Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 14. Egy nyelven beszél a PM és az MNB A kamatok nem nőnek az égig - Az egyszázalékos kamatcsök­kentés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok ezután olcsóbban kapják a pénzt a Magyar Nemzeti Banktól. Ez a gesztus a hiteleken keresztül eljuthat a gazdálkodó egységekhez is. annak ellenére, hogy a kereskedelmi bankok akkora kamatot kérnek, amekkorát akarnak. Ez azonban nem nőhet a csillagos égig, hiszen ma már számos pénzintézet és bank kínálja szolgáltatásait, s amelyik túl drága, nem tudja pénzét kihelyezni. - Vagyis a kamatcsökkentés csak egy jegybanki ajánlás? - Ha az MNB olcsóbban redisz­kontál, akkor a kereskedelmi ban­kok is olcsóbban diszkontálhatnak, a gyakorlatban tehát mérséklődhet a gazdaságban a hitelkamat. Amennyiben csak az MNB csök­kent, az alsóbb szint nem, akkor növekszik, a kereskedelmi bankok kamatrése. Ez ma egyébként va­lahol 4-5 százalék körül mozog, ha tisztességes mértékű, vagyis a 32 százalékos bruttó betéti kamat kö­rülbelül 37 százalékos hitelka­mattal párosul. - Mennyiért kapják ezután a forrást a kereskedelmi bankok az MNB-től? - Egy számmal erre nem lehet válaszolni, hiszen minden attól függ, hogy mire kérik. A rövidle­járatú, likviditási hitelek esetén a kamatláb például 30-ról 29 szá­zalékra csökkent, pontosabban, a A Magyar Nemzeti Bank október 15-től 1 százalékkal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A mai negyven százalék körül mozgó rövidlejáratú hitelkamatok ismeretében ez a mérték szinte említést sem érdemelne, annál fontosabb viszont a változás iránya. Ilyennel ugyanis nagyon régen találkozott már a magyar pénzügy, amely az elmúlt évtizedekben inkább a kamatemelésekhez szokott, mintsem azok csökkentéséhez. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen kihatással lesz ez a megfelezett, s így üzletivé átalakított lakáshitelek januártól érvényes kamataira, hogyan változik a lakossági bankbetétek hozadéka, mennyiben jelzésértékű a bejelentés az infláció idei tetőzésével kapcsolatban? Horváth Gyulával, az MNB megyei igazgatójával éppen a forintleértékelést megelőző napokban beszélgettem. kereten belül ennyiért kaphatnak pénzt a jegybanktól. - És ha továbbadják... - Ahány bank. annyi kamat, de hogy egy jó példát említsek, a CIB már 36 százalékra ad hitelt a régi ü gyfeleknek. Említettem a viszonle­számítolási kamatlábakat is, ezek 27-30 százalékról 26-29-re csök­kentek. - Ezek a változások jobbára a gazdálkodó szervezeteket érintik, a lakosságot inkább az érdekli, mekkora lesz januártól az OTP üzleti kamata a lakáshiteleknél. - Az MNB ezt nem határozhatja meg direktívaként az OTP-nek, a pénzintézet üzletpolitikája dönt majd a kamat nagyságáról. A je­lenlegi pénzügypolitika azonban minden lehetségest megtesz az infláció fékentartására, s ha én nem is hiszek az optimisták jövő évi 20 százalékos előrejelzésében, egyér­telműen csökkenést várok. Az erős restrikció egyik jó példája többek között az, hogy a negyedik negyed­évben 40 milliárd forinttal csök­kentették a likviditási hitelkeretet a harmadik negyedévhez képest. Ez egyérteműen az infláció ellen ható intézkedés, s itt örvendetesen egy nyelven beszél a Pénzügyminisz­térium és az MNB. - Milyen egyéb változásokról tud, amelyek a kamatokat is befolyásolhatják ? - A kereskedelmi bankok MNB­nél elhelyezett betétei, a kötelező tartalékráta után az idei 15,4 szá­zalékos kamat helyett, jövőre csak 11 százalékot fizet a jegybank. Ez drágítja a pénzt, mint ahogy a ta­karékszövetkezetek kötelező tarta­lékrátájának 1 százalékos emelése is ebbe az irányba hat. Érthetőbben: eddig 100 forint betétből 85-öt he­lyezhettek ki hitel formájában, ezután csak 84-et kölcsönözhetnek. Új az is, hogy megszűnt az ala­pítványi pénzek tartalékmentes­sége, a 16 százalékos kötelező ráta erre is érvényes. Kovács András 1991 1992 1993 1994 1995 19% 1997 1998 1999 Adósságunk lejárati bontása Fél év végén az ország bruttó adósságállománya 19,7, a nettó 14,6 milliárd dollár volt. A folyó fizetési mérleg 112 millió dolláros passzívuma ellenére a dollárban kifejezett bruttó adósság 7,3, a nettó 8,7 százalékkal csökkent fél év alatt. Ennek egyik oka, hogy a dollár - a korábbi, hosszan tartó gyengülés után - február közepe óta erősödött azokkal a kulcsvalutákkal szemben, amelyekben a magyar adós­ság nagyobb részét számolják, a másik, hogy a folyó fizetési mérleg deficitjét meghaladta a beáramló kül­földi működötöké nagysága. Tovább javult a bruttó adósság lejárati összetétele is: a rövid futamidejű hitelek aránya az 1989 végi 16,2 százalékról 1991 júniusára 10,3 százalékra csökkent, vagyis a közép- és hosszúlejáratú adósság részesedése ennek megfelelően növekedett. 50 millió Magyarország megkezdte azon kintlevőségek másodlagos piaci értékesítését, amelyek a kelet-euró­pai, illetve a harmadik világbeli or­szágokkal folytatott kereskedelem­ben halmozódtak fel. A Magyar Nemzeti Bank ezek eladásából mintegy 50 millió dollár bevételre számít, ez azonban nem tartalmaz­za a Szovjetunió Magyarországgal szemben felhalmozódott kétmilli­árd dollárnyi kereskedelmi tartozását. INDULÓ VALLALK0ZAS0K! Könyvelni már az idén is kell! Könyveléshez szükséges ügyviteli programok most AKCIÓS ÁRON AZ ÉGSZI MIKRO KFT.-TŐL! - főkönyvi könyvelés, - anyagkönyvelés, - bérszámfejtés, ­számlázás. MINDEZ ÖSSZESEN 161 000 Ft+áfa áron, IBM-AT számítógéppel együtt, 206 000 Ft+áfa. Ha nem akar könyvelni könyveitessen nálunk! Érd.: ÉGSZI-MIKRO KFT. 6724 Szeged, Vág u. 4. Tel.: 24-466. Húszszázalékos osztalék Kétszázhatvan takarékszövetkezet A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Részvénytársaság 1989 jú­niusában alakult meg, immár so­kadik kereskedelmi bankként, színesítve a pénzintézeti palettát. Az alapításhoz minimálisan szük­séges egymilliárd forinto%tőkét 260 takarékszövetkezet adta össze, a legkisebb részvényjegyzés egy, a legnagyobb húszmilliós tételű volt. Jelenlegi alaptőkéjük 1,3 milliárd forint, miközben tavaly, illetve az indulás évében is húszszázalékos osztalékot fizettek. Az újonnan alapított bankokhoz hasonlóan nekik is az az előnyük, hogy az állam nincs a részvényesek között, továbbá nem cipelnek nehéz örökségként kétes kintlevő­ségeket. Négy budapesti és 14 Többször is próbálkozott már lapunk befektetési tanácsadással, szerényebben fogalmazva, közzétettük néhányszor a szegedi pénzintézetek lakossági betéteinek kamattáblázatát, s a hozzájuk tartozó futamidőket. Csak magunkat hibáztathatjuk, hogy a Takarékbankot minden alkalommal kifelejtettük az összeállításból, holott a pénzintézet tevékenységében meghatározó a lakossági betétgyűjtés is. Csupán súlyos mulasztásunkat próbáljuk enyhíteni akkor, amikor - Magyar Lászlóné megyei igazgatótól kapott információkra támaszkodva - nagyon röviden bemutatjuk a szegedi Deák Ferenc utca egyik igényes épületében megbúvó bankot. vidéki fiókukban viszonylag kis létszámmal, számítógépes renszer­rel támogatva dolgoznak. A pénz­intézetek oly régen várt közvetlen összeköttetésének, a zsíróköz­pontnak is részesei, s remélik, hogy a jövő év második felében már mindenképpen ezen - a nem is olyan régen még COCOM-listás számítógépen - keresztül bonyo­líthatják majd pénzforgalmukat. Ma, sok más bankhoz hasonlóan, egyelőre elkerülhetetlen a telefon­ellenőrzés, ha valaki nem akar milliókkal a zsebében keresztül­utazni az országon, vagyis Győr­ben szeretne pénzt felvenni Sze­geden vezetett számlájáról. A pénzintézet teljes kereskedelmi banki kínálattal áll az ügyfelek rendelkezésére, a lakossági betét, a valutaszámla vezetés, az export­import ügyek éppúgy megtalál­hatók szolgáltatásaik között, mint a vállalkozóknak ajánlott számla­vezetés. A Figyelő című hetilap a pénzintézet a kereskedelmi bankok 1990-es rangsorában az igen elő­kelő, tizedik helyen jegyezte, mérlegfóösszege megközelítette a 2,5 milliárd, adózott eredménye az 570 millió forintot. LÁNCHÍD értékjegy JÓ BEFEKTETÉS évi 36% kamat Lakosság - vállalkozók. DEVIZA, Számlavezetés, hitel, stb. Va a Sá'tiX MAGYAR HITEL BANK RT. SZEGED, Mars tér 5. és Mikszáth K. u. 23. Az első tíz legnagyobb magyar bank Rangsor 1990. 1989. Megnevezés Mérlegfőösszeg 1990. 1989. millió forint Részesedési százalék 1990. 1989. 1. I. Országos Takarékpénztár 558 252 471 951 29,7 30,5 2. 2. Állami Fejlesztési Intézet 407 370 351 921 21,6 22,7 3. 3. Magyar Hitelbank Rt. 256 342 220 847 13,6 143 4. 4. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 229 987 187 113 12,2 12,1 5. 5. Országos Kereskedelmi Hitelbank Rt. 191 506 142 672 10,2 9,2 6. 6. Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank 103 360 89 730 5,5 53 7. 7. Közép-európai Nemzetközi Bank 43 354 38 272 2,3 23 8. 9. Postabank Rt. 41 079 17 198 2,2 1,1 9. 12. Inter-Európa Bank Rt. 25 040 11574 1,4 0,7 10. 10. Magyar Takarékszövetkezeti Bank 24 687 16 919 1,3 1,1 Összesen: 1 880 977 1 548 197 100 100 • A PAKETT BRÓKER RT. befektetési ajánlata Ötmillió forint feletti megtakarításaikat, rögzített hozam mellett, külön figyelemmel kezeljük. Értékpapír... a legbiztosabban,... a legmagasabb profit. Pakett Bróker Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Részvénytársaság 6721 Szeged, Szent István tér 16., Telefon: (62) 21-033725, 26. Fax: (62) 25-947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom