ilyen élesen, de szeretnék a pártegységet, annál is inkább, mert éppen a szarvasi alapszervezet hozta létre a már akkor is külön véleményen lévő Torgyán József és Zsíros Géza közös nagygyűlését. Az orosháziak szintén ragaszkodnának a pártegységhez, és egyáltalán nem örülnek a személyes torzsalkodásoknak, s ók is képviseltetik magukat a mai kongresszuson. CSEH ÉVA HT PRESS