Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT A. 0 ALAÉÍI DELMAGY PÉNTEK, 1991. Nov. 8., 81. ÉVF. 262. SZÁM ALAKÍTVA: 1910-BEN Területi központok - hatósági jogkör nélkül Elkészült a közoktatási törvény koncepciója FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban - a különböző szakmai érdekképviseleti fórumokon elhangzott vélemények figyelembevételével - elkészült a közoktatási törvény koncepciója, amelyet a miniszteri értekezlet is megvitatott és alapvonalakban elfogadott. A kulturális tárca a közel 50 oldalas tervezet összefoglalóját eljuttatta az MTI-hez. Az elképzelések szerint a törvény minden magyar állampolgár számára alanyi joggá nyilvánítja az ingyenes oktatást az első szakképzettség megszerzéséig. Deklarálja a szabad iskolaválasztást, az anyanyelvű, illetve a magyar nyelvű írásbeliség elsajátításának jogát, a speciális neveléshez, az egészséges életmódhoz, egyes különleges adottságok kiműveléséhez és a diákszociális juttatásokhoz való jogot. A tankötelezettség 5 éves kortól a 16. életév betöltéséig tart, e periódusban a szülő köteles gyermekét nyilvános közoktatási intézménybe járatni. A helyi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, illetve az alapfokú iskolai és a diákotthoni ellátásról. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek által lakott településen a helyi önkormányzat köteles nemzetiségi óvodai, illetve iskolai csoportot működtetni, és legalább öt igénylő, valamint megfelelő pályázó esetén anyanyelvű pedagógust kell alkalmazni - fogalmaz a törvénykoncepcióról készített minisztériumi összefoglaló. Az iskolarendszer képzési szintjeit úgy határozzák meg, hogy a korábbi formák megtartása mellett új iskolatípusok beindítását is lehetővé teszik. A művelődési tárca elgondolása szerint a közoktatási törvény kimondja, hogy nevelési-oktatási intézményben főállású pedagógusként csak pedagógiai képesítésű személy alkalmazható. Ez alól csak néhány művészeti tárgy szerződéses oktatása jelenthet kivételt. Igazgató csak az lehet, aki megfelelő képesítésen túl legalább 8 éves tanítási gyakorlattal rendelkezik - köti ki a tervezet. Figyelemre méltó rendelkezése a koncepciónak - emeli ki az összefoglaló anyag -, hogy a pedagógus nem kötelezhető olyan munkára, amely az iskola alaptevékenységével nem függ össze, amely nem pedagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gyarapítja. A pedagógusok bérezése központi bértarifarendszer alapján történik, a közalkalmazottakra vonatkozó majdani rendelkezések szerint. A bértarifarendszer bevezetése fokozatosan történhet, előnye, hogy függetleníti a bérek mértékét, az egzisztenciális előrelépés módját és idejét különféle alkuktól s az intézmények mindenkori pénzügyi helyzetétől. A nevelési-oktatási intézmény igazgatójának kinevezéséről megtudhatjuk: a koncepció szerint az igazgatót az iskolaszék javaslatára a fenntartó nevezi ki - a nevelőtestület és az iskolaszék véleményének figyelembevételével. Teljesen új intézmény az iskolaszék - emeli ki a minisztérium tájékoztatója -, amelyet a koncepció szerint minden oktatási intézmény mellett létre kell hozni. Az iskolaszék nem felettese és nem fenntartója az intézménynek. Feladata, hogy támogassa az intézmény működését. Tagjai az önkormányzat, a nevelőtestület és a szülők képviselői lesznek egyharmadegyharmad arányában. Az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzésére, az eredményesség mérésére a miniszter - az 1991. évi XX. törvény felhatalmazása alapján úgynevezett területi oktatási központokat kíván létrehozni, amelyeknek feladata a szakmaiság, a szakszerűség védelme a közoktatásban. A tervezet szerint a területi központok hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, s így nem sértik az önkormányzatok jogkörét, az iskolák autonómiáját s a pedagógusok szakmai önállóságát sem. így nem jelenthetik a tankerületi főigazgatóságok rendszerének visszaállítását - szögezi le a minisztériumi összefoglaló. TARTALOM Tájékoztató a barcsi bombázásról 2 Amerikai meglepetés a római csúcsra 2 Forintleértékelés 5,8 százalékkal 3 Bélyeg a költő homlokán 4 Hűség Amadeus-hoz ....4 Kép-zavar 5 Autószalon 6 Folytatás magyarok nélkül 17 KEK-mérkőzés a lila iskolában 18 Szabó Magdolna Szellemárak Kikezdték minap a 168 óra című hetilapot. Pontosabban a kiadását végző Telegráf Kiadó KFT. cégbejegyzését támadták meg a cégbíróságon, Csurka István meg a Parlamentben emelte fel szavát a „haszonleső volt kommunisták" ellen, akik a társasági törvény adta kétes lehetőségeket kihasználják. Meg is nevezte Mester Ákost és Bölcs Istvánt, akiknek szellemi tőkéjét a kft. többi alapítói 3,6 millió forintban ismerték el. Bájos, hogy a biztonság kedvéért még egy nyolcvanhat oldalas tanulmányt is írtak (Rádióműsor-adaptáció, mint új tömegkommunikációs forma), ne mondhassák, hogy semmiért vették be őket a „botba". Mintha az alapítóknak és a szerkesztőknek is bűntudatuk lenne. Pedig kötve hiszem, hogy szükség volna rá. A kiadó másik két tagja a Mai Nap Rt. és a KözépEurópai Befektetési Társaság nyereségre törekvő, undok kapitalista cégek. Alig hiszem, hogy Murdock úr naiv kislány lenne, ki puszta lovagiasságból vagy szimpátiából vette volna be a buliba a két szerkesztőt. Még csak nem is múltbéli érdemeikre tekintettel. Egyszerűen azért, mert üzletet láttak benne. Úgy vélték, az említett urak szakmai tudása, szerkesztői tapasztalata nyereséges sajtóvállalkozást fog eredményezni. Azaz: pénzt. S nekik 3,6 milliót ér, hogy velük, és ne mással csinálják a lapot. Mester és Bölcs urak szellemének ennyi az ára. Olyan ez, akár egy tanulmány. Ha én teszem azt, feltalálnék egy olyan hajtóanyagot, amelyből fele áron lehetne autózni, nem sokat tehetnék magam. Elmennék hát egy vegyigyárhoz, előadnám a dolgot, céget alapítanánk rá. Ők a szakértelmet adnák, az eszközöket, a munkásokat én meg az ötletet. Ami fair játék, a haszon közös. Nincs mit osztozni ezen, beavatkozni nem lehet, bosszankodni fölösleges. Sőt inkább örülni kell, annak, hogy ilyen pontosan, számszakilag is ki lehet fejezni, mennyit ér egy-egy gondolkodó fő. MÁROK TAMÁS FÓKUSZ -"V\ KAR: 16,5 MILLIÁRD DOLLÁR. A horvát parlament csü^^örtökön kezdődött kétnapos-ülésén Franjo Greguric köztársasági kormányfő megismételte, hogy a szövetségi hadseregnek november 10-ig el kell hagynia Horvátországot. A háború Greguric szerint eddig több mint 16,5 milliárd dolláros kárt okozott a köztársaságnak. Tegnap érkezett képünk még e hírnél is szomorúbb: egy bombatalálattól feldúlt gyerekszobát ábrázol. -•^GYHÁZI BÉKEMISSZIÓ FRANCIAORSZÁGBÓL. Magas ^/rangú francia egyházi személyekből álló ökumenikus küldöttség utazik a hét végén Jugoszláviába, hogy a helyszínen szólítsa fel a feleket a harcok beszüntetésére, és az emberi méltóság tiszteletben tartására. A küldöttségben részt vesz a francia katolikus püspöki kar, a francia protestáns szövetség és az ortodox püspöki bizottság elnöke. —VMANFRED WÓRNER FŐTITKÁR MARADT. A NATO ^^csúcsértekezlete első napjának végén a tagállamok állam- és kormányfői 1993. június 30-ig meghosszabbították Manfréd Wörner főtitkárságát. Az első napon az értekezlet új tanács létesítéséről döntött, amelynek célja az Atlanti Szövetség tagországai és a kelet-európai országok közötti együttműködés irányítása. Az új intézmény neve: Észak-Atlanti Együttműködési Tanács. y ZSÁKMÁNY: 2 MILLIÓ FORINT. Csaknem 2 millió forint ^yertékkel távozó fegyveres rablók után nyomoznak a Bács-Kiskun megyei rendőrök. A két ismeretlen tettes november 6-án az esti órákban rabolta ki a Csongrád Megyei Távközlési Igazgatóság postai küldeményeket szállító járatát. Az eset Kiskőrös és Solt között, az 53-as számú úton történt. „Ernyőt vigyen magárai, aki nem óhajt bőrig ázni!" Ha békét akarsz... Ugye ismerik olvasóink a címbeli félmondat folytatását? Készülj a háborúra... Rögtön az elején leszögezzük: nem erről van szó ezekben a napokban itt, a Dél-Alföldön, pontosabban annak a jugoszláv határhoz közeli, öt kilométeres sávjába eső telepü léseken. Pusztán az történt, hogy előbb a szomszédos Bácsban, hétfőn estétől pedig Csongrádban is megkapták a megbízást országos parancsnokságuktól a polgári védelmi szervezetek: pontosítsák felkészülési terveiket, az érintett zónában pedig a polgármesterek legjobb belátásuk szerint döntsenek arról, e terv részleteibe munkatársaik, s a település lakóinak mekkora körét avatják be. Úgy látszik, ennyi elég volt - jó magyar szokás szerint - a rémhírek megfogalmazódásához, s persze terjedéséhez. Megismételni eme agyrémeket nem kívánjuk, de cáfolatukat mindenképpen szeretnénk közreadni, ezért Korondi Csaba alezredeshez. Szeged polgári védelmi törzsparancsnoksága vezetőjéhez fordultunk valós információkért. A parancsnok azzal szemléltette a történteket, hogy „esernyőt vigyen magával, aki nem óhajt bőrig ázni." Vagyis valóban készenlétbe helyeztek gázálarcokat, felülvizsgálták, pontosították azokat a „forgatókönyveket", melyek bármilyen veszély, akár természeti katasztrófa esetén meggyorsítják az érintettek védelmét, biztonságos helyre menekítését. (S hogy mennyire indokoltak az ilyen tervek, arra példa a 70-es árvíz, amikor Makó kiürítésekor volt mi alapján megszervezni az ottlakók értesítésétől az áttelepülésig tartó, bonyolult folyamatot.) Korondi Csaba már csak azért is örömmel vette lapunk érdeklődését, mert - mint ő fogalmazta eloszlathatja a kelebiai önkormányzati tisztségviselőnek tegnap reggeli, rádióbeli interjújából kiérezhetőfélelmeket, s elmondhatja így, hogy Kübekháza. Tiszasziget, Újszentiván, Röszke és Ásotthalom, Szeged városrészei közül pedig Szőreg, Gyálarét és Szentmihálytelek lakóit érinti az országos parancsnoki felhívás. E településeken az önkormányzati vezetőknek tehát mostantól kezdve pontosan tudniuk kell, miképp juttathatnak el közérdekű információkat az ottélőkhöz, tisztázniuk kell a gyülekezés, s egy esetleges elmenekítés szabályait, lehetőségeit, s minden egyebet, ami a nyugalmat, a pánikmentes és normális életet szolgálja. Beleértve a sajtóbéli információadást is. Téli kikötőbe vontatták az úszóházakat