Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

r /n ^ ALAPÍT' DELMAQY KEDD, 1991. OKT. 29., 81. ÉVF. 253. SZÁM ALAPÍTVA 3-BEN ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Amerikai munkanélküliség-szakértők Szegeden Információs rendszer nélkül nem megy Ha hasonlóságot kezdünk keresni Magyarország és az Egyesült Államok munkaügyi, illetve jelen esetben inkább munkanélküliség-ügyi problémái között, eleinte úgy találhatjuk, hogy más világ - más munkanélküliség. A hasonlóság mégis létezik - állítja két munkanélküliséggel foglalkozó amerikai szakember, Judith K. Fitzgibbon, az United Way of America AFL-CIO szervezetének munkatársa és Steve Ingram, a Humán Resources Development Institute, azaz az Emberi Erőforrások Fejlesztésének Intézete munkatársa. Válságkezelési tapasztalatok A két, szakszervezeti kérdésekben jártas amerikai szakember a Magyarországi Szakszervezeti Liga meghívására tartózkodik már több mint egy hónapja Magyarországon, és látogatott tegnap Szegedre, hogy, megfogalmazásuk szerint, átadják válságkezelési tapasztalataikat magyar kollégáiknak. A déli órákban fogadta őket Tűhegyi József alpolgármester, ellátogattak a megyei munkaügyi szolgáltató irodába, valamint tárgyalásokat folytattak a Dél-magyarországi United Way képviseletén. A látottakról, tapasztaltakról, illetve az otthonról hozott válságkezelési meggondolásokról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Kálvária sugárúti székhelyén tartottak este előadást. Az alku módja Mint elhangzott, az amerikai munkaügyi minisztérium kérésére azért jöttek Magyarországra, hogy a hazai szakszervezetek képviselőit felvilágosítsák a munkaadókkal folytatott alku amerikai módjáról, valamint arról, hogy hogyan lehetne Magyarországon egy olyan munkavállalási központot létrehozni, informatikai rendszerrel, módszertani programokkal, amilyen az Egyesült Államokban sikeresen működik. Minden híresztelés ellenére az Államokban nagyon hatásos az együttműködés - mondotta Steve Ingram - és ezt az együttműködési módot kellene meghonosítani Magyarországon is. Természetesen az Államok információs rendszere, valamint a segélyző és egyéb alapítványok gazdagsága különbözik az itthonitól, de Judith K. Fitzgibbon szavai szerint a munkaügyi problémák Magyarországon is hasonlóan fejlődhetnek. Mivel az AFL-CIO az United Way egyik szervezete, a szegedi tárgyalásokon szóba került egy közös alapítvány létesítése is. amely ha létrejön, könnyebben szert lehet majd tenni a most még hiányzó, átképzésekhez szüksége

s pénzre. A két amerikai szakember szerint csak kiterjedt információs hálózat birtoklása lehet megoldás, ezért a munkaügyi szolgáltató irodában született megállapodáshoz híven a közeljövőben hosszabb időt, egy-két hónapot töltenek majd tanácsadóként Szegeden. A lélektani oldal A munkanélküliség kezeléséről szólva mindketten fontosnak említették a probléma pszichológiai oldalát. Steve Ingram hét különböző fokot sorolt fel. amelyen keresztül haladnak a munkanélküliek. Miután a munkahely elvesztése miatti sokkon túlteszik magukat (a válság kezeléséhez hozzátartozik, hogy ne váljanak depresszióssá, befelé fordulóvá!), következkezhet az aktív segítség: itt lehet csak konkrét ajánlatokat tenni, átképzéssel, átmeneti állásra. Mint elmondták, tisztában vannak vele. hogy a szakszervezetek nem tudnak a parlamenti munkába beleszólni, de elvük, hogy kiharcolhatják azokat a minimális lehetőségeket, amelynek alapján előrelépés történhet. A kiharcolás az Egyesült Államokban is háromszögű tárgyalásokat jelent, amelyen a szakszervezeteknek tudni kell alkudni. Hogy ez az alku a jövőben minél sikeresebb legyen, ebben szeretnénk segíteni önöknek - mondták búcsúzóul az amerikai vendégek. PANEK JÓZSEF Aszfaltozok A járható útról az aszfaltozok regélhetnek a legtöbbet. Ok azonban kevésbé bőbeszédűek, mint általában a tettek emberei. Már behálózták Európát, lehet hogy egy főútvonalról kényszerítenek bennünket mellékútra - az azonban bizonyos, hogy elvonulásuk után mi fogunk a járható útról mesélni, tervezni, esetleg képzelődni. Ok a városszéli kis utcák gondozói, iskolaudvarok, sportpályák, kiállítócsarnokok „fekete angyalai". Egy dolog bizonyos: az általunk emlegetett járható útról ők témek le leghamarabb, de csak azért, hogy egy újabb útszakaszt terítsenek, öntsenek lábunk, járművünk elé. ...Arra pedig nagyon ügyelnek, hogy a lábuk nyoma észrevétlen maradjon. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ TARTALOM Befektetnek a menekülök 2 Kis népnek lélegzete 2 Végső búcsú Perbíró Józseftől 3 Magyarok és Madzsarok 4 Főszereplök akkor és most 5 Kárpótlás 6 „Rendszerváltásra" érett tömegközlekedés 7 Szalai Szilvia „váltott lovai" 8 A bajnoki cím közelében 9 Családi események 10 Hirdetés 11-13 Szolgáltatás 14 Tvés rádióműsorok 15 Pataki Sándor tárcája 16 Ki az illeték-es? Másolatnak minősül-e az anyakönyvi kivonat másolata, avagy kivonatnak? Nem. korántsem őrültségről van sző, nagyon is fontos kérdés a fenti. Ennek értelmezésétől függ ugyanis, hogy a kárpótlási igényüket benyújtóknak kell-e fizetniük 300forint illetéket a szóban forgó dokumentumért, avagy sem. Aki most egyértelmű választ vár, csalódni fog, ugyanis ezen illeték ügyében az illetékes minisztériumok álláspontja sem egységes. A közigazgatási felügyeletet ellátó Belügyminisztérium szerint a kárpótlási eljárás és az ehhez szükséges dokumentumok illetékmentesek. Hivatkozási alap a kárpótlási törvény, amely kimondja, hogy a kárpótlási hivatalnál folyó eljárás díjmentes. Ez az állásfoglalás jelent meg a sajtóban is, felröppentve a hírt, hogy az állampolgárokat alaptalanul kényszerítik illetékfizetésre. Az illetéktörvényt megalkotó Pénzügyminisztérium álláspontja szerint viszont az illetékmentes eljárásokhoz (így a kárpótláshoz) szükséges dokumentumok közül csak a hiteles vagy hitelesítetlen másolatok illetékmentesek, de az egyéb igazoló okiratokért, így az anyakönyvi kivonatért az állampolgár illetékfizetésre kötelezett. A kérdés tehát valóban az, minek minősíthető az anyakönyvi kivonat. Ennek eldöntéséhez nincs is szükség másra, mint a két törvény alapos tanulmányozására, összehasonlítására, esetleg egy áthidaló jogszabály megalkotására. És persze az illetékes minisztériumok álláspontjának egyeztetésére, esetleg szakértői ad hoc bizottság bevonásával. Ja, hogy addigra lejár a kárpótlási igények beadásának határideje? Ugyan kérem... KECZER GABRIELLA