Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

APÍTVA; 19.10-BEN CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 31., 81. ÉVF. 255. SZÁM ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Kis, határ menti diplomácia Az aradi prefektus küldöttsége Csongrád megyében A délutáni sajtótájékoztatót Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Rajta kívül megjelent még a magyar tárgyalófél képviseletében dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott és dr. Günther Béla megyei főjegyző. Grecsun prefektus úr elmondta, hogy négy hónapon belül ez a második magyarországi látogatása, először Békéscsabán járt, most pedig Szegeden. Komoly tárgyalásokat folytattak, melyek szerinte reményt adnak a tényleges, valós nyitásra a kétoldalú kapcsolatokban; erre nagy szükség van Románia és Magyarország között. Tárgyaltak a két országot összekötő utakról, a határátkelőhelyekről, vegyes vállalatok létesítéséről és a kulturális csereprogramok lehetőségéről. A prefektus elmondta. Szegeden nagyobb megértésre tálát, mint amilyenre számított. Azt is elhatározták. hogy közös bizottságokat hoznak létre, amelyek állandóan tárgyalni fognak az együttműködés kérdéseiről. „A; aradi prefektúra szilárd elhatározása, hogy magas szintre emelje a kapcsolatokat" - fejezte be tájékoztatóját Grccsun úr. majd elnézést kért a megjelentektől és távozott. Délután ugyanis Bukarestbe kellett repülnie a kormány ülésérc. A sajtótájékoztatón Joan Kusman alprefektus állta az újságírók kérdéseit. Elöljáróban elmondta, hogy amit mond, az nem hivatalos román álláspont, csak a saját véleménye. A Délmagyarország tudósítója arról érdeklődött, hogy FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A sajtótájékoztató nyelve sajátosan kevert volt. A vendégek saját államuk nyelvén, románul, a vendéglátók magyarul beszéltek. Ahogy a diplomáciában illik. A román vezetők azonban néhány mondat erejéig gyakran használták a magyart. Miképpen az egyik honi, nemzetiségi újságíró is saját anyanyelvén, azaz románul kérdezett. Tegnap Arad megye delegációját látta vendégül a Csongrád megyei önkormányzat. A küldöttséget Craciuen Grecsun prefektus vezette, tagja volt még: Joan Cusman alprefektus, Krecsun Abram tanácsos, Remus Tanase kamaraelnök, tanácsos, Kálmán Cziszter tanácsos (aki egyben az RMDSZ Arad megyei elnöke is), Joan Memete tanácsos, Petru Roncov, Arad polgármestere, George Schwartz művelődési főfelügyelő, író, Stelian Ionutiu tanügyi főfelügyelő. mondanának valami konkrétumot a Ennek tartalma a gazdasági csere latok mértékét. A prefektúra megbeszélések témáiról, esetleges megkönnyítése, a helyi közigaz- álláspontja szerint „biztosítani kell eredményeiről. Az egyik ilyen gatás segítése. A határátkelőhelyek a megfelelő kereteket", korszerűtémakör - felelte az alprefektus - a áteresztőképessége alapvetően síteni kell a nagylaki és a gyulai jószomszédság fogalomköre volt. befolyásolja a gazdasági kapcso- átkelőhelyeket. Emellett fontosnak tartanák egy új határállomás megnyitását Tornya-Battonyánál. A román kormány jegyzékben hagyta jóvá a nagylaki átkelő fejlesztésének tervét. Romániában decemberben helyhatósági választások lesznek folytatta a listát Lehmann István. Ezzel kapcsolatban mi eljuttattuk aradi barátainkhoz tapasztalatainkat a választásokat illetően és ígéretet kaptunk, hogy ők is rendelkezésünkre bocsátják a saját „élményeiket". Bizonyos nehézséget jelent hogy a prefektúra Romániában jóval nagyobb hatáskörű szerx ezet, mint nálunk a megyei közgyűlés. (Olyan mintha a megyei közgyűlés elnöke és a köztársasági megbízotti poszt lenne összegyúrva - mondta a folyosón Günther Béla.) A Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka a közeljövőben valószínűleg Aradra megy. s ott közös intézkedési programot dolgoznak ki a határátlépés civilizálására. Ratkai Imre, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, hogy fő feladatuknak a vállalati kapcsolatok segítését tekintik. Ezen felül Magyarország segítséget akar nyújtani korszerű számítógépek beszerzésében, „mert nálunk már enyhítették a CO-COM tilalmakat." A rádió tudósítója azt firtatta, miért nem lehetett kiállítani Szegeden az 1848-as forradalom relikviáit, amelyeket az aradi múzeum pincéjében őriznek? „Semmi akadálya, meglesz!" - felelte Schwartz úr művelődési főfelü gyelő, ezúttal ékes magyar nyelven. M.T. Kell-e nekünk kerékpárút? A megrögzött biciklisták mindenhová kerékpárral járnak, s ha mégis gépkocsival indulnak el egy hosszabb útra, magukkal viszik kétkerekűjüket is. A nyáron számtalan ilyen holland és német mikrobusszal találkozhattunk városunkban. Hogy mi magyarok miért kerekezünk kevesebben? Miért nem „gyűrűzik" be hozzánk a nyugati országokban már évtizedek óta tapasztalható bicikliőrület? A válasz kézenfekvő: nem teremtettük meg e nagyon is egészséges mánia feltételeit. Keresve is alig találhatunk kerékpárutakat településeinken, a meglévőket pedig alig használjuk. Akinek Szegeden támad kedve kerékpározni, az többnyire a gépkocsik között kénytelen haladni, a kipufogógázok belélegzése pedig tudvalevően nem használ az egészségnek. A kerékpárosokat éjt balesetekről, a biciklitolvajokról elég, ha csupán említést teszünk. És mégis, a BMX, a többsebességes túrabiciklik divatja nem kerülte el Magyarországot sem, egyre többen kerekeznek. A szegedi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tegnapi ülésén, a város átfogó közlekedési koncepcóját tárgyalva, egy 1984-es tervet bányásztak elő. Akkor készült el ugyanis a város megbízásából egy alapos, valóban kimerítő tanulmányterv Szeged kerékpárút- hálózatának fejlesztéséről. A tervezet azonban azóta nem került a városatyák elé. Most lefújták róla a port, megvalósítását csupán az. anyagiak hiánya akadályozhatja, késleltetheti. A hét évvel ezelőtti koncepció három, egymástól független változat ütköztetésével, több külföldi tanulmány felhasználásával készült. A tervet a bizottság alkalmasnak ítélte arra, hogy megvalósításához pénzt kérve, a közgyűlés elé tárják. Az azonban már most bizonyos, hogy „a fontos-e ez nekünk" kérdése vitára ad majd okot. Bizonyára lesznek, akik a forgalomirá nyitó és -ellenőrző központ mielőbbi megépítése, vagy a trolibuszvonalak további fejlesztése mellett kardos kodnak majd, s megint mások talán a harmadik körút teljes kiépítését tartják fontosnak. A kerékpárutak hálózatának létesíFOTÓ: GYENES KÁLMÁN tése nem tűnik fontosnak, pedig az! Ha nem lesznek jól kiépített kerékpárútjaink, biciklitárolóink, a kerékpározás nem válhat közkedveltté, pedig a kerékpár környezetkímélő: nem zajos, nem okádja a benzingőzt, olcsó, és ami a városi közlekedésben talán a legfontosabb, nem okoz parkolási gondokat. Szeged közlekedési adottságai révén a biciklisták paradicsomává válhatna. A fekete-erdei ,Jris nagyváros", Freiburg példája számunkra is vonzó lehet. Freiburgban 1970 óta hasítanak ki az ott meglévő utakból egy-egy csíkot a kerékpárosok számára, s bárhol építenek új utat, a kerékpárnyom és a fasor helyigényét mindenütt tekintetbe veszik. A freiburgiak olyannyira kedvet kaptak a kerékpáros közlekedéshez, hogy már komoly „bicikliparkolási" gondjaik vannak. Az úttestek folyamatos keskenyítése során a tervezők oly sok ötletet valósítottak meg, hogy a város ma merőben más képet nyújt, mint régen. Hol fasorokkal és kerékpárutakkal szélesítették ki a járdát, hol padokat, régimódi kovácsoltvas lámpákat, vagy más műtárgyakat állítottak fel, mígnem helyenként felére csökkent az úttest szélessége. Több utcában egy szintre süllyesztették a járdát az úttesttel, hogy megkönnyítsék a kerékpárosok dolgát, s eltávolították az aszfaltréteget is. Ezt hagyományos vörös kvarcittal helyettesítették, vagy rajnai kaviccsal, mely ma már Freiburg utcáinak jellegzetessége. Természetesen az autósok belátására is apellálniuk kellett, de sikerült fokozniuk a városlakók ez irányú szenzibilitását: aki például autóval megy az 500 méternyire lévő péküzletbe zsemléért, az Freiburgban „környezetvédelmi bunkónak" számít. Bár így lenne Szegeden is! VARGA IVÁN MAI SZAMUNK DIVATMELLÉKLETTEL JELENIK MEG Rí 'K fel KlJú I A sógor: terrorista 2 Két malomkő között ....3 A költő homlokára 4 Tükörház 7 A háború ára 8 Riposzt 17 Mesterlövészek 18 Mi lesz vele? 19 Hirdetés 20-21 Szolgáltatás 22 Tévé- és rádióműsor ....23 Gazsó L. Ferenc tárcája 24 Küszöbök „Ezzel még érdemes lenne taxizni. " - jegyzi meg a kutas, miközben gázolajjal tölti meg a kölcsön kapott Fiat Unóm tankját. Igaza van, hétszáz forinton belül megjártam vele Budapestet, ráadásul nem is előzött meg útközben túl sok autó. A gyorsvonat másodosztálya valamivel többe került volna, még helyjegy nélkül is. így, amíg nálam van ez a szerény étvágyú autó, körbejárom a rokonságot, intézem ügyes-bajos dolgaimat. Takarékoskodom - többek között ma is, a takarékossági világnapon. Mármint a drága benzinnel, amit lényegében átlagos Ladámmal közösen pocsékolunk. Más választásom egyenlőre nincs, az utóbbi járgány ugyanis csak negyedannyiba került, mint amennyit az olasz kisautóért kérnek. Azt hiszem, így lehet ezzel az ország nagyobbik fele, a gépkocsinál, az üzemanyagnál kisebb dolgokban sincs elég pénze, hogy takarékoskodjon. És ma már nem csak a takarékszövetkezetek esnek útba jövet is, meg menet is - nem szólva akkor még a több ezer postahivatalról, ahová jópofa macik csábítják a nagyérdeműt -, másféle megtakarítási, spórolási lehetőséget is bőven kínál az élet. Lehet például szuper energiatakarékos „villanykörtét" vásárolni sok száz forintért, ami kisebb fogyasztása és nagyobb élettartama miatt hosszú távon töredékébe kerül a tized annyiért megvásárolható hagyományosnak. A fűtésnél hasonló a képlet: aki teheti, már az építésnél hőszigeteli a házát, aki nem, évtizedekig az utcát fűti, ami hosszú távon... De lehajolhatunk az egész kis forintokért is. Leleményes emberek feltalálták a diszkontot„ ott lehet csak igazán takarékoskodni egyegy nagyobb tételű, liszt, cukor, mosópor vásárlásánál. A bökkenő mindössze annyi, hogy akinek ez a néhány fillér is számítana, többnyire nem tud kiautózni a város széli raktáráruházba, lévén, hogy nincs mivel. Ennek ellenére nem igaz az, hogy a takarékosság a gazdagok kiváltsága, ilyet csak az állít, aki felfelé néz. A valóságban inkább egyénre szabott küszöbök vannak: liszt, égő, kocsi, ház, vagy például a repülőjegy. Aki sokat száll, egyszer-egyszer ingyen repülhet. KOVÁCS ANDR \N