Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

16 EGYHÁZI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 7. Kétszer annyian Magyarországon mind az iskolákban, inind a templomokban folyik hitoktatás. Az állami iskolákban folyó hitoktatást 1989-ig a kormány és a magyar Püspöki Kar között létrejött szerződés szabályozta. Jelenleg a hitoktatás az iskolákban engedélyezett; fakultatív tárgyként felvehető. A templomokban az oktatás korcsoportokra osztott. Az elsőáldozásra és a bérmálásra külön csoportokban készítenek fel. Számos egyházközségben tartanak katekézist jegyespárok részére, de az általános gyakorlat mégis az, hogy a jegyeseket egyenként készítik fel az egyházi esküvőre. Az általános iskolás tanulók száma 1,1 millió, közülük körülbelül 660 ezren katolikusok. Az 1980-81-es tanévben a megkeresztelt általános iskolások 8 százaléka (kb. 52-55 ezer) vett részt iskolai hitoktatáson, és 10 százalékuk (kb. 66 ezer) a templomi hitoktatáson. A középiskolások közül a megkereszteltek 4-5 százaléka (25-30 ezer) vett részt templomi katekéz.iscn, s körülbelül fele bérmálkozott. Az állami gimnáziumokban nem volt hitoktatás. A házasságok 30 százalékát templomban kötik. Az 1990-9l-es iskolaévben a templomi és iskolai hitoktatásra járó diákok száma az előző évekhez képest megkétszereződött. Katolikus iskolák A katolikus iskolákat a kormány 1948-ban államosította. Az itt felsorolt gimnáziumok - a szegedi piaristákat kivéve - 1950-ben kaptak újra működési engedélyt. Egészen 1990-ig csak ezekben folyhatott katolikus nevelés. Korábban közel 3000 általános iskola, 184 középiskola és 2 tanárképző főiskola működött. A Szent Benedek rend pannonhalmi főapátsága által vezetett fiúgimnáziumok: Pannonhalma, Vár I. 9090 Győr, Czuczor Gergely Gimnázium, Széchenyi tér 8. 9022 A Ferences rend magyarországi rendtartománya által vezetett gimnáziumok: Esztergom, Bottyán J. u. 10. 2500 (fiúgimnázium) Szentendre, Áprily L. tér 1. 2000 (leány- és fiúgimnázium) A Piarista rend magyarországi rendtartománya által vezetett fiúgimnáziumok: Budapest, Mikszáth K. tér I. 1088 Kecskemét, Jókai u. 1. 6000 Szeged, Dugonics András Piarista Gimnázium, Munkácsy u. 9.6721 A Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek magyarországi rendtartománya által vezetett leánygimnáziumok: Budapest, Patrona Hungáriáé, Knézich u. 5-7. 1092 Debrecen, Svetits, Szent Anna u. 24.4024 Szeged-Csanád egyházmegye egyéb katolikus oktatási intézményei Óvodák: Szeged, Szabadság téri óvoda. Harmat u. 2. 6725 Szeged, Avar u. 5. 6723 Gerendás, Egyházközségi óvoda, Petőfi u. 1. 5925 Altalános iskola: Makó, Szent István Katolikus Altalános Iskola, Szent István tér 14-16.6900 Noviciátusok: A Jézus Társaság Magyar Rendtartománya Tanulmányi Háza, Dóm tér 5. 6720 (jezsuita) A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett rendtartomány növendékháza. Mátyás tér 26. 6725 (ferences) A HIT PAJZSA A DÉLMAQYARORSZÁG melléklete Főszerkesztő: Dlusztus Imre Főszerkesztő-helyettes: Sandi István Olvasó- és tervezőszerkesztő: Tandi Lajos Az összeállítást készítették: Balogh Tamás, Darvasi László, Katona Nándor, Majoros Tibor, Máté-Tóth András, Nagy László, Nyilas Péter, Panek József, Schmidt Andrea, Somogyi Károlyné Kiadja a Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: Christian Theodose és Dlusztus Imre Elfekvőből ismét kolostor pap is szeretne lenni, így teológiát tanul, de bármilyen más szakmával is megismerkedhetnek - mindenre, mindenkire szüksége lehet a rendnek -, s nem törvényszerű, hogy minden szerzetes pap is legyen egyben. Az sem, hogy fiatalkori döntés következménye a szerzetesi élet: vannak az újoncok között, akik harminc fölött jutottak arra az elhatározásra: ferences barátok lesznek. A „barát" szó itt nemcsak frázis: olyan testvéri szellemben töltik itt nemcsak éjjelüket-nappalukat, de vakációjukat, ünnepeiket is növendékek és nevelők, ami a legbensőségesebb közösséget kovácsolhatja. Egy év eltelte után ideiglenes fogadalmat tesznek a szerzetesi életre, aztán újabb három - esetenként akár hat - évük van arra. hogy a végleges elhatározás igenjét kimondják. S ez így megy már 800 éve. A remények szerint egy év kell még ahhoz, hogy a felújítás véget érjen, az ideiglenes állapot megszűnjön, s a kívánt csendben és bensőséggel fogadják immár a következő évfolyam novíciusait. Hogy nevelhesse őket a ferences életre Ágoston (plébános), László (házfőnök), Jakab (nevelési tartományfőnök) és Vince atya, valamint Szilás és Celerin aranymisés atyák. BALOGH Ifjúságpolitika, hitoktatás Felnőtt az első nemzedék Kondé Lajos (31 éves) második éve a szeged-csanádi egyházmegye ifjúsági felelőse, emellett a Belvárosi plébániahivatal káplánja. Vezeti a Dómban működő Szent Imre Klubot, társaival szerkeszti a Gyerünk! címmel megjelenő ifjúsági lapot. Gimnazista kora óta foglalkozik ifjúságneveléssel. Arról beszélgettünk, mit jelent számára ez a két szó: ifjúságpolitika és hitoktatás. A korábbi politikai szóhasználatban is gyakran előfordult: „...a kormány (a párt) ifjúságpolitikája nagy súly helyez..." és ezután mindenféle hangzatos dolog következett. Kondé Lajos először mosolyogva tiltakozik a fogalom átmentése ellen. Aztán kiderül, igenis van (mindig is volt!) „egyházi ifjúságpolitika" is. Az egyház figyelme sohasem hagyta cl a fiatalokat. Az új nemzedékeknek „bele kell nőniük" az egyházba. Csakhogy a mögöttünk hagyott, és sokat emlegetett negyven évben több nemzedék elveszett... Még a választás lehetőségét sem kapták meg, az egyházi iskolák államosításával, a hitoktatás elsorvasztásával elszakadtak a vallástól. Most a legsürgősebb feladat: pótolni ezt a hiányt. Az eszközök már adottak: némi túlzással szinte csak az emberi fantázia szabja meg a lehetőségek határát (nem feledkezve meg természetesen az anryagt korlátokról sem). ,••' } Kondé Lajos a kecskeméti piaristáknál járt gimnáziumba. Harmadik-negyedik évben már táboroztatta a legkisebbeket, és ezek az idők sok tapasztalattal szolgáltak. Akkor még kínosan vigyázni kellett, mely hivatalban, kinek mit mondanak, és precízen ügyeltek arra, hogy minden a legszabályosabb legyen. Persze ez már a „puha diktatúra" idején történt, de azért nagy szükség volt az akkor rókusi plébános. Gyulay Endre rutinjára az ifjúsági csoportvezetésben. O közvetített a plébániák fiatal közösségei és a püspökség között. Udvardy püspök úr „pajzs-politikája" eredményesnek bizonyult, a hivatal, bár mindenről tudott, már nem gátolta munkájukat. Az ifjúsági csoportok először az alsó- és felsővárosi, rókusi és újszegedi plébániák körül szerveződtek. Hittanórák, beszélgetések, „ifjúsági misék," farsangok, szüreti balak - mind vonzerőt tudtak gyakorolni a fiatalokra. Az első kiadványok igazi „szamizdaf'-köriilmények között születtek Álsóvároson: titokban gépelték és adták tovább a programfüzeleket. Később találtak egy sokszorosítóüzemet, ahol nem kértél; az Állami és Egyházügyi Hivatal pecsétes engedélyét. Kondé Lajos öt évig volt az alsóvárosi ifjúsági közösség vezetője. Munkájának gyümölcse inára beérett: felnőtt az a nemzedék, amely - meg középiskolásként - foglalkozásait látogatta. Most már segítőtársak a mai tizenévesek nevelésében. De nem feledhető az sem, hogy az egyházmegye két jól megkülönböztethető körre oszlik: Szegeden már öt-nyolc éve működnek azok az élő csoportok, amelyek magját alkotják az ifjúsági hitélet mai élénkülésének. A „külső körben" azonban már korántsem ilyen virágzó a helyzet, s ez egyszerűen az adottságokból következik. Az egyházmegye elmaradása ma még szembetűnő. Működik viszont már hat-hét gócpont, ahol két-három havonként lelkigyakorlatokat tartanak - egyelőre még a szegedi segítő csoport tagjai. De megindult a helybeli vezetők kiválasztódása, akik idővel önállósulnak majd. Az iskolai hittanoktatás elindulása nagyban segíti a megkezdett folyamatot. Szegeden már nincs általános iskola hittanórák nélkül. Az' „elveszett nemzedékek" hiányát azonban itt is érzik: hiába tanulja a gyerek heti egy-két órában, mi a követendő, ha a szülő otthon iszik, káromkodik, és csak rossz példát mutat. Kondé Lajos hangsúlyozta: nagyon fontos az iskolai oktatás, de a templom nélkül nem fejlődhetnek valódi közösséggé a fiatalok csoportjai. Az iskola az ismeretek szerzésének helye - a templom pedig a hitélet gyakorlásáé. A kettőnek ki kell egészítenie egymást.1' Éppen-a templomhoz kötés - és a közösségteremtés - szándéka vezette az egyházmegye ifjúsági felelősét, amikor létrehozta a Szent Imre Ifjúsági Klubot. A Dóm alagsorában működik, szinte a semmiből tartja fenn magát... Megnyitása annak a pasztorációs munkának volt eredménye, amelyet Kondé Lajos két évvel korábban megkezdett. Ennek lényege az, hogy bevonta az egyetemistákat a fiatalabb korosztályok gondozásába. A klub állandó és egyes alkalomra szóló programjaival (pedagógus klub, gyűlések, filmklub, tánciskola, gitárklub, dolgozók csoportösszejövetelei, énekpróbák, előadások, nyelvtanfolyamok, jogi tanácsadás, konferenciák, tanulmányi napok, külföldi közösségek meghívása) máris akkora éreklődést keltett, hogy születése után alig egy évvel kinőtte saját kereteit. A pápalátogatás előkészítésének idején nyílt meg a Katolikus Ifjúsági Iroda (rövidítve: KATI), amely a pasztorációs munka adminisztrációs hátterét biztosítja, és segédanyagokkal látja el a hitoktatásban résztvevőket. NYILAS Szeged visszakapott egy műemléket, amiről ráadásul kiderült, hogy sokkai régebbi, mint gondoltuk volna. Az alsóvárosi kolostor a legújabb feltárások eredménye szerint a pannonhalmi után az ország második legöregebb kolostora, s története az 1400-as évekre nyúlik vissza. Nem kevésbé izgalmas azonban mai története sem. Nemrég még a pokol bugyrait tapasztalhatták meg lakói - még evilágon. Ma, ha rendjük szellemének megfelelően élnek, tán a mennyország juthat lakóinak - a túlvilágon. A ferences rendtől negyven éve elbitorolt kolostorba állami kezelői szociális otthonnak csúfolt elfekvőt helyeztek, szerencsétlen emberek tucatjait zsúfolva az egykori szerzeteskamrákba. A „nagy változások" során elsők között visszakapott épületnek - kezelőiként - ismét a ferencesek lehettek lakói. A negyven év során teljesen megfogyatkozott rend tagjai szinte erőn felülit vállaltak a csodálatos kolostor helyreállításával, renoválásával. Ma már tapasztalhatók az átépítés felfordulásból szépségbe hajló, első jelei is. S a kezdetben első követnek érkezett három szerzetes után újabbak érkeztek, s ma hat ferences barát intézi a plébánia ügyeit, s viseli szívén annak a 25 növendéknek a sorsát, akik úgy döntöttek, hogy a ferences rend szerzetesei akarnak lenni. Többségük