Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

HÉTFŐ, 1991. OKT. 28. BELPOLITIKA 3 Abortuszvizsgálat az Alkotmánybíróságon Az Alkotmánybíróság hétfőn ismét foglalkozik a hatályos abortuszrendeletek megsemmisítését és a közösség elleni izgatás bűncselekmény törvényi meghatározása alkotmányellenességének megállapítását kérő indítványokkal. Az Alkotmánybíróság már huzamosabbb ideje vizsgálja a terhességmegszakításokkal kapcsolatos jogszabályok alkotmányosságát. A testülethez érkezett számos beadványra tekintettel több alkotmánybíró is különböző határozat-tervezetet készített. Mint ismeretes, a jelenleg érvényben lévő rendelet normatív feltételekhez köti a terhességmegszakítást, s ezek szerint abortuszra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hónapig katonai szolgálatot teljesít. Műtétre szociális okok miatt is sor kerülhet, ennek elbírálása azonban hatósági eljárást igényel. Abortusz ügyben várhatóan novemberben születik végleges döntés. A Szent Korona című újság szerkesztőjének védőügyvédje már régebben, a bűnügyet tárgyaló bíró pedig a közelmúltban fordult indítványokkal az Alkotmánybírósághoz. A magyar egészségügy és szociálpolitika reformjaihoz nyújtott további támogatásról tárgyalt Washingtonban Jávor András, a népjóléti minisztérium államtitkára. A tervek szerint a Világbank 1993-ban nyújtana jelentős összegű hitelt a magyar egészségügy átalakításához, most szóba került az amerikai tapasztalatok átadása az önsegélyző betegbiztosításban, valamint a társadalombiztosítás egyéb területein tengeren túli magáncégek bekapcsolaásával, de amerikai kormányforrásokból. Nem segélyekért, könyöradományokért kilincseltünk Hollandiában, hanem a két ország kölcsönös együttműködésének kiszélesítésére törekszünk - hangoztatta újságírók előtt Andrásfaivy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter tegnap, miután hazatért négynapos hivatalos hollandiai látogatásáról. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a hollandok érdeklődnek például a magyar művészeti oktatás eredményei iránt, cserében segítséget adnának többek között az idegen nyelvek oktatásához. Vállalkozók, ha bemutatkoznak Debrecenbe kéne menni... Az idei áprilisi, második bemutatkozón 33 vállalat köztük fővárosi, dunántúli, sőt romániai -, vállalkozás szerepelt, s a jelentős érdeklődés egyértelműen arra bátorította a rendezőket, hogy tető alá hozzák a mostani őszi találkozót is. Az eredmény csaknem telt ház. mi több, a negyven résztvevőből harminc önálló bemutatóval, kiállítással is jelentkezett. A művelődési központ és a Partner Kft. példa értékű kezdeményezése körülbelül most jutott el az invesztíciós szakasz végére, s a következő, a negyedik rendezvény már mérhetően is hozhat valami hasznot a konyhára. A részvételi alapdíj egyébként most még meglehetősen alacsony, mindössze kilencezer forint volt. ami egy tárgyalóasztalt, valamint négy széket jelentett a vállalkozásoknak. A kiállítási terület négyzetmétere forintba került a három napra, s ezen az áron az impozáns díszterem utolsó talpalatnyi helye is elkelt Debrecenben. (Az eseményt a Providencia szponzorálta, a megnyitón a biztosító társaság vezérigazgatója is részt vett.) Egyetlen szegedi A Vállalkozók III. Bemutatkozóján az országosan is jellemző tendenciák érvényesültek: távközléstechnika, számítástechnika, irodatechnika - minden mennyiségben. Az egyetlen szegedi érdekeltséget is ebben a - bátran kínálati piacként jellemezhető körben sikerült felfedezni: a Procontrol folyamatirányító számítógépeit, valamint Panasonic Alig másfél évvel ezelőtt, 1990 májusában rendezte meg először a hajdúsági fővárosban a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Partner Kft. a vállalkozók első, kiállítással egybekötött bemutatóját. Az alapötlet: rendszeressé tenni egy olyan találkozót, amelyen elsősorban a régió, a keiet-magvarországi megyék gyarapodó számú vállalkozói és a piacváltáson átesett állami vállalatok, új kft.-k, rt.-k, szövetkezetek szűkebb környezetükben bemutatkozhatnak, üzleti kapcsolataikat megalapozhatják, illetve ápolhatják. Az első próbálkozás még csak mérsékelt sikert aratott, mindössze tíz-egynéhány vállalkozó jelentkezett, a hétvégén zárult harmadik nekifutással azonban már 3500 igazán elégedettek lehetnek a szervezők és a résztvevők. telefonrendszereit a debreceni EL-ME Irányítástechnika Kft. standján mutatták be. Mint Bíró Miklós ügyvezetőtől megtudtuk, elsősorban az ipari elektronika területén sikeres az együttműködés, s a Biogálnak szállított kétezer literes kutató fermcntor folyamatirányító rendszerét is a hajdúságiak műszerezték. Egy másik figyelemre érdemes résztvevő á Pentacoop Kft., amely pontosan egyidős a Vállalkozók Debreceni Bemutatkozójával. A másfél éve alakult cég mára Renault márkakereskedő, egy dán sütőipari gépeket gyártó cég kizárólagos magyarországi képviselője, valamint a '90-ig co-com-listás SÍP védőgázas hegesztóberendezések hazai forgalmazója. Többek között háztartási műanyag és vegyipari termékekkel kereskednek, de üzemeltetnek egy saját erőből létrehozott, referenciahelyként működő sütödét is, melynek étvágygerjesztő végtemékeit a kiállítás látogatói a helyszínen megkósolhatták. Nem mindenáron A szervezők a jövőre gondolva aktívan szondázták az érdeklődőket, számítógépes programmal feldolgozott kérdőíveket tölttettek ki a bemutatót felkereső üzletemberekkel, vállalkozókkal. A felmérés első részeredményei már a középső napon ismertté váltak: a közönségszavazatok alapján a legsikeresebbeknek a budapesti Irodakultúra Stúdió praktikus és elérhető árú bútorai, valamint a Háló és Marco Kft. nyílászárói bizonyultak. A sokszínű kiállítás még tarkább lehetett volna, ha a rendezők nem ragaszkodnak egy általuk megtartani kívánt színvonalhoz, így azonban több „kötöttárús" és használtruha-kereskedő nem jutott be az Arany Bika Szálló mögötti díszterem reprezentatív bemutatójára. A sokféleség viszonylagos harmóniáját csak egyetlen élelmiszer-tartósító cégnek sikerült valamelyest megtömi: a konyhában jól mutató savanyú uborka, az ecetes paprika kissé idegenül hatott a csúcstechnikát képviselő elektronikus csodamasinák ölelésében. KOVÁCS ANDRÁS A közművelődési „fehér foltok" Az önkormányzat kulturális és közművelődési bizottsága ma esti soros ülésén a többi között azt is megtárgyalja, milyen kapcsolatok léteznek a város közoktatási és közművelődési intézményei között. Az általános és a középiskoláktól előzetes beszámolókat kértek erről, s a beérkezett 59 anyag alapján egy vitaalapként használható összegzést készített az illetékes iroda. Ebből kitűnik, hogy a leginkább előnyös helyzetben a belvárosi iskolák vannak, hiszen a közművelődési intézmények többsége is a város centrumában működik. így könnyebb sokoldalú, eleven kapcsolatokat teremteni. Közművelődési szempontból is hátrányban vannak a lakótelepi iskolák. Mint köztudott, a panelvárosokban nem létesítettek kulturális intézményeket, s a városi büdzsére tekintve az is valószínűtlen, hogy ezután építsenek ilyeneket. Nincs más megoldás, mint utánozni egy-két létező példát: a Deák Gimnáziumét, vagy az Arany János iskoláét. Ezeket az épületeket nemcsak oktatási, hanem közművelődési célokra is használják, s nemcsak a gyerekek, hanem a felnőtt lakosság is. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy ezek az épületek alkalmasak a szélesebb értelemben vett oktatásra-nevelésre, vagyis arra, hogy falaik között egyaránt lehessen tanítani, tanulni, szórakozni, kulturálódni. A munkavédelmi törvényről A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete október 29-én? kedden délelőtt 10 órától kibővített szakmai tájékoztatóra várja az érdeklődőket. A munkavédelmi törvénytervezet módosításáról, a koncepcióról Gáspár Imréné dr., az OMMF főosztályvezetője tart előadást a Technika Háza földszinti nagytermében. A szervezők a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, illetve munkavédelmi felelőseinek részvételére számítanak. A vidéki sajtó: panaszláda A helyi (lokális, regionális) társadalmi nyilvánosság megítélésekor a legfontosabb, amit figyelembe kell vennünk, a Budapestcentrikusság. Magam is rokonszenvezek azzal a gondolattal, hogy fokozottabb anyagi támogatással kellene előmozdítani a tömegtájékoztatási rendszer közszolgálati elemeinek (televízió, rádió) megfelelő területi egyensúlyát. Túl azon. hogy valóban létezik egy általános főváros-vidék ellentét, egy-egy terii letnek vagy nagyobb településnek megvannak a maga sajátos szükségletei, érdekei, gondjai. Gondoljunk csak arra. hogy a válságövezetnek számító Borsod és Szabolcs-Szatmár markáns, regionális problémáit nemigen lehet a „vidékiség" közös nevezőjére hozni az észak- és nyugat-dunántúli területekével. A tömegtájékoztatás területi aránytalansága (a főváros túlsúlya) miatt a körzeti stúdiók és egyes központi műsorok ma még „töltelék" szerepre vannak kárhoztatva: egyfajta „panaszládaként" működve „hangot adni" a vidék problémáinak, ügyes-bajos dolgainak. A vidéki sajtóval éveken át az volt az elemi gond, hogy ha az ember nem akart elmerülni egy provinciális létben, akkor a helyi újság mellett feltétlenül kellett vennie egy fővárosit is. Ma már korántsem ennyire szürke a kép, de a lapokra ráfér még egy kis professzionalizálódás, aminek talán legfőbb akadálya a kellő bátorság hiánya. A helyi lapok, a szegediek is, mintha szemérmesek lennének versenyre kelni a fővárosi sajtóval, holott abban a látszatnál jobban burjánzik a szakmai köntösbe bújt dilettantizmus. A félszegség leküzdésének legjobb iskolája lehetne a politikai élet helyi szereplői (értve ez alatt országgyűlési és kormányzati embereink) tevékenységének egy buldog szívósságával való nyomon követése. Az újságíró dilemmája eközben az, hogy állást is foglaljon vagy csak a tényeket mutassa be, hogy az olvasó (néző, hallgató) leszűrhesse az igazságot. Követendő megoldásnak azt tartanám, ha a sajtó munkatársai mindkét módszert alkalmaznák - kiegészítve egy harmadikkal. Nevezetesen, pláne az interjúk során, állandóan kérdeznének, hogy magyarázatra kényszeríthessenek. A politikai cselekvéseket, döntéseket és állásfoglalásokat, mint tényeket, úgy lehet igazából ábrázolni a véleményt alkotó és ítélkező közönség számára, ha rávilágítunk (rákérdezünk) a cselekvő, döntő, állást foglaló személy tettének okaira és motívumaira. Azt ugyanis nem szabad felednü nk, hogy a normális véleményalkotás kritériuma a vitathatóság és megvitatás, illetve a „mit tettem volna én az ó helyében" típusú gondolkodás. LÖFFLER TIBOR Ki képviseli a cigányokat? Egy órán át fagyoskodtunk a Gagarin Általános Iskola fűtetlen előterében, de bizony a szervezőkön kívül csak öt cigányember jelent meg a felhívásra: vasárnap délelőtt a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetségének szegedi tagszervezete alakuló ülést tart. - Az egyesületi törvény értelmében ennyien nem hozhatunk létre semmilyen szervezetet - tárta szét karját Rádai József, a szövetség elnöke. - Hasonlóan a már működő hat tagszervezetü nkhöz itt is a cigányság érdekeinek feltárására, önkormányzati képviseletére vállalkoznánk. - Ezt vallja feladatának a szegedi közgyűlésben dr. Szirtesi Zoltánné, aki a helyhatósági választásokon a cigányönkormányzat vezetőjeként került föl az SZDSZ-listára, s lett önkormányzati képviselő. - A cigányemberek erre azt mondják: a mi szempontunkból nincs rendszerváltás, mert ugyanazok az emberek vannak porondon, mint azelőtt. Köztudott: a Szirtesi házaspárt fogadta el a cigányok képviselőjének a tanácshatalom, a népfront. Szirtesiné a városi tanács alkalmazottja és szinte élet-halál ura volt, döntött például a szociális segélyről, közbenjárt lakásügyben; Szirtesi doktor az Országos Cigánytanács elnöke volt. Az egypártrendszer utolsó időszakában, jóval az önkormányzati törvény megszületése előtt néhány cigánycsalád - a házaspár bábáskodásával - létrehozta az úgynevezett „cigányönkormányzatot". Ezt mi illegitim alakulatnak tartjuk. Az előző rendszerben fölülről választották ki a „jócigányokat". Mi most azt szeretnénk, ha a cigányok maguk választanák meg, ki képviselje az érdekeiket. - A megjelentek száma arra utal: ez nem érdekli a szegedi cigányokat. - Az alakuló ülés sikertelenségéből le kell vonnunk a megfelelő következtetést. A kudarc okának tartom, hogy a szegedi cigányságot hosszú-hosszú ideig nem vonták be a mozgalmi életbe. Nincs arról tapasztalatuk, hogy maguk is alakíthatják a sorsukat, mert eddig csak a tanács segélye vagy az onnan kiutalt lakás könnyíthetett a helyzetükön. Szövetségünk számára az a tanulság, hogy többet kell a cigányok közé menni, családokat látogatni, beszélgetni az emberekkel. - Ha ezt eddig nem csinálták, milyen alapon állították: a cigányságnak ez vagy az az érdeke, ez és ez a véleménye? - A szegedi cigánycsaládok közül is sokat ismerünk, de érveinket a megye más településein - például Szentesen, Makón, Apátfalván - működő, sikereket elérő szervezetink szolgáltatják. - Ezek után mit tehetnek a Szegeden élő több mint kétezer cigányért? - Nincs értelme más időpontban megismételni a szövetség szegedi tagszervezetének alakuló ülését. A családlátogatásokat arra fogjuk használni, hogy a kisebbségi törvénytervezetben foglaltakra, így a kisebbségi önkormányzatok megalakítására felkészítsük a cigányságot. A törvény elfogadása után minden tagszervezetünk maga dönt: marad a szövetség tagja vagy átalakul kisebbségi önkormányzattá. ÚJSZÁSZI ILONA Bermuda-háromszög és Földön kívüli kapcsolatok A nevezett háromszög, az ufók és egyéb, tudományos módszerekkel ma még meg nem magyarázott esetek mindig mindenütt kitűnően eladható portékák. Nemcsak a szó negatív értelmében. A téma hálás, hiszen Dánikentöl, Nemeréig, Harigati Károkig, no meg a népszerű Nulladik típusú találkozásokig már számtalan könyv és film foglalkozott a megmagyarázhatatlan, misztikusnak tünő esetekkel. Szombaton délután a Bálint Sándor Művelődési Házban a Ryufor Csongrád megyei szervezetének telt házat hozó rendezvényén a Ryufor ifjú ufófigyelőinek bemutatkozása után egy 90 perces amerikai filmet (dokumentumfilmet?) láthattak a nézők a titpkzatos Bermuda-háromszögről. A háromszög az Atlanti-óceán nyugati oldalán a Puerto Rico, Florida és a Bermuda-szigetek által határolt területen fekszik, amelynek nagysága körülbelül akkora, mint az Egyesült Királyság és Írország együttvéve. Hajók és repülőgépek tűnnek el itt tucatszámra, többnyire nyomtalanul. Az eltűnések a múlt század óta egyre gyakoribbak, s noha a technika fejlődése, a rádió és a radar megjelenése pontosabbá tette a szerencsétlenségek helyének megállapítását, meggyózó magyarázat egyelőre nincs az eltűnésekre. A film feldolgozta a legismertebb és legmeggyőzőbb eseteket. 1945-ben például 5 amerikai „Avenger" bombázó, miután fényes nappal rutin feladatnak tűmő gyakorlórepülésre indult, eltévedt (senki sem tudja, miért), majd eltűnt. A roncsokat sosem találták meg, a keresésükre indult mentőrepülőgépnek is örökre nyoma veszett. A történelem legnagyobb légi-tengeri kutatása nem járt semmiféle eredménnyel, sem túlélőket, sem egyetlen roncsot nem találtak. 1948 decemberében egy DC-3-as repülőgép Puero Ricóból Floridába tartott. A gép, mielőtt örökre eltűnt, a következő U zenetet küldte: „Közeledünk a leszállópályához. Még 80 kilométer délre..." Sokminden nem stimmel a háromszögben. Az iránytűk nem a mágneses északi pólust, hanem a valóságosan mutatják, de gyakran teljesen megbolondulnak. Erős elektromágneses tevékenység észlelhető itt, és infra- és mikrohullámok képződnek, amelyek - a feltételezések szerint - képesek megdöbbentő cselekedetekre bírni az embereket. Például arra. hogy minden ok nélkül, fényes nappal a tengerbe vessék magukat. A számos, külsőleg teljesen sértetlennek látszó, legénység nélküli kísértethajó feltűnése ugyancsak megmagyarázhatatlan a kutatók számára, akik a legkülönfélébb teóriákkal álltak és állnak elő magyarázatként. Ezt követően Aranyi László a Magyar Asztronautikai Társaság és a Budapesti Ufo Egyesület alapító tagja a földönkívüliekkel való kapcsolatainkról beszélt, ufókról, jelenésekről, nem valódi emberrablásokról, és egy olyan világegyetem képét vázolta fel, ahol minden mindennel összefügg, energiával, élettel és intelligenciával rendelkezik. A szakirodalomban New Age-nek nevezett korban talán mind több ember lesz majd képes nemcsak nézni, hanem „érezni" is ezt a kozmoszt. PÁL TAMÁS PÉTER