Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. NOV. 8. Minél világosabb, annál sötétebb: Barcs Tegnap késő délután a Honvédelmi Minisztériumban sajtótájékoztatót tartottak arról, hogy október 27-én este 9 óra előtt ki bombázta Barcsot. Dr. Tóth János, Somogy megyei rendőralezredes elmondta, hogy Barcs északi részén 20 óra 50 és 20 óra 55 között Jugoszláviából érkező, ismeretlen felségjelű gép két darab robbanószerkezetet tartalmazó kazettát oldott ki. A bombázás 360x96 méteres elliptikus területen lakó- és mezőgazdasági területet érintett. A robbanássorozat után a rendőrök lezárták a környéket és biztosították a szerkezeteket. Két lakóházat ért találat, hármat érintőleges találat, tíz ház pedig megrongálódott. Százezer négyzetméteres területen folyt a vizsgálat. 279 becsapódási nyomot találtak és 15 darab föl nem robbant szerkezetet, ebből hármat lakóterületen belül. A két darab kazettát a Honvédelmi Minisztérium tanácstermében kiállították a megjelent újságíróknak. A vizsgálatot végző szemlebizottság szigorú eljárásjogi normák szerint dolgozott, a tárgyi bizonyítékokat a nemzetközi jognak megfelelő magyar államigazgatási szabályok szerint rögzítették. Minden rögzítésnél hatósági tanúk voltak jelen, valamint minden rögzítésről fényképek és képmagnófelvételek készültek, illetőleg a teljes helyszínről készítettek légifelvételeket. Hollósi Nándor mérnökezredes elmondta, hogy a két darab BL 755 típusú 1 B sorozatú MK 3-as bombakazettákat Angliában gyártották, 1987 májusában töltötték föl őket és zárták le véglegesen. Ez a típusú fegyver kis magasságú repüléssel nagy kiterjedésű célok ellen használható, például épületek és a katonai szóhasználattal élőerőnek nevezett emberek ellen. Egy kazettába 147 darab kisbomba fér. A tájékoztatón videófelvételen mutatták meg. hogy történik ez a bombázás, a kioldott kazettából hosszan és szélesen potyognak a kisbombák, amelyek 250 milliméteres páncél átütésére is alkalmasak. Egy darab kisbomba, hogy az emberek között is jó munkát végezzen, a robbanáskor 2000 darab repeszre röpül szét. Ezek a kazetták a szovjet gyártmányú gépekre is felfüggeszthetők. Megállapította a vizsgáló bizottság, hogy a két kazetta minden szerkezete az éles harci oldásnak megfelelően működött, ami a véletlent kizárja. Ezután fényképeket láthattunk, amelyek 1988 májusában készültek Zágrábban, egy légi nyílt napon. Ott láthattunk a vadászgépek körül a Barcsra hullott kazettákat is. A BL 755-öt egyébként a nemzetközi szakirodalom a jugók tipikus fegyverzeteként említi. Ezután egy prospektust mutatott Hollósi ezredes, amely a jugoszláviai katonai repülőgépeket exportáló vállalat ajánlatát tartalmazta. A prospektus a közös fejlesztésű román-jugoszláv vadászgépet kínálja az érdeklődőknek, megjegyezve, hogy ezekhez a gépekhez kitűnően használható a BL 755-ös kazetta. A vizsgáló bizottság azt is megállapította, hogy ezek a kazetták 1988-ban is már rendszerben voltak a jugoszláv hadseregben. Kositzky Attila ezredes, repülőfőnök térképen mutatta meg a Jugoszlávia felől érkező gép berepülését, a bombázást és a távozást. Október 27-én este a Barcsot ért csapás időpontjában napnyugta után négy órával teljes sötétség volt. A látási viszonyok azonban a repülő ember számára kiválóak voltak. A magyar települések a határvonalon végig fénylettek, szemben a jugoszláviai elsötétítéssel. A magyar fények jól kirajzolták a határ vonalát és a Drávát, aminek a vize egyébként este is szépen csillog a holdfényben s így magasról jól kivehető. Maga Barcs városa az akkori látási viszonyok között 5-50 kilométeres távolságból fölismerhető. A magyar rádiólokátorok a támadás előtt 3500 méteres magasságban észlelték a Jugoszlávia felől érkező gépet, a gép átjött a határon, befordult Barcs irányába, tipikus bombavető lőkört írt le. Ezután 1500 métef alá süllyedt, vagyis eltűnt a rádiólokátorok szeme elől, nyugat-kelet irányú pályára fordult és Barcs szélén kioldotta a bombáit. Kilenc óra előtt 7 perccel a rádiólokátorok újra észrevették a gépet, amely emelkedett és Jugoszlávia belseje felé tartott. A repülőgépvezető célzottan, tudatosan hajtotta végre az oldást. A sajtótájékoztatón jelen volt a brit katonai attasé is. Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, hogy a HM birtokában van a brit attasé nyilatkozata arról, hogy a BL 755 típusú bombakazettákat nagyon régen adták el Jugoszláviának, s ilyen eladást évek óta nem engedélyeztek. Nagy-Britannia teljes mértékben támogatja a Jugoszláviába irányuló fegyverszállítási embargót. Mielőtt az újságírókat tájékoztatták volna, tegnap délután kettőkor a Honvédelmi Minisztériumba kérették Jugoszlávia nagykövetét és katonai attaséját és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár jelenlétében tájékoztatták a vizsgálat eddigi eredményeiről. A sajtótájékoztatón föltett kérdésre válaszolva Keleti ezredes elmondta, hogy a jugoszláv nagykövet tudomásul vette a tájékoztatást, nem fűzött hozzá megjegyzéseket és eltávozott. Délután háromkor került sor a budapesti nagykövetségek tájékoztatására, amelyen megjelent az összes ittlévő katonai attasé és azoknak a követségeknek a munkatársai, ahol nincs nálunk akkreditált katonai attasé. A barcsi eset után szigorították a korábbi megelőző intézkedéseket. A riasztás már akkor megtörténik, ha jugoszláviai harci gépek 30 kilométeres távolságban megközelítik a magyar határt. Múlt szombaton például tíz vadászgép és négy helikopter járőrözött a magyar oldalon, kedden és szerdán négyszer történt riasztás ami nagy teher a légierő számára. Többen a tűzparancs után érdeklődtek a sajtótájékoztatón, amire Keleti ezredes azt válaszolta, ha a magyar légvédelem támadó célú idegen gépet lát, a pilótának anélkül meg kell semmisítenie, hogy bármilyen további földi utasítást kérne. Ha a gép nem támadó célú. akkor leszállásra kell kényszerítenie. ZELEI MIKLÓS Európa csendőre Tegnap Rómában megnyílt a NATO-tagországok csúcstalálkozója. Az esemény első napja mindjárt meglepetéssel szolgált: George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hosszú távon támogatja a kelet-európai országok csatlakozását a NATO-hoz. Rövid távon ez azonban nem jelent biztosítékot arra, hogy Magyarország szükség esetén védelmet kapjon az Atlanti Szövetségtől. Ezzel szemben a washingtoni tárgyalóútján lévő Kodolányi Gyula államtitkár úgy nyilatkozott, hogy fehér házbeli megbeszélései megerősítették: a NATO elfogadhatatlannak tekintene bármely külső agressziót a visegrádi hármak térsége ellen, még akkor is, ha erre a nyugati szövetség nem vállal külön kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy az együttműködésben a NATO miért nem részesíti előnyben a visegrádi hármakat, az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az ilyenfajta különbségtételt Washingtonban új konfliktusok forrásának tekintenék. Illetékesek ugyanakkor hangoztatták: a három országgal ápolt kapcsolatok szintje önmagáért beszél. Tegnap Magyarországon tárgyalt Max Streibl, Bajorország miniszterelnöke. A német politikus találkozott Antall József kormányfővel, majd Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélésén szóba kerültek a jugoszláviai helyzet rendezésével kapcsolatos kérdések, melyek közül Streibl azt tartotta legfontosabbnak, hogy Szlovénia, illetve Horvátország megkapja-e államiságának elismerését. Mint mondta, ezzel megszűnne a konfliktus belső jellege, s megnyílna az út a nemzetközi beavatkozás előtt - elsősorban az ENSZ számára. A bajor miniszterelnök látogatásához időzítve, tegnap bajor gazdasági iroda nyílt meg Budapesten. Amerikai meglepetés a római csúcsra Rómában csütörtökön 16 tagország állam- és kormányfőinek részvételével megnyílt a NATO kétnapos, csúcsszintű tanácsülése, amely az Észak-atlanti Szövetség részéről is lezárja a hidegháború korszakát, megindítja a szervezet átalakítását és megalapozza a Kelet-Európával kapcsolatos új politikát. A tanácskozáson új politikai és katonai stratégiát dolgoznak ki a szövetség számára, amely a kelet-európai változások, a Varsói Szerződés feloszlatása és a szovjet birodalom széthullása következtében elveszítette hagyományos ellenfelét. A NATO-csúcson új, együttműködési kapcsolatokat kívánnak intéz- . ményesíteni a VSZ volt tagországaival, ugyanakkor a NATO szervezetét továbbra is fenn kívánják tartani, mint Európa biztonságának „legfőbb garanciáját". A tanácskozást a házigazda Giulio Andreotti, olasz miniszterelnök és Manfréd Wörner, a NATO főtitkára nyitotta meg, majd utánuk következett George Bush amerikai elnök felszólalása. * (Tudósítás Rómából) Az Egyesült Államok közvetlenül a római csúcs kezdete előtt azzal lepte meg szövetségeseit, hogy megüzente: hosszú távon a kelet-európai új jelentkezőket mégiscsak fel kellene venni. Horn Gyula, aki elsőként fogalmazott meg ilyen igényt, nyilván örülni fog. Az európai vezetők reagálása kétséges, bár Mitterrand délután meglepetésszerűen bejelentette, hogy támogatja a közép-európai országok teljes jogú NATO-tagságát. Egy magasállású amerikai tisztviselő élénkítette meg ezzel a bejelentéssel a jelenlévő 2000 újságírót a római EUR negyed egyik jól elszigetelt völgykatlanában, a Sheraton szállóban csütörtökön megkezdett NATO tanácskozás iránt. Még mielőtt Wörner NATO főtitkár hivatalosan megnyitotta a Hatok találkozóját, nyilvánosságra került a legfontosabb megállapodás híre: a kelet-európai államok külügyminiszterei rendszeresen, évente találkozni fognak a NATO-külügyminiszterekkel a kontinens problémáinak megvitatása végett. A volt ellenségek tehát egy asztalhoz ülnek. Ez amerikai-német találmány, melyről először Genscher német külügyminiszter adott hírt, s mely „nesze semmi, fogd meg jól" megoldásnak tűnhet a kelet-európai NATO tagsághoz képest. A nyugati partnerek részéről mégis kötelezettség-vállalásnak tekinthető. A NATO-csúcs második, de cseppet sem meglepő eredménye: történjék bármi, az amerikai csapatok Európában maradnak. Csütörtökön reggel Major brit miniszterelnök a Via Veneto-n lévő amerikai nagykövetség erkélyén egy Bush-sal folytatott különmegbeszélés után magabiztosan mondta: „Sehol Európában nincs a legcsekélyebb kétség sem afelől, hogy a NATO 40 különös éven át biztonságunk garanciája volt és az marad a jövőben is." Amiről Major most nem akart beszélni: az amerikai csapatok létszáma a mai közel 300 ezerről 1993-ra 150 ezerre csökken, de az Óceán túlsó partján a közvélemény még ezt is sokallja. Washington római szereplését egyébként is beárnyékolja két dolog. Az egyik, hogy Bush ígéreteket tett Európában, miközben odahaza a recesszióból való kilábalásra tett ígéretet képtelen beváltani. A másik, hogy az amerikaiangol érdekek mindinkább elkülönülnek a francia-német érdekektől. Abban egyetértenek, hogy az amerikai csapatok maradjanak Európában, csak abban nem, hogy minek. A kontinentális Európában nagyon nem szeretnék, ha a NATO bármilyen konkrét feladatot vállalna. Errefelé a biztonság megvédését monstantól Mitterrand is és Kohl is inkább az európaiakra bízná. E „fű alatti" nézeteltérések miatt a két dokumentum, mely a mostani NATO-csúcs írásbeli gyümölcse lesz, nem tartalmaz egetrengető dolgokat. Nem fogjuk megtudni belőlük, mit tervez a NATO Jugoszláviában, s hogy számíthat-e Magyarország a katonai szövetség védelmére megtámadtatás esetén. A csütörtökön kiadott első hosszú dolgozat a NATO jövőbeni stratégiájáról szól. Elbúcsúztatja a „ rugalmas válaszadás" stratégiáját, mivel a NATO ellenség nélkül maradt. És meghirdeti az új stratégiát, a „gyors reagálást", szemérmesen hallgatva arról, hogy a világ legerősebb hadigépezete mire óhajt majd reagálni és mire nem. NÁVAI ANIKÓ Légvédelmi tűz magyar gépekre? Népszavazás lesz Zentán és Adán Két vajdasági településen, Zentán és Adán az elmúlt napokban lezajlott háborúellenes megmozdulások jegyében döntés született arról, hogy a helyi polgárok népszavazáson nyilvánítják ki véleményüket a Jugoszláviában dúló polgárháborúról, a sorozásokról, a már mozgósított fiatalok azonnali hazahívásának kérdéséről. A bácskai településeken a hét végén s e hét első napjaiban nagyszabású megmozdulásokra került sor, és a mozgósítások ellen tiltakozókat egyes források szerint kíméletlen módszerekkel oszlatták fel. A vajdasági kormány csütörtöki ülésén napirendre tűzte a bácskai békemegmozdulások, a mozgósítás elleni tiltakozási hullám kérdéseit. A jugoszláv hadsereg megsemmisítette azt a horvát állást, ahonnan Sidet kedden aknevetőkkel lőtték. A vajdasági városban akkor a támadás következtében négyen meghaltak, többen megsebesültek. A horvát erők állítólag a horvát területen lévő Niemciből nyitottak tüzet. Ennek az állásnak a lerombolásáról Tomislav Simovic tábornok, szerb védelmi miniszter számolt be. Zágrábban ismét cáfolták, hogy a horvát erőknek közük lenne Apatin tüzérségi támadásához. Azt állítják, hogy a hadsereg saját maga lőtte a várost, hogy a hágai értekezleten Horvátországra is kiterjeszthesse a vádat. A jugoszláv szövetségi légierő gépei csütörtökön 25 horvát város ellen intéztek támadást. A fővárosban, Zágrábban is többször volt légiriadó. A horvát légelhárítás Karlovac fölött lelőtt egy bombázót. A szerdai súlyos harcok után Dubrovnikban csütörtökön is többször megsértették a tűzszünetet. A városi hatóságok felmérése szerint a szerdai támadás nagyobb károkat okozott a városban, mint az 1979-es földrengés. A szövetségi erők ultimátumot intéztek Dubrovnik védőihez, hogy adják meg magukat. A magyar határtól nem messze fekvő varasdi sportrepülőteret szintén légitámadás érte. A belgrádi televízió eszéki tudósítója azt állította, hogy magyar mezőgazdasági repülőgépek csütörtökön behatoltak a jugoszláv légtérbe és a szövetségi légvédelem tüzet nyitott rájuk. Az újságíró azt is tudni vélte, hogy a határőrség 15, Magyarország felől érkezett, a jugoszláv néphadsereg egyenruhájába öltözött horvát terroristát fogott el. Cyrus Vance Budapesten tárgyalt Antall József miniszterelnök csütörtökön parlamenti irodájában fogadta Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert, aki az ENSZfőtitkár megbízottjaként közvetítő tevékenységet folytat a jugoszláv válságban, és tájékoztatta a magyar kormányfőt tapasztalatairól. Vance kifejtette, hogy Jugoszláviában tovább romlik a helyzet. A legutóbbi tűzszüneti megállapodás összeomlásával súlyosbodnak a politikai és humanitárius gondok, az otthonukból elűzött emberek száma már 400 ezerre nőtt. Az október 3-ai puccs óta nem működik törvényes központi kormány. Leginkább aggasztó mondta Vance -, hogy a belháború bármikor átcsaphat Bosznia-Hercegovinára is. Antall József hangoztatta: tűrhetetlen állapot, hogy Jugoszláviában ezrek halnak meg, százezrek válnak földönfutóvá és a kulturális világörökség pótolhatatlan értékei mennek tönkre - s történik mindez békeidőben. A magyar légteret sorozatosan megsértették, néhány napja kumulatív gránátokat dobtak le Barcsra, és a magyar kormány bizonyítékokat tár a nyilvánosság elé arról, hogy ilyen fegyverek rendszeresítve vannak a jugoszláv néphadseregnél. Magyar részről külön is aggasztónak tartják, hogy Jugoszláviában lélektani háború folyik egész lakosságcsoportok elüldözésére, és a magyar nemzetiségből számarányát meghaladó mértékben soroznak be fiatalokat a hadseregbe. November 7-i tüntetés A piacgazdaságot és a parlamentáris demokráciát elítélő többezres gyűlés kezdődött csütörtökön reggel Moszkvában Lenin szobránál. A megmozdulást hivatalosan az 1917-es októberi eseményekre való megemlékezésként kezdeményezte több moszkvai társadalmi szervezet és gyári közösség. A jelszavakból ítélve a gyűlés inkább a jelenlegi reformvezetés, különösen Borisz Jelcin oroszországi elnök elleni tüntetéssé fajult. A rendőrség megerősített kordont vont a tér és a Kreml köré. A tüntetéssel egyidőben zajló és a demokratikus és keresztény szervezetek által szervezett gyászmisét és menetet már elválasztották a Vörös tér felé tartó tömegtől. Orosz kormányváltozás Borisz Jelcin csütörtökön kinevezte az általa vezetett új oroszországi kormány három vezető tisztségviselőjét. Mindhárman az elnöki csapat régi tagjai. A 46 éves Gennagyij Borbulisz a kormányfő első helyettese lesz, feladata az általános irányítás. O volt Jelcin kampányfőnöke az elnökválasztás előtti hónapokban. Jegor Gajdar a kulcsfontosságú gazdasági ügyekért felel a miniszterelnök helyetteseként. Nevéhez fűződik egyebek között a múlt héten meghirdetett gazdasági válságprogram. A másik helyettes, a közgazdász Alekszandr Sokin pedig a szociális ügyeket felügyeli. Ez év nyaráig az Oroszországi Föderáció munkaügyi minisztere volt.