Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 31. Erdélyi Magyarság, 8. szám Kis népnek lélegzete A párizsi kisebbségi szerződés örökké időszerű, kiemelt pontjainak ismertetéséből kiragadjuk a 11. cikket: „Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett, vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen." Az Agyagfalva kapcsán keltett hisztériára ez csattanós, megfontolandó válasz. Románia kisebbségellenes politikájáról Tőkés László püspök értekezik: térségünkben nem kizárt az erőszakos, népirtásig terjedhető nemzeti konfrontációk veszélye" - állapítja meg. Entz Géza államtitkár az idegengyűlölet veszélyeit taglalja. Bárki Éva Mária bécsi ügyvéd szerint az önrendelkezési jog szavatolhatja a tartós békét; ezért bátorkodik kijelenteni: „Koszovo, Erdély, Moldávia és a balti államok a következő problémás pontok Európában, amelyek ugyanúgy megjósolhatók, mint Szlovénia vagy Horvátország voltak..." Zoltán Ferenc szerint a követendő magyar álláspont: román vonatkozásban Moldáviáról (Besszaráhiáról) beszélni csakis Erdéllyel egy csomagban szabad!" A szegedi Kováts Zoltán a kárpát-medencei népfogyatkozást illusztrálja szemléletes grafikonok segítségével, különös tekintettel népünk helyzetérc. Az RMDSZ-beli önrendelkezési vitákról (a Romániai Magyar Szóból átvett anyag révén) a Katona Ádámmal készített beszélgetés számol be. Az „agyagfalvi kezdeményező" elmondja: „Teljesen véletlen, hogy az önrendelkezésről a kérdés egyik nagy európai szakértőjével válthattam szót. Bibó Istvánnal. Halála előtt egy esztendővel jártam nála az Orsó utcában. Jeszenszky Gézával..." A marosvásárhelyi Török László Ady Endre intő szavait idézi: „Kis népnek még lélegzetet venni is csak radikálisan szabad." Véleménye szerint „A: erdélyi magyarságnak Trianon óta sohasem volt o/van esélye a rabságból való felszabadulásra, jogainak kivívására, mint amilyen a jelenlegi nemzetközi helyzetben van." Mérvadónak és példamutatónak Tőkés püspök megfontolt radikalizmusát tartja. Tőkés István tételét leírja: „A magyarság egysége nem puffogó frázis, hanem gyakorlati útkeresés..." Páskándi Géza meditációja így hangzik: Kíméljük-e a hóhér bűnbánatát? Süttó Szilárd közli V. László királyunk adománylevelét, mely 1457 augusztusától kiváltságokkal ruházta föl a középkori Temcs és Krassó vármegyékben kialakult nyolc román kerületet. A kolozsvári Újvári Ferenc (Nem vállalható tovább a kisebbségi sors) gondolatsorának első mondata: „ 1989. december 16-ával Erdélyben és Partiumban megszűnt minden jogalapja annak, hogy továbbra is gyámság alatt tartsanak bennünket." Gclu Pateanu, a táltos bárányka kapcsán, a román néplélek rejtelmeiről közöl eszmefuttatást. A Trianon utáni romániai antiszemitizmus adatait Dézsi Zoltán taglalja. Egy adat Erdély történeti kronológiájából: 1366. körül Nagy Lajos király Lajk havasalföldi vajdának engdélyezi a lakatlan fogarasi erdőség betelepítését. Lajknak a Fogaras hercege címet adományozta... pTS! A dubrovniki csata A jugoszláv hadsereg hétfőn elfoglalta Dubrovnik Jarkovici nevű külvárosát, amely az óvárostól alig egy kilométerre fekszik jelentette a zágrábi televízió. Az AFP hírügynökség által idézett horvát tévébeszámoló szerint a hadsereg megszállta az adriai kikötőváros Kosice nevű elővárosát és felgyújtotta a korábban elfoglalt Petrovo Selo nevű települést, amely Dubrovnik mellett fekszik. A Dubrovnikot elhagyni kényszerült polgárok arra készülnek, hogy békés hajóhadat szerveznek a városukat körülvevő blokád áttörésére. A tervek szerint Korcula szigetéről szerdán hajnalban indul a dubrovnikiak békés armadája, élén több nagyobb hajóval, amelyeket kisebb bárkák, halászhajók kísérnek - írta a dpa. Dubrovnikot már hetek óta körbezárva tartja a jugoszláv hadsereg és a város nem jut élelmiszerhez, nincs áramszolgáltatás és alig van ivóvíz. A változás neve: jogállamiság Antall József vasárnap este, a Belgiumban élő magyarok október 23-i megemlékezésén kijelentette, hogy 1987-90 között Magyarországon nem forradalom, nem fegyveres harc, nem egy utcai harcokkal tarkított rendszerváltozás ment végbe, hanem egy tárgyalóasztalnál végrehajtott békés átalakulás, aminek megvan a természetes velejárója. Ahol békésen, a jogállamiság keretei között történik a változás és ahol jogállamiságot kívánnak fenntartani, ott az átalakulás sohasem lehet olyan radikális, mint amiről sokan álmodnak. Bulgáriának még legalább két hétig nem lesz új kormánya, miután Zselju Zselev köztársasági elnök csak november 4-re hívta össze az október 13-án megválasztott új törvényhozás első ülését. A győztes párt vezetőjének, Filip Dimitrovnak (Demokratikus Erők Szövetsége) két nap áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy kormányalakítási tárgyalásokat folytasson. Több évtizedes ellenségeskedés után a békés együttműködésről kötött megállapodást Thaiföld és Vietnam. A két kormányfő Bangkokban közös közleményben hozta nyilvánosságra, hogy megállapodtak a két ország jövendő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alapjairól. Az indiai haderő az ország északi részén lévő Dzsammu-Kasmir állam határán visszavert egy pakisztáni támadást. A tüzérségi párbaj során hat támadó, valamint egy indiai katona vesztette életét. Kína külkereskedelmi illetékesei elismerték az Autotrade Kisszövetkezetet, amely megvette a magyar államtól a kínai kereskedelmi tartozás levásárlásának jogát. Kijelöltek 16 vállalatot, amelyeknél a magyar fél levásárolhatja az adósság összegét. A hamburgi vízirendőrség 14 szovjet tankot és más hadifelszerelést fedezett fel egy kifutásra kész izraeli hajón. A harckocsikat mezőgépeknek tüntették fel a fuvarlevélen, s feltételezhetően a keletnémet hadsereg készleteiből valók. Antall József / az Észak-atlanti Tanácsban A NATO és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése mellett szálltak síkra mind Antall József, mind az atlanti szövetség vezetői annak a látogatásnak az alkalmából, amelyet a magyar miniszterelnök tett hétfőn az Észak-atlanti Tanácsban. A kormányfő a NATO főtitkárával folytatott különmegbeszélés után az Észak-atlanti Tanács ülésén vett részt, ahol mind a főtitkár, mind Pinheiro portugál külügyminiszter, a testület soros elnöke melegen üdvözölte és megerősítette azokat az elveket, amelyeket a szövetség az elmúlt másfél évben dolgozott ki a közép-kelet-európai térséggel kapcsolatban. A miniszterelnök beszédet mondott a tizenhat NATO-ország képviselői, köztük nyolc külügyminiszter előtt. - Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, ha nem is választható el a térségtől és nem kíván önző politikát folytatni, mégis évtizedek óta különleges szerepet játszik a szovjet befolyás felszámolásában. Ez a három ország megérdemli, hogy a nyugati világ különös felelősséggel kezelje őket mondta a magyar kormányfő. Úgy véljük: annak a ténynek, hogy c három ország sikeresnek ígérkező társulási tárgyalásokat folytat az Európai Közösséggel, tükröződnie kell a NATO-hoz fűződő kapcsolatban is. - Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy agresszióval, a külső határok megsértésével szemben a NATO kötelességének érezze a fellépést, a kiállást. Az is természetes ugyanakkor, hogy a NATO nem vállalhatja magára etnikai, kisebbségi kérdések, belső politikai problémák megoldását, amelyek nem a NATO feladatköréhez vagy műfajába tartoznak. Az önálló vagy azzá váló államok esetében azonban az agresszióval szembeni fellépés megítélésünk szerint beletartozik a NATO feladatkörébe, hiszen Európa biztonsága csak így érhető el. Manfréd Wörner, a NATO főtitkára Antall Józsefet üdvözölve kifejtette: - Az általunk kívánt Európa az egymáshoz kapcsolódó intézmények rendszerére alapozódik: az atlanti szövetség, az EBEÉ, az európai integráció fórumai együtt fogják biztosítani, hogy az új Európában ne legyen helye egyenlőtlen biztonságú övezeteknek, vagy a klasszikus értelemben vett érdekszféráknak, katonai tömböknek. Ennek az Európának az együttműködés lesz a jellemzője - mondotta a fótitkár, és konkrétan is utalt a Magyarországgal már megkezdődött tudományos együttműködésre. Vöröskeresztes aggodalom A Jugoszláv Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Szabadkán 1991. október 25-én tartott tanácskozásukon kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységeikről. A két szervezet kifejezi mélységes aggodalmát a Jugoszláviában dúló belső fegyveres konfliktus elhúzódása, és az. egyre nagyobb számú áldozat miatt, különösen fontosnak tartja, hogy a konfliktusban részt vevő felek tartsák be a fegyveres konfliktusokban és különösképpen a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban hatályos humanitárius jog előírásait. Nagyra értékelik a CICR és a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligája, a nemzeti társaságok részvételét az áldozatok és rászorultak megsegítésében. Megerősítik a határ menti szervezeteik közötti közvetlen együttműködés gyakorlatát. Hatvannyolcból hat marad Közel háromszázan tüntettek vasárnap a moszkvai Vörös téren a Lenin-mauzóleum és a Leninmúzeum esetleges bezárása ellen. A szovjet múlt átértékelésének jeleként az utóbbi időben mind több javaslat hangzik el a különböző Lenin-emlékhelyek megszü ntetéséről. A kudarcot vallott augusztusi puccskísérlet után a szentpétervári polgármester javasolta az orosz forradalom egykori vezetőjének eltemetését, a múlt héten pedig a reformpárti moszkvai városi tanács döntött úgy, hogy a város 68 Lenin-szobra és Leninemlékműve közül csak hatot hagynak meg. Kisebbségi hírügynökség ügynökség létrehozását a népcsoportok Bécsben befejeződött konferenciájukon határozták el. Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország és Svájc etnikai kisebbségeinek laza tömörülése, a Szomszédországok Népcsoportjainak Szövetsége tanácskozott Bécsben. A konferenciát Busck alkancellár és Zilk bécsi polgármester nyitotta meg. A kisebbségi népcsoportok ügyeivel foglalkozó hír- és sajtóügynökséget kívánnak létrehozni Ausztria és a vele szomszédos országok, köztük Magyarország nemzeti kisebbségei. Az intézmény a kisebbségi sorban élő népcsoportokra vonatkozó friss információkkal látná el folyamatosan a nemzeti kisebbségek, de a többségi népek nyomtatott és elektronikus sajtóját is. A kisebbségügyi hírBeszélgetőtársam - jugoszláviai magyar üzletember, H. L. - véleménye, nézetei szerény elméletemet bizonyítják. - Nemsokára Magyarországra költözöl. Ezek szerint már Vajdaságban, Újvidéken is észlelhető a háború zaja? - Igen. Sőt, szó szerint hallhatók ezek a bizonyos „zajok". Este gyakran hallhatók a lövöldözések, bombarobbanások a közeli hegyekből. A Duna pedig kölcsönöz egy karakterisztikus visszhangot... A hadigépek percenként elszáguldanak az épületek felett. Egyszerűen idegesítő. - Randalírozó csetnikbandákról hallottunk. - Persze. A szűkebb Szerbiában mobilizáltakat Bosznia-Hercegovinába viszik, ahol nyugalom és csend honol(t). A teherkocsikban utazó részeg tartalékosok az autópályán a levegőbe lövöldöznek. Érdekes módon a vajdaságiakat magyarokat, ellenzéki szerbeket - a harctérre m«•»»»«-«•«•«vezénylik. - Hagyjuk a háborút. Inkább beszéljünk annak közvetlen következményeiről. Milyen az áruellátás Szerbiában? - Ocsmány. A nagykereskedelem lerobbant. A kiskereskedelem még tartja magát. A privátok beszereznek bizonyos hiánycikkeket, de kis mennyiségben. Pillanatok alatt szétkapkodják az árut. Mint Szovjetunióban. Csupán „fantasztikus" szerb, montenegrói, esetleg macedón áru van. Nincs gyógyszer - a szlovének és a horvátok gyártják -, a polcokról eltűnt a mosópor, a tisztítószerek, a szappan, a fogkrém, a toalettpapír. Nincs üzemanyag. A benzinkutak előtt kilométeres sorokat láthatunk, s ha megérkezik a tartálykocsi, kiderül, hogy csupán ezer litert hozott. Ennek ellenére a feketepiacon mindenkor vehetünk benzint: csekély 3-6 márka literje. - Az üzemanyaghiány megbénította a gazdaságot? - A kormány az iparnak biztosítja a szükséges mennyiségű üzemanyagot, viszont a mezőgazdaságot teljes egészében elhanyagolja. Befektetnek a menekülők Irány: Magyarország! Szegeden mászkálva az ember szinte törvényszerűen jugoszláviai kollégákba, barátokba, ismerős arcokba botlik. Igen, menekültek. De többnyire olyan menekültek, akik bőrükön kívül mást is átmentettek. Mondjuk márkában - esetleg dollárban - kifejezve. Azon reálisan gondolkodókról beszélek, akik a keserűséget, sérelmeiket, bizonytalan világukat maguk mögött hagyták - az értelmetlen háborúban -, s a határon csupán vállalkozó szellemükkel, ötleteikkel, munkakedvükkel keltek át. S miként lehet viszonyulni a menekültekhez? Ezt két szempontból vizsgálhatjuk. Erkölcsileg roppant humánus, gazdaságilag pedig gyümölcsöző. Igen, gyümölcsöző. Hiszen legtöbbjük konvertibilis valutával, gépkocsival, ingatlanokkal vált országot. Az idén kukoricából rekordtermés volt. Még most is ott rohad a tengeri. A parasztoknak nem éri meg betakarítani. Az olaj drága, az állam pedig röhejes áron óhajtja felvásárolni a terményt. -Apropó, ipar?... - A szerb ipar gyakorlatilag nem létezik. Általános a nyersanyag- és alkatrészhiány. A szerb gazdaság valamirevaló technológiája kizárólag szlovén... Szlovéniából pedig nem lehet alkatrészeket szerezni. Egyszerűen megállt a termelés. - Ti üzletemberek, miként vélekedtek a politikai helyzetről? - Nézd, a bankok nem adják ki a pénzt, csupán 5000 dinár alatt (a feketepiacon kb. 4000 forint). Devizáról szó sincs. A külföldi partnerek sorba lemondják a megrendeléseket, felbontják a szerződéseket. A mozgósítás is gyengíti a vállalatokat. Több üzlet tönkrement, mert besorozták a legjobb szakembereiket, vagy épp a tulajdonost. A külföldiek messze elkerülik Szerbiát. Képzeld el, építek egy üzemet, s holnap már romokban hever, mert véletlenül lebombázták. Morbid, nem? Az emberek minden pénzüket áruba fektetik, arra számítva: nem kell fizetni, a partnert lehet, hogy holnap elviszik a frontra. - Ennek ellenére a szerb kormány a külföldi tőke beáramlásáról beszél. - Illúzió. Ki az, aki vállalja a rizikót? Senki. Az áruszállítás lehetetlenné vált, import-export praktikusan megszűnt létezni. - A szerbiai üzletemberek zöme Magyarországra költözik. Miért? - Magyarországon remek feltételek várják a befektetőt. Az adótörvények érthetőek, egyértelműek, a lehetőségek kézzelfoghatóak. Egyedül talán a bürokrácia nehézkes, bizonyos helyzetekben. - A jugoszláviai vállalkozók Magyarországon a mmmmmmmmmmmmm gazdaság melyik ágában érzik otthon magukat? - A befektetők háromnegyed része kereskedelmi vállalatot nyit. Érthető. Készpénzt, ingatlant könnyen át lehet menteni. De mondjuk egy kábelgyárat lehetetlen „áttelepíteni". - Végül személyes véleményedre vagyok kíváncsi. A kormány szilárdan állítja, miszerint a szerb gazdaságot rövid időn belül felélesztik. Rális az ígéret? - Nevetséges. Évek, sőt évtizedek szükségesek, hogy ez a romba dőlt gazdaság talpra álljon. A gyárak lerombolva, technológia nélkül, az adósság tetemes, a munkaerkölcs zéró alatt, s ami a legfontosabb: nincs bizalom. Egyetlen külföldi befektető sem hisz Jugoszlávia, Szerbia komolytalan gazdaságpolitikájában, programjában. Apropó, a kormány az új adótörvényen dolgozik. A hideg ráz, hogy újra a kisiparosok, a magánvállalkozók isszák meg a levét... RX