Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT fí i/O / M " ALAPIT DELMAGY HÉTFŐ, 1991. Nov. 11., 81. ÉVF. 264. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN Emlékműavatás Kisteleken A múlton átlépett a történelem FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Immáron nemcsak az emlékezet őrzi a II. világháborúban elesett kisteleki katonák emlékét, hanem sorsukhoz méltó kegyhely is áll a város központjában. November 9-én, szombaton avatták fel a Borvendég Béla építész által tervezett emlékművet, amelynek előterébe Szatmári Gyöngyi szobrát helyezték el. A város templomában tartott gyászszertartáson Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált misét. Ezt követően, a 170 nevet őrző emlékműnél folytatódott az ünnepség, ahol megjelent Farkas László köztársasági megbízott, Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, Eke Károly országgyűlési képviselő és Jákó Gyula a szegedi műszaki dandár parancsnoka. A hozzátartozók és városlakók előtt Für Lajos honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Századunkról beszélt, amely hamarosan véget ér, de a mérlege akár máris megvonható. És ez nagyon elszomorító végeredeményről tanúskodik. Borzalmakat, csapást csapásra szenvedett el ez a nép. Kölcsey múltidézésekor aligha sejthette, hogy az elhagyott századoknál az eljövendők még több megpróbáltatást hoznak ennek az országnak. Az első világháború szedte először áldozatait és nemcsak a katonákat, de a polgári lakosságot is próbára tette az esztelen, értelmetlen hadakozás. A háborút követő trianoni béke pedig, szinte példa nélküli diktátumot kényszerített ránk. Hatalmas veszteség érte a magyarságot. Lakosságának jórésze jutott kisebbségi sorba. Megcsonkított nép, ország lettünk. És ezt a „békét" megismételték a n. világháború után. Újra veszített a nemzet. Figyelemreméltóak a számok. Az első világháborúba 4 millió fiatalembert hívtak be kátonának. Hétszázezren pusztultak el a szerbiai és olaszországi frontokon. Keresztény szokás szerint eltemethették, elsirathatták őket. írhattak, beszélhettek róluk. Hősök lettek. Velük kegyes volt a magyar történelem, nem így bánt viszont a II. világháború áldozataival. Pedig ősi törvény, hogy a halottat tisztelni kell és méltó módon eltemetni. Minden európai nép tudta ezt és emlékműveket állított a katonáinak. Csak egy nemzet, a magyar volt az, amely nem temetett. Mert nem temethetett. Mert a hatalom a puszta emlékezést sem vette jónéven. És újra a megdöbbentő adatok. A ki- és betelepítésekkel egymillió ember kényszerült otthona elhagyására. A front elől legalább másfel millióan menekültek. Hétszáz- A barcsi eset óta az ország közvéleményét leginkább az foglalkoztatja: meg tudja-e védeni Magyarország önmagát, állampolgárait? - Egyszerűen nincs olyan határvédelem, amely egy adott ország számára abszolút garanciát tudna biztosítani . A szárazföldön ezt meg lehet tenni, de a légteret tökéletesen lezárni rendkívül nehéz. Bizonyos korlátok között azonban mégis megoldható: tudniillik a mi esetünkben a veszélyeztetettség nem a határ teljes szélességében áll fenn, csupán egyes szakaszokon, vagyis csak kifejezetten helyi jellegű incidensekről lehet szó. - Milyen intézkedéseket tettek ezek megelőzésére: van-e válságforgatókönyve a magyar kormánynak és a Honvédelmi Minisztériumnak? - A felkészülést már korábban megkezdtük, az akkori tervekből, elgondolásokból alakult ki a mai álláspontunk, hogy a különböző, esetlegesen előadódó szituációkra milyen intézkedéseket tegyen a határőrség, az adott terület közigazgatása, a rendőrség; s miképpen reagáljon a honvédség egy nagyobb menekülthullámra vagy fegyveres támadásra. ' - A külföldi sajtóban már felmérték és elemezték az erőviszonyokat, s a végeredmény Magyarezer ember lelte halálát a koncentrációs táborokban. Katonáink tízezreit terelték fogolytáborokba. A nyugati és keleti hatalmak fogságában 1 millió országra nézve meglehetősen kedvezőtlen... - A két hadsereget jellemző abszolút számok és az ezekből adódó következtetések csak háborús helyzetre igazak; ha a határ teljes szélességében robbanna ki a fegyveres konfliktus. De itt szó nincs arról, hogy a jugoszláv haderő megtámadná Magyarországot, éppen ezért a magyar honvédség sem kényszerül minden erejével a védekezésre. Az viszont előfordulhat, példa rá az említett barcsi eset, hogy az események mintegy átcsapnak a déli határon, s kialakulhatnak kisebb helyi incidensek. - Tehát a két ország közötti háború veszélye nem áll fenn? - Egyelőre semmiképpen. 400 ezer magyar katonát őriztek. Az alultápláltság, az éhezés szaporán szedte áldozatait: 200 ezren haltak meg távol szeretteiktől. Az elmúlt évtizedekben minden évben hivatalosan megkoszorúzták a szovjet és a több ismeretlen katona sírját. De soha egyetlen magyar II. világháborús síremléket sem borítottak el a virágok. Mert ilyen emlékhelyek nem voltak. Nem lehettek. A múlton átlépett a történelem. A szocialista rendszer összeomlott, még szülőhazájában is. A visszanyert szabadságra, nyugalmunkra, békénkre azonban nagyon vigyázni kell. Itt a lángoló határszél, a szomszédban indulat, értelmetlen őrület pusztít. Nálunk rendben, fegyelmezetten zajlanak a történelmi események . Nem szabad hagyni, hogy a kisszerű pártérdekek megzavarják a nemzet és a lelkek nyugalmát. Emlékezzünk rájuk, hajtsunk fejet előttük - mondta Für Lajos és a honvédség minden katonája és a kormány nevében leleplezte az emlékművet. Ezután Gyulay Endre megyés püspök és Kádár Ferenc református esperes megáldotta az emlékművet. Sánta Ferenc a kisteleki, dr. Baii Mihály a vidéki hozzátartozók nevében vett kései búcsút az áldozatoktól. A 170 kisteleki katona jelképes sírjánál koszorút helyeztek el a vendégek, lerakták virágaikat a családtagokon kívül a város politikai, társadalmi szervezeteinek képviselői is. GOMBOS ERZSÉBET - S ha mégis: Magyarországnak nincs számottevő légiereje és ütőképes légvédelme... - Annyi erőnk azért van, amenynyi a korlátozott, helyi incidensek elhárításához szükséges. Az azonban bizonyos, hogy a légierő és a légvédelem a magyar honvédség legérzékenyebb, leggyengébb pontja, ezt nyugodtan kijelenthetem. - Az új hadserégszervezési koncepció elkészítésénél figyelembe veszik ezt a tényt? - Mindenképpen. Az általános haderőfejlesztési programban kiemelt helyet biztosítottunk a légierőnek és a légvédelemnek. A részletes kimunkáláshoz máris hozzákezdtünk. - Ebben a helyzetben vannak-e külső garanciái az ország biztonságának? - Nincsenek. - Egyáltalán semmiféle külső garancia nincs, senki nem vállal felelősséget ezért a térségért? - Annyiban igen, hogy egy nagyobb háború kitörése esetén Nyugat-Európa, illetve a NATO jobban rámozdulna a problémára. Ez a veszély azonban nem fenyeget, a kisebb helyi konfliktusok elhárítására pedig "nem léteznek nemzetközi garanciák. - Vagyis, ha háború lesz, számítunk a NATO-ra. - Feltétlenül. ÓDOR JÓZSEF TARTALOM Fronton a békeharcos 2 Fellángoltak a harcok Dubrovniknél 2 Az igazságtétel szeleiéi 3 Találkozás Vénusszal ...4 A kapitány halott, hajója kóborol 4 Interjú Sipos Istvánnal 5 Domaszéki körkép 6 Szeged SC-Bagi SE 0-0 7 Podmaniczky Szilárd tárcája 16 Mindhalálig robot Soha annyi egészséges ember nem volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon, mint amennyi lesz jövőre, ha január elsejétől ahogyan tervezik - bevezetik az új táppénzrendszert. Eszerint, a betegség első harminc napjára a munkáltató fizeti a táppénzt, s csak a harmincegyediktől téríti a társadalombiztosító. Ezért, ha gyakorlatban nem is, de papíron tömegével megegészségesedünk, és a munkahely elvesztésének réme a táppénzcsalást, mint bevett magyar szokást, egycsapásra megszünteti. Ha félholtan is, de dolgozni próbál majd az aktívnak nevezett korosztály, hisz minden hiányzással a munkaadóját terheli. S mivel egyetlen vállalat sem nézi jószemmel a kasszáját szegényítőt, a notórikus hiányzók, a rendre betegeskedők kerülnek fel az elsők között az elbocsátandók listájára, tőlük igyekeznek megszabadulni legelőbb. Már most nagy a félelem. Körzeti orvosok a megmondhatói, hányan könyörögnek: csak gyógyszert írjon fel, de ne küldje őket táppénzre a doktor úr. Egy bizonyos, ha az új táppénzrendszer életbe lép, mind többen vállalják a robotot betegen, s legfeljebb a mentő viheti el őket, mert önszántukból nem dőlnek ágynak. Igaz, ez a nálunk bevezetésre váró táppénzrendszer működik Nyugat-Európa számos országában. A különbség köztünk és köztük „csupán" annyi, hogy náluk erős szakszervezetek védik a gyengébb egészségűeket, s csak azért, mert valaki többször betegeskedik, még nem kerül az utcára. Nálunk kettős csapás vár mindazokra, akik legjobb szándékuk és akaratuk ellenére sem lesznek képesek bevánszorogni a dolgozóba. Akik egészségüket vesztik, elvesztik megélhetési forrásukat, egzisztenciájukat, egyszerre mindent, ami életet jelent. Az előrelátók nem várják meg e szomorú véget, s már most próbálják leszázalékoltatni magukat, gondolván: a rokkantsági nyugdíj még mindig biztosabb, tartósabb, mint a munkanélküli segély. KALOCSAI KATALIN ~S FRANCIAORSZÁG GYÁSZOL. Yves Montand-t gyászolja. A kiváló színművész szombaton, november 9-én 13 órakor hunyt el a Párizs melletti Senlis városka kórházában. A halált hozó szívinfarktus legújabb filmje forgatása közben érte. Yves \lontand-t szerdán temetik el Párizsban, a Pere Lachaise-ben, első hitvese, Simoné Signorét mellé. Yves Montand, eredeti nevén Ivo Livi, Olaszországban született 1921. október 13-án. Szülei Provence-ba emigráltak, ő maga Marseille-ben kezdte pályafutását. Legemlékezetesebb szerepeit a „Salaire de la peur" (A félelem bére), a „Police Python 357", a ,„lean de Florette", illetve a Costa-Gavras által rendezett „Z", és az 1968as csehszlovákiai forradalomról szóló „L'aveu" című filmekben játszotta. (A Nice Matin fotóján: Yves Montand és Catherine Deneuve.) *'\ GÖNCZ-ELŐADÁS NEW YORKBAN. Nagy sikert aratott Göncz Árpád Rácsok című színmüvének ősbemutatója a New York-i Riverside Shakespeare Company előadásában. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség meleg ünneplésben részesítette a szerzőt, az amerikai művészeket, valamint az előadás rendezőit: Vámos Lászlót és az Egyesült Államokban élő Székely Andrást. Küls ő garanciák nélkül Beszélgetés Für Lajos honvédelmi miniszterrel MÁRKABOLT | ^JJ SZEGED, KÁRÁSZ U. 2. Nyitás: ma 12 órakor