Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

SZOMBAT, 1991. OKT. 5. Bagyula és Gagyi technikai revízióra készül Újabb magyar atléták költöznek Washingtonba? SPORT 11 Pályafutása eddigi legnagyobb bravúrját, az ezüstérmet hozó tokiói világbajnokságot követően egyetlen versenyen sem indult, hanem azonnal visszatért második otthonába, Washingtonba Bagyula István, a magyar atlétika jelenlegi legsikeresebb képviselője. A sietségnek két oka is volt: egy kisebb sérülés miatt a további versenyzéssel csak a nagyobb bajt kockáztatta volna, emellett arról sem feledkezhetett meg, hogy a tanév kezdetével a George Mason egyetemen is akadt egy „kis" tennivalója. Nem sokkal azután, hogy Ba­gyula hozzáfogott az utolsó egyetemi etaphoz - amely egyben rövid pihenője után az edzések újrakezdését is jelentette -, az MTI munkatársa levelet kapott a nagyszerű sportember edzőjétől, Gagyi Endrétől, amely sok érde­kességet-újdonságot tartalmaz. Az egykori magyar csúcstartó Gagyi mindenekelőtt arról számol be, hogy a felkészülésnek a ter­vezettnél valamivel korábban kezd­tek neki. Tették ezt azért, mert Bagyula a rövidke vakáció után már az edzéseket sürgette, erről a buzgalomról pedig hiba lett volna lebeszélni. Ami ennél sokkal meglepőbb: az edzó és a versenyző közös elhatá­rozással teljes technikai revízióra készül. Elsősorban Bagyula érezte úgy, hogy változásra van szükség, mert szerinte ugrásainak kivite­lezése sok-sok javítanivalót ha­gyott maga után. Ehhez csak annyit, hogy Bagyula - az ő megítélése szerint igencsak gyenge technikájával - idén az 5,92 méteren is átjutott, amellyel az 199l-es világranglistán a második, az örök rangsorban pedig a negyedik helyre került. Utóbbiban csupán a szovjet Bubka (6,12), az ugyancsak szovjet Gataullin (6,02) és az amerikai Diai (5,96) előzik meg. A magyar csúcstartó nyilván ezzel a remek pozícióval sem éri be, máskülönben aligha változtatna az eddig eredményesnek tűnő technikáján... A tokiói vb legsikeresebb ma­gyar szereplőjét és mesterét szép ünnepségben részesítették a George Mason egyetem tanárai, edzői és sportoló diákjai. Gagyi Endre úgy tudja, hogy J. Cook vezető edző - bizonyára Bagyula sikerein felbuzdulva - hamarosan a Magyar Atlétikai Szövetséghez fordul, és kezdeményezni fogja ­ösztöndíjas keretek között - újabb élvonalbeli versenyzők Washingtonba költözé­sét. Eremeső és sérülés / •• i / Helyt adott a Kistelek óvásának a CSLSZ Újrajátsszák a Petőfitelep-Algyő mérkőzést is A megyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága három óvási ügyben hozott határozatot. A bizottság helyt adott a Kistelek beadványának, miszerint a Bordány II. elleni serdülő találkozón ez utóbbiak jogosulatlanul szerepeltették az egyik játékosukat. így 3-0-ás gólkülönbséggel a kistelekiek kapták a 2 pontot. Két megóvott mérkőzéssel kapcsolatban az FB újrajátszást rendelt el. Ennek megfelelően október 16-án kell lejátszani a Petőfitelep-Algyő megyei III. osztályú találkozót, mert a játékvezető Tóth Istvánnak (Algyő) kétszer mutatta fel a sárga lapot!? Üllésen - három fordulóval korábban - pedig az történt, hogy egy néző az egyik kisteleki játékost partdobás közben hátulról megütötte. Sajnos a játékvezető nem vetett véget, mint ahogyan a szabály rendelkezik, a mérkőzésnek. A fegyelmi bizottság a találkozó eredményét megsemmisítette, s az újra­játszást rendelte el. Az október 16-i megismételt találkozóra, s további kettőre még, a pályaválasztók költségére szövetségi ellenőrt kell kérni, s a rendezői létszámot 15-re fel kell emelni. KAJAK-KENU A magyar serdülő kajak-kenu válogatott a napokban Stuttgartban nemzetközi meghívásos versenyen vett részt. A Szegedi Olajbányász SE két kenusa, Redencki Antal és Lévai Ferenc nagyszerűen sze­repelt ezen a regattán, hiszen előbbi két arany- és egy bronzérmet szerzett, míg utóbbi két számban a második, egyben pedig az ötödik helyen végzett. * A pozsonyi csehszlovák-magyar évfolyamos találkozó is szép sikereket hozott a szegedi ver­senyzőknek. A serdülőknél Bu­kovinszky Tamás és Freneczi Zsuzsa 2000 méteren egyaránt második lett, sót Zsuzsa a négyes tagjaként egy aranyérmet is begyűjtött. Az ifjúsági világ­bajnokságon is bizonyító Kovács András (képünkön középen) újra remekelt, három számban ezüst-, egyben bronzérmet szerzett. * A berlini II. Marathon Grand Prix-n Petrovics Kálmán a K-l 42 km-es távon nem hoz(hat)ta a várt eredményt. Világbajnokunk 30 kilométerig az élmezőnyben haladt, amikor hirtelen erős fájdalmat érzett a Bécs-Budapest szuper­maratonin megsérült vállában. Ha­marosan - a még komolyabb séifi lés megelőzése érdekében — Kálmán ki is állt a versenyből, de úgy tűnik, az akupunkturás kezelést már nem sokáig halo­gathatja... BEK-mérkőzésen fújják a sípot A két neves szegedi kézi­labda-játékvezető, Kiiment János és Papp György ezúttal is rangos eseményen, férfi BEK-találkozón fújja a sípot. Bécsben ma játsszák az UHK Volksbank Wien-Tryst 77 HC (skót) mérkőzést, aminek ők lesznek a bírói. Focimeccs az UNICEF javára Az ENSZ gyermekekért alapított szervezete, az UNICEF javára rendezik kedden Münchenben a Németország-Világválogatott labdarúgó­mérkőzést. A házigazdák a legjobbjaikkal állnak fel a jótékony célú összecsapásra, amit felkészülési állomásnak tekintenek a Wales ellem Eb-selejtezó előtt. A Világválogatott kerete: Goycochea, Ruggeri (argentinok), Higuita, Valderrama (kolumbiaiak), Jorginho, Ricardo, Mozer (brazilok), Waddle (angol), van Basten, Gullit (hollandok), Prosinecki (jugoszláv), Sztoicskov (bolgár), Weah (libériai), Armstrong (amerikai), Skuhravy (csehszlovák). Pele (ghánai), Kim Joo Sung (dél-koreai), Zamorano (chiliéi). Polgár Zsuzsa tornagyőzelme Hintaszékben: Gedó György A sakkolimpiai bajnok Polgár­nővérek Brnóban szerepeltek egy FIDE XIII. kategóriájú nemzetközi férfitomán. A legidősebb lány, a 22 éves Zsuzsa holtversenyben az élen végzett, ráadásul a Ber­ger-Sonneborg számítás neki ked­vezett, így az elsó díjat ő kapta. A tíz sakkozó körmérkőzéses via­dalán jól teljesített a legkisebb testvér, a 15 esztendős Judit is, aki - természetesen Zsuzsával együtt ­növelte értékszámát. A torna végeredménye: 1. Polgár Zsuzsa 5 pont, 2. Alekszej Sirov (szovjet) 5, 3. Karel Mokry (csehszlovák), Ian Rogers (ausztrál) és Vlagyimir Jepisin (szovjet) 5-5, 6. Rustem Dautov (szovjet) 5, ... 8. Polgár Judit 4,5 pont. A nővérek közül Judit és Zsófia a jövő héten Bécsben játszik, előbbi a nagymestertomán, utóbbi a nyílt versenyen. Addig is a világ egyik legjobb sakkozója, a szovjet Borisz Gelfand elemez közösen a Polgár családdal, akik egy hétre látják vendégül otthonukban az olimpiai bajnokcsapat tagját. - Azt hiszem Gyuri, hogy téged az élet hintába ültetett, egy má­sikba, egy nagyobba. - Éppen azt szerettem volna megkérdezni tőled, hogy ez a hintaszék nem az a negyvenéves hintaszék, amelybe az egész országot beültették? Mert ha jól számolok, akkor most éppen kétéves vagyok. Úgyhogy az a két év számomra egy új világot jelent, hiszen demokratikus országban élünk, és most már bátran merem elmondani a véleményemet. - Azt akartam kérdezni, hogy hol ment tönkre az életed? A pletykák úgy szólnak, hogy volt egy kocs­mád, ahol te ittál a legtöbbet. - Igen, valójában ilyen hírek terjengtek. Meg például az, hogy a Fehérházból, az akkori pártállami vezetés részérói voltak olyan em­berek, akik azzal voltak megbízva, hogy engem leitassanak, hogy be­sározzanak. - De miért haragudtak volna rád Gyuri, hisz te egy olyan áldott jó lélek vagy. - Ezt mondod te. Én ugyanezt mondom rólad, mert ismerjük egymást, de én azt hiszem, hogy vannak olyan emberek, akik azt hirdették, fogjuk meg és vigyétek. Mondok egy esetet. 1971-ben nyertem a második Európa bajnoki aranyérmemet, és az OTSH-ban volt egy díszfogadás. Én ezért az Európa bajnoki címért, amit Mad­ridban nyertem, kaptam 10 ezer forintot. Egy nyakkendős úriember odajött hozzám és elkezdett ölelgetni, mint ahogy a politikusok valamikor csinálták, Hruscsov idején. Mondom: Uram, ne haragudjon már, de én most látom önt először. Tudtam már azt róla, hogy fölvett 5-6 ezer forintot, mert én nyertem. Bosszantott, hogy kijelenti, mennyit dolgozott velem. Szerettem volna, ha vállal másfél menetet a mérkőzésemből. Akkor bizonyára megérdemelte volna azt a pénzt. - Mire vitted volna, ha esélyt kapsz arra, hogy profinak menj? - 1987-ben kaptam ilyen ajánlatot. Keményen kezdtem dolgozni, és az lett a nóta vége, hogy a szennyesemet saját ma­gamnak kellett kimosni. Ilyen kö­rülmények között én nem voltam képes dolgozni. Meg hát vannak nevezési díjak, amiket az európai profi szövetségnek le kellett volna adni. - Mennyire komoly a sportértéke a profi boksznak? Mert megosz­lanak a vélemények. Az ember azt látja, hogy az amatőrök három menet után már nem kapnak levegőt, haldoklanak, egymásra borulnak. A profik pedig a tizen­kettedik menetben úgy jönnek ki, mintha akkor kezdenék a meccset. Valaki azt mondja, hogy minden eredmény előre le van játszva. A világ legnagyobb maffiája az, amelyik a profi bokszot irányítja. Szóval, hogy van ez? - A biznisz, az biznisz. Ebből induljunk ki. Itt pénzre megy a küz­delem. Tehát nem lehet lefeküdni, nem lehet feladni mérkőzéseket. A profi bokszolókat nem három menetre készítik fel. Amikor a Schmitt Palival a mexikói olimpián voltunk, ott is találkoztam profi ökölvívókkal. Azok a versenyzox, például a Formán, aki profi vi­lágbajnoki címre pályázott, és most is pályázik, hát ó ott nyert olimpiai bajnokságot. De én már ott úgy készültem a mérkőzés előtt, hogy a három menetet végig álltam. Még a szünetekben sem ültem le. - A Pappnal altalaban sem volt szokás leülni. - Megmondom őszintén, nekem két edzőm volt az országban: az Adler Zsigmond, aki nevelőapám is volt, és Szalay László, akit soha nem felejtek el. Én tőlük olyan szakmai instrukciókat kaptam, hogy fel voltam készülve, ha valaki jobb nálam, az győzzön. Tehát ez volt itt az alapállás. - Papp Lacit nem mesteredként tartod nyilván? - O egy nagyszerű ember, Papp László egy nagyszerű sportember volt. Mint szakembert, azt hiszem, hogy nem az én feladatom elbí­rálni. - Gyuri, mi van veled most? Rossz híreket hallani rólad. Nincs rendes munkahelyed, lakásod se nagyon... - Még mindig nem kaptam meg azt a lehetőséget, hogy bizonyítsak, pedig vagyok. -Edzőként? - Amikor 1980-ban az olimpiára kijutottam, én úgy mentem oda, hogy tanítva tanul az ember. Tehát tanítottam, magyar bajnokaim, helyezetteim voltak, tehetséges fiúk, akiket bizony ott kellett hagynom a Vasas sportegyesü­leténél. Azt mondtam akkor, hogy én most elmegyek, mert tulaj­donképpen egy menedzseri iroda­vezetőt akartak belőlem csinálni. Amihez semmi közöm nem volt. - Most, amikor minden piaco­sodik, amikor lehet vállalkozni, ha megkeresne mondjuk egy befektető, hogy csinál egy edzőtermet, egy Gedó-edzőtermet, és te mondjuk megígérnéd, hogy nem hagyod magad provokálni sörökkel és borokkal meg konyakokkal. Ebben az esetben elvállalnál-e olyan fajta edzőterem-vezetést, amilyet látunk az amerikai filmekben. Hiszen a nagy amerikai profi bokszolok mind ilyen termekben nőnek fel. - Én már kaptam ilyen ajánlatot Archie Moore-tól például, aki profi világbajnok volt. Azt mondtam neki, miért mennék Nigériába leégni, mikor hazajöhetek Magyar országra is. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy le akarnak égetni. Sajnos, az élet megtanított arra, hogy olyan legyek, mint a ping­ponglabda, pattogtam. Eddig őszintén és sikeresen vívtam meg azokat a küzdelmeket, amik a szorítón kívül zajlanak. Én erre büszke vagyok. Igaz, március 18-a óta csend van, a Gallov úrnál voltam személyes kihallgatáson és kértem őt, engedélyezze azt, hogy boksziskolát nyissak. Ami olyan jellegű lenne, hogy a magyar ökölvívók is szóhoz tudjanak jutni, és ez pénzdíjas. Ebben az országban igazából vannak nagyon jó, tehetséges fiatalok, akiket meg kell tanítani. Nekem az Adler Zsiga mindig azt mondta: Fiam, nem az a lényeg, hogy a gyereket odaviszed az edzőterembe, hanem ott is kell fogni. Százból mondjuk húszat. Ha valamikor egy biztosítási ügy­nökséget nyitok, akkor az lesz a reklám címe: A te tudásod, a te biztonságod! És ez nagyon jól hangzik. - Ha már a reklámnál tartunk, fogadd el a Törley-gyár ajándékát, egy nagy üveg pezsgőt, de egyet ígérj meg: beosztod. - Én azt hiszem, ebből még jövőre is fogunk inni. Ha az első szerződésemet megkapom, akkor fogom felbontani. HAVAS HENRIK HT PRESS Az országegyesítés eredményei és árnyoldalai Németországban egy évvel az egyesítés után a sporttal kapcsolatos tanulmány készült, amelynek egyedüli témája: jót tett-e az élsportnak az NSZK és az NDK erőinek egyesítése? A UPI hírügynökség hosszabb jelentésben foglalkozik ezzel a dokumentummal, mi több, következtetéseket is levon. Többek között azt, hogy a német sportolók - az év első kilenc hónapjában - különböző korosztályokban a nagy világversenyeken több érmet nyertek, mint szovjet és amerikai ellenfeleik. A barcelonai olimpia műsorán is szereplő 25 sportág közül tizenkettőben 89 éremhez, köztük 30 aranyhoz jutottak, miközben a szovjetek 88, az amerikaiak pedig 72 medált számolhattak. A tanulmány azonban nemcsak az eredményekre, hanem a hibákra, a nehézségekre is kitér. Szól arról, hogy atlétikában erős visszaesés tapasztalható, dacára a csodafutó Katrin Krabbe tokiói világbajnoki duplázásának is. Az ország keleti részében, a volt NDK területén sorra szűnnek meg az atlétikai szakosztályok, s már annak is örülni kell, ha egyik-másik a korábbi versenyzői létszám felét meg tudja őrizni. Száz és száz 15-18 esztendős fiatal mondott búcsút annak a sportágnak, amelyet 6-8 éves korában szeretett meg, a többség azért, mert a megélhetést többre tartja a sportnál. A UPI információi szerint a fő gond az, hogy még a legjobb atléták is anyagi gondokkal küszködnek, közülük nem egy napja felét szponzor felkutatásával tölti. Nem tett jót a német atlétikának az a .Jelfedezés" sem, hogy a volt NDK világklasszisainak hosszú sora a szenzációs eredményeket „keményen" doppingolva érte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom