Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

KEDD, 1991. OKT 29. BELPOLITIKA 3 A jószomszédság barcsi jele A kisgazda frakció megvédte Ómolnár Miklóst. Az FKgP parlamenti csoportja jogtalannak, illetéktelennek és szabálytalannak nyilvánította a képviselő kizárását a pártból. A képviselőcsoport tagjaként, szóvivőként tartják a továbbiakban is számon. Huszonkilenc szavazattal (egy ellenszavazattal) döntöttek ilv módon. A frakció károsnak ítélte azt a bírósági kezdeményezést, melynek során a párt elnöke feljelentette a miniszterelnököt és három miniszterét. Ujabb, jugoszláv oldalon telepített aknazár létérői bizonyosodott meg a magyar határőrség. Az egyik járőr a Duna túlsó oldalának ötven méteres szakaszán (Moháccsal szemben) három, botlódróttal összekötött aknát látott. A háromoldalú, lengyel-csehszlovák-magyar gazdasági konzultáció keretében, amit Budapesten tartottak, megvitatták a három ország részvételét a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati segélyprogramokban, és szó esett a jövőben létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről is. Mintegy 293 ezer munkanélkülit tartottak nyilván szeptember végén, erősítették meg az adatot az Országos Munkaügyi Központban. A bejelentett álláshelyek száma ugyanakkor alig haladta meg a 15 ezret. Ha területileg megegyezne a munkahelykereslet és -kínálat, a munkanélküliek mintegy 5 százaléka jutna álláshoz. A munkanélküliek 43 százaléka középfokú, 4 százaléka felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, 53 százalékuk szakképzetlen. Jelenleg az átlagos havi bruttó segély mintegy 7100 forint. FJvi megállapodás született az MSZP és a bányászszakszervezet között. A Horn Gyula, illetve Schalkhammer Antal közötti találkozó során megegyeztek: a két szervezet bánya- és energiaipari stratégiáját egyeztetik. A szakszervezet vállalta, hogy információkkal segíti a politikai párt e szektorra vonatkozó koncepciójának kialakítását. Az Országgyűlés tegnap kezdte meg az új Munka törvénykönyve tervezetének általános vitáját. A kormánypártok vezérszónokai egyértelmű támogatásukat nyilvánították ki, ám az ellenzéki képviselők véleménye már megoszlott, sőt, a szocialisták kifejezetten elutasították az új szabályozásban foglaltakat. Bombatalálat után A horvát nemzeti gárda légvédelme vasárnap este lelőtte a jugoszláv légierő egyik repülőgépét, amely egy Verőce (Virovitica) közelében lévő cukorgyárat bombázott. A lezuhant gép darabjai magyar területre hullottak - közölte a horvát rádió. A horvát rádió jelentése szerint amelyet független források nem erősítettek meg - a gépet akkor érte találat, amikor magyar légtérbe repült. A gépnek sikerült visszatérnie horvát terület fölé, de leszállás közben felrobbant. Még mindig nagy a riadalom a jugoszláv határ menti Barcson, ahol vasárnap este egy feltehetően jugoszláv repülőgépről úgynevezett bombakazetta hullott a városszéli házakra, illetve a temetőre és a szántóföldre. Az MTI érdeklődésére a barcsi önkormányzat jegyzője, Bencze Lajos elmondta: több ház teteje megsérült, s ablakok is betörtek, de szerencsére személyi sérülés nem történt. A károk több százezer forintot tesznek ki. A rendőrség, a határőrség és a honvédség illetékesei jelenleg vizsgálják a történteket, s lezártak egy mintegy 200x300 méteres területet, ahol félő, hogy fel nem robbant lövedékek maradtak. A vasárnap esti, barcsi bombarobbanást követően az MTI megyei tudósítójának jelentése szerint a városban igen feszült, félelemmel teli hangulat lett úrrá az embereken. A többség ugyan véletlennek tartja az esti bombázást, de vannak, akik szándékosságot vélnek az esetben, mondván, hogy a határ túloldalán tizenöt kilométerre fekvő Verőce - amelyet eddig nem bombáztak - is túlságosan messze van ahhoz, hogy egy eltévedt repülőről lehessen beszélni. Arról ugyan nincs szó, hogy csomagolnának az emberek, elhagynák az otthonukat, de sokan félnek az elkövetkező éjszakától. A katonai szakértők rendőrökkel közösen folytatják a vizsgálatot, amelyen részt vesz a város polgármestere, valamint a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője is. A szerb vezetés készséges... A „pozitív elemek" őrzői Göncz-Jovanovic találkozó „Nem tudom elképzelni, hogy győztesei lehetnének a jugoszláviai tragikus konfliktusnak, így minden érintett félnek érdeke és felelőssége ennek mielőbbi lezárása" mondotta Göncz Árpád Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszternek, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Magyarországnak nem érdeke egy kivérzett, kiéhezett Szerbia vagy Horvátország a szomszédságában. Ezért minden olyan nemzetközi békekezdeményezést támogat, amely a jelenlegi helyzetben megoldást ígér. A köztársaság elnöke utalt arra: nem hiszi, hogy a Jugoszláviában élő minden nép, nemzetiség egyetértése nélkül helyreállítható lenne a sokak által óhajtott béke. Göncz Árpád szólt arról is, hogy Magyarország és Szerbia sok tekintetben egymásra utalt, és a kapcsolatokban törekednünk kell a pozitív elemek megőrzésére. Fontosnak tartotta, hogy ne legyen egyoldalú, egymás szándékait félreértelmező tájékoztatás, amely ellenségképet szülhet. Leszögezte, hogy Magyarországon nincs szerbellenes hangulat. A köztársaság elnöke hangsúlyozottan szólt arról, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatainak fejlesztését nagymértékben segítheti a Szerbiában éló magyar kisebbség jogainak maradéktalan tiszteletben tartása, hogy azok betölthessék a híd szerepét a két ország között. Vladislav Jovanovic külügyminiszter egyetértett a jugoszláviai háború mielőbbi befejezésének szükségességével, és hangsúlyozta a szerb vezetés készségét a konfliktus politikai megoldására. Utalt arra, hogy Szerbia elismeri a magyar kisebbség jogát a pozitív diszkriminációra a jelenlegi területkereteken belül. Dánok Szegeden, magyarok Temesváron A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara meghívására a közelmúltban dán kereskedelmi küldöttség látogatott Szegedre. Két követségi tanácsos kíséretében a Közép- és Kelet Európai Befektetési Alap képviselője, Ottó Kjaergard úr is tiszteletét tette, egyenesen Dániából. A kapcsolatfelvétel oka egyszerű, a vendégek tisztába voltak azzal, hogy a döntések egyre nagyobb hányada születik ma a vidéki Magyarországon. A dán kormány tavaly indította ezt a befektetési alapot, amely zömmel a már egymásra talált partnerek együttműködését hivatott segíteni. A forma tehát ismerős: feltétel, hogy a vállalkozásban szerepeljen dán partner. Az alap induló projekteket is támogat, s később akár törzstőkével is hajlandó beszállni egy-egy társaságba. Természetesen - ezt nem is titkolják üzleti alapon, s a talpraállt cégből idővel kiszállnak, részüket értékesítik. A dán kapcsolatfelvétel első lépéseként a magyar partnemek kell bemutatkoznia, s pontos információk mellett - és a nehézségek ecsetelése helyett elsősorban egyetlen erős tevékenységre érdemes koncentrálni. Magáncéggel éppen úgy együttműködhetnek, mint állami vállalattal, a lényeg a cél, valamint az, hogy a dán partner fantáziát lásson a vállalkozásban. Az érdeklődők praktikusan a nagykövetségen keresztül tehetik meg at első lépéseket, de fordulhatnak a kamarához vagy közvetlenül az alaphoz is. * Kamarai küldöttség látogatott a közelmúltban Temesvárra, Horváth Lajos titkár vezetésével, abból az alkalomból, hogy véglegesen eldőlt: december 10. és 17. között vásárt rendeznek a vendéglátók. Az elsősorban fogyasztási cikkekre koncentráló bemutatóra 25-30 magyar céget várnak. A helyek fele már elkelt, szegedi cégeket éppen úgy találunk majd a vásáron, mint dunántúlit. A temesvári kamara lehetőségei szerint - segíti a magyarok vásárlását, vagyis az import devizális vonzatát megpróbálja a helyszínen előteremteni. K. A. Kivégzés a nagykövetség udvarán A megtorlás áldozatai Az 1956-os magyar forradalomhoz és szabadságharchoz átállt szovjet katonákra emlékeztek hétfőn az 56-os Emlékbizottságba tömörült tizenhárom szervezet tagjai Budapesten az Andrássy út 99. számú ház falán tavaly elhelyezett emléktáblánál. A forradalom 35. évfordulója alkalmából kegyelettel tisztelegtek azoknak a szovjet katonáknak az emléke előtt, akiket a Szovjetunió budapesti nagykövetségének udvarán végeztek ki megtorlásként, mert átálltak a magyar forradalomhoz. A szervezetek képviselői a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezték el, az ünnepség résztvevői közül számosan gyertyát gyújtottak az emléktáblánál. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A TUDOMÁNYOS és Felsőoktatási Bizottság délután 2 órakor ülésezik a városháza 118-as termében. A téma: Az önkormányzat és a régió innovációs lehetőségei kimunkálására tudományos konzílium összeállítása. KATONA GYULA (Móraváros), a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában (holnap is). HOLNAP A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG 16 órakor kezdődő ülésén megvitatja a város kerékpárút-hálózat tanulmánytervét és a köztisztaság helyzetéről készült anyagot. Ugyancsak 16 órától tartja ülését a Szociális Bizottság, 16.15-től pedig az Oktatási és Ifjúsági Bizottság is. Társulás - önkormányzatoknak A sok kicsi önkormányzat áttörte elszigeteltségét, s társulást hozott létre... A közéleti történetben foglalt lehetőséggel Csongrád megyében 21 község élt. A társulási szerződést tegnap délelőtt a megyei önkormányzat székházában 15 polgármester írta alá. A társulás célja az, hogy a községek szakmai segítséget kapjanak a közügyek hatékonyabb intézéséhez. Az együttműködés módot ad tanácsadásra önkormányzati, hatósági, jogi, műszaki és pénzügyi-gazdasági döntések előtt; segítség adására szervezési, ellenőrzési, irányítási feladatok ellátásában ; vállalkozási menedzselésre; több települést érintő feladatok megoldására. Például építési ügyekben 13 település kér szolgáltatást, útellenőri feladatvégzésre 4 község számít, Dóc és Nagytőke csak jogi szolgáltatásra tart igényt, de térítés ellenében nem társult tagok megbízásait is teljesítik. A Csongrád megyei önkormányzatok Társulása közös alapítású, önálló költségvetési szerv. Végső búcsú Perbíró Józseftől Az 1956-os forradalom 35. évfordulójára emlékező ünnepi magazinunkban közöltük az egyetem akkori jogi kari dékánhelyettesének, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökének, dr. Perbíró Józsefnek a Szegedi Széchenyi Rádióban november 3-án elmondott felhívását. Perbíró professzor lapunkat már nem olvashatta. 1991. október 18-án reggel felesége holtan találta...Október 22-én hamvasztották. Barátai, tisztelói, egykori tanítványai a Dóm altemplomában, az október 30-án, szerdán 11 óra 30 perckor kezdődő gyászmisén vesznek tőle végső búcsút. Perbíró József 1908. május 21-én, Barcson született. A pécsi egyetem kereskedelmi jogból habitált egyetemi magántanára, majd az egri jogakadémia oktatója volt. Szegedre 1949-ben került. Az egyetem Kereskedelmi és Váltójogi- (1949-50), a Gazdasági Jogi- (1950-51), végül a Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszékét (1951-57) vezette. 1956-tól 1957-es letartóztatásáig ő volt a jogi kar dékánhelyettese. A szegedi forradalmi események főszereplőjévé vált a jogászprofesszor, aki a diákság új szervezete, a MEFESZ megalakítását kikiáltó, október 16-i nagygyűlésén elnökölt, akit október 26. után közfelkiáltással a városi néptanács (Forradalmi Nemzeti Bizottság) elnökének választottak... Tetteiért halálra, másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték... Amnesztiával 1963-ban szabadult. Felesége Kecskeméten talált csak állást, így elhagyták Szegedet. A jogászprofesszor 8 esztendeig Siófokon, a Vízmű tanácsadója volt, de múltja miatt onnan is mennie kellett. Később szakszövegek fordítását vállalta... Idén augusztusban ágynak esett, két hónapig kórházban kezelték... Most visszatér abba a városba, amiért oly sokat tett, ahol legboldogabb és legboldogtalanabb napjait élte. Szegeden lesz végső nyughelye. Új cigányszervezet Szegeden Második nekifutásra mégis megalakult a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetségének szegedi tagszervezete. Mint arról hírt adtunk, a 60 családnak küldött meghívó hatástalannak bizonyult, a volt Gagarin Általános Iskolába hirdetett alakuló ülésre vasárnap 11 óráig csak öt cigányember jelent meg. Egy órás várakozás után a sajtó képviselője távozott. Ezután - állítólag - több csoport érkezett, követelve a szervezet létrehozását. így hétfőn 18 órakor 30 cigánycsalád képviselői megalakították a népcsoport szegedi érdekvédelmi szervezetét. Mint Rádai József, a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke elmondta, Szentes, Makó, Baks, Kistelek, Csongrád és Mindszent példáját követték a szegediek új fórumuk létrehozásával. A cigányság érdekeinek feltárását tartják feladatuknak. Jó kapcsolatot szeretnének kialakítani az önkormányzattal, a munkaügyi hivatallal, a vállalatokkal, az iskolákkal, mert munkához, művelődési és továbbtanulási lehetőséghez szeretnék juttatni a szegedi cigányokat. A szervezet felkészíti a népcsoportot a kisebbségi törvény elfogadása utáni helyzetre, céljuk eredményes kisebbségi önkormányzatok megalakítása és működtetése. A szervezet három tagú vezetőséget választott: Rádai József (elnök), Kovács Lászlóné és Kertész Rozália. Szemelvények a fájdalomdíjról Az Állami Biztosítónak van a legszélesebb gyermekkorú és tanulói kuncsaftköre. Szegeden legalábbis ezzel a biztosítóval kötik a legtöbb tanulóbiztosítást. Már a kis óvodásra is. Mert leeshet a hintáról, léphet rosszul... az ember nem is gondolná, mennyi veszély leselkedik mindenhol. Kiszámíthatatlan. Ugyan van-e szülő, ki igazából számít ama húszas ellentételezésére? Jó, legyen biztosítás, egy kis kiadással több, lassan oly mindegy... Az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága szegedi fiókjához meglehetősen sokan fordulnak kártérítésért, s éz egyáltalán nem meglepő, hisz annyi a baleset! A szó hallatán szinte mindenki a közúti balesetekre gondol, mintha azok lennének a leggyakoribbak, legtipikusabbak. Pedig nem így van. Játék közben leselkedik kisgyermekeinkre a legtöbb veszély. Második a sorban a családi fészek. Az ismerős tárgyak között magabiztosan mozgó gyerekre éppen olyan veszélyes a tűzmeleg vasaló, a konnektor, a forró kondér, a tű, a kés..., mint az úton száguldó autó. Az iskolás korosztály a testnevelési órákon szerzi a legtöbb sérülést. Elég egy rossz mozdulat... Az orvosi igazolással, pecséttel hitelesített kárbejelentők tanúsága szerint a csonttörés a gyermeki kor leggyakoribb sérülése. A törésnek leginkább kitett, legveszélyeztetettebb testrész a csukló. Januártól szeptemberig 2217-en vettek föl kisebb-nagyobb összegeket személyi biztosítás címén az Államitól. Tanulóbiztosításra 683 esetben fizettek. Tíz halálesetet regisztrált a biztosító. E diák- és gyermektragédiák többsége közlekedési baleset miatt történt. Idén még nincs irányadó statisztika a maradandó, egészségkárosodással járó balesetekről. Talán, ne adja Isten senkinek, még nem bizonyosodott be a fogyatékosság mértéke, hogy múlandó lesz-e, vagy sem. Sajnos, a több éves tapasztalat azt mutatja, minden nyári szünidőben történik egy-két ilyen targédia is. Egyetért a biztosító munkatársa is velünk, valóban nagyon alacsonyak a kártérítési összegek. A húsz és negyven forintos biztosítási díjakkal arányosan, igen szerény fájdalomdíjként szolgálnak. A néhány százas ma már szinte semmire sem elég. De bár választhatnánk! Azt hiszem, a magunk részérói szívesen lemondanánk a fillérekről... MAG EDIT