Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. NOV. 15. Remény egy sokadik próbálkozásban Az elmúlt hetek, hónapok sorozatos légsértései után különösen örvendetes, hogy a magyar és a jugoszláv légierő vezetőinek sikerült felvenni a kapcsolatot - mondotta Juhász Judit kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján. A Szabadkán megtartott megbeszélések egyik legfontosabb fejleménye, hogy magyar részről egy 30 kilométeres légizóna kialakítását javasolták. A magyar indítvány szerint e térségben tartózkodnának bármiféle légi tevékenységtől. A jugoszláv fél erre a hétre ígérte a választ. Ami a jugoszláv válság gazdasági hatásait illeti, a magyar költségvetést rendkívül súlyosan megterhelik a készültségből fakadó többletköltségek, s aggodalomra ad okot a jugoszláviai vasút felhalmozott adóssága. Magyar képviselők is részt vesznek azon a tanácskozáson, amely szerdán nyílt meg Párizsban, az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdések megvitatására. A tanácskozáson szó van arról is, hogy létrehozzanak egy olyan bizottságot, amely közvetítő, békéltető szerepet tölthetne be, adott esetben akár döntőbíróságként is tevékenykedhetne. KOMMENTÁR Az Északi Tanács és a Baltikum A Botteni-öböl kapujában található Aland (Ahvenanmaa)-szigetek „fővárosa", Mariehamn (Maarianhamina) ad mától otthont az Északi Tanács rendkívüli ülésének, amelyet a térségbeli változások megvitatására hívtak össze. A tanácskozás napirendjén szerepel az 51 év után idén szeptemberben függetlenségüket visszanyert balti államok esetleges csatlakozása kérdésének megvitatása is. A mintegy 23 milliós összlakosságú öt északi ország együttműködésének évszázados hagyományai és intézményesült formái vannak. Ezek egyike az 1952-ben dán kezdeményezésre Svédország, Norvégia, Dánia és Izland által megalakított Északi Tanács, a skandináv országok parlamentjeinek és kormányainak tanácskozó testülete. A mostani ülés házigazdája Finnország 1955-ben azzal a kikötéssel csatlakozott a szervezethez, hogy nem vesz részt olyan katonai-politikai megbeszéléseken, amelyek semlegességi politikájával ellentétben állnak. Az autonóm Feröer-szigetek és az Aland-szigetek 1970 óta képviseltetik magukat, Grönland pedig 1984 óta vesz részt a Tanács munkájában. Az Északi Tanács ülésein szavazati joggal a tagállamok partlamentjei által választott delegátusok, tanácskozási joggal pedig az egyes kormányok - a kérdéskörtől függően delegált - képviselői vesznek részt. Az egy évre választott 87 tagú Tanácsba Dánia 16, a hozzá tartozó, önkormányzattal rendelkező Feröer-szigetek, valamint Grönland 2-2, Finnország 18 és a hozzá tartozó autonóm Aland-szigetek 2, Izland 7, Norvégia és Svédország 20-20 delegátust küld. A Tanács határozatai nem kötelezőek a tagállamok számára. A Tanácsnak minden ország parlamentje mellett nemzeti titkársága működik, emellett 1971-ben létrehozták az Elnökség Titkárságát, amelynek székhelye Stockholm. A Tanács munkájában jelentős szerepet játszik a hat állandó bizottság (gazdasági, kulturális, jogi, szociális és környezetvédelmi, közlekedési, költségvetési és ellenőrzési). A Tanács évente egyszer, valamelyik tagállam fővárosában tartja rendes ülésszakát. (A mostanihoz hasonló, rendkívüli ülésszakot két tagállam kormányának vagy meghatározott számú választott képviselőnek a kérésére hívhatnak össze.) A Tanács munkáját az ülések között az évente megválasztott Elnökség irányítja. A delegációk elnökei közül" a házigazda az Északi Tanács soros elnöke, a másik négy pedig alelnök. 1991-ben az elnöki tisztet Anker Jörgensen tölti be. A Tanács által elfogadott határozatokat javaslat formájában továbbítják az Északi Minisztertanácsnak, amely éves jelentést tesz a Tanácsnak. Az Északi Minisztertanács 1971. júliusi hatállyal alakult meg, s hatásköre az északi országok közötti együttműködés, amely jelentős részben a Minisztertanács keretein belül, illetve a miniszterek tájékoztató jellegű találkozóin bonyolódik. Az Északi Tanács és az Északi Minisztertanács számos lépést tett az északi országok együttműködése és integrációja irányában, és ennek érdekében több állandó vagy átmeneti szervet is létrehozott (Északi Beruházási Bank, Északi Ipari Alap, Északi Környezetvédelmi Alap stb.). Tagállamai mindenkor nagy érdeklődéssel kísérték nyomon a térségben bekövetkezett eseményeket, változásokat, különösen igaz ez a balti államok vonatkozásában. Valamennyi ország közül Izland volt az első, amely elismerte a balti államok függetlenségét és vette fel velük a diplomáciai kapcsolatokat. Példáját északi szomszédai kivétel nélkül követték. Az Északi Tanács legutóbbi, 1991. február 25-26-án Koppenhágában tartott 39. ülésszakán vendégként már részt vettek az észt, a lett és a litván küldöttek. A Tanács a balti demokráciák támogatása mellett foglalt állást. 1991. szeptember 26-án - húsz nappal azután, hogy a Szovjetunió Államtanácsa elfogadta a balti államok kiválását a szövetségből - javasolta tagállamainak, hogy hozzák létre a Balti Befektetési Bankot a balti államok gazdasági fejlesztésének támogatására. A mostani rendkívüli ülésszakon - az előrejelzések szerint - a balti államokkal való együttműködés kérdésének megvitatása lesz az egyik központi téma. B. ROSTA EVA EK-tervek szerint Olajembargó készül Jugoszlávia ellen Moszkvai vélemény A magyar-szovjet alapszerződés aláírható A rádió magyar nyelvű adásában szerda késő este elhangzott hírmagyarázat emlékeztet rá: a két ország külügyminisztériuma már az év elején megkezdte a látogatás előkészítését, de abban az időszakban Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai az óvatos bizalmatlanig szintjére süllyedtek, s bár tettek kísérleteket a legélesebb problémák megoldására, nem sikerült eredményeket elérni a tárgyalásokon, egyebek közt a szovjet csapatok végleges kivonásával kapcsolatos elszámolásokról. A moszkvai hírmagyarázó így folytatja: Továbbra is nyitott a szovjet adósság kifizetésének kérdése. Szovjet részről nem keresték meg azokat a pénzügyi eszközöket és árukat, amelyek fejében MagyarAz augusztusi szovjet puccs után lehetővé vált a Szovjetunió és> Magyarország közötti alapszerződés kidolgozása. A születőben lévő politikai bizalom alapja lehet a szovjet-magyar kapcsolatokban meglévő problémák megoldásának - állapítja meg a moszkvai rádió kommentárjában Antall József miniszterelnök tervezett moszkvai látogatása kapcsán. ország élelmiszert exportálhatott volna a Szovjetunióba, miközben az élelmiszerfelesleg miatt a magyar mezőgazdaság igen nehéz helyzetbe került - és ami a legfőbb - nem volt készen a szovjetmagyar szerződés a kölcsönös kapcsolatok alapjairól. Az akkori szovjet diplomácia követelte, hogy Magyarország a jövőben ne lehessen tagja olyan szervezetnek, amely a Szovjetunió irányában nem tekinthető barátinak. A megfogalmazás homályossága arra adott okot, hogy feltételezzék: nemcsak a NATO tartozik az ilyen szervezetek közé, hanem mondjuk az Európai Közösség is, vagy valamelyik más nemzetközi szervezet. Ilyen formában Magyarország nem volt hajlandó aláírni a szerződést. Az augusztusi puccs után változás történt a diplomáciában. A Szovjetunió lemondott arról, hogy feltételeit és akaratát rákényszerítse a szomszédos országra. A kialakult új helyzetben Magyarország gyorsan megtalálta a közös nyelvet a Szovjetunióból kilépő vagy benne maradó összes szuverén állammal és köztársasággal. Ilyen körülmények között lehetőség nyílt arra, hogy a kölcsönös kapcsolatokról megkössenek egy alapszerződést, amely kiegészítené az egyes köztársaságokkal kötött egyezményeket. A születőben lévő politikai bizalom alapja lehet a szovjetmagyar kapcsolatokban meglévő részleges problémák megoldásának is. Antall József szovjetunióbeli látogatása tehát igen időszerű állapítja meg a moszkvai rádió magyar nyelvű adásában. Dilemmák a Downing Street 10. sz. alatt Közös Piac vagy birodalmi eszmék? Munkában a Vöröskereszt Menekülthullám A horvátországi válságterületeken csütörtök reggel folytatódtak a jugoszláv hadsereg támadásai, kivéve Dubrovnikot, ahol a tűzszünet reggel még érvényben volt A tűzszünetet kihasználva, fedélzetén 1200 emberrel, köztük az EK-megfigyelőkkel elhagyta a dalmát kikötőt a Slavija hajó. Miközben szerdán Hurd brit külügyminiszter Hollandiában igyekezett még jobban felvizezni az EK tervezett Politikai Unióját saját bevallása szerint félsikerrel -, odahaza teljes sikerrel járt a kormány a másik fronton: Sir Norman Fowler személyében kormányfőés Európa-párti képviselőt sikerült megválasztatni a konzervatív parlamenti pártcsoport úgynevezett Európa-Bizottságának élére. Sokan világosan fogalmaznak. Edward Heath, volt kormányfő, aki a hetvenes években bevitte Nagy-Britanniát a Közös Piacba, azt mondja, a szuverenitás értelmének mércéje az, hogy elősegíti-e az emberek jólétét. A brit üzleti körök véleménye ezzel egybevág: Nagy-Britanniának az események középpontjában kell lennie. Hol áll a brit közvélemény? A közvéleménykutatások legföljebb a statisztika megbízhatatlanságát bizonyítják. Néhány napja egy közvéleménykutatási eredmény arról szólt a The Timesban, hogy a lakosság többsége leszámolt a birodalmi álomvilággal és az európaiságot részesíti előnyben. Csütörtökön a The Guardianben egy másik válaszsor, célzatosabban megfogalmazott kérdésekre, azt sugallta, hogy a britek többsége még nem szívesen válna meg a királynő képével díszített bankóktól holmi európai valuta kedvééit. Az integráció konzervatív belső ellenzéke ezeket az érzelmeket Heves utcai harcok zajlottak Vukováron, amelynek egyik elővárosában a jugoszláv hadsereg megújította támadásait. Vinkovcit tüzérségi támadás érte, a város fölött a hadsereg harci gépei jelentek meg. Zágrábtól mintegy 20 kilométerre reggel harcok voltak, Sisakot pedig - a horvát rádió szerint többször bombázták. Cyrus Vance, az ENSZ főtitkárának jugoszláviai különmegbízottja szerdán, közép-európai idő szerint az éjjeli órákban zárt, nem hivatalos ülésen tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát a térségben legutóbb tett útjáról, tapasztalatairól és ajánlásairól. Vance, korábbi amerikai külügyminiszter, hétfőn érkezett vissza New Yorkba útjáról, amelyen érintette Budapestet is. Jól értesült források szerint a tanácskozás nem hozott érdemi fejleményt: a BT-ben tovább folytatódik a Jugoszláviával kapcsolatos új határozati javaslat előkészítése. A döntés, amelyet a testületnek az EK-hoz tartozó tagállamai készítenek elő, a tervek szerint olajszállítási tilalmat léptet majd életbe Jugoszlávia ellen, egyúttal rendszert vezet be a korábban elrendelt fegyverszállítási tilalom megtartásának ellenőrzésére. Lord Carrington, a hágai konferencia elnöke Szarajevóba indulása előtt kijelentette, hogy mind Szerbia, mind Horvátország, mind a jugoszláv hadsereg egyetért az ENSZ-békeerők Jugoszláviába küldésével, s egyaránt azt hangsúlyozták, hogy ezeknek az erőknek nagy területeket kellene ellenőrzésük alatt tartani. Mindhárom fél - fűzte hozzá Carrington egyetért abban is, hogy feltétel nélküli tűzszünetet kell megvalósítani. A horvátok már feloldották néhány laktanya blokádját, s ha feloldják az összes kaszárnya blokádját, akkor biztosítani lehet a tartós tűzszünetet - mondotta Carrington. A brit diplomata hozzátette, hogy az ígéretekben már sokszor csalódtak, s most is csak várni tudnak. Carrington kijelentette, hogy kérni fogja az Európai Közösséget: javasolja az ENSZ-nek, hogy küldjön megbízottat Jugoszláviába a békeerőkkel kapcsolatos kérdések tisztázására. Ha azonban nincs tűzszünet - mondotta - akkor senki sem tehet semmit sem . Magyar-jugoszláv vizsgálóbizottság A Külügyminisztérium hivatalosan közölte a jugoszláv illetékesekkel, hogy készen áll egy olyan vegyes bizottság létrehozására, amely részletesen kivizsgálja a Barcsot ért incidens körülményeit mondta az MTI érdeklődésére csü törtök délután a külügyi szóvivő. Hermán János közölte: váiják a jugoszláv fél javaslatait, hol, mikor és milyen összetételben üljön össze a bizottság. A részleteket diplomáciai csatornákon is egyeztetik. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a bizottságban külügyminisztériumi tisztségviselők is részt vesznek - tette hozzá a szóvivő. Zavartalan határforgalom Jobbára zavartalan a határforgalom Magyarország és Jugoszlávia között, egyedül Magyarbolynál szünetel a forgalom. A tompái közúti határátkelőnél némileg korlátozták a forgalmat, és csak annyi teheijárművet bocsátanak át, amennyi zökkenőmentes átjutását az állomás áteresztő képessége biztosítja. Változatlanul szünetel a Ljubljanába, Zágrábba és Dubrovnikba irányuló légiközlekedés. B. ROSTA EVA árukat, amelyek fejében Magyarszervezetnek, amely a Szovjetunió reet 10. sz. alatt Piac vagy birodalmi eszmék? Idegőrlő kétfrontos küzdelmet vív a brit kormány ezekben a napokban, s a tét: hogyan, miként lehet fájdalommentesen integrálni a minden korábbinál egységesebbé alakuló Közös Piacba a birodalmi múltjára és különállására büszke nemzetet. lovagolja meg. Függetlenség, királynő, brit demokrácia a brüsszeli bizottság parancsuralma helyett ezek jelszavaik. A mélyebb ok: a brit pártok választási taktikájának régi bevált észköze a kamatlábpolitika, mellyel a gazdasági ciklust a parlamenti ciklushoz lehet igazítani. A kamatlábak szabad alakításának lehetőségét már tavaly októberben korlátozta, hogy a fontot bevitték az európai átváltási mechanizmusba. Az EK-szintű közös és politikailag független központi bank és az egységes valuta végleg kivenné ezt az eszközt a mindenkori brit kormány kezéből. Major brit kormányfő lélekben Európa-párti, hiszen tudja, hogy ez az idők parancsa. S miközben odahaza hátországát biztosítja, a Közös Piac-i partnerektől pedig olyan unióegyezményeket próbál kieszközölni, amelyekkel elhallgattathatja a belső ellenzéket, Kelet-Európából is érdemes figyelni a mérkőzést. A brit kormány Magyarország és a többi kelet-európai demokrácia európai integrációjának egyik legtekintélyesebb szószólója - most még. E tekintély attól függ a jövőben, hogy Nagy-Britannia maga az események középpontjában marad-e Európában, ahogyan a brit kormányfő és a szabad kereskedelmet pártoló brit üzleti világ szeretné. Szegeden A röszkei határátkelő parancsnokhelyettese, Zakar János alezredes az MTI szegedi munkatársának érdeklődésére cáfolta azt a városban elterjedt hírt, miszerint a jugoszláv hatóságok pénteken lezárják a határátkelőt. Az utóbbi napokban a korábbi időszakhoz képest több menekült kereste fel a Vöröskereszt városi szervezetét. Elsősorban a férjük után szökött asszonyok és gyerekek jöttek; ők indokolták menekülésüket azzal, hogy péntektől már senki nem jöhet át Jugoszláviából. Zakar János szerint erre semmi jel nem mutat, sőt az elmúlt hetekben a jugoszláv hatóságok többször kérték a tiszaszigeti ideiglenes határátkelő megnyitását. A városnak egyre nagyobb gondot okoz a menekültügy. A Vöröskereszt jelentős segítséget nyújt a katonai szolgálat elől átszökötteknek az olcsó, olykor ingyenes albérletek közvetítésében, sok helyi lakos ajánl fel albérleti szobát. Csakhogy ahol már hat-nyolc férfi lakik, ott nincs hely a feleségnek, gyerekeknek. A munkát kereső, dolgozni akaró menekültek már alig tudnak elhelyezkedni, rászorulnak a segélycsomagokra. Naponta átlagosan száz csomagot oszt ki a Vöröskereszt, az iskolás, óvodás gyermekeknek pedig egyelőre még futja az adományokból a napközis térítési díj kifizetésére.